Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-19 / 38. szám

1970. szeptember 19. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 Exportcikkünk a paradicsompaprika Ha valahol az Alsópéterl Egységes Földművesszövetkezetre terelődik a szó, az ember önkénytelenül is a bor­ra gondol. Ez nem is csoda, hiszen Alsópéter elsősorban kitűnő borairól híres. Azt már kevesebben tudják, hogy a szövetkezet a 90 hektáros szőlőn kívül igen intenzíven foglal­kozik a kertészettel is. Az 50 hektá­ros kertészet négyötödében már má­sodik éve paradicsompaprikát ter­mesztenek, nem kis haszonnal. — Azelőtt sokféle zöldséget ter­mesztettünk. Szinte botanikus ker­tünk volt — magyarázta Bartaknvics István mérnök, a közös elnöke. — A múlt évben aztán próbaképpen át­tértünk a paradicsompaprikára. Erre a lépésre azért szántuk rá magunkat, mert úgy gondoltuk, gazdaságosabb, ha csak egy-, legfeljebb kétféle zöld­ségre specializálódunk. Ezen kívül a paradicsompaprika igen keresett cikk külföldön. — Országunkban eddig nagyon ke­vés helyen termesztik ezt a paprika­fajtát. Néhány szövetkezetben ugyan szintén próbálkoznak vele, de csak kicsiben. Mi jelenleg 40 hektáron ter­mesztjük, de a jövőben még kibővít­­jük ezt a területet. — A múlt évben, noha aránylag későn palántáztunk, jó eredményeket értünk el. Termésünk jelentős részét Nyugat-Németországba exportáltuk. Az idén, okulva a múlt év hibáiból, már három héttel korábban kezdtük a palántázást. Eddig igen jónak mu­tatkozik a termés, ezért bízom benne, hogy a 170 mázsa hektáronkénti ter­vet sikerül teljesítenünk. Az idei ter­més egy részét ugyancsak az NSZK- ba exportáljuk, ezenkívül szerződé­sünk van a trenčíni Fruta és egy csehországi konzervgyárral. — Említette, hogy a paradicsom­­paprika kitűnő export cikk. Miérts néni termesztik ilyen nagyban más szövetkezetek kertészeteiben is? — Bizonyára azért, mert ez a fajta paprika aránylag későn, csak szep­tember 20-a körül érik be, és ezért nagy a rizikó, mert könnyen jöhet egy koraöszi dér, s tönkremehet az egész termés. A paradicsompaprika tápanyagra is nagyon igényes, mert vastaghúsú, így erős palántának kell kifejlődnie, hogy elbírja az egész „csokrot . Előnye a csemegepapriká­val szemben az, hogy kevesebb vizet igényel, azonkívül sokkal jobban szál­lítható. Hátránya a már említett ké­sei érésen kívül az is, hogy ha meleg, fülledt helyen tárolják vagy szállít­ják, belülről megtámadja a penész. — Az Időjáráson kívül mi okozhat még gondot? — Talán csak a munkaerőhiány. Duna Mihály vezetése mellett 50-en, többnyire nők dolgoznak a kertészet­ben, de a koraőszi időszakban a ker­tészeti munkákon kívül a dohányt is le kell szedni és a szőlő is szüretre vár. S ezeket a munkákat csak kéz­zel lehet végezni. Hogy mindennel időben meglegyünk, csak brigádotok­kal lehet megoldani. Ebben az idő­szakban nem ritka eset, ha egyszerre 1000—1200 embert foglalkoztatunk. A segítséget elsősorban a katonaság és az iskolások jelentik. OLCSÓN VÁSÁROLJÁK A PAPRIKÁT A 13 hektáros csallóközaranyosi kertészet egy részében mintegy öt hektáron csemegepaprikát termeszte­nek. Ottjártunkkor éppen Farkas György főkertész vizsgálta a termést. Noha a paprikák szép nagyra nőttek, a kertész mégsem volt elégedett. Ha­marosan kiderült, hogy nem az elért eredményekkel, hanem az árakkal van baj. — Ilyen alacsony árak talán még sosem voltak — mondotta Farkas elvtárs fejcsóválva. — A múlt évben 2,50-et adtak egy kiló paprikáért, most csak 1,80-at, az üzletekben vi­szont 4 koronáért árulják. Az egy hektárra eső tervünk 180 ezer koro­na. Ilyen árak mellett ezt nem lesz könnyű teljesíteni. — A múlt év kedvezőbb volt, mint az idei. A hosszú tél bizony nagyon hátráltatta a munkák menetét és az egyes zöldségfajták sem sikerültek úgy, mint ahogy szerettük volna. Pl. a karalábé 90 százaléka megrepede­zett. — A jövő évben — fejezte be a tá­jékoztatást Farkas György — húsz hektárra bővítjük ki kertészetünket, s elsősorban paprikát, hagymát és zellert termesztünk majd. (o. v.) Változik a falu Az élet örök változás. Szüntelen fejlődés az egyszerűbbtől az összetettig A múlt és a jövő kibékíthetetlen küzdelme. Ennek a szüntelen harcnak az eredménye a fejlődés. A bogárhátú falvak romantikája — bárhogy ragaszkodunk is hozzá — előbb-utóbb szétfoszlik. Eltűnnek a kisablakos házak, megváltoznak az emberek is. Szemünk láttára szelídülnek meg a folyók, mozdulnak a hegyek. Az ember és a gép a XX. század szövetsége, A föld ráncos arcán egy-két év alatt olyan kozmetikai változások szület­nek, amelyre a múltban — gépek nélkül — gondolni sem lehetett. így változik tovább e nyáron is Sajógömör arculata. A romantikus kis­palák medrét hatalmas gépek egyenesítik. A falu közepéről eltűnnek a csalán-erdők, a „libatocsogók“. Megtisztul, megszépül a régi piactér kör­nyéke. A tervek szerint parkosítás következik, hogy nemcsak életfelfogás­ban, hanem 'külsőleg is újabb lépéssel közelítsük meg a falvak és a városok közötti különbségek megszűntetését. Mi nemcsak szemlélői, csodálói vagyunk a nagy változásoknak, hanem aktív részesei is. Szívünkben a múlt emlékei ringatóznak, korunkon a jelen verejtéke csillog, és agyunkban a jövő formálódik —, hogy egykor majd az is múlttá, emlékké váljon. Kovács István A háború előtti színvonalon Bartal Károllyal, az ipolyviski HNB elnökével beszélgetünk. 1960 óta tölti be ezt a funkciót, azelőtt a járási nemzeti bizottságon volt alelnök. Sok érdekes dolgot tudunk meg erről a dombok közé lapuló szép faluról. — Amikor jöttünk, láttuk, milyen magas az Ipoly vízállása. Nem fél­nek, hogy elönti a falut? — Valamikor ezen a falun minden évben végigfolyt az Ipoly, de már megerősítettük a gátakat és igen ко-Fejlődik a község A 471 lakost számláló Sárkány községben (a rossz nyelvek szerint Anyósfalva — ejnye, ejnye) egy na­gyon kedves fiatal hölggyel hozott össze a jószerencse. Névszerint Vág­­völgyi Ilonkával, a nemzeti bizottság atftninisztrátorával. Ű sem tudja, ho­gyan és mikor ragadt e településre ez az elnevezés, és ha a falu asszonyai osztják Ilonka bájait és közvetlensé­gét, jómagam sem találok ró magya­rázatot ... Ilonka a vendéglátó büszkeségével mutatott rá az aszfaltútra, amit a Zólyomi Építő Vállalat 608 ezer ko­rona értékben most kivitelezett. Első szakaszát még tavaly építették 220 ezres beruházással. Az út mentét par­kosítják. — A polgárok leginkább annak örülnek, hogy megoldódott az ivóvíz­­ellátás kérdése — világosított fel a HNB alkalmazottja. A vízvezeték-háló­zatra egy távoli utca kivételével az egész falut rákapcsolták. Innen kapja a vizet Köbölkút egy része is. Kíváncsiságomat még két adattal egészítette ki: A közeljövőben a kul­­túrház javításával és a megrongált villanyhálózat felújításával is számol­nak Tóth János Pálya és Éjjeli két óra ... Csengetnek... Az asszony felkel az ágyból és kiszól. — A mérnök elv­­társat keressük — hangzik a válasz. — Károly, éb­redj, keresnek-A férfi feltápász­­kodik, kitörli sze­méből az álmot, felöltözik, s indul. — Megjössz még reggelig? — kér­dezi a felesége. — Lehetséges. — Aztán csapódik a kapu, a szobában kialszik a fény, és a házra újra csend száll. B r á n y i к Károly mérnök, a patasi szövetkezet zootechnikusa pedig kerékpárján a gazdasági udvar felé igyekszik. Csak még idejében érkezzen! Nem min­dennapi az eset, de néha ez is elő­fordul. Ki mást hívnának az elléshez, ha nem a szövetkezet zootechnikusát?! Mehetett volna kutatóintézetbe, vagy íróasztal mellé, mégis ezt vá­lasztotta. Falun nőtt fel, visszavá­gyott. Meg aztán itt van csak igazán lehetőség a tervek realizálására. Örö­mét az is fokozta, hogy felesége szin­tén el tudott helyezkedni a faluban. A helybeli iskolában igazgatónő. A fiatal mérnök mindössze 27 éves — 1965-ben végzett a Nyitrai Mező­­gazdasági Főiskolán — késedelem nélkül munkához látott. Az állatállo­mány minőségi összetételével volt baj. Ezért bevezette az evidenciát a ser­tés- és a szarvasmarhatenyésztésbe. A takarmánynormák betartása, a jó munkaszervezés, az emberek hozzá­állása rövidesen meghozta az ered­ményt. A fejési átlag egy tehéntől a napi BVí literről 9 literre növekedett. A malacelválasztás egy anyakocától az eddigi 12 helyett 17 lett. Az átla­gos súlygyarapodás a hízómarháknál 1,22 kg. Ugyancsak szépek az ered­mények a baromfinevelés terén. Ez évben az eddig értékesített baromfi (csirke és pulyka) közel egymilliót jövedelmezett a közösnek. De nem­csak ez. Híve az újnak, a kezdemé­nyezésnek. Elég olcsón megvásároltak egy francia gyártmányú borjúnevelő­gépet. A MAMETTA borjúszoptató a fehér borjúhús előállítására szolgál. A napi súlygyarapodás 1,40 kg. Az ilyen módszerrel felhizlalt borjak ér­tékesítése kitűnő. Szabad idejéről faggatom. — Természetbarát vagyok, ha szép az idő, kisétálok családommal a pa­takpartra. Szívesen olvasok. Kedvenc íróim Jókai, Mikszáth, Remarque . .. Hogy elégedett vagyok-e? Igen. Én hivatásként választottam a foglalko­zást, s szakképzettségemnek megfele­lő munkabeosztásban dolgozom. Nincs jobb érzés, mintha az ember elgondolását, munkáját siker koro­názza. MARTON IVÁN moly áradásnak kell lenni, bogy a falut veszélyeztesse. — Hány lakosa van Ipolyvisknek? — Pontosan nem tudom megmon­dani, az 1960-as népszámlálás szerint 1167. Ez a falu a felszabadulás óta minden téren nagyon sokat fejlődött, de egy valamiben a háború előtti szín­vonalon áll, s ez a valami a népsza­porulat! ... Ne csodálkozzanak ezen, mert igen finoman fogalmaztam meg az előbbi mondatot. Nálunk nagyon kevés gyerek születik. Körülbelül any­­nyi, ahány öreg meghal. A harmincas években százhúsz gyerek járt itt isko. lába ,most pedig mindössze hatvanhét. — Amint látjuk, az elnök próbál ezen a téren is jó példával előljárni. — Igen, — moso­­lyodik el Bartal Károly, — bat gye­­nekünk van. Néz­zék, itt a katona­fiam fényképe! — Hány férfi jár el innét dolgozni? — Körübelül 120, de csak ide a kör­nyékre. Valamikor Osztrávára jártak. S az asszonyok? ök többnyire az Ipoly­sági Pieta üzemben dolgoznak. Akik pe. BARTAL KÁROLY dig itthon marad­tak, azok az álla­mi gazdaságban vagy pedig a szövet­kezetben. — Hallottuk, hogy ez a falu igen gazdagl A felszabadulás óta hány új ház épült itt és hány személygépkocsi van? — Nagyon jól esik, hogy csak a há­zakat és az autókat kérdezik ... Né­hány évvel ezelőtt még az érdekelte az újságírókat, hány mosógép, rádió és televízió van a faluban. 1945 óta körülbelül 103 összkomfortos családi ház épült itt, eddig 7—8 személygép­kocsi van a falunkban, de annál több a motorkerékpár. Itt a háború előtt nagyon sok szegény ember élt, s ezért inkább mindenki építkezik, az autó majd ráér azután. — A lakóházakon kívül mi épült még ebben a faluban? — 1961-ben készült el az új kultúr­­ház, ami 751 ezer koronába került, átalakítottuk a községházat, 714 ezer koronás költséggel építtetünk egy szép kéttermes óvodát, az új iskola több mint egy millióba kerül. S hogy a legfontosabbat ki ne felejtsem, az új híd tizenegy millió koronába ke­rült. Amíg el nem készült, szinte tel­jesen el voltunk zárva a világtól. — Az állomásról jövet hallottuk, hogy itt még 1926-ban megalakult a pártszervezet. — Ez igaz, jelenleg is ötven tagja van. S hogy ennek mi a magyarázata? 1167 hektár termőföld tartozik a fa­lunkhoz, ebből 470 ha hét család, a megmaradt föld jelentős része pedig néhány középparaszt birtokában volt. A lakosság többsége zsellér volt, — nincstelen. — Milyen volt itt a helyzet 1968- ban? — Nálunk semmi említésre méltó esemény nem történt, Legfeljebb az, hogy nem ment a vonat és az embe­rek tanakodtak, hogy mi is történik tulajdonképpen. Beszéltünk velük, te­lefonálgattunk, s a következő vonat már ment és vele a munkások is. Szándékosan utoljára hagytuk az itteni szövetkezetei. Mi a helyzet tu­lajdonképpen az Ipolyviski Egységes Földmüvesszövetkezettel? Valamikor a legjobbak közé tartozott. — Jól tették fel a kérdést, s éppen ezért megpróbálok rá jól megfelelni. Tehát: Ma több a szövetkezet kötele­zettsége a társadalommal szemben, mint valamikor. Szövetkezetünk a fű­­szerpaprika, a birkatenyésztésre, a sertéshúsra és a gyapjúra specializál­ta magát, s közben megfeledkeztek a szarvasmarha-tenyésztésről. Itt volt a hiba. Viszont minden bajon lehet se­gíteni, csak akarni kell. S ez nálunk sohasem volt behozatali cikk. — Nem szeretném, ha a szövetke­zet elnöke megharagudna ránk, hogy a közősről beszélünk, s ő nincs je­len ... Váltsunk hát témát- Van szép kultúrházunk. Itt zajlott le a népdal­­verseny egyik elődöntője is. — Mi a helyzet a területi színház­zal? Hányszor látják őket vendégül évente? — Négyszer-ötször... © Hasonló hangnemben beszélgettünk még nagyon sokáig. A HNB elnöke még fiatal ember, mindössze negyven­­nyolc éves. Nem akarja, nem akar­hatja, (hogy a gondjaira bízott falu el­maradjon a kortól. Igaz, nem a világ­­történelem könyvébe, de a falu, s az egész Dél-Szlovákia történelmébe be akarja írni a nevét. Ezért dolgozik lelkiismeretesen, ezért iparkodik... És ez nem a hiúság kérdése! N. László Endre ÍÜERESZTREJTVÍNY A SAJTÖ NAPJA VÍZSZINTES: 1. Idézetünk első ré­sze, folytatva a függőleges 10. sor­ban. 10. Sáv. 11. Mikuláš___, híres cseh festőművész. 12. A folyadék. 13. Nemzetközi segély­kérő jel. 14. Fran­cia pap. 15. Szlo­vák király. 16. An­na Mária. 17. Ré­gebben tetőfedésre használták. 18. Ci­­pőrész-e? 19. Ko­rona része. 20. Borszívó. 21. egye meg, szitko­­zódás. 23. Szövet­ség. 24. Bartók Bé­la biogramja. 25. Német férfinév (KURT). 26. San ____ tengerparti város Olaszország­ban. 27. Edgar Al­lan ..., amerikai író. 28. Elődje. 29. El. 30. Város Né­metországban. 31. L. S. 32. Lapos. 33. A Magyar Légiforgalmi Társaság ne­ve. 34. Kocka latinul (ALEA). 35. Ä sakkjáték végét jelentő szócska. 36. Fél száz. 38. Szlovák nyár. 39. Isme­retlen névjele. 40. Állóvíz és hang­talan tép. 41. Női név. 42. Eszköz. 43. ... muri, Móricz Zsigmond ismert regénye. 44. Ráncigái. 45. A francia uralkodók megszólítása. 46. Dénes Nándor. 47. Ósdi. 48. Folyó Szlová­kiában. 49. A németországi motorgép­kocsik nemzetközi jelzése. FÜGGŐLEGES: 1. Savanykás gyü­mölcs névelővel. 2. Gyakori magyar családnév. 3. Személyes névmás. 4. Csoportkép. 5.‘ Folyó Közép-Eurőpá­­ban [é. h.). 6. Német tenger. 7. Ket­tős betű. 8. Lekaszált gabonaföld. 9. Fundamentum. 14. Folyó Svájcban. 15. Kerti szerszám. 17. írásjel. 18. Afrikai ország. 19. Végnélkül keres. 20. Peru fővárosa. 22. Szaladj: 23. Bolgár pénz­egység. 24. Vagdalt gyümölcsből és szeszes italokból készített üdítő ital. 26. Város Olaszországban. 27. PŰLT. 29. Árnyék szlovákul. 30. Női bece­név. 32. Uszály (fon.). 33..........Hari, híres kémnő az első világháborúban. 34. Kevert vita. 35. Kötőszó. 37. Test­gyakorlat. 38. Ez évben ünnepeltük születésének századik évfordulóját. 39. Ibsen ismert drámája. 41. Ilyen szerszám is van. 42. Női becenév. 44. Fantom. 45. Vágány. 47. Sír. 48. Hely­rag. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 10. sorok megfejtése. A Szabad Földműves 36. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése a következő: „Ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap.“ Könyvjutalomban részesülnek: Seres Tiborné, Selice Marosvölgyi Ferdinánd, Kolozsnéma Zsolner Kati, Moldava n. Bőd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents