Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-04 / 27. szám

fď

A FEKVÖKAPTÄR MÉZKAMRÄJA

E n n e r a fekvokaptár hive. A mézkamrát a fészek mögött helyezi el, de úgy, hogy lépei a fészek (épeinek mintegy folytatásai legyenek. A két szakaszt pedig közbeiktatott anyarács választja el egymástól. így a léputcák folytonosak a fészekben és a mézkamrában. A méhek az ilyen mézkamrát kifogástalanul megtöltik.

A MÉHEK VÉDELME

MÉZELŐNÖVÉNYEK

KASZÁLÁSAKOR

A silózásra szánt virágzó mézelő mezőgazdasági növények gépi kaszálásakor sok méh elpusztul. Elkerülésére Litvánia egyik kolhozában a traktor elejéről kinyúló vaskarra láncot akasztanak. A lecsüngő lánc a növényt ütögeti, és a gyűjtögető méheket elriasztja. A méhvédő nem kerül sokba és könnyű a felszerelése.

MÉZET SZlVÖ MÉHEK

MEGFÜSTÖLT

CSALÁDBAN

Megszokott látvány: a kaptárbontással megzavart méhek mézet szívnak a sejtekből. Free megvizsgálta, hogy a kijárón befújt füst hatására mennyire töltik meg a méhek mézhólyagjukat mézzel, és mikorra csappan meg újra hólyagjuk tartalma. A kísérlet két keretes megfigyelőkaptárban folyt. A mézhólyag átlagos súlya kezdetben 7,2 mg volt. Befüstölés után 5 perccel 16,9 mg-ra nőtt, 10 perc múlva érte el a legnagyobb teltséget: 23 mg-ot, 30 perc múlva már 19,1 mg-ra fogyott, de még 2 óra múlva is 10,2 mg volt, tehát a füstölés előttiuek másfélszerese. A méhek életkora nem okozott különbséget. — Azt is tapasztalhattuk, hogy a mézzel megszívódott méhek kevésbé hajlamosak fullánkjuk használatára. Free kísérlettel igazolta ezt. Egy termelő kaptár tetejére 5 cm tágas lyukat fúrt, s erre fából készült üres hengert - borított. A hengerben klottlapdát lehetett föl-le mozgatni. A kaptár megdöngetése után méhek tódultak föl. Simpson rostával zárta el a feljáró nyílást, s a lapdát lejjebb bocsátotta. A méhek egy része beledöfte abba fullánkját. A mézliólyag vizsgálatának eredménye: 39 olyan méh közül, mely fullánkját használta, 29- nek, tehát a többségnek kevésbé volt telt a mézhólyagja, mint azoknak, melyek tartózkodnak a szúrástól.

(Mindez megerősíti annak a régi szokásnak a helyességét, hogy a füstölés után várni kell 4 kaptár vizsgálatával. Természetesen nem halaszthatjuk a

gzsgálatot 5—10 perccel kébbre, amikor a kísérlet szellőt legkedvezőbb volna a mézboly ag teltsége.)

A méhfarkas kártétele

Egy méhésztársam mindennap látott elpusztult méheket, virágzó japánakácfája alatt. Egyszer a fa alatt levő asztalára egy méh esett méhfarkassal együtt. (Phllasithus triangulum.) Ez a darázs a gyűjtögető méhet fullánkjával megbénítja, aztán vagy kinyomkodja belőle a nektárt, és felszívja azt, vagy áldozatát föld alatti fészkébe cipeli ivadékának. Méhésztársam a fán is látott virágfürtök mellett leselkedő vagy repkedő méhfarkasokat.

Én már sokszor megfigyeltem, amikor a virágon elkapta a méhet. Pillanat alatt végzett vele, hátára fordította, szipókáját kihúzta, a kiömlő mézet fölszívta, és elrepült vele. Egy száraz, virágtalan augusztusi napon sok méhet láttam a körtén a fa latt. Három nap múlva már nem voltak rajta méhek, csak a mébfarkasok repdestek fölöttük, és zavarták a méheket. Szőlőszüret előtt a repedt fürtöket nyalogató méhek közül is sokat elfogtak.

A japánakácok a lakásomtól távol vannak, s így nem tudom, hogy a méhhullákat a méhfarkasok ölik-e meg. De a méh szipőkáját a méhfarkasok szokták kihúzni. (n)

Így bénítja meg a méhfarkas a méhet (Thiem nyomán)

Anya újraéledése

Beteleléskor egyesíteni szoktam, hogy csak erős családok menjenek a télnek. Tavaly egy feloszlatott és a vele erősítendő család anyját is váltanom kellett. Idegen anyát adtam be az egyesítés utáni napon kb. 36 órás anyátlanság után. A két család kereteit annyira toltam öseze, hogy a keresztbe fordított anyazárka függőlegesen befért közéjük, és kicsit össze is szorítottam, hogy le ne essék, így mindkét családrész hozzáfért a zárkához minden irányból. A zárkát másnap mégis a kaptár fenekén találtam, bizonyára a rátelepüli méhek súlyától esett le. Az anya mozdulatlanul feküdt. A zárkán csak néhány méh tartózkodott. Feltűnő, hogy az erős család a meleg szalmakaptárban magára hagyta az anyát, pedig a méhcsomó csak kb. 5 cm-re volt a zárkától. Sajnáltam a szép fiatal anyát, és éppen el akartam dobni, amikor feltűnt, hogy nincs összegörbülve, mint amikor leszúrják a méhek. Arra gondoltam, hogy csak megdermedhetett a kaptár fenekén, és az éhségtől

kimerült, mivel a méhek nem etették. Rátettem a keretek tetejére, és figyeltem. A méhek azonnal körülvették, és a szipókáját keresve etetni kezdték, melengették. 2 —3 perc múlva már kezdtek jelentkezni az élet jelei, megmozdította lábait, és egyre inkább mozogni kezdett. Kb. 10 perc múlva már lábra tudott állni és menni kezdett. A család láthatóan nagy szeretettel vette körül. Az anya életben maradt. Kíváncsian várom, megsínyli-e ezt a kalandot.

Már kb. 10 éve is beszámoltam egy hasonló esetről. A kezeléskor megnyomódott és élettelennek látszó anyát a szomszédos kaptár tetejére tettem, és már nem is törődtem' vele. Éppen az utódját kerestem, amikor kb. negyed óra múlva már járkálni láttam a kaptár tetején. Szépen petézett 3 éves koráig.

A most leírt és a felidézett eset arra int, hogy csak azt az anyát dobjuk el, melyről már teljes biztonsággal megállapítható, hogy elpusztult.

Csizmadia (ános

... hogy már az 1600-as évek végén és az 1700 as évek elején Gedde angol lovag tudta, hogy a kisméretű kasokból helyszűke miatt rajzanak ki a méhek. A rajzás megakadályozására a kasok alá „alátéteket“ helyezett, és így lett a nagy űrtartalmú kasok feltalálója. A szalmából font kasok kb. 40 literesek voltak és volt rá eset, hogy az alátétekkel 120 literesre is bővítették a kasokat. ф ... hogy a propolisznak (méhgyantának) baktériumölő hatása van. A belőle készített alkoholos vagy vizes oldat még erősebb hatású, mint ma? ga a propolisz. 0—4 C fokon, de akár szobahőmérsékleten is raktározhatjuk 3—4 évig is, baktériumölő hatása ekkor sem csökken.

... hogy a költésrothadás kétféle változata, az enyhébb és a gyászos költésrothadás már 1855- ben is ismeretes volt. Dzierzon a „Der Imkerfreund aus Schlesien“ 1855. évi októberi számában már elég részletesen ismertette olvasóival ezt a két betegséget.

•

... megállapították, hogy ha a lucernát méhek segítségével porozzák be, a maghozam átlaga 100 hektáros területen eléri a 400 kilogrammot, míg méhek nélkül sokszor a 100 kilogrammot sem éri el. ф

... hogy egy gramm nektárért a méheknek 7500 lucerna, vagy vöröshere virágot kell meglátogatniuk, és hogy csak 3 gramm nektárból lesz 1 gramm érett méz. Ezek szerint a méheknek 22,5 millió virágot kell meglátogatniuk 1 kg mézért.

... hogy E. Oertel megállapította, hogy a gyomorvész sokkal elterjedtebb azokban a családokban, amelyeket a méhészek állandóan háborgatnak, azaz sűrűn „kezelnek“. ф ... hogy Ausztriából krajnai méheket hoztak be hazánkba, s ezeket kísérletképpen összehasonlították az ott honos hazai méhekkel. Megállapították, hogy a krajnai anyák leszármazottal kevésbé támadnak, nyugodtabban ülnek a kereteken, fejlődésük és mézhozamuk pedig nagyjából ugyanolyan, esetleg egy kissé jobb mint a hazai méheké.

1. SZÁM

KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT

A Szabad Földműves s zaU mell ék I ete

Új módszerek az angliai szamócatermesztésben

A TARTALOMBÓL:

+ A szőlő kártevői és betegségei (IV.)

♦ Kétszintes köszmétesövény

♦ Az őszibarack hajtásválogatása

♦ Olvasóink kérdésére válaszolunk

+ A méhegészségügy helyzete Szlovákiában

♦ Anyanevelés oldalt csüngő lépszalaggal

♦ Mit kell tudnia

a kezdő méhésznek

♦ Külföldi érdekességek

Tichfield, Anglia legjelentősebb szamócatermő tája. A termesztés házikertí vagy legfeljebb kisüzemi jellegű. Ilyen termelési viszonyok között egyre kétségesebb a szamócatermesztés rentabilitása (a munkabér emelkedik, az eladási ár nagyjából stabil). A nagyüzemi termelés előfeltétele a lehetőség szerinti legnagyobb fokú gépesítés és a vegyszeres gyomirtás alkalmazása lenne.

Egy 3,5 hektáros kistermelőnek ésszerű termesztési módszerek bevezetésével sikerült a termelési költségeket jelentősen csökkenteni. A szamócát szeptemberben ülteti állandó helyére, jól előkészített, trágyázott talajba. A környéken a talaj köves, az öntözési lehetőség nagyon korlátozott, a július, augusztus csapadékban szegény.

A sortávolság 60—70 cm, minden kilencedik sor helyén rozssövényt létesíti. A rozsot októberben sűrűn veti, februárban lehengerezi, és ha 1 m magasságot elért, lekaszálja. A sövény

alkalmazása az eddigi tapasztalatok szerint további és nagyobb termést biztosít, ugyanis a sövény kedvező mikroklímát teremtve a felmelegedést elősegíti, sőt a szélmentes sorokban a méhek is jobb munkát végeznek. A gyomirtás teljesen kémiai úton történik a Herbon Blue nevű készítménnyel. Évenként kétszer permetez, szeptember elején és februárban. Hároméves kultúrában termeszti a szamócát, a harmadik évben, az állomány kiszántása után júliusban ugyancsak beiktat egy permetezést. A háromévenként alkalmazott hét permetezés teljesen kiirtja a gyomokat. Érés előtt a bokrok körül a talajt szalmával takarja. Mind a permetezés, mind az ültetés gépesített, egy szalmakiszóró gép tervezése folyamatban van, amely leőreláthatólag három sort takar egyszerre. A termést kézzel szedik le. A szamócatermesztés jövedelmezősége a gépesítési lehetőségek kiaknázásával és nem utolsósorban a vegyszeres gyomirtás alkalmazásával nem lehet kétséges.

AZ ÖNTÖZÉS IDEJE ÉS AZ ÖNTÖZŐVÍZ MENNYISÉGE

Az öntözés nem idényszerű munka. Ősszel, lombhullás után és télen (fagymentes napokon) tároló öntözést végezhetünk. Ott van jelentősége, ahol az őszi és a téli csapadék kevés, s ahol az öntözésre szánt víz táplálóanyagokban gazdag. A vízmennyiség azonban ilyenkor sem lehet káros hatású. Csak annyi vizet engedjünk a talajra, amennyit az könnyen elnyel.

A vegetáció szakaszában, a nap bármely időpontjában öntözhetünk, sőt szükség esetén éjjel is. A nappali öntözéseknél figyelemmel kell lennünk a növény, a talaj és az öntözővíz hőmérsékleti különbségeire. A hideg víz a felmelegedett növényt „megperzselheti“. Nagy hőkülönbségek esetén várjuk meg, amíg a külső hőmérséklet alászáll, és amíg a növényzet is lehűl. Tárolóban előmelegített, vagy kellő hőmérsékletű vízzel bármikor öntözhetünk.

A szükséges öntözővízmcnynyiség megállapítása igen fontos szempont. Mint a csapadékot, az öntözővíz mennyiségét is mm-ekben fejezzük ki. Egy тг-ге kiöntözött egy lite^ víz 1 mm csapadéknak felel meg.

I Ha ismerjük a kiöntözött víz

1 mennyiségét literben ős a megöntözött területet m2-ekben, egyszerű osztással megállapíthatjuk a csapadékot mm-ben. Ha pl. a megöntözött terület 300 m2, és erre 3000 liter vizet öntözünk, akkor: 3000:300 = 10 mm a csapadék. Ez a vízmenynyiség nyáron közepes esővel egyenértékű. Azt, hogy ez a 10 mm csapadéknak megfelelő öntözővíz milyen mélyen áztatta be a talajt, csak 24 óra múlva tudnánk helyesen megállapítani, amikorra a víz elérte a szivárgási mélypontot. A szakszerűen végzett öntözés azonban azt kívánja, hogy előre határozzuk meg az öntözővíz menynyiségét.

Beázási vizsgálat az öntözővíz mennyiségének megállapítására. Készítsünk 50X50X50 cm-es bádogkeretet, olyan kockát, amelynek nincs se feneke, se fedőlapja. Nyomjuk ezt a talajba, öntsünk bele 10 liter vizet. Szalmával (lombbal) fedjük le, s 24 óra múlva az edény fala mellett leásva megállapíthatjuk a 40 mm (Vi m2:10 1) víztől származó átnedvesedés mélységét. A beázás mélységét osszuk el 40 mm-rel, megkapjuk, hogy 1 cm talajréteg átnedvesítéséhez hány mm öntözővízre van szükség. Legjobb a 20—25 cm-es beázási melység.