Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-12 / 37. szám

Különös anya. különös család

Ügy érzem, hogy az anyával kapcsolatos megfigyeléseim közül a nyilvánosság elé kívánkozik ez a különös eset, amelyet itt most leírok. Kb. 5—6 évvel ezelőtt történt, a méhészek, akik tanúi voltak az eseményeknek ma Is élnek, sőt egyesek buzgó olvasói is a lapnak.

Falumban él Kelemen József borbélymester. Jó tíz éve, hogy kedvet kapott a méhészkedésre és ezért tőlem sepert és természetes rajokat vásárolt. Néhány év alatt segítségemmel 13 —14 családra fejlesztette állományát. Mivel akácra falumból magam is hat kilométer távolságra egy erdei tisztásra vándoroltam, minden évben vándortársnak magammal vittem Kelemen méhésztársat. Kölcsönösen segítettünk egymásnak.

Egy évben Kelemen méhész mögött — járkálás közben azt tapasztaltuk, hogy egyik családját néhány méterre megközelítve támadást kapunk. A támadás indokolatlan, villámsebes és igen fájdalmas szúrásokat ejtett rajtunk védhetetlenül. Ha látogatóink jöttek, ezeket ugyanez a sors érte. Igen megnehezítette az általános családvizsgálatot is, mert a szúrós családtól kapott szúrások mérge felizgatta a rendesen viselkedő családokat is. Egy-egy vizsgálat overállal, sisakkal, füstölővel felszerelve történhetett és mégis füstszerűen özönlött a szúrós nép a mozgó alak felé.

Ekkor elhatároztuk, hogy az áldatlan állapotnak véget vetünk. Ezekben a napokban a húsz-harminc pároztatóim anyái és a csendesváltású anyák kezdtek párosodni. Megfigyelhettünk az erdei tisztáson, tizenhárom óra tájban a levegőben gomolygó és anyákat üldöző heréket, melyek tömege sokszor egy harmadrajhoz hasonlított. A heretömeg ide-oda cikkázva egy-egy csomóból lassan fogyott, majd eltűnt, az aktus véget ért. Mi, a száznál több család tulajdonosai aggódva gondoltunk arra, ami a levegőben történt. A rajra szorított néhány családomban az éneklő és válaszolgató anyák jelezték, hogy itt a cselekvés' perce, a kikelt anyák kifogása.

Kelemen méhésztárssal neki gyürkőztünk, hogy a szúrós család anyját kifogjuk, megsemmisítsük. Két szelepes füstölő, megrakva hatásos száraz akáckéreggel. Sisakok, kezeslábas, így indultunk harcba. A sűrű füstfelhőben egymást alig láttuk, de munkánkban a méz tér leemeléséig és egy keret kiemeléséig jutottunk. A melegben a méztér roppanásmentesen levált, a füstmérgezés jelei mutatkoztak, így kénytelenek voltunk a kaptárt nyitott állapotában hagyva menekülni. „Szégyen a futás, de hasznos“, mi ha futni tudtunk volna, bizonyosan ehhez folyamodtunk volna. Helyette lassan visszahúzódtunk az erdőbe, egymást füstölve, lefeküdtünk a fűbe és ott tovább nyomtuk a füstölőt egymás irány ába, mivel még ide is követett 20— 30 méh. Mire ezek is eltűntek, mindketten közel 100 sebből „véreztünk“, sisakon, overálon keresztül kapott szúrásoktól.

A megfutamodás után csak én tudtam újra felállni. Kelemen méhésztárs csupasz bokája comb-vastagra dagadt. Megmosakodtam vándorbódémban

Kavarodás

a szőlőt látogató méhek körül

Franciaországban egy nevezetes szőlőtermelő vidék polgármestere szeptemberben rendeletet adott ki, hogy a méhészek reggel 7 órától délután 6 óráig kötelesek zárva tartani méheiket, míg a szüret utáni újabb rendelet másképpen nem fog intézkedni. A méhészeti szervezetek szövetségének (Uuion des Groiipements Apicnles Francais) elnöke, aki maga is polgármester, udvarias.de határozott levélben kérte a rendelkezés visszavonását, mert az 1. a méhészet természetével ellenkezik, 2. nem lehet végrehajtani károsodás nélkül, 3. a méhek nem ártanak az ép szőlőszemeknek. Ugyanakkor egy másik méhészeti szövetség, (mert Franciaországban több ilyen is van), az Union Nationale d'Apicultura Francaise szintén polgármester, elnöke is megvilágította a méh ártatlanságát, s kifejtette, hogy a méhek a szomszédos községből is átjárhatnak, melyre nem érvényes a tilalom. — Ha a rendeletet nem vonják vissza, a méhészek képviselői felsőbb hatóságokhoz folyamodnak.

(Revue Francaise d’Apiculture, Franciaország)

és újabb „bevetésre“ indultam. A támadás nem vesztett erősségéből. Fogcsikorgatva, szédülten sikerült az anyát (vagy tigrist?) egy kereten megtalálnom futkosása közben. Azon nyomban összenyomtam, amit ma is sajnálok.

A hőstett után jó félóra telt el, amíg magamat összeszedtem. Addig Kelemen is magához tért. Lassan, óvatosan megközelítettük a nyitott kaptárt és csodák-csodája, ugyanolyan szelíd családot találtunk benne, mint a többiben! A keretek és a méztér visszahelyezése támadás és szúrásmentesen történhetett. Csupán jó félóra múlva az anya elvétele után a szokásos anyátlansági zúgás, szárnyrezgetés árulta el, hogy a családon belül valami nincs rendben.

Munkámat ekkor rajzó családom felé fordítottam. Sikerült az utolsó pillanatban egy szép citromsárga potrohú anyát zárkóznom, mielőtt bőszen leszúrhatta vojna egy kelő testvérét. Ezt a percekkel előbb kelhetett terméketlen anyát a zárkából azonnal befuttattam a kijárón át a volt szúrós családhoz. Tizenöt-húsz perc múlva a zúgás elcsendesedett és a család normális életbe kezdett. Ez a család tehát nem akkor vált normális, szúrásmentes tulajdonságúvá, amikor terméketlen anyát kapott, (amelyet elfogadott), hanem régebbi anyjának eltávolítása utáni közvetlen percekben!

És most érkeztem oda mondanivalómmal, amiért szükségét éreztem elmondani esetünket a nyilvánoság számára. Az új anya a hatodik napon, amikor első vizsgálatomat végeztem, már petézett, ami a család számára előnyös minősítést jelent. Mivel az eltelt hat nap alatt a jelenlévő vándortársakkal a csodálkozáson kívül sokféle találgatás bizonytalanságában éltünk — úgy éreztem, — helyes, ha valamennyi feltevésre választ kapok. Ezeket tehát részleteiben is megvizsgálom. Ilyenek pl. 1.) Milyen volt a Hasítása a szúrós családnak? 2.) Rablás nyomai a kaptáron kívül és belül? 3.) Mézkészlet menyisége? 4.) Erdei kóros (Waldkrankheit) méhek találhatók-e és milyen számban? 5.) Szárnyas vagy közönséges hangyák jelenléte? 6.) Egér, lepke, moly, harkály, stb. nyomai találhatók-e? 7.) Hereállomány? (élő és fiasítás). 8.) A méhek fajta jellege? 9.) Az anya életkora? 10.) Egyéb, a tapasztalatokkal okozati összefüggésbe hozható jelenségek?

Mielőtt a részletekre kiterjedő vizsgálat eredményét ismertetném, beszélnem kell az anya

meggondolatlan elpusztításával kapcsolatban önmagámnak tett szemrehányásokról. Részben mentesít a felelősség aló! az előzmény ismerete, hogy t. i. egy rendkívüli esettel állunk szemben, — csak akkor lett világos számomra, — amikor az anya elvételével pontosan az ellenkező hatást értük el. Mi arra számítottunk, hogy az amúgy is szertelen család anya nélkül, — ha elképzelhető. — fokozza harci kedvét, mint más esetben leggyakrabban lenni szokott. Bűnösöknek közvetlenül a méheket tartottuk, amik ezt a gonosz terhet apjuktól, vagy anyjuktól átöröklött bűnként viselik. Kellemesen csalódtunk! A felelős egyedül az anya volt! Az anya, — ha pl. egy pároztatóban üvegfalon át megfigyelhető lett volna, — sok mindenre, ami ma kérdéses, választ adott volna. Ezért volt nagy kár meggondolatlan elpusztítása.

Nézzük, mit hozott a 10 pontra kiterjedő vizsgálat? Az első pont szerint a fiasítás terjedelme az időszaknak megfelelt és semmiben nem különbözött öt-hat szomszédos családétól. Rablás nyomai, — léplerágás, begörbült testű hulla sem a kaptárban, sem előtte a szokásoson kívül nem volt található. A mézkészlet bőséges volt, főleg akácból. Erdei kóros (fekete kór) méhet egyet sem sikerült találnom. Sem szárnyas, sem közönséges hangya nem volt megállapítható. Ügyszintén egér, lepke, vagy más kártevő sem. Here (kikelt és fiasításban) nem volt eltérő más családokétól. A dolgozó méhek nagy többsége sötét szürke és csak egész kevés számú, sárga csíkkal a poirohon. Feltűnően karcsú, hosszúkás testalkatúak. A feljegyzés szerint egy éves anya volt, származás megjelöletlen. Emlékezésem szerint az anya normális testalkatú volt, egyetlen kifogásolható, magasan tartott test, idegen futkosás, amit a közel fél órás nyitott kaptárnak tulajdonítottam, összegezetten megállapítható volt, hogy az anya rendkívüli állapotát semmi külső körülmény nem okozhatta. A múlt évi őszi, vagy betelelési munkámnál a rendkívüli izgalmi állapot még ismeretlen volt, ugyanígy a tavaszi munkánál is. Ami élettani elváltozás vele történhetett, az gyanúm szerint az" akác alatt következett be és nagyon hasonlít az idegkimerülés tüneteihez. Lehet, hogy ebben szerepe van az anyagcserében beállt egyensúlyi zavarnak. Nagyon érdekelne, hogy olvasóim közül találkozott-e valaki ilyen esettel, amikor elegendő a mérges család anyjának eltávolítása a normális állapot eléréséhez és általában mi az olvasók véleménye a leírtakról.

Hogy különös anyával volt dolgunk, az kétségtelen.

Németh László

kártevői és betegségei

Vili.

Tarka szólömoly. A meleg déli domboldalokon telepített szélessoros magasvezetésű szőlők kártevője. Magasabb hőmérsékleten és szárazabb környezetben találja legkedvezőbb életfeltételeit. Károkat a hernyó okozza. Az első hernyónemzedék fiatal hernyói a bimbós, virágzó, vagy éppen kötődött szőlöfürtben rágnak. A tojást elhagyó hernyók rendszerint a gyenge bogyóba hatolnak és kirágják belsejét. Később a szövedék védelme alatt rágják kívülről a fürt egyes részeit.

Amíg a hernyó kifejlődik,

14—55 bimbót, 5—28 bogyókezdeményt is elpusztít. A kocsányok átrágása miatt egész fürtrészek is megbámulnák és elszáradnak. Ezekről a fertőzött fürtök felismerhetők.

A második nemzedék hernyói már a fiatal — még zöld — bogyók belsejét rágják. Egy hernyó kifejlődéséig 4—9 bogyót pusztít. A harmadik hernyónemzedék már az érő bogyók belsejébe hatolva él. Az ilyen bogyók puhák, ráncosodók, lassan elbarnulnak, száraz időben lehullanak, esős időben pedig rothadnak.

Védekezés: A védekezés alapja a szőlőmolyok rajzásának megfigyelése. Ez csalétek-csapda vagy fénycsapdák segítségével történik. A csalétek csapdát minden termelő könnyen megvalósíthatja. A csalétkes tálakat vagy fogóüveget kb. egy méter magas cölöpökre kihelyezik.

Ezer tőkénként a tökemagasságban egy fogóüveget he lyezzünk ki. Erre a célra megfelel a fél- vagy egyliteres befőttes üveg. Ezeket erjedő folyadékkal (bor, gyümölcslé, szirup) kell megtölteni.

Ügyeljünk arra. hogy a folyadék esős időben vagy nagy párolgás esetén gyakran legyen cserélve vagy pótolva. Az ellenőrzést reggel végezzük, amikor a csalétekbe ragadt nőstények számát feljegyezzük (felismerhetők a vastag potrohról). A naponta növekvő számú lepkék alapján állapíthatjuk meg a rajzás idejét. A lepke kiterjesztett szárnyakkal 6—8 mm hosszú. Első

szárnya nagyon tarka, rajzolata zöldesszürke, sárgás-rozsdabarna, valamint kékesszürke foltokból és sávokból tevődik öszsze. Hátulső szárnya szürkésfehér, szárnyszegélye barnásszürke.

Védekezés: A védekezés időpontjának megválasztásához a rajzáscsúcs megállapítása fontos. A rajzáscsúcs után a tojások zöme már lerakott. A tojásokból a hernyók előbújásáig még 8—10 nap szükséges, tehát a rajzáscsúcs után közvetlenül következik az első permetezés 0,4 % Dykol használatával, az időjárástól függően 7—14 nap múlva a második — 0,2 % Metation E-50 használatával.

Nyerges szölőmoly (Conchylis ambiguella). Kevésbé meleg területeken és hőmérsékleti viszonyok között, hűvös és száraz időjárás nyújtja számára a legjobb tenyészfeltételeket.

Kártétele hasonlít a tarka szőlőmolyéhoz. A védekezés hasonlóképpen történik mint a tarka szölőmolynál.

Szőlőgyökértetű (Viteus vitlfolii). Pusztítása hatalmas lehet, pl. Franciaországban megtelepedése után rövid idő múlva 1,5 millió tőke szőlőt irtott ki. A gyökereken élősködve okozza a kárt. Az elváló kéregrészek alatt nagyobb csoportokban él. Szívogatására fejlődési rendellenességek, azaz 1,6—2 mm

széles, alig 0,5 mm magas dudorok keletkeznek, ezek később elhalnak és leválnak. Alattuk barna kerek foltok maradnak vissza. Ezek a torzulások az európai szőlő kb. ceruza vasSzölőgubacsatka tipikus tünete a szőlőlévé) színén

tagságú gyökerein láthatók, vastagabb gyökereken nagyobb dudorok vannak a hajszálgyökereken pedig sárgásfehér, gólyafejre emlékeztető alakú gumók keletkeznek. A dudorok és gumók gyorsan elhalnak, főleg száraz talajokon, a gyökerek működőképessége csökken. Szárazság esetén a tőke 3—4 év alatt, gyenge fertőzés hatására, jó talajon csak 7—8 esztendő alatt pusztul el.

A szőlőgyökértetű kártételének másik tünete a levélgubacsok képződése, ami az európai fajtákon csak kivételesen jelenik meg. Az amerikai fajták, valamint keresztezések levelein annyira elszaporodhat, hogy a gubacsok az egész levélfelületet beborítják. A gubacs mindig a levél fonákén képződik és kis, borsószem nagyságú, ripacsos, horpadásos szemölcsszerű. A levél színe felé nem domborodik ki, ellentétben a szőlő"jubacsszúnyog gubacsával.

A szőlőgyökértetű passzív úton, fertőzött növényrészekkel, iltványokkal, karókkal terjed.

Védekezés. Az amerikai őshonos szőlők ellenállósága volt íz egyik lehetőség a leküzdésére, ugyanis ha amerikai szőőre oltották az európai szőlőt, .ötött talajon is elkerülték a ertőzést.

A legalább 85 °/o kvarcot taralmazó homoktalajokon a szőőgyökértetü nem él meg, teiát az ún. „immunis“ talajomé, homokon az európai fajik saját gyökerükön termesztőtök.

Oltványtelepeken a gubaésakó alak elleni védekezés az utóbbi években vált szükségessé. A téli tojásokat rügyfakadás előtt 2 % Nitrosannal vagy Arborol permetezéssel pusztítjuk. A továbbiakban az első gubacskezdeméuyek megjelenése idején 0,04 %-os Intrationnal (csak nagyüzemekben a megfelelő óvórendszabályok betartásával). Májustól kezdve a gubacslakó nemzedék tnjzásától a permetezést 2—3-szor kell megismételni.

A szőlőgubacsatka (Eriophyes vitis) jelenlétét a szőlőlevél színén az eltérő nagyságú, de nem túlságosan terjedelmes ráncolt felületű dudorodások árulják el. Ezeknek megfelelően a levélfonák részeken sűrű szőrzet fejlődik, amely kezdetben fehér, később lilás, pirosas, elbarnuló. Nem téveszthető össze a peronoszpőra kivirágzásával — ennél hiányoznak a levél színéről a hólyagszerű kidudorodások, a szőrzet nem törölhető le.

Védekezés: Koratavasszal a metszés előtt 5 %-os Sulka, vagy 3 %-os Polybarit permetezés. Később (kisebb hatással) használhatunk Sulikol К 0,6 %, vagy Thiovit 0,3 %, vagy Fosfotion 50 0,3 %, vagypedig Thiodan 0,15 % permetezést. Ajánlatos a koratavaszi permetezést elvégezni az összes szőlőterületen.

Szölőlevélatka (Epitrimerus vitis) — szölőakarinőzis. Egyes szőlővidékeken jelentős károkat okoz, s az előbbitől eltérően gyakran a megtámadott tőkék kipusztulását okozza. Szívogatása miatt a megtámadott tőkék hajtásai rosszul fejlődnek, rövidszártagúak. Az idősebb leveleken áteső fényben sárgás, sugaras foltocskák láthatók.

A "védekezés megegyezik a szőlőgubacsatka ellen való védekezési móddal.

Gyümölcsfa-takácsatka és a Kétfoltos takácsatka is aránylag nagy károkat okoznak a szőlőn. Többnyire a szabadföldi ültetvényeken a nyár végére terjednek el. Szívásuk hatására a levelek felszíne vörösre vagy rozsdásbarnára színeződik és a levelek erősen deformálódnak.

Védekezés: Sulikol К 0,5 %, illetve Fosfotion 50 0,3-os permetlével permetezünk, erősebb fertőzésnél ezt a munkát több alkalommal megismételjük.

Vanek Gáspár mérnök