Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-07 / 6. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Paras2isziivütség íúoima Az elismerés nem elég He visszatekintünk a múlt ívre, az á csehszlovák Ökonomik* kiegyensúlyozatlan fejlődését és a társadalom konszolidációs törekvéseinek képét mutatja. Mindezektő/l a mezőgazdaság sem volt mentes. Emellett azonban a mezőgazdaság — főleg az EFSZ-ek — termelésének dinamikus fejlődése 1969-ben is folytatódott, amit a termelési eredmények és az üzemek Jövedelmének emelkedése Is bizonyít. A negatívumok Előszűr a negatívumokról kell beszélni. Ezen a téren főleg a második félévben bekövetkezett húshlánygól, amelyet a legtöbbször emlegetnek. Ml ennek az oka? A húsfeleslegről alkotott téves elméletek és a feldolgozó üzemek kapacitáshiánya következtében át nem vett húsdllatok gazdaságilag negatívan hatottak a termelőkre az 1989 évi előfeltételek kialakításában. A termelők alkalmazkodása a piaci viszonyokhoz magával hozta az állományok csökkentését. Ezért a vágómarha felvásárlás Is kb. 6 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva. Ennek ellenére a szlovákiai termelők az 1969 évi tervet hiánytalanul teljesítették. Tehát a terv nem volt reális. Az anyagi termelésnek megvannak hz objektív törvényei. Különösen érvényesek ezek a mezőgazdaságra, mivel ebben az ágazatban a biológiai termelési ciklus fontos tényező. Az állattenyésztés kiszélesítéséhez a biológiai és anyagi tényezők egész komplexuma szükséges,, amelyeknek végtermékben való realizálása meghatározott Időszakot Igényel. A hústermelés problémája az egész társadalom problémája, ezért rendezését Is ennek megfelelően kellett megoldani. A piac szabályozása nélkülözhetetlen, mert egyetlen állam — főképp szocialista állam — sem hagyhatja, hogy a piac ösztönös hatást fejtsen ki. Üj irányzat Az utóbbi Időben helyes Irányzatra tértünk át a mezőgazdaság fejlesztésében. 1968 ban Szlovákia mezőgazdasága elérte eddigi legmagasabb fejlődést fokát és az eddig Ismert adatok szerint az 1969 évi termelés 3 — 4 százalékkal, a szövetkezetekben még ennél Is magasabb. A piaci termelés Is növekedett. A további növekedésben főleg a gabona, a szálastakarmány, a gyümölcs és a borszőlő hozamának van szerepe. Becslések szerint a búza hozama 0,4 mázsával, az árpáé 2,6 mázsával több, mint 1968- ban. A cukorrépa termése kb. egyezik az előző évivel. Kedvezőtlenül alakult a burgonyatermés, amely 18 mázsával csökkent. Hasonló a helyzet a repce és a hüvelyesek esetében, de mindezt kiegyensúlyozta a gabonatermés lényeges növekedése. Az állattenyésztés eredménye elérte az 1968-ban realizált mennyiséget. Az átlagos tejhozam eléri a 2490 litert, amely tehenenként 213 literrel több, mint 1968-ban. A toJástermelé3 tojónként 150 db., tehát 18 darabbal meghaladja az 1968 évit. Némileg emelkedett a szarvasmarhák és a sertések súlynövekedése. A sok probléma ellenére az EFSZ- ek nyersjövedelme 5 % kai több. mint az előző évben volt Az 1 hektárra eső nyersjövedelmet 5245 koronára becsülik. A szövetség segítő tevékenysége A fenti mérleggel kapcsolatban szólni kell a földművesek érdekszervezetének tevékenységéről, amely ha nem Is közvetlenül, de mégis befolyásolja a termelés eredményességét Itt legalább nagyvonalakban szeretnénk vázolni, hogy mit tett a szövet ség ezen a téren tagjai érdekében Az érdekvédelem eredményeit nem lehet könyvelési pontossággal kimutatni, habár ezek konkrétan megmutatkoznak a szövetkezetek mérlegei ben. A szövetség szervei törekednek arra, hogy a gazdasági rendszer a termelők számára a legkedvezőbb legyen. Az árak egyenlőtlensége más ágazatokkal szemben régi betegsége a mezőgazdasági ökonomlkának. Megmutatkozik ez a mezőgazdasági gépek, eszközök és vegyszerek árainak emelkedésében, míg a mezőgazdasági termékek árai szilárdak. Ezt a kérdést a szövetség még 1969 januárjában felterjesztette az Illetékes szervekhez. E téren Idén részleges Javulás várható abban, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott állami térítés kb. 300 millió koronával emelkedik. A Juhtenyésztők 1969-es év folyamán létkérdés előtt álltak. Az állami hozzájárulás eltörlésére tett Javaslat az egész termelési ág megszűnését Jelentette volna és kb. 100 millió koronával károsította volna meg a tenyésztőket. A szövetség és a minisztérium közbelépése folytán az eddigi feltételek 1970-ben Is érvényben maradnak. Szembeszállt a szövetség a melléktermelés ellen Indított támadással. Ennek a bordereiét nem kell külön kiemelni. Nem értett egyet a szövetség az ebben az ágazatban előforduló helytelenséggel, főleg a bérfegyelem megsértésével, de aktívan közreműködött a melléktermelésben dolgozók anyagi érdekeltsége elveinek kidolgozásában. A keresetek kiegyenlítése A szövetkezeti földművesek anyagi érdekeltségének érvényesítése érdekében a szövetség kidolgozta a munkaerő-újratermelés és a Jutalmazás koncepcióját és azt Jóvá is hagyatta az illetékes szervekkel. Ennek célja közös nevezőre hozni a szövetkezeti dolgozók Jutalmazását az Iparban dolgozók béreivel. Tekintettel a mezőgazdasági munka ldényszerflségére, annak biológiai Jellegére, a kockázatra, valamint ezen tényezők befolyására a havi keresetre, szükséges, hogy a mezőgazdasági dolgozók keresete az Ipari dolgozók keresetének 102 %-a legyen. Ehhez azonban szükséges, hogy a szövetkezetek Is kimutassák a dolgozók számát, az elvégzett munkát, mint a többi ágazatokban. A szövetkezeti munkaerő úlratermelése érdekében szükséges lesz az állattenyésztés néhány szakaszán a kereseti előnyök forrásainak előfeltételeit kialakítani. A szövetség aktívan részt vett az 1970-re szóló ökonómiai szabályok kidolgozásában, amellett ügyelt arra, hogy a mezőgazdaság számára előirányzott Juttatások összege ne csökkenjen, hogy az anyagi ösztönzők és a felvásárlási árak kedvezően hassanak a termelés fejlődésére. Ugyancsak részt vett az Állami Bank 1970- re szóló hitelpolitikai elveinek kidolgozásában és megvédte a mezőgazdasági termelők érdekelt az árak megállapításában az árhlvatal bizottságaiban velő részvétel segítségével, továbbá együttműködött az 1970 évi terv kitűzésében. Némely területen sikereket értünk el, néhány esetben kompromisszum született, és több kérdés még rendezésre vár. Igényes feladatok előtt Ebben az évben az eddigi kormányirányelvek helyett újra bevezetik az évi végrehajtási terveket Ezeket azonban nem utasltásszerűen adják ki, hanem az állami szervek a tervfeladatokat, valamint az anyagi és pénzbeli blztosftás eszközeinek magasságát megtárgyalják a szövetkezetekkel Ennek alapján kötik meg a gazdasági szerződéseket. Az 1970 évi végrehajtási terv előfeltételezi, hogy az EFSZ-ek nyerstermelése köze! 11 milliárd koronát ér majd el, a piaci termelés pedig 0,7—1 %-al lesz magasabb, mint az 1969 évi. Ez feltételezi az eddig! hektó rhoznmok fenntartását és emelését, az állatállomány növelését a megfelelő összetételben és a hasznosság növelése mellett. Az anyagi biztosítás érdekében a földművelés 13.5 %-al több ipari trágyát kap. vagyis hektáronként húsz kgal többet tiszta tápanyagban. Ezzel még az Igény nem lesz kielégítve és megmarad a trágyák összetételének problémája. A védőszerek tíz százalékkal emelkednek és Javulnia kell az összetételnek Is. Az állattenyésztés takarmányforrásainak összegezése után megállapították, hogy a helyzet Jobb a múlt évinél, és minden kerület takarmánymérlege kiegyenlítettnek mondható. Komoly probléma azonban a gépekre és más eszközökre vonatkozó Igények elégtelen biztosítása, úgyhogy ezzel a kérdéssel a legmagasabb állami szerveknek kell foglalkozniuk. Ezen a téren még mindig feAnáll a gyártó üzemek és a mezőgazdaság viszonyának helytelen Irányzata. A szövetség tevékenységének fő irányvonala Az alapvető követelések csak nehezen és vontatottan nyernek kielégítést, bár a mezőgazdaság stabilizálódását és a szocialista kapcsolatok fejlődését senki sem vonhatja kétségbe. A szövetség ezért ebben az évben tevékenységét fokozott mértékben tagjai érdekelnek védelmére Irányítja, főleg a gazdasági reform alapelveinek kialakításánál. Igyekezni fogunk, hogy a gazdasági rendszer a legalkalmasabb légkört alakítsa ki a termelésre, és lehetővé tegye a szövetkezetek további gazdasági erősödését, s a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelkedését. Az ökonómiai szabályok tárgyilagosságáról van szó és az árpolitika hatékonyságának fokozásáról, amelynek a népgazdasági terv teljesítését kell szolgálnia. A keresetek paritása érdekében arra törekszünk, bogy a rendszer lehetővé tegye akkora Jövedelem elérését, hogy megvalósulhasson a keresetek kiegyenlítése az ipari bérekkel. Az 1971—75 évekre szőlő ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban szövetségünk fő feladata lesz biztosítani az EFSZ-ek arányos fejlődését a többi ágazatokkal. A gazdaságpolitika megvalósításában főleg a szabad árak, az Idényárak, a behozott gépek és alkatrészek árainak kialakításával foglalkozó bizottságokban való aktív részvétel útján Igyekszünk érvényt szerezni tagjaink érdekelnek. Sürgős követelés A gazdasági reformmal, valamint az új ötéves fejlesztési tervvel kapcsolatban szükségessé válik a termelés védelme szilárd alapelveinek kidolgozása és rögzítése a hazai és külföldi kereskedelmi partnerekkel velő kapcsolatok szempontjából. Sok probléma merül fel a melegkedvelő növények termelése terén, pl. a dohány, a zöldség és a gyümölcs, továbbá a tejeladásnál csúcstdényben és más terményeknél a feldolgozó Ipar elégtelen kapacitása miatt. A szövetség kidolgozza a lehető legkedvezőbb megoldások változatait ezen problémák megoldása érdekében. Részvétel a termények, a gépek és berendezések minőségi normálnak, valamint a szolgáltatások normálnak kidolgozásában, a szövetség működésének Jelentős részét képezi. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a szövetkezetek követeléseit ezen a téren is érvényre Juttassuk, és ezzel kedvezőbb feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági termékek eladására, hogy a vásárolt eszközök és a szolgálatok elősegítsék a legkedvezőbb termelési tevékenységet. A szövetség Járási bizottságainak fokozatos kiépítése után ezek a szervek átveszik az adásvételt kapcsolatok Jogi védelmét, főleg tanácsadás formájában, de szükség esetén a peres ügyekben való képviselet útján Is. A mezőgazdaság további fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdasághoz fűződő kapcsolatokban lényeges minőségi változás álljon be. Ezért az itt vázolt célokat csak minimálisnak tekintjük. A nyilvános elismerés nem elég és egymagában nem segít. Az objektív tényezők figyelmen kívül hagyása mellett csupán az elismerés nem elég arra, hogy a megszilárdult mezőgazdaság továbbra Is mint a népgazdaságot szilárdító tényező hasson. Ing. T. PASTIERIK, a szövetség ökonómiai titkára Az Egységes Paresztszövetség felhívása a múlt év végén Jelent meg a sajtó hasábjain, melyre ez alapszervezetek rugalmasan, reagáltak. A felhívás főleg azt tűzte ki célul, hogy ez alapszervezetek állattenyésztési dolgozói több húst adjanak a közellátásnak, mivel főleg sertéshúsból mutatkozott hiány. Ugyanakkor a felhívásnak volt egy olyan része Is, amely arra ösztönözte az alapszervezeteket, hogy minél Jobb életkörülményeket teremtsenek a szövetkezetekben dolgozó földműveseknek. A felhívásban gondoltak a munka kultúrájára, a szociális berendezések építésére, a nyugdíjasok segítésére, a szolgáltatások bővítésére és több olyan pontot tartalmazott, ami általában hozzájárult ahhoz, hogy a falusiak Is a városi dolgozók szintjére kerüljenek a munkakörülményeket Illetően és a szociális ellátás terén Is. Az érsekújvári Járásban Jozef Korec mérnökkel, a Járási Parasztszövetség elnökével, Jozef Misákkal, a Járási mezőgazdasági társulás Igazgatójával, Imrich Kmefoval, a kádemevelésl és szociális ügyintézési osztály vezetőjével és még több funkcionáriussal beszélgettünk a felhívással kapcsolatban történt kötelezettségvállalásokról, amelyek egyben köszöntik hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját Is. Amikor elemeztük a kötelezettségvállalásokat, közösen megállapítottuk, hogy nem voltak formálisak, mert egyrészt a többtermelésre Irányultak, másrészt magukba foglalták az emberről velő gondoskodást Is. Így helyes ez, mert azért termelünk, hogy jobban éljünk, és azok, akik a fáradságos munkát végzik, megfelelő körülmények között dolgozhassanak. A kötelezettségvállalások első része sikeres volt. A mezőgazdasági üzemek, az elapszervezetek tagjai összesen 7 millió 425 ezer korona értékű terven felüli áru termelését vállalták, és 10 millió 872 ezer korona értékre teljesítették. Amint be le lapozgattunk az egyes szövetkezetek vállalásaiba, kitűnt, hogy sertáshúsből, marhahúsból, tejből, tojásból Jóval többet adtak, mint amit eredetileg vállaltak. A tejtermelés vállalási tervét például egyszerannylra teljesítették, tolásból több mint 200 ezerrel adtak többet a közellátásnak. Különösen Jeleskedett a túlteljesítésben az érsekújvári, a szőgyénl, a palárlkovől, surányl, a kamocsal és még Jőnéhány szövetkezet. Figyelemre méltó eredmények születtek a munkafeltételek megjavítása és a higiéniai berendezések terén Is. Ezekre a célokra Járási méretben közel 2 mllllő koronát fordítottak. Korszerű szociális helység épült Jászfalun, de a legtöbbet tett ezen a téren a szőgyénl szövetkezet. Ebben a szövetkezetben már öt szociális helység van a gazdasági központok ás udvarok szerint. A legutóbbi építkezés értéke 80 ezer korona volt, de épült két öltöző Is, további 50 ezer koronáért. Ebben a szövetkezetben a dolgozők munka végeztével megfürödhetnek, munkaruhájukat otthagyhatják az öltözőben, és Így nincs olyan nagy lehetőség arra, hogy esetleges emberre átterjedő betegségeket hurcoljanak a családba. Az állattenyésztésben dolgozők nyugodtan beülhetnek a vendéglőbe, nem érzi rajtuk senki az lstállőszagot. A szövetkezetek elég sokat tettek a gazdasági udvarok útjainak rendezésében Is. Azonban van még egy figyelemreméltó része Is a kötelezettségvállalásuknak, mégpedig az, hogy a szövetkezetek hozzájárulnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kibővítéséhez, mégpedig többféle módon. Néhány szövetkezetben például fűrésztelepet létesítettek. De nagyon Jó az úgynevezett kooperációs törekvés Is. Faluhelyen egyre több élelmtszerárusltásl központ nyílik. Ezek főleg állami építkezések, de újabban a szövetkezetek Is hozzájárulnak néhány esetben pénzsegítséggel, de a leginkább fuvarozással vagy munkaerő kisegítéssel. Ezt nagyon helyesen teszik, mert Így hozzájárulnak tagjaik éltekörülményetnek Javításához. A kötelezettségvállalások elősegítették, hogy az évvégi mérleg serpenyője a Jobbik oldalára billenjen. Emelkednek az EFSZ-tagok bérel, ugyanakkor az alapok feltöltése Is kellő mértékben történik. Az érsekújvári Járásban 34 mllllő koronával több nyersbevétel mutatkozik, mint ahogy azt a múlt év utolsó negyedében becsülték. Mivel a kötelezettségvállalások első részét sikeresen teljesítik, továbbiak születnek, és ezek a Jövő évi tervek készítésénél mutatkoznak meg. Az elért sikerek, hogy csak egyet említsünk — 50 mázsás hektárhozamot ártek el szemesen kukoricából Járási átlagban —, arra jogosítják fel a Járási mezőgazdasági társulás dolgozóit, hogy a múlt évhez képest mintegy 2 mllllő liter tejjel, ugyancsak 2 mllllő darab tojással és 100 vagon hússal adjanak el többet. Az eredmények még Jobbak lehetnének, ha a népgazdaság más ágai nagyobb támogatást adnának a mezőgazdaságnak. Előreláthatólag mintegy 100 traktorral kapnak kevesebbet a szükségesnél, nincs elég kukorlcabegyfljtőgép, pedig a kukorica termesztését teljesen gépesíteni akarják. Ba] van a lánctalpas traktorok Javításával Is. Az érsekújvári szövetkezet például három lánctalpas traktorát nem tudja megjavlttatnl. Még mindig akadozik a felvásárlás Is. Elég sok zöldség és gyümölcs került a *omposztba, ami Jelentős népgazdasági kár, mert bár a termelők megkapták érte a pénzüket, ám a fogyasztók nem Jutottak elég vitemindús zöldséghez, gyümölcshöz, és lényegében a kifizetett pénz elveszett, mert az árut nem adták el. (balia) A földművesek életkörülményeit elősegítő kötelezettségvállalások
