Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-29 / 35. szám
1970. augusztus 29.. SZABAD FÖLDMŰVES Ismét, ez évben már tizenkettedszer nyitja meg kapuit szeptember 5-én a brnói Nemzetközi Gépipari Vásár. A nyárutó szőlőt érlelő verőfényében találkozik e kiállításon 28 ország, köztük kilenc szocialista és 19 nyugati állam 1536 gépgyártó cége, hogy bemutassa legújabb és legkorszerűbb termékeit. Az idei Nemzetközi Gépipari Vásárt hazánk felszabadulása negyedszázados évfordulójának jegyében rendezik meg — amint arról JÄN ČEBIŠ, a Brnói Kiállítás és Vásárrendezőség főigazgatója tájékoztatta az újságírókat legutóbb megrendezett sajtóértekezletükön. Már az előző években is komoly érdeklődés előzte meg a brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt mind a kiállítók, mind a nagyközönség részéről. A kiállítók ma már nemcsak a' hazai cégek és a szomszédos országok gépgyártó üzemeinek sorából kerülnek ki, hanem a tengeren túli országokból, pl. Kanadából, Japánból is eljönnek a világ gépiparának e jelentős seregszemléjére. Különösen örvendetes, hogy két világhírű japan gépipari vállalat, a Honda és a Mitsubishi Shoji Kaisha is részt vesz a brnói vásáron. Ez évben első ízben találkozhatunk itt a romániai Mocanoexporf külkereskedelmi vállalat által bemutatott román gépipari termékekkel. A szocialista országok közül már hagyományosan a Szovjetunió állítja ki a legnagyobb területen gépipara sok ágazatának korszerű gyártmányait. Említést érdemel az is, hogy a brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt a legkorszerűbben szervezett ilyen jellegű rendezvények közé sorolhatjuk. Ugyanis az előző évek gyakorlatától eltérően nem az egyes országok szerint csoportosítva állítják ki a gépipar termékeit, hanem az egyes szakmai ágazatok figyelembevételével, így külön pavilonban találhatók majd egy csoportban a különböző országok által gyártott nyomdaipari gépek, a fémmegmunkáló gépek, a távközlési és elektronikai berendezések, külön a rádió- és televíziós technika, másutt egy, csoportban a fotó-, film- és optikai berendezések, a textilipari gépek, a repülőgépipar gyártmányai, a famegmunkáló gépek, a gépkocsi ipar termékei, az építőipari gépek és berendezések felhasználásuk és rendeltetésük ágazatai szerint. Ami pedig földműveseinket elsősorban érdekli, a mezőgazdasági gépek a „Z“ betűvel jelölt szabad térségen találhatók majd meg. A különféle rendeltetésű, erejű és felhasználhatóságú traktorok mellett egy svéd cég egycsírájú cukorrépamag csiszolására alkalmas berendezést, továbbá vetőmagtisztító és osztályozó gépet állít ki a többi érdekes és érdeklődésre számottartó mezőgazdasági gép mellett. A Vicon holland cég legújabb gyártmányú trágyaszórőjával jelentkezik, de az érdeklődők közelről is megtekinthetik a nyugatnémet takarmányforgató és rendsodró gépet, a Melotte belga cég speciális fejőberendezését. Ez alkalommal még számos más új mezőgazdasági gép is kerül bemutatásra. A vásár külön érdekessége, hogy a mezőgazdasági gépeket a gyártók és kiállítók igyekeznek munka közben is bemutatni az érdeklődőknek. Ezért a vásár területe mellett egyes növényekkel bevetett területeket is létesítettek, ahol az érdeklődők maguk próbálhatják ki azt a mezőgépet, amelyet megvenni szándékoznak. Az eddig megtett előkészületek alapján remélhetjük, hogy a brnói XII. Nemzetközi Gépipari Vásár sikere tovább öregbíti a csehszlovák gépipar eddig kivívott jó hírnevét. (ob—J A szovjet mezőgépipar fejlődéséről A forradalom előtti Oroszország gazdaságainak egyharmada még fogatokkal és mezőgazdasági eszközökkel sem rendelkezett. Ennek következtében az 1909—1913 évek folyamán a gabona közepes terméshozama hektáronként nem haladta meg a 8.9 mázsát. Az 1010-es összeírásokból kitűnt. hogy a mezőgazdaságban 9* millió faekét és 18 millió faboronát használtak. Mezőgazdasági gépgyártás a forradalom előtti Oroszországban gyakorlatilag nem volt. Az Októberi Szocialista Forradalom azonban ezen a területen is gyökeres változást hozott. V. I. Lenin — felismerve a mezőgazdaság gépesítésének forradalmi szerepét — mindent megtett a szovjet mezőgazdasági gépipar alapjainak megteremtéséért és kifejlesztéséért. A szovjet hatalom hajnalán Lenin százezernyi traktorról ábrándozott — napjainkban viszont már több millió traktor dolgozik a szovjet földeken. Az első és második ötéves terv idején megkezdődött az új mezőgazdasági géptípusok kialakítása és sorozatgyártása. Ebben az időszakban alkották meg először a szovjet géptervezők a traktoros mezőgépeket, köztük a kombájnokat. A második ötéves terv végén (1937) a Szovjetunió a kombájnok gyártásában 1,5- szeresen múlta felül az Egyesült Államokat. 1940-ben a szovjet földeken már 531 ezer traktor és hozzávaló eke, 182 ezer gabonabetakarítő kombájn és sok egyéb bonyolult, szovjet konstrukciójú mezőgazdasági gép dolgozott. A Nagy Honvédő Háború idején rengeteg üzem tönkrement, egyikmásikat Keletre szállították, ahol a front számára haditechnikai eszközöket készítettek, 1947-ben azonban a mezőgép-előállító iparág gyárainak száma a háború előttinek már a háromszorosa lett, a teljes termalési érték pedig 19-szeresére nőtt. 1948 és 1953 között, egyetlen ötéves terv végrehajtása során a mezőgazdasági gépgyártás felülmúlta a háború előtti második és harmadik ötéves terv termelését. A hétéves terv idején (1959—1965) a traktor- és mezőgépgyártás további nagy fejlődésen ment át. 1965-ben — 1958-hoz viszonyítva a traktorgyártás 1,7-szeresére, a mezőgazdasági gépgyártás 1,9-szeresére nőit. Ez idő alatt több mint 500 ezer gabonakombájn, 1,1 millió vetőgép, kb. 100 ezer répa-betakarítőgép és számos egyéb gép került forgalomba. 1988-ban a Szovjetunióban 2,6-szor több gabonakombájnt, 1,6-szor több traktorekét és 2,3-szor több traktoros vetőgépet gyártottak, mint az Egyesült Államokban. A gépesítés szfo vonalnövekedésének eredményeképpen a munka termelékenységé 2,7-szeresére nőtt a szovjet mezőgazdaságban. Az utóbbi években számos mezőgazdasági gépet vásároltunk az NUK- ból. A képen látható ZT-300-as traktor B-200-1 típusú ekét vontat, amelyet Lipcsében VEB-BBG-üzem gyártott. Az eke jó minőségű szántást végez. Leszerelhető és szükség szérint állítható az eketestek száma. Mélyszántásra öt eketesttel, középmély-szántásra 7, tarlóhántásra pedig 9 eketesttel használható. —kp— MILYEN TÁVLATOT NYIT AZ ÖTÉVES TERV JAVASLATA ME ZÖGAZDASÄGUNK ELŐTT Lesz elég műtrágya? Következő ötéves tervünk javaslata az 1971—1975-ös esztendőkre aprólékosan foglalkozik a mezőgazdasági kemizálásával. A műtrágyák gyártásának, fogyasztásának és felhasználásának szükséges növekedését feltételezi. A fejlődés mértékének szemléltetésére talán elegendő, ha megemlítjük, hogy az 1970-es évre kidolgozott terv a műtrágya-fogyasztás terén 197,3 kg tiszta tápanyag felhasználásával számol a mezőgazdasági földterület minden hektárjára, viszont az ötéves terv javaslata 1975-re feltételezi, hogy ez a fogyasztás eléri a 233,2 kg-ot. ф A GS-14 254 jelzésű új herbieid A Geigy Australia Pty Ltd. vegyi üzem új herbicide! állított elő, amely tulajdonképpen 2-metoxy-4 etylamino-6-s-butylamino-l,-3,5-triazin. A kísérle-. tek eredménye azt jelzi, hogy preemergens és postemergens felhasználhatósága kiváló a gyomnövények és a fűfélék számos fajtájának, irtására. Szelektív gyomirtónak bizonyult a lucernában, a cukornádban és a gyümölcsösökben. A számadatok összehasonlításakor jogosan merül fel a kérdés — s ez földműveseink körében eddig is élénk vita tárgyát képezte —, hogy vegyiparunk képes lesz-e az elkövetkező években kielégíteni az egyre fokozódó igényeket. Földműveseink tudják, hogy az idejében és kellő mennyiség felhasználásával végzett trágyázás kedvező hatása a hozamok növekedésében mutatkozik meg. A trágyázás hatékony befektetés és bizonyára még sokszor ad vitára okot a kérdés, vajon elegendő műtrágyával rendelkezünk-e vagy sem. Tudjuk, hogy vegyiparunk is komoly problémákkal küzd. De ha viszszatekintünk a múltba, látjuk azt, hogy a műtrágyák gyártása gyorsan növekedett. Az 1960—69-es években a műtrágyagyártásban évente átlag 10%-os növekedést tudunk felmutatni, ami meghaladja az európai átlagot. Ezt'nem szabad szem elől téveszteni. De talán vegyük részletesebben szemügyre vegyiparunk feladatait az előttünk álló ötéves tervben., Az ötéves terv javaslata kezdetben a műtrágyaszükséglet lassú növekedésével számol, amely 1975 végére érné el a kitűzött 233 kg-ot minden hektár mezőgazdasági földterületre. Ennek a növekedésnek, amely öt év alatt 62,1 kg műtrágyamennyiségnövekedést jelent hektáronként, a növénytermesztés nyersbevételét öt milliárd koronával', kellene emelnie. Műtrágyáinkban a tápanyagok koncentrációjának 40°í of kellene elérnie és a műtrágyák összmennyiségének csaknem fele mint granulált, szemcsézett, összetett (NPK) hatóanyagú műtrágya kerüljön forgalomba. A kombinált műtrágyák gyártásának fokozása megegyezik a földműveseink által támasztott igényekkel. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni a szolgáltatások jelentőségét. A nagyobb műtrágyamennyiség vitathatalanul szigorúbb követelményeket támaszt a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat jobb munkájával, raktárhálózatával és egyéb berendezéseivel szemben. De maguknak a mezőgazdasági üzemeknek is nagyobb gondot kell majd fordítaniuk a trágyák tárolására és kezelésére. A mezőgazdasági üzemek költségvetésében komoly tételt jelent a növényvédelemre fordított összeg. A kemizálás térhódítása itt is rohamos fejlődésről tanúskodik. Amíg 1955- ben pesticideket alig egy millió hektár földterületen alkalmaztak, már a múlt évben több mint három millió hektárnyi földterületen használtak növényvédő vegyszereket. Lényegesen kibővült e szerek választéka is. Viszont felhasználásuk még mindig nem felel meg a mezőgazdasági üzemek szükségletének. Mezőgazdaságunknak az ötéves terv javaslata szerint az 1971—75-ös esztendőkben évente 620 millió korona értékű növényvédő vegyszerre lesz szüksége. Hazai termelésünk ebben az időszakban a választéknak csupán egy negyedét és az összmennyiségnek kb, 40%-át tudja majd a termelők rendelkezésére bocsájtani. Tehát e készítmények nagyobb hányadát feltétlenül behozatallal kell majd biztosítani. A legnagyob kereslet a gyomirtó vegyszerek iránt mutatkozik. Ezekből évente 436 millió korona értékű készítményt kellene a termelőknek leszállítani. A hazai gyártmányú és a közismert herbicidek közül ide sorolhatjuk a MCPA, Apromentin, az Atrazin, a CCC és más készítményeket. A rovarölő vegyszerek és insekticldek közül a hazai iparunk DDT, Lindán, Tiometon, Disulfoton és más vegyszereket hoz piacra. A szükséglet az újabb vegyszerek iránti igények kielégítésére nemcsak a kutatóintézetek munkájától és a szükséges berendezések létesítésétől, hanem mindenekelőtt attól is függ majd, hogy beszerezzük-e a kellő és nélkülözhetetlen nyersanyagokat, illetve félkész termékeket. A helyzetet mérlegelve arra a következtésre jutunk, hogy nagyon célszerű lenne a többi szocialista állammal együtt minden erőt és eszközt egyetlen kutatóközpontba egyesíteni, hogy így nagyobb hatékonyságot érhessünk el. Márcsak azért is, mert. ezek az államok szintén nagy mennyiségű vegyi készítményt és anyagot vásárolnak a nyugati országokból. A kemizálás célszerű kihasználása a vegyi készítmények és a műtrágyák hatékonyságának fokozása ugyanakkor megköveteli, hogy az elkövetkező öt év alatt az állami növényvédelmi szolgálat kellőképpen megizmosodjon és a raktárhálózat is kielégítő legyen. A mezőgazdasági szolgáltató üzemek bizonyára megtesznek majd mindent, hogy a most épülő és a még létesítendő vegyianyag raktárai, az agrokémiai szolgáltatások az igényes követelményeket maradéktalanul elégíthessék ki mezőgazdaságunk további fejlődése érdekében. (O-n) Országos szántóverseny Az „Arany eke“ díjáért ebben az esztendőben már hetedszer mérik össze képességeiket hazánk legjobb gépkezelői. Az országos szántóversenyt idén a Brno melletti Slavkovban tartják meg szeptember 12. és 13- án. A szántási világbajnokságot pedig szeptember 24. és 25-én rendezik meg Dániában. Jelentős fejlődés a szovjet traktorgyártásban A Cseljábinszki Traktorgyár — a Szovjetunió egyik gigantikus kombinátja — már fél milliónál jóval több traktort készített el. A gyár futószalagjáról kerülnek ki a jól ismert T-100M és a T-130 jelű erőgépek. E traktorok elődje volt az 1930-as években gyártott SZ-60, majd a később előállított SZ-80 és SZ-100 jelzésű sorozat és különféle változatai. A Cseljabinszki Traktorgyár 1959-ben a Szovjetunió traktorgyártásának még csak egy százalékát adta, de tíz év alatt jelentősen fejlődött. Ma az első szocialista állam traktorgyártásában 40 százalékkal vesz részt. Szénapréselő gépek Az USA-ban a széna 90 százalékát szénagyűjtő présekkel takarítják be. Legelterjedtebb a dugattyú-típusú prés, amelynek összes berendezését a traktor erőleadó tengelye hajtja meg. Az Allis Chalmers megnevezésű szénapréseket folyadéknyomásos berendezéssel, a Ford Oliver préseket pedig a kész bálák automatikus felrakására szolgáló berendezéssel látták el. Az International Harvestor cég által gyártott szénaprések a szénát orsóssan feltekerik, a John Deere cég elsősorban brikettező préseket készít. # A műtrágyagyártás és fogyasztás világviszonylatban A FAO adatai szerint a világ műtrágyatermelése Ja Kínai Népköztársaság kivételévelj az 1968—69-es évben 56,4 millió tonna tiszta tápanyagot tett ki, ami 8,2 százalékos növekedést jelent az előző időszakkal szemben. A termelésben a legnagyobb növekedést (12,3 százalékot) a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásában érték el. Egyébként a káliumos trágyák mennyisége 7,7 százalékkal, a foszfortartalmúaké pedig 5,7 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a műtrágyái ogy osztás 53 millió tonna volt tiszta tápanyagban. Ez viszont az előző évhez hasonlítva 9,4 százalékos növekedést jelent. Várható, hogy a foszfortartalmú trágyák gyártása terén továbbra is bizonyos túltermelés mutatkozik majd. Ezzel szemben a nitrogén- és kálium-tartalmú trágyák szükségletének növekedése az elkövetkező 4—5 évben viszonylag összhangban lesz a kínálattal.
