Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-12 / 37. szám

1970. szeptember 12., SZABAD FÖLDMŰVES .15 Őszibarack­szüret A Palárikovói Állami Gazdaság érsekújvári gyümölcsösében is gaz­dag volt az őszibarack-szüret. A gyümölcstelepítés 27 hektár őszi­­barackosból, 4 hektár fiatal szőlőből és 4 hektár alma-, sárgabarack- és körtetelepítésből áll. Az utóbbiak fia­tal ültetvények és csak ez évben hoz­zák az első termést. E telepet a múlt évben még Vanek lenő vezette nagy hozzáértéssel és szeretettel, de januártól — korára való tekintettel — véglegesen nyug­díjba ment. Ű utána helyettese, Dani János kertész-technikus vette át a gyümölcsös irányítását. A fák gondozásában az állandó munkások közül Mitykó Gabriellát és Cifra Sándort kell kiemelni, de raj­tuk kívül dicséretet érdemelnek a telep többi állandó munkásai is. Nagy segítséget nyújt az állami gazdaság igazgatósága, amely törődik a gyü­mölcsös állandó korszerűsítésével. Külön ki kell emelni Sebeny József foagronómust, Herega Milan agronó­­must és Ivanics Jánost, az érsekújvári gazdasági részleg vezető intézőjét. Dani János elmondotta, hogy ebben az évben az előirányzott terv 15 va­gon és ehhez még külön öt vagon kötelezettségvállalást tett a gazdaság vezetősége. Itt megjegyezte Dani elv­társ, hogy a tervet előreláthatólag túlteljesítik, mert még csak a gyü­­mülcszedés elején tartanak, de máris azzal dicsekedhetnek, hogy a terv 25 százalékát már teljesítették. Még hátra van szeptember és október, amikor Szlovákia minden részébe szállítanak ízletes őszibarackot. A gyümölcs nagy részét a surányi Jednota, valamint a Zöldség és Gyü­mölcs Nagykereskedelmi Vállalat martini üzemegysége vásárolja meg. így az ízletes érsekújvári őszibarack­ból jut a Tátrában üdülő hazai és külföldi polgároknak is. A telep őszibarackjával minden év­ben gyümölcskiállításokon vesz részt, amelyekkel eddig több arany- és ezüstérmet nyertek. Az idei bő termésnek az alapja a szakszerű permetezés. A telepen há­rom nagy teljesítményű S-O-51, S-O- 41 és S-O-31 típusú géppel végezték ezt a munkát. E gépeket ez évben használták először és a telep veze­tője kihangsúlyozta, hogy e perme­tezőgépeket ajánlja minden nagyobb gyümölcsösbe. Udvardi Lajos, Érsekújvár Jól dolgoznak Tóth Istvánná 1960-ban vette át a Vöröskereszt sajószárnyai helyi szervezetének irányítását. Akkoriban mindössze 35 tagot számláltak, de az elnöknö hamar elérte, hogy 115-re emelkedett a taglétszám. Persze nem­csak gyűléseztek, hanem előadásokat is tartottak, és az elsősegélynyújtás ábécéjével is megismerkedtek. Egész­ségügyi csapatuk a rimaszombati já­rás legjobbjai közé tartozott. — Ezerkilencszázhatvankilencben taglétszámunk 105-re csökkent — mondja az elnöknő —, de már utol­értük az előbbi létszámot. A helyi szervezet munkája is már visszatért a régi kerékvágásba. Tavasszal álarcosbált rendeztek. A tiszta bevétel 2500 korona volt. Első dolguk az volt, hogy a tizenkét első­segélynyújtási tás­kát gyógyszerek­kel feltöltsék. A múlt hetekben a magukra maradt öregek gondozását is részben megol­dották. Ősszel szí­ni előadást ren­deztek, s ha min­den jól megy, sor kerül az öregek báljára is. Elhatá­rozták, az egész­ségügyi csapat új­jászervezését, illet­ve jó hírnevének visszaszerzését. Az elnöknő — aki egyébként a helyi könyvtár vezetője is — az álla­mi gazdaságban, az állattenyésztés­ben dolgozik. ígyhát reggel korán kel, este későn fekszik. Mégis talál időt arra, hogy a helyi szervezet munkáját irányítsa, szervezze. — Gyermekkoromban ápolónőnek készültem — mondja —, a sors azon­ban másképp rendezte, Így hát most egykori álmaim t eljesülését látom. Ezért és embertársaim megsegítéséért érdemes dolgozni. (németh) A városiasodás értékmérői Czúzon A falu és a város közötti különb­ség az életkörnyezet alakulásában, valamint a kultúrélet színvonalában nyilvánul meg. A 260(1 lakosú Csúzon az említett feltételek csaknem adottak. A köz­épületek nagy része elkészült. Ezen kívül stadionja, fürdője, betonkockás járdái vannak a községnek. Modern önkiszolgáló élelmiszerüzlet biztosítja a lakosság ellátását. A Jednota még egy áruház üzemeltetését tervezi a faluban. Építését már lS72-ben meg­kezdik. A tanácstagok jelenleg az utak rendbehozásáért harcolnak, hogy a modern, minden igényt kielé­gítő kultúrház befejezése után a vá­rosiasodásnak gyakorlati értékmérői is legyenek. Csúz mostani kultúrélete az egy­kori főispán rezidenciájában ölt tes­tet. Itt működik a Radnóti Miklós nevét viselő ifjúsági klub, melynek tagjai többször összejönnek, teadélu­tánokat, kultúrfellépéseket rendez­nek. A filmvetítés is a kastélyban történik. Egy további helyiséget pe­dig most szabadítanak fel az épület­ben, mégpedig a népkönyvtár részé­re. A kerthelyiségben viszont szabad­téri színpad teszi lehetővé a nyári kultúrigények kielégítését. Az új kultúrház tervével Esek Pál HNB-elnök ismertetett. Csinos, korszerű, emeletes épületet elevení­tenek fel a rajzok. Összértéke 4 mil­lió 150 ezer korona lesz. „Z“ akció keretén belül épül. A munkák mint­egy 25 százalékát a lakosok végzik, társadalmi munkában. Az alapokat már lerakták. Az épü­let átadására 1972-ben kerül sor. Színházterme 350 férőhelyes lesz, át­állítható színpaddal, széles filmvá­szonnal. Ezen kívül tekepálya kap benne helyet. Szociális helyiségei, büféje, klubhelyiségei, függönnyel el­­rekesztett 3 társalgóterme és iroda­­helyiségei állnak majd a lakosok rendelkezésére. Beruházója a helyi nemzeti bizottság és az egységes föld­­müvesszövetkezet. A legnagyobb segítséget a nyugdí­jasok nyújtják. Brigádnapokat szer­veznek és ki-ki szakmája szerint ve­szi ki részét a társadalmi munkából. Az építkezést az Érsekújvári Járási Építővállalat alkalmazottja, Barek Tibor mérnök vezeti. A tanácsbeliek nagyon elégedettek a fiatal szakem­berrel. Türelmes, mindent részletesen megmagyaráz, ott van minden egyes lépésnél Misko Imre mesterrel együtt. A nyugdíjasok, illetve társadalmi munkások pedig szinte egész nap tesznek-vesznek. Az építkezésen leg­gyakrabban Csutora Lajossal, Misko Sándorral, Trencsan Jánossal, Lackó Józseffel találkozhatunk. Hát igen, ahol a köz javát elsődle­gesnek tekintik, ott a város és falu közötti különbség egyre kisebb és aránylag rövid idő alatt kiegyenlítő­dik. .. Tóth János, Érsekújvár Legfőbb érték az ember Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: évről évre nő az emberről, a fiata­lokról, munkásokról és nyugdíjasok­ról való gondoskodás. így van ez a Sajógömöri Egységes Földművesszövetkezetben is, ahol pél­dásan és dicséretre méltóan törőd­nek az emberekkel. A mezőgazdasági üzemek egyik leg­igényesebb és legnehezebb munkája az aratás. Mi tagadás, aki szemvesz­teség nélkül akar aratni, annak még ma is napkeltétől napnyugtáig kell a kalászok között dolgoznia. A nehéz testi munkában több táp­lálékra, friss vízre van szüksége mindenkinek. A Gömöri EFSZ-ben már évek óta úgy segítenek a kom­­bájnosok gondján, hogy az aratási idényben díjtalanul kiadós ebédet és vacsorát kapnak. Az Ízletes ételek elkészítését két ügyes asszony végzi, akik arról is gondoskodnak, hogy mindenkihez frissen, melegen jusson el az étel. Ugyancsak dicsérőleg szólhatunk arról is, hogy 1966 óta a családi pót­lékot és fizetett szabadságot is az iparban dolgozó munkások szintjére emelték. Azok a nyugdíjasok, akik a fő idényben még eljárnak munkába, kedvezményes áron takarmányt és szemes terményt kapnak a szövetke­zettől. A kiöregedett EFSZ-tagok négy ár megdolgozott kerti földet mondhat­nak magukénak. A fiatalokról való szociális gondos­kodás két pontba foglalható össze: minden évben szerződést kötnek egy­két mezőgazdasági szakmunkás ta­nulóval, akinek tanulási költségeit az EFSZ fizeti. Azok a szövetkezetben dolgozó fia­talok pedig, akik megnősülnek vagy férjhez mennek, személyenként 3000 Kős segélyt, s egy hízott sertést is kapnak a lakodalom alkalmából. Ezenkívül a járási szervektől is na­gyobb pénzösszeget küldenek az új házaspár esküvőjére (7000 Kős-tl). Egyre többen veszik igénybe a la­kásépítési segélyt is, amelynek az összege 24 000 Kis. Az EFSZ törzs­gárdájának nem okoz gondot az a tíz évre szóló szerződés, amelyet az épí­tési segély átvételekor alá kell írni, mert ezek az emberek már eljegyez­ték magukat a mezőgazdasággal. A szövetkezetben dolgozó nők szá­ma, főképp a nyári időszakban, figye­lemre méltó. Sokan dolgoznak azon­ban az állattenyésztésben is.' A szö­vetkezet vezetősége a Nemzetközi Nőnap alkalmából minden dolgozó nőnek értékes tárgyi ajándékot vásá­rol, amely elsősorban a megbecsülést fejezi ki. Karácsonykor pedig mind a férfi, mind a női dolgozók kisebb­­nagyobb pénzbeli vagy tárgyi Jutal­mat kapnak. Az üdültetés terén is nagyon szép eredményeket értek el a szövetkezet irányítói. Minden évben többnapos külföldi útra viszi az autóbusz a tag­ságot. Magyarország, Lengyelország, Ausztria már épp oly ismerős előt­tük, mint Csehszlovákia legszebb ki­ránduló helyei. Idén nyáron pedig ötös csoportokban Balatonbogláron üdültek a legjobb munkások. Heten­ként váltják egymást a turnusok és így lassan mindenkire sor kerül. Az EFSZ vezetősége a kultúralapból minden rendezvényre ingyen jegyet biztosít a tagoknak. A tagság részére nagy számban rendelték meg a Sza­bad Földművest és más újságokat. Ha az itt felsoroltakhoz még azt is hozzáteszem, hogy a sportegyesület minden évben 10 ezer korona támoga­tást kap az EFSZ-től, akkor valóban nem marad üres frázis ez a mondat: — Legfőbb érték az ember! Kovács István, Gömör „Szüretelt“ a Tisza... Az alig hat kilométeres távon or­szághatárt képező Tisza folyó vize az idén háromszor öntötte el a Kis­­tárkányi Egységes Földmüvesszövet­­kezet határát. Közel 350 hektáron garázdálkodott a Tisza és „látogatá­sa“ jelentős anyagi károkat okozott. Bálint István főkönyvelő szerint több mint 2,9 millió korona a kár. Évente átlagosan közel másfél millió korona hasznot hoz a 39 hektáros zöldséges. Az idén három ízben ül­tették be, de mindig tönkrement. Számottevő területen kellett kiszán­tani a kiázott növényzetet. Legna­gyobb kár a szövetkezet gyümölcsö­sét érte. A négy év alatt telepített 25 hektáros fiatal gyümölcsösben pó­tolhatatlan károk mutatkoznak, kiszá­radtak a néhányéves fák, s ezt csu­pán újabb fák telepítésével lehet helyrehozni. A termő almafák közül legalább ezer sínyli az árvizet. Jelentős terü­leten a fák koronái is vízben áztak, özeken megrepedt a gyümölcs, másutt foltosak a fejletlen almák. Ennek következtében jó, ha 25—30 vagon­­nyi almát értékesít a kistárkányi szö­vetkezet, amely egyébként országos hírnévre tett szert ízletes almafajtái­val. Ebben az évben az előzetes szá­mítások szerint az almatermésből kö­zel 700 ezer koronával kevesebb jö­vedelme lesz a szövetkezetnek, mint az előző években. -kg-Farkas Barnabás főkertész: — Ilyen rossz termésünk még nem voltl ERESZTREJTVÉNY A LEGÚJABB ÜRKISÉRLET Más táj, más nép... Csallóközben több nyaralóhely épült az utóbbi években. Egyik leg­impozánsabb közülük az őrsújfalusí /Nová Stráž — komáromi járás/. Mi­vel a vendéglátóban ízletes gulyás kapható, a minap mi is megálltunk ott egy röpke fél órára. A finom „bográcsos“ elfogyasztása után kö­rülsétáltunk a virágba öltözött park . ban, ahol egy nagy sátor hívta fel a figyelmünket. A sokszínű sátor mel­lett francia jelzésű autó állt. és egy őszhajü asszony felügyelete alatt há­rom kislány játszott a fák hűs árnyé­kában. Ahogy nézelődtünk, a néni hozzánk jött és szlovákul megszólí­tott. Ezen csak addig csodálkoztunk, míg el nem mesélte, hogy Nagykürtös közelében levő Újfaluban született, és Molnár Annának hívják. A máso­dik világégés előtt vándoroltak ki jobb életet keresni Franciaországba, és ott rekedtek. A lánya, veje, uno­kái már sem szlovákul, sem magya­rul nem tudnak. Anna néni is azt vallotta önmagáról, hogy bár három nyelvet tud, de egyiket sem beszéli tökéletesen. A hazai nyelveket már nem beszélt jól, de a honvágya megmaradt. Ami­óta lehetséges, minden nyarat Szlo­vákiában töltenek, s nemcsak ö, ha­nem a három aranyos francia unoka is itt érzi magát a legjobban. Néhány szót meg is tanulnak szlovákul, ma­gyarul, de a következő évre mindig elfelejtik. Annus néninek tetszik az Itteni élet, s szerinte sok minden olcsóbb, mint náluk. Persze, nem ez vonzza a kedves asszonyt az ó-hazába. A szí­ve húzza vissza, mert bár élete javát más tájakon töltötte, de azért igazi hazájának a dimbes-dombos Ipoly mentét tartja. -tt-VlZSZINTES: 1. Pici. 4. Vízisportot1 űz. 7. Nemzetközi segélykérő jel. 10. Oj több idegen nyelvben. 11. Éke­zettel: éretté lesz. 12. Hányad. 13. Akadémiai titulus rövidítése. 14. Kri­térium része. 15. Egyiptomi uralko­dó. 16. Állam Ázsiában. 17. Nem ott. 18. Igor tulaj­dona-e? (é. h.).20. Szín. 22. Szovjet repülőgép Jelzés. 23. Város az NDK- ban. 24. A francia uralkodók megszó­lítása. 25. Épület. 26. Vén. 27. Város a Duna mellett, Magyarországon. 28. Nem egészen birka. 29. Tiltósző. 30. Angol kisasz­­szony. 31. Német néni. 32. Kottában vanl 33. Tetőpont. 35. Angol hossz­­mérték-e? 37. Lendület. 38. Francia névelő. 39. Eszme. 40. A világtalan. 41. Vágány. 42. Hová szlovákul. 43. Város Romániában. 44. Küzdelem. 45. Folyó a Szovjetunióban. 46. Szlovák szépség. 47. Város Olaszországban. 48. Építő anyag névelővel. 49. Levo­násban van! FÜGGŐLEGES: 1. Szovjet űrhajó parancsnokának neve. 2. Bírósági ügy. 3. Fedd. 4. Nagy tő Kanada és USA határán. 5. Az űrhajó fedélzeti mér­nöke. 6. Fél teke. 7. Bánt. 8. Darázs szlovákul. 9. Az űrhajé neve. 11. Nem arra. 12. Szovjet vadászgép-típus a II. világháborúban. 14. Éveinek szá­ma. 15. Hússzelet. 16. Az üres hordó hangja. 19. Lélegzőkészülék. 21. Női becenév. 22. Kinyitott. 24. A Skandi­náv Légiforgalmi Társaság neve. 25. Szór. 27. Kérem németül (fon.). 28. Francia fürdő (BAINl. 30. Idegen divat. 31. Német filozófus (ford.). 32. Ékezettel: tojásból, cukorból készült édesség. 34. Elárusít. 36. Ékezettel: az első férfi. 38. Olasz pénzegység. 40. Arab pálinka. 41. Fogadó szoba. 43. Kevert éra. 44. Kérdőszó (é. h.). 46. K. M. V. 47. Pejszer része. 48. Ady Endre biogramja. 50. Indulatszó. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 35. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése a következő: A Szlovák Nem­zeti Felkelés szorosan összeforrott a Szovjetunióval. Könyvjutalomban részesülnek: Vámos Vilmos, Málas Repácsek Júlia, Selice Kovács Évi, Strekov

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents