Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-22 / 34. szám
Bratislava, 1970. augusztus 22. Ara 1,— Kés XXI. évfolyam, 34. szám. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Formálódik mezőgazdaságunk fejlesztésének ötéves terve , A Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Ján Janovic elvtárs, tájékoztatott bennünket azokról a feladatokról, amelyek népgazdaságunk ötödik ötéves tervének időszakában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt állnak. Többek között hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk szüntelen fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a népgazdaság tervszerű irányításának felújítása, tehát az irányítás szakaszán még mindig észlelhető ösztönösség mielőbbi felszámolása, a népgazdaság fejlesztését szolgáló állami terv tekintélyének elmélyítése, vagyis a tervfegyelem betartása az irányítás és a termelés minden szakaszán. A jövő év elején érvénybe lépő ötéves tervünk, a tervidőszak első éveiben, a népgazdaság konszolidálásával számol. Meg kell szüntetnünk azokat az aránytalanságokat és ellentmondásokat, amelyek a jobboldali opportunisták által előidézett gazdasági anarchia, vagyis a tervszerűség céltudatos felszámolásának következtében az utóbbi két év folyamán jelentkeztek, s melyek érezhetően fékezik népgazdaságunk minden ágazatának fejlődését. Szlovákia népgazdaságának ötéves terve — mint az összállami fejlesztési terv része — a mezőgazdasági termelés 26,2 százalékos emelkedését irányozza elő. Legfontosabb feladatként a gabona- és a hústermelés fejlesztését jelöli meg, mivel e termékek mennyiségének növelésével módunkban áll csökkenteni a gabona- és húsimportunkat. Ötéves tervünk a hústermelés hu-, szonhét, a tejtermelés három és fél, a tojástermelés hetven és a baromfihús negyven százalékos emelkedését irányozza elő. Az állattenyésztési termelés tervszerű növekedése érdekében fontos feladatként jelentkezik a takarmányalap mennyiségének növelése és minőségének szüntelen javítása. Ezért az ötéves terv számol azzal, hogy mezőgazdasági üzemeink bővítik a kukorica vetésterületét és a nagyhozamú hibridek alkalmazásával a kukorica átlag hektárhozamát Szlovákiában 50 mázsára emeljük. Persze ezzel egyidőben előirányozza a rétek és legelők hozamának növelését is, valamint a hüvelyes takarmányok vetésterületének bővítését, hektárhozamának növelését annál is inkább, hogy a takarmánykeverékek fontos alapanyagát ne kelljen drága pénzen külföldről importálnunk. Előtérbe kerül az iparilag készített koncentrált takarmányok és keverékek minőségének javítása hazai nyersanyag-források maximális kihasználása mellett. Főleg a fehérjében gazdag fölözött tej, továbbá az élelmiszeri hulladékok és a lucernaliszt hazai értékesítésével számolunk. Ugyanakkor az ötéves terv előirányozza a takarmánykeverékek mennyiségének 37 százalékos növelését, ami körülbelül 407 ezer tonnának felel meg. Szlovákia mezőgazdaságának ötéves terve a cukor és cukorka gyártásának fokozásával párhuzamosan igényli a cukorrépa vetésterületének 6500 hektárral való bővítését és a hektárhozamok növelését is. A terv nagy jelentőséget tulajdonít az ipari növények — úgymint a sörárpa, cukorrépa, dohány stb. — minőségi javításának. Arról van szó, hogy fokozatosan meghonosítjuk azokat a fajtákat, amelyek a feldolgozásban jobban értékesülnek. Az élelmiszeriparra is hatványozott feladatok várnak. A mezőgazdasági termékek mennyiségének tervszerű növelésével párhuzamosan, tehát a szükséglettel összhangban, bővítve lesz a feldolgozó ipar hálózata és korszerűsítik a régebbi gyárak berendezéseit. Ennek következtében el kell érni, hogy élelmiszeriparunk mind mennyiségi, mind pedig a választék tekintetében kielégítse a lakosság reális igényeit, ami az iparilag előállított élelmiszeráru mennyiségének legalább 28 százalékos növekedését kívánja meg. Persze egyes' élelmiszeripari termékek mennyisége ennél nagyobb százalékkal emelkedik. Például a konzerv és a bortermelés 40 százalékkal emelkedik, de lényeges növekedés lesz a sör, a cukor és a tejipari termékek termelésében is. A mezőgazdasági termelés tervszerű fejlődését sok tényező tervszerű fejlesztése mellett akarjuk elérni. Ezek közé tartozik például,az öntözőhálózat rendszerének bővítése, a műtrágyagyártás fokozása úgy, hogy hektáronként legalább 50 kilónyi tápértékkel több legyen, mint az idén, a mezőgazdasági technika fejlesztésével és a gépigények fokozatos kielégítésével, a termelési technológia tökéletesítésével mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztési termelés szakaszán. Az ötéves terv előirányozza a baromfitenyésztés — a tojás és a baromfihús termelés nagyméretű összpontosítását és az összes termelési folyamatok korszerűsítését. Számol a sertéshizlalás és a szarvasmarha-hizlalás összpontosításával is — üzemközi vállalkozások hálózatának. bővítése mellett. Előtérbe kerül például az ötezres sertéshizlaldák építése, amelyekben érvényesül majd a legkorszerűbb nagyüzemi technológia, de ugyanakkor — kiindulva abból, hogy az említett termelési ágazatok általános összpontosításához nincsenek meg a szükséges anyagi eszközeink — a régebbi termelőhelyek, istállók stb. hatékony kihasználásával, berendezésének korszerűsítésével is számolunk. Abból a célból, hogy a társadalmi igények kielégítést nyerjenek, tehát hogy a mezőgazdaság gép- és szolgáltatási igényei respektálva legyenek, az állami terv az ipar és a szolgáltatások területén lényegesen szaporítja a direktív, vagyis a termelőkre kötelező mutatók számát. Mezőgazdasági gépgyárainknak elsődleges feladata lesz a hazai szükségletek kielégítése, de ‘a gép- és traktorállomásoknak is részt kell vállalniuk ezekből a feladatokból, például azáltal, hogy a mezőgazdasági üzemek részére pótkocsikat és egyszerűbb berendezéseket készítenek. Persze magától értetődik, hogy a gép- és alkatrészhiányában mutatkozó problémák —-, mint az elmúlt két évben meghonosodott tervszerűtlenség törvényszerű következményei — nem oldódnak meg egyik napról a másikra. A határozott intézkedések és törekvések azonban biztatóak és oda vezetnek, hogy az ipar termelése belátható időn belül összhangban lesz a társadalmi szükséglettel. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ] komplexum ötéves tervének irányéi-1 vei számolnak a zöldség- és a gyű-1 mölcstermesztés kedvező természeti; és ökonómiai előfeltételeknek kihasz-1 nálásával is. Az illetékes szervek j megteszik a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a gyümölcs I és zöldségfeldolgozó, konzerváló üze-! meink ne külföldi, hanem elsősorban is a hazai nyersanyagbázisra támasz- i kódjának. Persze a feldolgozó üzemek zavartalan működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen követelmény, hogy a nyersanyagtermelő mezőgazdasági üzemek szerződést i kössenek necsak a feltételezett meny- i nyiségű termékük egy részére, hanem | arra a mennyiségre, aminek eladásé- j val ténylegesen számolni lehet. A mezőgazdaság irányitó szerveinek komoly gondokat okoz a termelés fejlesztését szolgáló építkezési j beruházások keretének elfogadtatása.' Ugyanis, mint az ismeretes, hazánk-1 ban •íiagyon sok a megkezdett és vontatott ütemű építkezések száma, ami már eddig is nagyon fékezte népgazdaságunk fejlődését. Ezért az ötéves terv elsősorban is a megkezdetett építkezések befejezésével számol, s csupán rendkívül esetekben j irányoz elő újabb építkezéseket. Úgy ; néz ki, hogy ez az alapelv a mezőgazdaságot is érinti. Ugyanis olyan kilátások vannak, hogy a mezőgazda-1 Ságban is csak központilag jóváhagyott, tehát limitált új építkezések j lehetnek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium azonban úgy látja helyesnek, hogy a mezőgazdasági üzemek — tekintettel arra, hogy saját beruházási eszközökkel, gyakran építőanyagforrással és építő kapacitással is rendelkeznek — az eddigi szabálydk további érvényesülése mellett építkezhessenek. A kérdés tisztázása és lezárása ezért mélyre-! ható elemzéseket, illetve igényes tárgyalásokat követel. Feltételezhető, hogy az ötéves terv j időszakában módosul a mezőgazda-! sági termelés ökonómiai öszönzőinek ! rendszere is. Egyelőre elemzések1 folynak, majd elkészül az ökonómiai ösztönzők új rendszerének javaslata. Annyit azonban már tudunk, hogy ! az egyik javaslat szerint 1971-re i megszűnik a húseladás tervének túlteljesítésével járó felár, illetve azzal! az alapár lesz emelve. Módosul a i különbözeti járadék megítélésének a már megszokott gyakorlata is. Persze ezek jelenleg csak javaslatok. Az em- j lített ökonómiai ösztönzők tényleges módosulásáról, illetve a javaslatok J elfogadásáról, időben tájékoztatást ! adunk. Most, hogy az állami terv már elkészült, a mezőgazdasági üzemeinkre hárul az a feladat, hogy az ötéves fejlesztési terv irányszámaihoz igazodva, kidolgozzák a saját évi és ötéves távlati termelési tervüket. A vezető dolgozók, akikre a terv elkészítésével járó munka oroszlánrésze hárul, nem feledkezhetnek meg arról, hogy reális tervet, tehát olyan tervet, amely az összes lehetőségek és források maximális kihasználásával számol, csak a különböző munkaszakaszokon tevékenykedő dolgozótársaik bevonásával, azok véleményének ismeretében készíthetnek, annál is inkább, mert ők lesznek a tervfeladatok teljesítői. Pathó Károly Az aratás utáni ünnepi „díszszemlét“ sok helyen a múltat idéző jelenetekkel tarkítják EGY KEZDEMÉNYEZÉS ELSŐ GYÜMÖLCSE Egy Vág menti faluban, Vagán pattant ki a nagy kezdeményezés szikrája, amely az áldozatkészség, a közjó és megannyi tett lobogó tüzévé vált. Az ezer hektáros szövetkezet, a helyi nemzeti bizottság, valamint a falusi pártszervezet kommunistái és tisztségviselői még a múlt évben meghányták-vetették. mit is tehetnének hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadulása negyedszázados évfordulója tiszteletére. Természetes, általános helyeslésre talált a felhívás, amelyet a galántai járás valamennyi mezőgazdasági üzeméhez eljuttattak. A versenyfeltételeket — nagyobb munkaaktivitás, a tervezett feladatok túlteljesítése {tej, hús, tojás, gabona és egyéb J, a dolgozókról való fokozottabb szociális, egészségügyi és kulturális gondoskodás, a gazdasági udvarok esztétikai rendezettsége, a fiatal munkaerők és szakkáderek felkarolása stb. — félszáz mezőgazdasági üzem elfogadta. Dologhoz láttak. Persze, ezt az önként vállalt sokrétű feladatot megosztották, s munkaidőn kívül végezték, s végzik a továbbiakban is, hiszen a tét nagy: a kötelezettségvállalások értéke 12 MILLIÓ KORONA Az év első felében végzett munkálatokat nemrégiben értékelték, éppen Vágán, a kezdeményezők falujában. A versenyző felek az első pillanattól kezdve tudatosították: ebben a nemes vetélkedésben valójában mindenki nyer. Még azok is. akik pénzjutalomban nem részesülnek ... Mert ha már a jutalomról esett szó, a járási nemzeti bizottság, valamint a járási mezőgazdasági társulás 75—75 ezer koronát oszt szét az első és második félév öt—öt legkiválóbb győztese között. Az első díj: 25 ezer korona. Varga Sándortól, a mezőgazdasági társulás igazgatóhelyettesétől értesültünk, kik lettek az 1. félév győztesei. Sorrendben a következők: 1. VÄGA, 2. PUSTÉ SADY, 3. ABRAHÄM, 4. VÄGKIRÄLYFA, 5. VÁGFARKASD. mivel is Érdemeltek ki A VÁGAIAK AZ I. HELYET? Erre jómagam is nagyon kíváncsi voltam. Elmentem hát a helyszínre. M o j z e s Dezső szövetkezeti elnök tájékoztatása szerint a szervező munka dandárja lényegében Kamenár Ferenc znotechnikusra. Zsigő Ferenc dohánytermesztési csoportvezetőre és G y e v á t Árpádra az építkezési csoport vezetőjére nehezedett. Míg a zootechnikus az állatgondozókat fogta össze, akik az istállók környékét, külsejét, belsejét hozták rendbe, a traktorosok földet, kavicsot szállították (összesen mintegy 1700 köbméternyit), a gépjavítók kaput, kerítést készítettek, mázoltak. Egy másik csoport, amely jobbára növénytermesztőkből tevődött össze, parkosítást végzett, virágágyásokat készített a dohánytermesztő csoport vezetőjének szakirányításával. — A jobb munkakörülmények és életfeltételek megteremtése nálunk nem kampányjellegű. Ez állandó feladat — újságolta az elnök. Majd hozzátette: — Mindenképpen hibának tartjuk, hogy nem készítettünk fényképfelvételeket a kezdeményezés előtti állapotokról. J ó z s a István öknnőmustól azt is megtudtam, átlagban egy hektárra 229 korona ráfordítás jut, ami a jobb munkakörülmények kialakítását illeti, ami lényegében 229 ezer korona. Külön dicséretet érdemelnek a helyi iskola tanulói, valamint a járási építkezési vállalat dolgozói (ez utóbbiak mintegy 22-en), akik a gazdasági udvar úthálózatát aszfaltozták. nem Állnak meg félűton Gépszint, 24 traktor részére garázst és új székházat építenek. A mostaniból pedig szociális helyiségeket létesítenek. Száz szónak is egy a vége: a galántai járásban igen hasznos kezdeményezés kapott szárnyakat. A vágaiak példáját másutt is követhetnék. (kovács] Látogassa meg a hagyományos Szlovákiai Aratási Ünnepélyt Nyitrán 1970. szeptember 5-6-án. (faziaj kulturális és sjfortműsorban is gyönyörködhet!
