Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-29 / 35. szám

1970. augusztus 29.. SZABAD FÖLDMŰVES Ismét, ez évben már tizenketted­szer nyitja meg kapuit szeptember 5-én a brnói Nemzetközi Gépipari Vásár. A nyárutó szőlőt érlelő verő­fényében találkozik e kiállításon 28 ország, köztük kilenc szocialista és 19 nyugati állam 1536 gépgyártó cé­ge, hogy bemutassa legújabb és leg­korszerűbb termékeit. Az idei Nemzetközi Gépipari Vásárt hazánk felszabadulása negyedszáza­dos évfordulójának jegyében rende­zik meg — amint arról JÄN ČEBIŠ, a Brnói Kiállítás és Vásárrendezőség főigazgatója tájékoztatta az újságíró­kat legutóbb megrendezett sajtóérte­kezletükön. Már az előző években is komoly érdeklődés előzte meg a brnói Nem­zetközi Gépipari Vásárt mind a ki­állítók, mind a nagyközönség részé­ről. A kiállítók ma már nemcsak a' hazai cégek és a szomszédos orszá­gok gépgyártó üzemeinek sorából kerülnek ki, hanem a tengeren túli országokból, pl. Kanadából, Japánból is eljönnek a világ gépiparának e je­lentős seregszemléjére. Különösen örvendetes, hogy két világhírű japan gépipari vállalat, a Honda és a Mitsu­bishi Shoji Kaisha is részt vesz a brnói vásáron. Ez évben első ízben találkozhatunk itt a romániai Moca­­noexporf külkereskedelmi vállalat ál­tal bemutatott román gépipari termé­kekkel. A szocialista országok közül már hagyományosan a Szovjetunió állítja ki a legnagyobb területen gépipara sok ágazatának korszerű gyártmá­nyait. Említést érdemel az is, hogy a brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt a leg­korszerűbben szervezett ilyen jellegű rendezvények közé sorolhatjuk. Ugyanis az előző évek gyakorlatától eltérően nem az egyes országok sze­rint csoportosítva állítják ki a gép­ipar termékeit, hanem az egyes szak­mai ágazatok figyelembevételével, így külön pavilonban találhatók majd egy csoportban a különböző országok által gyártott nyomdaipari gépek, a fémmegmunkáló gépek, a távközlési és elektronikai berendezések, külön a rádió- és televíziós technika, má­sutt egy, csoportban a fotó-, film- és optikai berendezések, a textilipari gépek, a repülőgépipar gyártmányai, a famegmunkáló gépek, a gépkocsi ipar termékei, az építőipari gépek és berendezések felhasználásuk és ren­deltetésük ágazatai szerint. Ami pedig földműveseinket első­sorban érdekli, a mezőgazdasági gé­pek a „Z“ betűvel jelölt szabad tér­ségen találhatók majd meg. A külön­féle rendeltetésű, erejű és felhasznál­hatóságú traktorok mellett egy svéd cég egycsírájú cukorrépamag csiszo­lására alkalmas berendezést, továbbá vetőmagtisztító és osztályozó gépet állít ki a többi érdekes és érdeklő­désre számottartó mezőgazdasági gép mellett. A Vicon holland cég legújabb gyártmányú trágyaszórőjával jelent­kezik, de az érdeklődők közelről is megtekinthetik a nyugatnémet ta­karmányforgató és rendsodró gépet, a Melotte belga cég speciális fejő­berendezését. Ez alkalommal még számos más új mezőgazdasági gép is kerül bemutatásra. A vásár külön ér­dekessége, hogy a mezőgazdasági gé­peket a gyártók és kiállítók igyekez­nek munka közben is bemutatni az érdeklődőknek. Ezért a vásár terüle­te mellett egyes növényekkel beve­tett területeket is létesítettek, ahol az érdeklődők maguk próbálhatják ki azt a mezőgépet, amelyet megvenni szándékoznak. Az eddig megtett előkészületek alapján remélhetjük, hogy a brnói XII. Nemzetközi Gépipari Vásár si­kere tovább öregbíti a csehszlovák gépipar eddig kivívott jó hírnevét. (ob—J A szovjet mezőgépipar fejlődéséről A forradalom előtti Oroszország gazdaságainak egyharmada még fo­gatokkal és mezőgazdasági eszközök­kel sem rendelkezett. Ennek követ­keztében az 1909—1913 évek folya­mán a gabona közepes terméshozama hektáronként nem haladta meg a 8.9 mázsát. Az 1010-es összeírásokból ki­tűnt. hogy a mezőgazdaságban 9* millió faekét és 18 millió faboronát használtak. Mezőgazdasági gépgyártás a forra­dalom előtti Oroszországban gyakor­latilag nem volt. Az Októberi Szocia­lista Forradalom azonban ezen a te­rületen is gyökeres változást hozott. V. I. Lenin — felismerve a mező­­gazdaság gépesítésének forradalmi szerepét — mindent megtett a szovjet mezőgazdasági gépipar alapjainak megteremtéséért és kifejlesztéséért. A szovjet hatalom hajnalán Lenin száz­ezernyi traktorról ábrándozott — napjainkban viszont már több millió traktor dolgozik a szovjet földeken. Az első és második ötéves terv idején megkezdődött az új mezőgaz­dasági géptípusok kialakítása és so­rozatgyártása. Ebben az időszakban alkották meg először a szovjet gép­tervezők a traktoros mezőgépeket, köztük a kombájnokat. A második ötéves terv végén (1937) a Szovjet­unió a kombájnok gyártásában 1,5- szeresen múlta felül az Egyesült Államokat. 1940-ben a szovjet földe­ken már 531 ezer traktor és hozzá­való eke, 182 ezer gabonabetakarítő kombájn és sok egyéb bonyolult, szovjet konstrukciójú mezőgazdasági gép dolgozott. A Nagy Honvédő Háború idején rengeteg üzem tönkrement, egyik­másikat Keletre szállították, ahol a front számára haditechnikai eszközö­ket készítettek, 1947-ben azonban a mezőgép-előállító iparág gyárainak száma a háború előttinek már a há­romszorosa lett, a teljes termalési érték pedig 19-szeresére nőtt. 1948 és 1953 között, egyetlen ötéves terv végrehajtása során a mezőgazdasági gépgyártás felülmúlta a háború előtti második és harmadik ötéves terv ter­melését. A hétéves terv idején (1959—1965) a traktor- és mezőgépgyártás továb­bi nagy fejlődésen ment át. 1965-ben — 1958-hoz viszonyítva a traktor­­gyártás 1,7-szeresére, a mezőgazda­­sági gépgyártás 1,9-szeresére nőit. Ez idő alatt több mint 500 ezer ga­bonakombájn, 1,1 millió vetőgép, kb. 100 ezer répa-betakarítőgép és szá­mos egyéb gép került forgalomba. 1988-ban a Szovjetunióban 2,6-szor több gabonakombájnt, 1,6-szor több traktorekét és 2,3-szor több trakto­ros vetőgépet gyártottak, mint az Egyesült Államokban. A gépesítés szfo vonalnövekedésének eredménye­képpen a munka termelékenységé 2,7-szeresére nőtt a szovjet mező­gazdaságban. Az utóbbi években számos mezőgazdasági gépet vásároltunk az NUK- ból. A képen látható ZT-300-as traktor B-200-1 típusú ekét vontat, ame­lyet Lipcsében VEB-BBG-üzem gyártott. Az eke jó minőségű szántást végez. Leszerelhető és szükség szérint állítható az eketestek száma. Mélyszántásra öt eketesttel, középmély-szántásra 7, tarlóhántásra pedig 9 eketesttel használható. —kp— MILYEN TÁVLATOT NYIT AZ ÖTÉVES TERV JAVASLATA ME ZÖGAZDASÄGUNK ELŐTT Lesz elég műtrágya? Következő ötéves tervünk javaslata az 1971—1975-ös esztendőkre aprólé­kosan foglalkozik a mezőgazdasági kemizálásával. A műtrágyák gyártásá­nak, fogyasztásának és felhasználásának szükséges növekedését feltétele­zi. A fejlődés mértékének szemléltetésére talán elegendő, ha megemlít­jük, hogy az 1970-es évre kidolgozott terv a műtrágya-fogyasztás terén 197,3 kg tiszta tápanyag felhasználásával számol a mezőgazdasági föld­terület minden hektárjára, viszont az ötéves terv javaslata 1975-re feltéte­lezi, hogy ez a fogyasztás eléri a 233,2 kg-ot. ф A GS-14 254 jelzésű új herbieid A Geigy Australia Pty Ltd. vegyi üzem új herbicide! állí­tott elő, amely tulajdonképpen 2-metoxy-4 etylamino-6-s-butyl­­amino-l,-3,5-triazin. A kísérle-. tek eredménye azt jelzi, hogy preemergens és postemergens felhasználhatósága kiváló a gyomnövények és a fűfélék számos fajtájának, irtására. Sze­lektív gyomirtónak bizonyult a lucernában, a cukornádban és a gyümölcsösökben. A számadatok összehasonlításakor jogosan merül fel a kérdés — s ez földműveseink körében eddig is élénk vita tárgyát képezte —, hogy vegy­iparunk képes lesz-e az elkövetkező években kielégíteni az egyre fokozó­dó igényeket. Földműveseink tudják, hogy az idejében és kellő mennyiség felhasználásával végzett trágyázás kedvező hatása a hozamok növekedé­sében mutatkozik meg. A trágyázás hatékony befektetés és bizonyára még sokszor ad vitára okot a kér­dés, vajon elegendő műtrágyával ren­delkezünk-e vagy sem. Tudjuk, hogy vegyiparunk is ko­moly problémákkal küzd. De ha visz­­szatekintünk a múltba, látjuk azt, hogy a műtrágyák gyártása gyorsan növekedett. Az 1960—69-es években a műtrágyagyártásban évente átlag 10%-os növekedést tudunk felmu­tatni, ami meghaladja az európai át­lagot. Ezt'nem szabad szem elől té­veszteni. De talán vegyük részletesebben szemügyre vegyiparunk feladatait az előttünk álló ötéves tervben., Az öt­éves terv javaslata kezdetben a mű­trágyaszükséglet lassú növekedésé­vel számol, amely 1975 végére érné el a kitűzött 233 kg-ot minden hek­tár mezőgazdasági földterületre. En­nek a növekedésnek, amely öt év alatt 62,1 kg műtrágyamennyiség­­növekedést jelent hektáronként, a nö­vénytermesztés nyersbevételét öt mil­liárd koronával', kellene emelnie. Mű­trágyáinkban a tápanyagok koncen­trációjának 40°í of kellene elérnie és a műtrágyák összmennyiségének csaknem fele mint granulált, szem­­csézett, összetett (NPK) hatóanyagú műtrágya kerüljön forgalomba. A kombinált műtrágyák gyártásának fo­kozása megegyezik a földműveseink által támasztott igényekkel. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni a szolgáltatások jelen­tőségét. A nagyobb műtrágyamennyi­ség vitathatalanul szigorúbb követel­ményeket támaszt a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat jobb munkájával, raktárhálózatával és egyéb berendezéseivel szemben. De maguknak a mezőgazdasági üzemek­nek is nagyobb gondot kell majd fordítaniuk a trágyák tárolására és kezelésére. A mezőgazdasági üzemek költség­­vetésében komoly tételt jelent a nö­vényvédelemre fordított összeg. A ke­­mizálás térhódítása itt is rohamos fejlődésről tanúskodik. Amíg 1955- ben pesticideket alig egy millió hek­tár földterületen alkalmaztak, már a múlt évben több mint három millió hektárnyi földterületen használtak növényvédő vegyszereket. Lényege­sen kibővült e szerek választéka is. Viszont felhasználásuk még mindig nem felel meg a mezőgazdasági üze­mek szükségletének. Mezőgazdaságunknak az ötéves terv javaslata szerint az 1971—75-ös esz­tendőkben évente 620 millió korona értékű növényvédő vegyszerre lesz szüksége. Hazai termelésünk ebben az időszakban a választéknak csupán egy negyedét és az összmennyiség­­nek kb, 40%-át tudja majd a terme­lők rendelkezésére bocsájtani. Tehát e készítmények nagyobb hányadát fel­tétlenül behozatallal kell majd bizto­sítani. A legnagyob kereslet a gyomirtó vegyszerek iránt mutatkozik. Ezek­ből évente 436 millió korona értékű készítményt kellene a termelőknek leszállítani. A hazai gyártmányú és a közismert herbicidek közül ide sorolhatjuk a MCPA, Apromentin, az Atrazin, a CCC és más készítménye­ket. A rovarölő vegyszerek és insek­­ticldek közül a hazai iparunk DDT, Lindán, Tiometon, Disulfoton és más vegyszereket hoz piacra. A szükség­let az újabb vegyszerek iránti igé­nyek kielégítésére nemcsak a kutató­­intézetek munkájától és a szükséges berendezések létesítésétől, hanem mindenekelőtt attól is függ majd, hogy beszerezzük-e a kellő és nél­külözhetetlen nyersanyagokat, illetve félkész termékeket. A helyzetet mér­legelve arra a következtésre jutunk, hogy nagyon célszerű lenne a többi szocialista állammal együtt minden erőt és eszközt egyetlen kutatóköz­pontba egyesíteni, hogy így nagyobb hatékonyságot érhessünk el. Már­­csak azért is, mert. ezek az államok szintén nagy mennyiségű vegyi ké­szítményt és anyagot vásárolnak a nyugati országokból. A kemizálás célszerű kihasználása a vegyi készítmények és a műtrá­gyák hatékonyságának fokozása ugyanakkor megköveteli, hogy az el­következő öt év alatt az állami nö­vényvédelmi szolgálat kellőképpen megizmosodjon és a raktárhálózat is kielégítő legyen. A mezőgazdasági szolgáltató üzemek bizonyára meg­tesznek majd mindent, hogy a most épülő és a még létesítendő vegyi­anyag raktárai, az agrokémiai szol­gáltatások az igényes követelménye­ket maradéktalanul elégíthessék ki mezőgazdaságunk további fejlődése érdekében. (O-n) Országos szántóverseny Az „Arany eke“ díjáért eb­ben az esztendőben már heted­szer mérik össze képességeiket hazánk legjobb gépkezelői. Az országos szántóversenyt idén a Brno melletti Slavkovban tart­ják meg szeptember 12. és 13- án. A szántási világbajnokságot pedig szeptember 24. és 25-én rendezik meg Dániában. Jelentős fejlődés a szovjet traktorgyártásban A Cseljábinszki Traktorgyár — a Szovjetunió egyik giganti­kus kombinátja — már fél mil­liónál jóval több traktort készí­tett el. A gyár futószalagjáról kerülnek ki a jól ismert T-100M és a T-130 jelű erőgépek. E traktorok elődje volt az 1930-as években gyártott SZ-60, majd a később előállított SZ-80 és SZ-100 jelzésű sorozat és különféle változatai. A Cselja­­binszki Traktorgyár 1959-ben a Szovjetunió traktorgyártásának még csak egy százalékát adta, de tíz év alatt jelentősen fej­lődött. Ma az első szocialista állam traktorgyártásában 40 százalékkal vesz részt. Szénapréselő gépek Az USA-ban a széna 90 szá­zalékát szénagyűjtő présekkel takarítják be. Legelterjedtebb a dugattyú-típusú prés, amelynek összes berendezését a traktor erőleadó tengelye hajtja meg. Az Allis Chalmers megnevezé­sű szénapréseket folyadéknyo­másos berendezéssel, a Ford Oliver préseket pedig a kész bálák automatikus felrakására szolgáló berendezéssel látták el. Az International Harvestor cég által gyártott szénaprések a szénát orsóssan feltekerik, a John Deere cég elsősorban bri­­kettező préseket készít. # A műtrágyagyártás és fogyasztás világviszonylatban A FAO adatai szerint a világ műtrágyatermelése Ja Kínai Népköztársaság kivételévelj az 1968—69-es évben 56,4 millió tonna tiszta tápanyagot tett ki, ami 8,2 százalékos növekedést jelent az előző időszakkal szemben. A termelésben a leg­nagyobb növekedést (12,3 szá­zalékot) a nitrogéntartalmú mű­trágyák gyártásában érték el. Egyébként a káliumos trágyák mennyisége 7,7 százalékkal, a foszfortartalmúaké pedig 5,7 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a műtrágyái ogy osztás 53 millió tonna volt tiszta tápanyagban. Ez viszont az előző évhez ha­sonlítva 9,4 százalékos növeke­dést jelent. Várható, hogy a foszfortartalmú trágyák gyártá­sa terén továbbra is bizonyos túltermelés mutatkozik majd. Ezzel szemben a nitrogén- és kálium-tartalmú trágyák szük­ségletének növekedése az el­következő 4—5 évben viszony­lag összhangban lesz a kínálat­tal.

Next

/
Thumbnails
Contents