Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-07 / 6. szám
Tiszacsernyól indulás Két évvel ezelőtt néhány — a csehszlovákiai magyar kultúra sorsát és a község társadalmi életének fellendítését a salát gondfául vállaló lelkes értelmiségi összefogott Tlszecsernyőn, s megalakította a Csemadok helyt szervezetét. Két év nem nagy idő, de a kitartó igyekezet és önzetlen tennlakarás máris jelentős eredményeket szült. Ma kilencven tagja van a esernyői alapszervezetnek, s bár tevékenységéhez szűk keretet szabnak a helyi szerény lehetőségek, mégis él, a község társadalmi, kulturális életében Jelentős szerepet vállal és teljesít ez a törekvő csoport. A január közepén megtartott évzáró taggyűlésen azonban az eredmények mellett sok szó esett azokról a sokszor szubjektív és nagyon Is helyi jellegű problémákról, amelyek akadályozzák a szervezet tevékenységének teljes kibontakozását. Csernyő lényegében csak a hatalmas szárazföldi kikötő, a vasúti átrakodóállomás felépítése után fejlődött önálló községgé, vagy Inkább kisvárossá. Lakói az ország miden részéből idevándorolt, többnyire kétkezi munkások. De már kialakulóban van a helyi értelmiség csoportja is. És éppen itt, ezen a ponton mutatkozik az egyik legégetőbb hiányosság. Tiszacsernyő lakóinak nagyobb része magyar nemzetiségű s bár a nemzetiségi kisebbségek jogait hazánkban már törvényerejű intézkedések szabályozzák, h tiszacsernyól valóságban hiányzik e jogok gyakorlását biztosító egyik legalapvetőbb elem, a magyar tanítási nyelvű iskola. Az évek óta tartó utánajárás, türelmetlen sürgetés, minden igyekezet eredménytelen maradt eddig. Tavaly már 25 szülő 49 gyermekének kérte írásban az anyanyelvi oktatás biztosítását — eredménytelenül. Mintegy húsz gyerek a szomszéd községekbe jár iskolába, a többiek a látszatra egyszerűbb megoldást választották és szlovák tanítási nyelvű iskolát látogatnak. Az anyanyelvi oktatás jelentőségét ma már senki előtt sem kell külön bizonygatni. Az iskola hiánya aztán magával vonja a nemzetiségi kulturális élet megfeneklését is. A Csemadok helyi szervezetének elnöke, Juhász István doktor, Babiekné tanítónő, Глсгкб Nándor képviselő és néhány további lelkes kutúrtárs rengeteg Idejét áldozza a szervezet mozgósítására, de szolid társadalmi alap, a magyar nyelvű népművelést biztosító értelmiség nélkül a szervezet képtelen önálló kulturális életet élni. Pedig Tiszacsernyőn igénylik a kultúrát. Ezt bizonyítja ez eddig megrendezett irodalmi délutánok, szerzői estek és az évzáró tagsági gyűlés szerény kultúrműsorának sikere Is. Az évzáró gyűlésen jelen volt Tolvaj Bertalan, az SZSZK kormánya mellett működő nemzetiségi titkárság vezetője. Felszólalásában vázolta a nemzetiségi kérdés rendezésében eddig elért eredményeket s azokat az elgondolásokat, amelyek az 1970. esztendőben várnak megoldásra. Mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy az 1969-ben létrehozott szervek összhangban dolgozzanak s éljenek jogaikkal, lehetőségeikkel Rnménvfkeitő ténv számunkra, hogy a CSKP politikája egvre határozottabban internacfonálódlk s a párt egyre határozottabban lép fel azok ellen, akik a központi szervek határozatait a járási, esetleg a helyi szervek szintjén igyekeznek elszabotálni. Bízhatunk benne, hogy ez az új szellem hamarosan érezteti hatását az ország legkeletibb sarkában. Tiszacsernyőn is. Hogy ez minél előbb valóravájék, dolgozzanak kitartóan a kultúra tiszacsernyól művelői, hisz kitartó munka nélkül nem születhet eredmény, érték. Céljaik elérését jelentősen közelebb hozza már az utolsó évzáró taggyűlésen elfogadott határozatok maradéktalan teljesítése. K. Z. KULTÚRA CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1805. Január 28-án halt meg Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korénak legnagyobb népies költője. Középiskoláit a debreceni református kollégiumban kezdte meg. Már diákkorában tanulmányozta a modern nyelveket és így megismerkedett a külföldi irodalommal is. Verselni nagyon fiatalon kezdett, már 17 éves korában néhány költői és prózai munkát írt. 1792-ben elküldte néhány művét Kazinczy Ferencnek, aki bíztatta a fiatal Csokonait, és haláláig nagyra becsülte. Első említésre méltó munkája „A bagoly és kócsag“ volt. Nem sokkal később írta meg a „Béka—egérharc“ című szatíráját is. 1795- ben azonban haladó nézetei miatt kizárták a kollégiumból. Innen Sárospatakra ment jogot tanulni, de fél év múlva a pataki kollégiumot is elhagyta és Pesten, majd Pozsonyban próbált szerencsét, ahol az összegyűlt országgyűlés résztvevői között keres pártfogókat művei kiadására. Folyóiratot adott ki 1796-ban „Diétái Magyar Mű zsa“ elmen. Az országgyűlés urai azonban nem sok figyelmet szenteltek a költőnek, nem támogatták Cső konait és ezért csak nagyon nehezen tudta előteremteni a nyomdai költségeket. A pozsonyi kudarc után Komáromba ment, azzal a szándékkal, hogy verseit kiadassa. Csokonai nagy szerelme: Lilla Komáromban könyvkiadás helyett megtalálja nagy szerelmét, költészetének tárgyát: Lillát, polgári nevén Vajda Juliannát, aki egy gazdag komáromi kereskedő lánya volt. Itt születtek meg a magyar szerelmi költészet maradandó értékei, a „Lilla-dalok“. Első találkozásukról így írt: „Egy nyárt estve Lillát, A gyenge rózsaszájú, A tüzszernü leánykát Megláttam és azonnal Látnom, szeretnem egy volt.“ Csokonai feleségül akarta venni Lillát, de a lány szülei ellenezték ezt a házasságot. A költőt ez a csapás nagyon megrendítette, ekkor Irta meg egyik legszebb, a magyar irodalom gyöngyét „A reményhez“ című költeményét, amelyben Lilla elvesztésén búsul. Csokonai dunántúli utazásai közben eljutott Tihanyba is, ahol „A tihanyi ekhóhoz“ című költeményét írta meg. Ismertebb művei Csokonai leghaladóbb versei debreceni tartózkodásának éveire esnek. Itt írta meg a „Konstancinápoly“ és „Az estve“ című költeményeket. Számos költeményei közül ismertebbek még „A szabadsághoz“, „Magyar hajnal hasad!“. Csokonai a népi nyelvnek igazi mestere és kitűnő leírója a természetnek, amikor költői színekkel ecseteli a természetet a nyárról, őszről és télről írt ver seiben. Csokonai az Ismert „Liíla-dalok“-hoz hasonlóan „Anakreonl-dalok“-at is Irt, amelyekben az élet szépsé geiről dalolt. Ismertek még a „Bordalok“ és bölcselkedő költeménye: „A lélek halhatatlansága“. Minthogy Csokonai idejében még nem játszottak eredeti magyar színdarabokat, Ír színdarabokat is. Pofók v. Cultusz, Karnyóné, Gerson de Malhereux stb. Legsikerültebb darabja a „Tempefői“, amelyben az elmaradott és műveletlen nemességet gúnyolja ki. Csokonai még dunántúli tartózkodása idején írta meg vígeposzát, a „Dorottyáit is, amelyben a vidéki birtokos-nemesség életét gúnyolja ki kritikai realista szellemben. Ezernyolcszáz elején Csokonai visszatér Debrecenbe, ahol művei kiadásán fáradozik. Sikerült is neki a Tavasz és a Dorottya kiadását elérnie, de Ltlla-dalat már csak halála után Jelentek meg. Sok nélkülözéssel telt fiatal élete miatt tüdővészt kapott, és 1804 nyarától már csak ágyban fekvő beteg. Ezernyolcszázöt január 28-án halt meg, harminckétéves korában anélkül, hogy igazi értékét felismerték volna. P. R. Az iskolák legtöbb szavalűl készülnek az ifjúsági versenyre. A muzslalak közül többen szeretnének a legjobbak közé kerülni. Gondol a jövőre Horváth Lajos. Higanymozgású fiatal fiú. A Thália Színház egyik tehetséges újonca. Legutóbbi beszélgetésünk során azt vallotta magáról, hogy boldog ember. És miért is ne lehetne?! Élete egyik nagy vágya teljesült, hivatásos színész lett. Már diák korában a Szepsl Mezőgazdasági Technikumban kihasznált minden alkalmat a nyilvános szereplésre. Az Iskola műkedvelő csoportját is 6' vezette. Sokat szavalt. Azonban a járási versenyen sohasem jutott túl. Alma ennek ellenére Is mindig a színpad volt s ezért érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett. Nem vették fel. A MATESZ-nál is próbálkozott. A kezdeti kudarcok nem törték le. Később újból megpróbálta, ezúttal próbálkozását már siker koronázta. A múlt évtől a Thália Színház tagja. — Szülővárosomban, Losoncon tagja voltam az Irodalmi színpadnak, és ez jő ugródeszkának bizonyult. Ott szerzett tapasztalataimat most részben kamatoztathatom. Ahhoz azonban, hogy sikerült idáig eljutnom, úgy érzem köze van Lengyel Zoltánnak, aki nagy szeretettel foglalkozott velünk, és belénk oltotta az irodalom iránti szeretetet. Nem véletlen, hogy szepsl technikumából már én vagyok a harmadik színész. Ugyanis Ropog Jóska és Cúth László szintén ott végeztek. — örülök, hogy a kassai részleg tagja vagyok. Szeretem a kollégákat, és úgy érzem, hogy Веке Sándor rendező keze alatt van jövőm a színháznál. Még csak színészlnas vagyok, s ezért minden szerepnek egyformán örülök. Horváth Lajos rövid önvallomásából reményei, elképzelései sem hiányoznak. — Azt mondják, hogy aki túl van a húszon, annak már nem nagyon érdemes főiskolára jelentkezni, mert ha tehetséges, a rendezők négy-öt év alatt beleverik a kellő tudást. Én már elmúltam húszéves, mégis egyik vágyam az, hogy elvégezhessem a Színművészeti Főiskolát. Még azt is elárulhatom magamról, hogy nagyon szeretek táncolni [erről különben az egyik bemutató után személyesen is meggyőződhettünk), és ezért titkos álmom hogy egy musicalben szerepeljek, ahol egy nagyot táncolhatnék. Mi azt kívánjuk a rokonszenves fiatal színésznek, hogy élete nagy vágya, a főiskola elvégzése sikerüljön. (ordödy v.) / »# A HATESZ FEBRUÁRI MŰSORTERVE MATESZ — Komárom 1. vasárnap Ipolynyék 3. kedd Párkány 6. péntek Komárom 7. szombat Izsa 8. vasárnap Tornóc 12. csütörtök Érsekújvár 14. szombat Zsellz 15. vasárnap Szfmő 19 csütörtök Királyi 20. péntek Léva 21. szombat Nagyöived 22. vasárnap Jóka 27. péntek Diószeg 28. szombat Perbete Thália Színház, a MATESZ 7. szombat Királyhelmec Királyhelmec 8. vasárnap Zétény Zétény 9. hétfő Lelesz Pólyán 10. kedd Kistárkánv Kistárkány 11. szerda Nagykapos Nagykapos 13. péntek Abara Abara 14. szombat Borsa Borsa 15. vasárnap Nagyida Nagyida 19. csütörtök Csilizradvány Csiiizradvány 20. péntek Komárom 21. szombat Nagybél 22. vasárnap Kvetná 24. kedd Nyitra 27. péntek Komárom 28. szombat Negyed 19.30 Ez eztán a meglepetés —„— Anna Keren ina —„— Anna Karenina —„— Anna Karenina 16.00 Anna Karenina 19.30 Anna Karenina —„— Anna Karenina —„— Anna Karenina —„— Anna Karenina —„— Anna Karenina —Ez aztán a meglepetés —„— Ez aztán a meglepetés —„— Anna Karenina —Anna Karenina kassai részlege 13.00 A szürke 16 19.30 Kísértetek 13.00 A szürke 16 19.30 Kísértetek 13.00 A szürke 16 19.30 Kísértetek 13.00 A szürke 16 19.30 Kísértetek 10.00 és 12.00 A szürke 16 19.00 Kísértetek 15.00 A szürke 16 19.00 Kísértetek 14.00 A szürke ló 19.30 Kísértetek 13.30 A szürke ló 19.30 Kísértetek 13.00 A szürke 16 19.30 Kísértetek 19.30 Kísértetek —„— Két űr szolgája —„— Két úr szolgája 19.00 Kísértetek 19.30 Kísértetek 19.30 Kísértetek Merész vállalkozás A MATESZ Anna Kareninát játssza A Magyar Területi Színház már ez év elején egész sor bemutatóval lepi meg a közönséget. Az első bemutatón Tolsztoj világhírű regényének, Anna Kareninának dramatizált változatát vitték a színre. .A színház művészi gárdája olyan darabot mutat be estéről estére (főleg falvainkon), amelyet a nézők közül, mint regényt sokan olvastak, s már akkor megszerették a bátor asszonyt, aki dacolni mért a cári Oroszország hagyományos rendjével, s fellázadt környezete ellen. Napjaink társadalmában sokszor megtörténik, hogy a nő nem hajlandó tűrni az örök alárendeltséget. (Persze, ez nem jelenti az, hogy a férfiak felsőbbrendűségének hegemóniáját megtörték.) Hajdanában azonban még a legmagasabb körökben is megbocsáthatatlan vétek volt, ha valaki az érzései szerint cselekedett. Anna Kareninát a Vronszkij irányában érzett nagy szerelme egy időre felszabadítja a társadalmi béklyóból. Végül mégsem tudja lerázni a kornak erkölcsi gátjait és öngyilkos lesz. Azt hiszem merész vállalkozás volt a MATESZ-től, amikor a Székely Júlia által dramatizált regényt műsorra tűzték. Gondolom, ezt a színház irányitól is érezték, s ezért hívták meg a tapasztalt vendégrendezőt, Jozef FeTbaba, az Eperjest Ukrán Nemzeti Színház művészeti vezetőjének személyében. A vendégrendezés, amelyet a MATESZ-ban többször gyakorolnak, most is szerencsésnek bizonyult és Felbeba lehetőségekhez képest mindent megtett a darab sikeré ért. Anna Karenina szerepét sike résén csak sokoldalúan tehet séges, szép színésznő játszhat ja. Komáromban a választás Ferenczy Annára esett, aki ez idáig is sok szép alakítássá' lepte meg a közönséget. A lel kiismeretes színésznő gondosai' készült művészi pályája egyik legnagyobb alakítására. Ennél ellenére is azt mondhatjuk hogy a komáromi bemutatói kissé nehezen lendült játékba s a végén mintha elfáradt volna szép, de nehéz szerepében. Mindennek ellenére (többel beszéltem, akik falusi színpadon látták Anna Kareninát) a közönség nem csalódott kedvencében, mert mélyen átélte szerepét, gyötrelmei, lelki vívódásai hitelesek, meggyőzőek voltak. Karenint, a cári rendszer magas hivatalnokának szerepét Turner Zsiga játszotta. A közkedvelt színész az idén ünnepli színészi pályafutásának két évtizedes évfordulóját. Sok-sok szép alakítást láttunk a kiváló művésztől és benne aligha csalódott még a közönség. Anna Kareninában sem volt ez másképp és a jubiláns kiválóan játszotta szerepét. Ropog József (Vronszkij) a társulat fiatal tehetséges színésze nem kapott testéhez szabott szerepet. Minden igyekezete ellenére sem tudta a Tolsztoj által megrajzolt herceg hiteles mását nyújtani. Az OblonszkiJ házaspárt alakító színészek Petrécs Anni és Bugár Béla mértéktartóan, Jól oldották meg feladatukat. Kovács Júlia (Szerjózsa), Udvarát Anna (Lýdia), Dráft Mátyás (Szerpuhovszkij), Fazekas Imre (Lukics) alaposan megformált alakításukkal elósegítették a darab sikerét. Nem kis fába vágták a fejszéjüket a komáromiak. Talán túllépve lehetőségeik keretén, nehéz, igényes darabot tűztek műsorra. Olyan drámával léptek a közönség elé, amelyet (mint regényt) nagyon sokan olvastak, avagy látták a filmváltozatát. Ettől eltekintve legtöbb helyütt nagy az érdeklődés az Anna Karenina iránt, és a nézők az elismerés hangján nyilatkoznak a színtársulat telio"í‘mónvónő| . — Szívből köszöntjük a Jubiláló Turner Zstgmondot, és a további színészt munkájához erőt, egészséget kívánunk.
