Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. február 14. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 7. szám. Lapunk tartalmából: 2. oldal: Lenin tanítása a pártról és a csehszlovák valóság Irta: Dr. Gustáv H u s á к 4. oldal: Irányelvek a szlovákiai szövetkezetek 1970. évi szocialista munkaversenyéhez в. oldal: Lakszakállas az élvonalban Hoksza István Írása 12. oldal: Szeberányl Lehel: Látogatás TAVASZVÁRÓ BESZÉLGETÉS Németh Jenő mérnökkel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesével "4 A gazdasági irányítás a figyelem középpontjában Ülésezett az SZLKP Központi Bizottságának plénuma Február hó 5-én és B-án plenáris ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A tárgyaláson a CSKP KB elnökségének megbízásából részt vett Gustáv H u s á к elvtárs, a CSKP KB első titkára, az elnökség tagja, valamint Jozef L e n á r t elvtárs, a CSKP KB elnökség tagja. Az ülésen jelen voltak a járási pártbizotságok vezető titkárai, valamint további meghívott vendégek. Az ülésen jelentős személyi változásokat hagytak jóvá a párt vezető szervében és megtárgyalták a párt gazdasági politikájának feladatait Szlovákiában a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésének határozata alapján. A plenáris ülés a CSKP KB plénumának javaslata alapján, melyet Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő, elfogadta Štefan Sádovský elvtárs lemondását az SZLKP KB első titkári tisztségéről, valamint a titkársági tagságról. Az ülésen titkos szavazással egyhangúlag koontálták Jozef Lenárt elvtársat a SZLKP Központi Bizottságába és a KB titkárságába, valamint megválasztották a Központi Bizottság első titkári funkciójába. Az ülés salát kérelmére felmentette Jozef Zrak elvtársat elnökségi és plénumbeli tagsága alól, Viktor Pavlenda elvtársat titkári funkciója, elnökségi és titkársági, valamint plénumbeli tagsága alól, továbbá Ián Kosceianský elvtársat a KB titkársági tagsága alól. A plenáris ülés további központi bizottsági tagokat és tagjelölteket mentett fel a Központi Bizottságban viselt tisztségük alól. Az ülésen a Közoonti Bizottság titkárságába választották Ián Píré elvtársat, az SZLKP Kelet-Szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkárát, valamint Bohuá Trávniček elvtársat, a Pravda főszerkesztőjét. A személyi változások jóváhagyása után a plénum meghallgatta Peter Colotka elvtárs beszámolóját a párt gazdasági feladatairól, Az ülés napján tartotta beszámolóját Jozef Lenárt elvtárs is a párt egységének, aktivitásának és akcióképességének javításáról és a tagsági igazolványok kicseréléséről. A másnapi vitában felszólalt Gustáv Husák elvtárs is, hozzászólva a plénum tárgyalásain szereplő legfontosabb kérdésekhez. A vitában a Központi Bizottság 1B tagja, illetve póttagja szólalt fel. A vitát és a plénum munkáját pozitívan értékelte Jozef Lenárt elvtárs, aki különösen azt a tényt emelte ki, hogy a plénum mélyen elgondolkozott napjaink politikai, személyi és gazdasági kérdéseit felett. A kétnapos tárgyalás végén a plénum határozatot fogadntt el a párt gazdaság-politikájának kérdéseiről és politikaiszervezkedési intézkedéseket hozott a tagkönyvcserével kapcsolatban. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése az internacionáléval ért véget. Szemelvények az SZLKP Küzponti Bizottságának határozatából Az SZLKP KB határozata többek között hangsúlyozta, hogy „Az SZLKP Központi Bizottságának, a párttagoknak és az irányító szervek vezető dolgozóinak aktivizálódása különösen a CSKP Központi Bizottságának áprilisi és májusi plenáris ülése után jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fordulat állt be 1969- ben a gazdaság fejlődésében. Az 1969 második felére jóváhagyott konszolidálási intézkedések és az 1970. évi terv kidolgozásának elapelvei abban nyilvánultak meg, hogy Szlovákiában fokozatosan konszolidálódott a gazdasági élet. Az SZLKP Központ! Bizottságának szilárd elhatározása, hogy folytatja és fejleszti ezt a folyamatot. A párt gazdaságpolitikája 1970-ben feladtul tűzi ki, hogy: — teljesítsük az évi végrehajtó terv feladatait, — kidolgozzuk a népgazdasági fejlesztési tervet 1971— 1975-re, — kiküszöböljük a gazdaság Irányításában a jobboldalt opportunista erők által előidézett helyzetet. — előkészítsük és érvényesítsük az Irányítás hatékony rendszerét, mely megfelel elsősorban a következő ötéves időszakban a népgazdaság fejlesztése szükségleteinek. A párt gazdaságpolitikája 1970. évi fő feladataiból kiindulva az SZLPK Központi Bizottsága, a népgazdasági terv fő céljának az eddigi inflációs irányzatok megszüntetését és a gazdaság konszolidálásának folytatását tartja. E feladat teljesítése közben figyelmünket arra kell fordítani, hogy felújítsuk a gazdasági egyensúlyt, elsősorban a belföldi piac, a beruházási építkezések és a külkereskedelem terén. A Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztésének 1970. évi gazdasági terve előirányozza a társadalmi termelésnek 7,5 százalékkal történő emelését. A nemzeti jövedelem 8,5 százalékkal emelkedik, a beruházási építkezésekre több mint 27 milliárd koronát fordítunk. Az iparban 6 százalékkal, az építészetben 5,5 százalékkal fokozódik a munkatermelékenység és az alkalmazottak száma 46 000 személlyel emelkedik. Ezek nagyon igényes feladatok. Teljesítésük érdekében az Irányítás valamennyi szintjén fejleszteni kell a gazdasági és pártszervek politikai szervező munkáját, miközben nem szabad szem elől tévesztenünk elsősorban: — a kiválasztott árufajták szállítására vonatkozó kötelező feladatok következetes teljesítését, így elsősorban a szén, a cement, az építőanyagok, a bútor, a ruhanemű és a cipőszállításokat. Ezen kötelező feladatok teljesítésének nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, biztosítanunk kell túlteljesítésüket, és a közszükségleti cikkek gyártását, olyan üzemekben is meg kell szerveznünk és fejlesztenünk, ahol eddig ilyeneket nem gyártottak. Maximális mértékben ki kell használnunk a termelési tartalékokat. Egyúttal meg kell akadályoznunk, hogy ezek a tartalékok tovább növekedjenek. Feladatunk a (Folytatás a 2. oldalon.) Az idei tél korán beköszöntött, türelmetlenül várjuk már a végét. Azt hiszem, mindenki örül majd az élet megújulásának hírét hozó első tavaszi napsugárnak, amely új bizakodást, új életkedvet ébreszt bennünk. A mezőgazdasági dolgozók tavaszvárása azonban nemcsak hangulat kérdése. Az agronómusok, a kertészek, a növénytermesztés dolgozói számára a tavasz elsősorban új termelési feladatokat jelent, új bevételi források kezdetét, az eredményes munkából fakadó örömöt, vagy néha csalódást. Február derekán már mérlegelni szoktuk, vajon mit is tartogat számunkra az új tavasz, jelen esetben az 1970-es tavasza, mely nemcsak kerek számával, de jelentős jubileumi eseményeivel Is kitűnik a többi közül. # Bizonyára az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma is latolgatja már a tavaszi időszak feladatait, a termelés feltételeit, sőt, az ismeretek birtokában bizonyos következtetéseket is levonhatott már a tavaszi feladatokkal kapcsolatban. Mit tudna erről mondani miniszterhelyettes elvtárs a Szabad Földműves olvasóinak? — Valóban ez a helyzet. Minisztériumunk a mezőgazdasági termelésre háruló nehéz, de teljesíthető feladatok tudatában maximális körültekintéssel mérlegeli a körülményeket, és a termelés sikere érdekében már a tavaszi hónapokra is intézkedéseket foganatosítunk. A mezőgazdasági termelés a jelenlegi Időszakban a népgazdaság kulcsfontosságú ágazatát képezi, és mi ennek tudatában is vagyunk. A termelés eredményességétől ma nemcsak az élelmiszerellátás színvonala függ, hanem közvetlen kihatással van az külkereskedelmi mérlegünkre Is és népgazdaságunk helyzetét jelentős mértékben befolyásolja. Mezőgazdasági termelésünk tehát nemcsak gazdasági, de fontos társadalmi és politikai tényező, amit mindjárt a kezdet kezdetén, tehát a tervek kidolgozásától kezdődően szem előtt kell tartani. A továbbiakban pedig meg kell teremteni az összhangot a terv és a gyakorlati termelés között. Döntő jelentőségűek ezen a téren az első tavaszi hónapok, hiszen a növények termelési struktúrájának megválasztásával lerakjuk az egész gazdasági évre szóló alapot. Nagy szükség van ilyenkor az okos, megfontolt körültekintésre. • Az utóbbi megjegyzés, úgy gondolom, elsősorban az évi termelési és pénzügyi tervek kidolgozására vonatkozik. Mi a tapasztalata miniszterhelyettes elvtársnak az idei tervek előkészítésével és kidolgozásával kapcsolatban? — Az utóbbi évek gyakorlatához viszonyítva komolyabb változásra az idén sem kerül sor. A terveket szerződéskötés előzi meg, ami a vállalatok számára előnyt is és kötelezettséget is jelent. Az előnyt a termékek garantált értékesítési lehetőségében látom, ami a mezőgazdasági vállalatoknak szilárd gazdasági alapot jelent. A kötelezettség vállalása ezért éppúgy társadalmi, mint vállalati érdek, hiszen a terv teljesítése a termékek realizálását Is jelenti. A tervek előkészítési folyamatában kidomborodik az a koordináló jelleg, ami a vállalati érdeket a társadalmi érdekkel van hivatva egybehangolni. A kettő között a mezőgazdasági termelésben megvan az alapvető összhang, a feladatok elosztásánál azonban tekintettel kell lenni a helyi természeti és gazdasági feltételekre — ilyen például a munkaerővel való ellátottság is —, ami konkrét megoldást, kölcsönös véleménycserén alapuló megegyezést igényel. A helyi viszonyok mérlegelésére az ún. protokollok elkészítésénél kerül sor a járási mezőgazdasági társulásokon, illetve termelési Igazgatóságokon. A tervek előkészítésének ez a valóban demokratikus formája reális kiindulópontot jelent a szerződések megkötésén keresztül a tervek kidolgozásához és a feladatok teljesítéséhez. 0 Az idei gazdasági év természetesen már az ősziek vetésével elkezdődött. Mint tudjuk, az őszi szokatlanul száraz időjárás alaposan megnehezítette a vetési munkálatokat, és most aggódva figyeljük a kultúrák telelését. A bőséges téli csapadék és a felújuló hótakaró eddig kedvező hatással volt növényeinkre. Mit mond erről a biológiai leltározás eredményeinek összegezése? — Az ősziek állapota nem annyira rossz, ahogyan azt vártuk. A vetésterületeket a leltár alapján négy kategóriába soroltuk, kiszántássel csak a harmadik és a negyedik kategória esetében számolunk. Ami az őszi búzát illeti, első kategóriába, ami négyzetméterenként több mint 250 növényt jelent, a vetésterületek 59,7 %-e, második kategóriába (90—250 növény) 30,6 %-a, harmadik kategóriába (50—90 növény) 6,6 °/o-a, negyedik kategóriába pedig (50-től kevesebb növény) 2,9 %-a került. Ez azt jelenti, hogy az őszi búza vetésterületének mintegy 10 %-a vár felújításra. Hasonló a helyzet az őszi repcénél és az őszi keverékeknél. Legjobbnak mutatkozik az őszi árpa, a rozsnál Is Jobb eredményt tapasztaltunk, mint a búzánál. Ami az intézkedéseket illeti, nagyobb kieséssel is meg tudnánk birkózni, hiszen a tervezett vetőmagcserén kívül az állami alapokból biztosítottunk mintegy 180 tonna tavaszi búzát, 5500 tonna tavaszi árpát és 5000 tonna kukoricát. Ezenkívül 1700 tonna nagy termőképességű hibrid kukorica vetőmagot készítünk elő külföldről, 300 tonna zabot az NDK-ból, 100 tonna kölest Magyarországról és mintegy 3000 tonna zabot tervezünk még átutalni Csehországból. • Ezek szerint tavaszi vetőmagvakból nem lesz hiány. Milyen a helyzet a vetőmagvak fajtaösszetételét illetően? — A tavaszi vetőmag-szükségletnek körülbelül egyharmadát állami alapokból biztosítjuk. Az előirányzott mennyiség minőségileg Is kielégíti az igényeket, az elvégzett vizsgálatok néhány jelentéktelen kivételtől eltekintve jó használati értéket mutatak ki. Ezzel kapcsolatban felhívom az agronómusok figyelmét, hogy saját vetőmagvalkat okvetlenül ellenőriztessék a gép- és traktorállomások növényvédelmi és tápanyagellátási részlegein. Csak ellenőrzött és garantáltan jó vetőmag kerüljön a talajba. Ami a tavasziak fajta-összetételét illeti, az állami alap vetőmag-készletében megfelelő arányban szerepelnek az új, nagy teljesítményű fajták. A tavaszt árpa esetében például a Dvoran 39 %-ben, a Jantár 27,1 %-ban, a Sladár pedig 10 %ban van képviselve. Ez országos átlag, dél-szlovákiai tekintetben ez az arány néhány százalékkal még magasabb is. Megemlíthetem, hogy 1969-ben további új fajtát is engedélyeztek, ez a Denár, ezt az idén természetesen csak szaporító parcellákon fogják termeszteni. Kukorica-vetőmagból az állami alapokban 14 250 tonnát biztosítottunk. Ez a mennyiség a vállalatok szükségleteit teljes mértékben fedezi. Megemlítendő, hogy elsősorban nagy teljesítményű hazai és külföldi hibridekről van szó. A hazai hibridek közül elsősorban a H.CE IV, a H.CE I, a H.CE V és az LSPMs jön számításba. Magyarországról mintegy 600 tonna vetőmag-behozatallal számolunk, ebben főleg az MV 570-es és az MV 530-as hibridek szerepelnek. Romámból 500 tonna HF 208-as hibridet hozunk be, Jugoszláviából pedig 335 tonna hibrid vetőmagot szállítunk. Ezeket a hibrideket hazai feltételeink között már kikísérleteztük és termelésükkel kapcsolatban nagyon jók a tapasztalataink. Az 1970-es év tehát jó eredményeket hozhat a kukoricatermesztésben. A jó vetőmag azonban még nem minden. Sok függ a termelés többi tényezőjétől. A termelés eredményességére elsősorban a célszerű és elégséges tápanyagellátás, a gépesítés és a jó munkaszervezés lesz kihatással. Néhány élenjáró mezőgazdasági vállalatunk már |ó tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren. A Szabad Földműves jelentős mértékben hozzájárulhat ezeknek a jó tapasztalatoknak a terjesztéséhez, főleg a tavaszi hónapokban. • A miniszterhelyettes elvtárs utóbbi megjegyzését természetesen szem előtt fogjuk tartani, ás minden tőlünk telhetőt megteszünk az ügy érdekében. A termelési tapasztalaink terjesztése terén lapunk eddig is hasznos tevékenységet feitett ki, és most, lapunk alapításának jubileumi huszadik esztendeje még jobb munkára kötelez minket. En pedig abban a reményben köszönöm meg ezt a hasznos tavaszváró interjút, hogy az év folyamán az aktuális termelési és gazdasági problémákkal kapcsolatban gyakran közölhetjük majd a miniszterhelyettes elvtárs észrevételeit és tanácsait. Beszélgetett: Makrai Miklós i i
