Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-11 / 28. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1970. július 11. *Щ00ВШ KÖSZÖNET A SZOVJETUNIÓ BARÄTAINAK Bratislavában ülésezett a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség Szlovákiai Központi Bi­zottságának plénuma, amely el­nökké Ondrej Klokoč elvtársat, az SZNT elnökét választotta. Karol Savéi elvtárs, a Szövet­ség titkára beszédében hangsú­lyozta, hogy a Szövetség követ­kezetes harcot folytatott a le­nini normák betartásáért, és az 1968—69-es időszakban a pro­letár nemzetköziség szellemé­ben dolgozott, és oroszlánrésze van abban, hogy a politikai harc a szocializmus javára dőlt el. A Központi Bizottság olyan megnyerő politikát folytatott, iTDgy megnyerte a széles töme­geket. Ezt bizonyítja, hogy ma már több mint negyed millió tagja van a Szövetségnek. A jövőben a Szövetség a csehszlo­vák-szovjet baráti együttműkö­dési szerződés jelentőségét még jobban népszerűsíti, és a tag ságot, valamint a széles töme­geket a proletár internaciona­lizmus szellemében neveli. EREDMÉNYESEN ZÁRULT AZ INCHEBA A bratislavai lNCHEBA-70 nemzetközi kémiai nagyvásár eredményesen zárta kapuit. A ISO kiállító képviselői elége­detten távoztak, hisz jelentős üzleteket kötöttek. De ettől is nagyobb eredménynek számit a szakemberek eszmecseréje. A szakosított vásárnak Ugyanis az volt a fő célja, hogy a bel- és külföldi cégek szakemberei ki­cseréljék tapasztalataikat, és ennek alapján működjenek to­vább. Különösen nagy sikere volt a budapesti Metrimpex la­boratóriumi műszereket gyártó vállalatnak, amelynek reklám­irodáját mintegy 300 szakember látogatta meg és a 40 ezer ru­bel értékű 26 műszert cégeink megvásárolták. De jól szerepelt a szintén budapesti Cheüiö­­komplex és Lámpán cég is. A mi vállalataink jelentős üzle­teket kötöttek úgy a szocialis­ta, mint a kapitalista országok cégeivel. AKTIV ÉS ALKOTÖ FIATALSÁG SZÜKSÉGES A végzős diákok 500 küldött­je találkozott a prágai várban Ludvik Svoboda köztársasági elnökkel és Dr. Husák Gustáv elvtárssal, a párt vezető titká­rával. A baráti légkörben le­folyt találkozón köztársasági elnökünk hangsúlyozta, hogy fiataljaink sokkal nagyobb fel­­készültséggel indulnak az élet­be, mint az előző nemzedékek, és ezt a felkészültséget a szo­cializmus szolgálatába kell ál­lítani. Aktiv alkotó és politikai­lag érett fiatalokra van szüksé­günk, akik a párt vezetésével harcolnak a szocializmus fejlő­déséért és következetes harcot folytatnak a kizsákmáhýoló Osztályok maradványai ellen is. El kell sajátítaniúk a marxista­­leninista tanokat, mert a jövő a kommunista ifjúságé! SOK HÚST ÉS ALKOHOLT FOGYASZTUNK Cakajda mérnök, a szövetsé­gi mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter helyettese, arról tájékoztatta az Újságírókat, hogy a világot! a kalöriafo gyasztásban dz élen játntik. Azonban nem megfelelő az élelmiszerek összetétele. Kevés zöldséget, gyümölcsöt és tej­terméket fogyasztunk, ügyun ■ akkor a 69 kg-os átlaggal a húsfogyasžtában Ausztriával együtt világméretben is az el­sők közé tartozunk. Aránytala­nul magas a szeszfogyasztás, 1969-ben 5,5 liter szesz jUtoll egy személyre és 135 liter sör. A mezőgazdaság a jövőben elég élelmiszert ad a közellátásnak, a húsáruk mintegy 90 ezer ton­nával emelkednek és idén még 95 ezer tonna baromfit jutta­tunk a piacra. „A szocializmusért, a barátságért és a békéért" (Folytatás az 1. oldalról.) csehszlovák szocialista államnak, a munkásosztály és a dolgozó nép álla­mának megszilárdítása, s mindenirá­­nyú fejlesztésének a biztosítása. A harmadik kérdés, melyet meg kell említenünk és amely megfelel az ünnepségek jelszavának is, nemze­teink, államunk és szocialista társa­dalmunk biztosítása a külső támadá­sok ellen. A múltban, elsősorban a második világháborúban szerzett ta­pasztalatok árán, nemzeteink és dol­gozó népünk Úgy döntöttek, hogy biz­tonságukat egybekapcsolják a Szov­jetunióval és a szocialista országok­kal való szövetséggel. Husák elvtárs a továbbiakban arról szólott, hogy a munkahelyeken és nyilvános gyűléseken élénk vita fo­lyik az utóbbi évek kérdéseiről. Erről már sokat beszéltünk, ezért csak né­hány szóval említjük meg. Az álla­munk és szocialista társadalmunk építésében elért nagy siketek mellett 25 év alatt hibák és fbgyätékošsägbk is felhalmozódtak. 1968 januárjának értelme e fogyatékosságok kiküszöbö­lése, a szocialista társadalom fejlő­dési feltételeinek a javítása volt, po­litikai és gazdasági téren egyaránt. Sajnos, pártunk akkori gyenge ve­zetősége, amelyben túlsúlyban voltak a jobboldali elemek, megengedte a fogyatékosságok bírálatával való visszaélést, s annak a szocialista tár­sadalom alapjai ellen ' való állítását. Az imperialista propaganda abban az időszakban rendkívül dicsérte Csehszlovákiát, valamennyi hamis prófétáját és megváltóját, akik visz­­szaéltek az emberek nemes érzelmei­vel, mivel azt tapasztalta, hogy sike­res a társadalmunk börrtlasztása és a szocialista tábor bomlasztására for­dított kísérlete. Husák elvtárs ezután az imperia­lista propaganda módszereiről be­szélt. Az év folyamán a hazai reak­ciós erők és a világ imperialista propagandája mindenáron igyekezett zavarni pártunk és dolgozóink mil­lióinak alkotó konszolidációs nagy munkáját s annak eredményeit. Most is, a Központi Bizottság ülésével kap­csolatban, bősz kampányt indítottak Csehszlovákia és népünk munkaered­ményei ellen. A Központi Bizottság legutóbbi ülé­sével kapcsolatban nagy port vertek fel a peremkérdés — Alexander Dub­ček ne к a Csehszlovák Kommunista Párt tagjai sorából való kizárása — körül. Azért zárták ki a párttagok sorá­ból, mert aránylag rövid idő alatt, amikor a párt élén állt, eddig nem ismert bomlásba sodorta pártunkat. Társadalmunkat, a társadalmi szerve­zeteket, a szakszervezetet és az ifjú­ságot olyan fokú bomlásnak tette ki, népgazdaságunkat pedig olyan ha­nyatlásba és felfordulásba döntötte, hogy már a gazdasági csőd szélén áll­­tUhk. A nemzetközi kapcsolatok tétén megbontotta a Szovjetunióval és a többi szövetséges állammal való kö­telékeket. Csehszlovákia ennek követ­keztében a nagy válságok és veszé­lyek szélén elszigetelve találta ma­gát. Mindez kevés? Alexander Dubčekot ezért zárták ki a pártból. A búrzsoá imperialista propaganda most legendát sző Alexander Dubček alakja köré. Hogy miért teszi ezt? Miért éppen az imperialista körök Szövik ezt a legendát, akiknek a ke­zében Van Szabad Európa és hasonló leadóállomások, a sajtó, az irodalom és a film? Azért, mert ez megfelel terveiknek, mert nekik nagyon jól megfelel Csehszlovákia Í968. évi bom­lása, s amint azt sokan gondolták, vagy akarták, a szocialista tábor fel­­forgatását. Ma már nem állhatunk népünk elé a kapitalizmus felújításá­ról szóló jelszavaikkal, nem állhat­nak a csehszlovák dolgozók elé a volt nagybirtokok, a gyárak, a bankok visszaszerzési követelményével, a nép­gazdaságnak, a volt kizsákmányolók kezére való átjátszásával. Ezért pro­pagálják a szocializmusnak úgyneve­zett megreformálását, ami természe­tesen alapjainak megdöntését, a szo­cialista tábor feloszlatását célozza. Ezért szőnek tehát legendát a párt­­ütők, az emigránsok, a szökevények és olyan kiszolgálóik köré, amilye­nek közé tartbzott Alexander DUbíek. Sajlios, Nyugaton néhány progresszív személy sem tud ellenállni a burzsoá propagandának. Reméljük azonban, hogy tájékoztatást ilyBrnek és meg­találják a helyes utat. Husák elvtárs özutáli hangsúlyozta, hogy a párt egységesen harcol a szo­cializmus ellenségei ellen, a pártnak és az államndk ma szilárd vezetősége van, és az átigazolások alkalmából azért fosztjuk meg az egyes embere­ket a párttagságtól, Hogy szilárdítsuk az egységet. ☆ Pártunk első titkára ezután köszö­netét mondott a munkásoknak, a me­zőgazdasági és a többi dolgozóknak azért, hogy támogatták pártünk és államunk vezetőségét, konszolidációs törekvésében. Hangsúlyozta, hogy a földművesek munkáját a jövőben job­ban kell értékelni. Meg kell tOnni mindent a termés korai és veszteség nélküli betakarításáért. Párt és állami szerveink a következő hetekben nyújt­sanak segítséget földműveseinknek, hogy biztosíthassuk népünk ellátását. Hüsák elvtárs ezután épitömünkára hívta hazánk minden lakosát. A bizalom j ele Alig több mint egy év telt el a párt Központi Bizottsága 1969. májusán tartott ülése óta, amikor a Központi Bizottság kitűEte a népgazdaság kon­szolidálásának realizációs tervét. Ko­rán lenne tehát végleges mérleget vonni e dokumentum megvalósulásá­nak eredményéről. Annyit azonban még a szerénység is megenged, hogy megállapíthassuk: a legnehezebb gaz­dasági problémák megoldása terén határozott és a jövőre vonatkozólag bíztató siketeket éftühk el. És ami a legfontosabb, a fenyegető gazdasági bomlást nem csodaszerekkel, dollár vagy más kölcsönökkel, sem pedig a kapitalista gazdaságból importált „modellek“ bevezetésével oldottuk meg, hanem a népgazdaság fejleszté­sének bevált szocialista módszereivel, a központi terv tekintélyének vissza­állításával és a dolgozók kezdeménye­zésének kiváltásával értük el. Bebizonyosodott tehát, hogy a ter­melés arányos fejlesztésének terve az egyedül célravezető szocialista jel­legű gazdaság-irányítási módszer, amely a termelő ember önkéntes és öntudatos hozzájárulásával és annak belső meggyőződéséből fakadó akti­vitásával úrrá lesz a termesztés és a mesterségesen támasztott gátló té­nyezők felett. Bebizonyosodott továbbá az, hogy ha a párt és a szocialista társadalom közvetlenül a dolgozókhoz fordul, és őszintén feltárta a valóságot — bár­milyen csüggesztő is az — nem csa­latkozik. Ezt bizonyítja a szocialista építés húsz éves tapasztalata is. Föld­műveseink, bányászaink, az élelmi­szeripar dolgozói, a vasutasok nagy többsége és több iparág munkásai a krízis mélypontján is helytálltak és a Központi Bizottság májusi ülése után rohamosan növekszik az olyan üzemeknek a száma, amelyek csata­sorba álltak a gazdasági élet helyre­állításának és további fejlesztéséhek frontján. Nehéz lenne felsorolni a termelő­üzemeket és még nehezebb osztályoz­ni, melyik vállalás volt a fontosabb, és gazdasági szempontból értékesebb. Hogy a kezdeményező tapolcsátlyi já­rás mezőgazdasági dolgozóinak kell-e adni a pálmát, akik elsőnek adták ki a jelszót: több élelmiszert a köztársa­ság asztalára, vagy a 24 szlovákiai ipari üzemnek, amelyek „szocialista módon“ kezdtek dolgozni. Annyi bi­zonyos, hogy a kezdeményezések szé­leskörű visszhangot váltottak ki. A mezőgazdasági termelés szaka­szán már sok körzetben tények bizo­nyítják, a dolgozók ragaszkodásai és , áldozatkészségét a szocialista rend­szerhez. A Btatislava-vidék járás me­zőgazdasági üzemei pl. vállalták, hogy az egész évre tervezett húseladás 80 százalékát már az első félévben tel­jesítik. Az első félév alatt 2260 da­rabbal emelték a szarvasmarha- és 4780 darabbal a sertésállományt, ami­vel a húsellátás további javulását kí­vánják biztosítani. Egyik, különösen az export szempontjából fontos ipar­águnk, a magnezit ipar dolgozói vál­lalták, hogy ebben az évben 138 ezer tonna égetett magnezitöt készítenek. É feladat teljesítése érdekében min­den tartalékot felkutatnak és felhasz­nálnak, és ha szükséges, rendkívüli szombati műszakokat is bevezetnek. Ilyen és hasonló példákat számta­lant lehetne felsorolni, de minket fő­leg az érdekel, ami az új munkalen­­dület mögött van, ami ösztönzi az emberekét a vezetéstől lefelé a konk­rét termelési munkáig, a hatékonyabb munkára, az önfeláldozásra. Mi az, ami a mindenbe beletörődő passzivi­tást hihetetlennül rövid idő alatt len­dületes aktivitássá változtatta? Mindenekelőtt a párt Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságának elvi szilárdságon alapuló álláspontja és tevékenysége, a helyzet őszinte feltárása, a gazdasági irányítás szo­cialista módszerének visszaállítása, a piacon uralkodó anarchia megszünte­tése, amely arra vezetett, hogy a dolgozó ember becsületes munkájával megkeresett béréből megvásárolhatja azt, amire szüksége van. Hogy a Köz­ponti Bizottság visszaállítja a gott­­waldl kapcsolatokat a tömegekkel. hogy a vezetésből eltávolítja az op­portunista és szocialistaellenes ele­meket és Olyanok lépnek a helyükbe, akik nem szép szavakkal, hanem elv­­szerŰ helytállásukkal érdemelték ki a bizalmat. Ezért történik az, hogy a párt felhívásából nem rezolúciók születnek, hanem tettek. Ezért újult fel a szocialista versenyek konkrét formája, és ennek következménye­ként a termelékenység növekedése. Az utóbbi években figyelmen kívül hagyták a termelés egyik fontos haj­tóerejét, az erkölcsi ösztönzők ténye­zőjét, a munka céltüdatának fontos­ságát. Nem hangsúlyozták a szocializ­mus perspektíváját, hogy milyen tár­sadalom kialakítására törekszühk, fi­gyelmen kívül hagyták és eltűrték a romboló elemek tevékenységét, akik a szocialista építés eddigi eredmé­nyeit lefitymálták és kigúnyolták, akik a tökéletesség trónjára ültették a kapitalista életformát. Mindez detnobilizálta és passzivitás­ba vezette a társadalmat, amely be­tegségből nem lesz könnyű teljesen kigyógyulni. Valljuk be, hogy a közeli javulásban magunk is kételkedtünk. Ahnál öröihteljesebb, ha már egy év után ilyen bíztató változásokról szá­molhatunk be. A rohamos gyógyulás pedig mindig azt tanúsítja, hogy a test lényegében egészséges és képes a betegséget legyőzni. Itt is, mint miliden egyéni és társadalmi tevé­kenységben a döntő az akarati ténye­ző, amely az okszerű kezeléssel páro­sulva legyőzi a betegséget és egész­ségessé teszi a szervezetet. -ep-A HATÁRŐRSÉG ÜNNEPÉN tizenkilenc évvel ezelőtt, 1951. jú­lius 11-én fogadta el a Nemzetgyűlés az ország határaink védelméről szó­ló törvényt. Azóta ezt a napot min­den évben megUnneplik a határőrség tagjai, a kisegítő szolgálatot teljesítő polgárok, és egyben az ország min­den lakója. A határőrség tagjainak bizony nem könnyű a munkája, ne­héz a szolgálat és gyakran életűk kockáztatásával kell védeniük szo­cialista hazánkat. A legéberebben kell őrködni Csehszlovákia és Nyu­­gat-Németország határán, ahol pro­vokációk is előfordulnak. Nemrég az amerikai egységek és az NSZK kato­nái tankokkal és páncélozott jármű­vekkel egészen hazánk határáig jöt­te?!:. Határőrségünk a néphadsereg többi egységeivel együtt éberen és niegbíz­­hateatt őrzi szocialista hazátlkál. A dunai folyamőrség tagjai is példásan teljesítik kötelességüket. A külföldi diverziös alakulatok tagjai már több­ször megkísérelték, ltngy átjussanak vízi és szárazföldi határainkon, de határőrségünk felkészülten, önfelál­dozóén meghiúsította kísérleteiket. Ebben nagy segítséget nyújt nekik minden esetben a civil lakosság is. A közös összefogással a csehszlovák Szdéialista Köztársaságnak elég ereje van ahhoz, hogy megvédje határainkat a kapitalista országok provokáciöitot. Államunkat tehát biztonságosan őrzik a Határőrség tagjai és a baráti szo­cialista országok hadseregeivel együt­tsen biztositj k hazánk filg«e*t«bsé­­gét. Ján M i č á t e к alezredes KÜLPOLITIKAI Békét - biztonságot Kétségtelen, hogy az elmúlt másfél esztendő folyamán rend­kívül megnövekedőit a szocia­lista országok diplomáciai ak­tivitása. A Varsói Szerződés tágörszágaiilák budapesti felhí­vása ismét a világpolitika elő­terébe állította a béke és a biztonság kérdéseit, arra a problémakörre összpontosította a világ haladó erőinek törek­véseit, amely a jövő, az együtt­működés és kölcsönös barát­ság elmélyítése szempontjából létfontosságú. Az elmúlt hónapokban a két­oldali tárgyalások egész soro­zata zajlott le. A szocialista or­szágok külügyminiszterei, mi­niszterelnökei és államfői Szá­mos megbeszélést folytattak nyugati partnereikkel, amelyek központi témája minden eset­ben az eürópai biztonsági ér­tekezlet összehívása volt. Mind­ebből lehetőségeihez mérten kivette részét hazánk iS; Marko külügyminiszter látogatásai, el­sősorban néhány Benelux ál­lamban, eredményesek voltak. É kétoldali tárgyalások szin­tézisére került sor a közelmúlt­­bari, amikor ismét Csak Buda­pesten ültök tárgyalóasztalhoz a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszterei. A ta­nácskozáson többek között megállapították, hogy a Prágá­ban, 1989-ben tett javaslatokra „széles körben és egészében VéVe pozitívan reagáltak“ az egyes európai országok. A ki­adott közlemény ebből arra következtet, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak javas­latai lényegében megfelelnek a biztonság elmélyítése érdekei­nek, tehát reálisak. Ebből ere­dőén, az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítése utolsó szakaszába lépett. Arra van lnost már szükség, hogy konk­rét lépéseket tegyenek az egyes országok az értekezlet összehívásával kapcsolatosan, s alapos előkészítés után meg­kezdődhessék az a tanácskozás, amelynek jelentősége minden valószínűség szerint túllépi az európai kereteket s rendkívüli hatással lehet a világ béke­­mozgalmára általában. A szocialista országok követ­kezetes lenini külpolitikai kon­cepciójának ékes bizonyítéka, s ugyanakkor ennek a diplo­máciának a rugalmasságát is btzohyítja, hogy a budapesti külügyminiszteri tanácskozáson elfogadott memorandum, ame­lyet az összes érdekelt kor­mánynak eljuttattak, immár a tanácskozás napirendjére is ja­vaslatot tesz. Így mindenek­előtt a következő napirendi pontokat kellene az európai biztonsági konferenciának meg­vitatnia: — az európai biztonság meg­teremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszak­ká! való fenyegetésről az euró­pai államok kapcsolataiban; — az európai államok közöt­ti politikai együttműködés fej­lesztését szolgáló, az egyenjo­­güságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudomáuyds és kulturális kapcsblatok kiszé­lesítése; — az európai biztonsági együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó szerv létrehozása. ügy véljük, hogy ez a napi­rend, illetve a benne felvetett problémák megvitatása és ter­mészetesen megoldása rendkí­vüli mértékben hozzájárulna kuntinensülik biztbiiSágának megszilárdításához, a fegyver­kezesi láz csökkentéséhez és nem utolsó sorban a kölcsönös bizalom és együttműködés meg­teremtéséhez. Azonban kettőn áll a vásár. A szöctalista országokat távol­ról sem érheti olyan vád, hogy nem tesznek es nem tettek meg mindent a feszültség enyhítése érdekében. (P.j

Next

/
Thumbnails
Contents