Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

SPORT Wöben megkezdték a felkészülést CSALLÓKÖZBEN A LEGELSŐK KÖZÖTT RÜGTÄK A BŐRT Azt hiszem kevés kis városkában dicsekedhetnek oly ■okoldalú sporttevékenységgel, mint Somorján. A Labda­rúgáson kívül a tenisznek, vívásnak, asztalitenisznek és a különféle labdajátékoknak Is sokan hódolnak. Nem­régiben birkózó szakosztály is tevékenykedett. A somor- Jal lovassport pedig országos hírű. Persze még virágzóbb lehetne a sportélet, ha egységes lenne az irányítás. Sajnos bizonyos okokból nem az. Az okok régebbi keletűek. A labdarúgás hódolói azt állítot­ták, hogy ők hozzák a pénzt, és a többi szakosztályok elfecsérllk azt. Ezen addlg-addig vitatkoztak, mígnem külön váltak a labdarúgók. Így több testnevelési szer­vezet működik a városkában. E cikk keretében a legré­gibb sportágról Írunk. A labdarúgás történetéről és je­lenlegi helyzetéről a szervezet jelenlegi elnökével vál­tottunk szót. — Mióta létezik sportegylet Sdmorján? — kérdem Gober Károlytól. — A somorjai testgyakorlók köre 1914-ben alakult. Mivel közbejött az első világháború, nehezen bontako­zott ki a sportélet. Még a huszas évek elején Is a bőr­labda rúgása efféle úri passzió volt. A (hajdani STK-ba eleinte még az iparosokat sem fogadták be. összefog­tunk hát mi is és megalakítottuk a SITE-t. Egy ideig vetélkedtünk az STK-vel, míg végül is fuzionáltunk. — Milyen csapatokkal vetélkedtek akkoriban? — Mivel a pozsonyi kerületi bajnokságban játszot­tunk, legtöbbet fővárosi csapatokkal mértük össze az erőnket. Riválisaink voltak még a szenciek, galántaiak, komáromiak, és természetesen a közeli dunaszerdahe­­lylek. A harmincas évek elején alakult ki az ún. „arany csapatunk“. Jő nevünk volt messze környéken és több­ször játszottunk bécsi csapatokkal is. — Ezerkilencszázhuszonöttől harminchétig szerepel­tem. Szögre akasztottam a cipőmet, de nem búcsúztam el végképp a labdarúgástól. Tagja lettem a vezetőség­nek és egészen 1960-ig tevékenykedtem. Akkoriban a fiatalabb gárdának nem tetszett a munkám, és ők vet­ték kezükbe a „gyeplőt“. Lelkesedésük néhány év múlva lelohadt, és válságba került az irányítás. A városi nem­zeti bizottság sportkedvelő irányítói nem nézték tétlenül e tarthatatlan helyzetet. A régi sportemberek közül be­hívtak vagy ötvenet, akikkel megvitatták a hogyan to­­vább-ot. Végül arra kértek bennünket, vállaljuk el a sportszervezet irányítását. Addig-addig szaporítottuk a szót, míg tizenketten önként jelentkeztünk, és vállaltuk a labdarúgás újjászervezését. Persze voltak feltételeink is. Kijelentettük, hogy csak olyan tagokat akarunk, akik rendesen fizetik az illetéket és tenni is akarnak vala­mit. így a taglétszám' jelentősen megcsappant, de az aktivitás nem. Emellett a labda rúgó csapat nevének meg­változtatását is kértük. Azelőtt ugyanis a szövetkezet nevét viselte a tizenegyünk. Mivel a szervezetek tagjai és a labdarúgók közül aránylag kevesen vannak a helyi EFSZ-ből, kértük, hogy legyen újból STK a csapat elne­vezése. Emellett anyagi támogatást is kértünk a városi nemzeti bizottságtól. A város irányítói nem zárkóztak el, és 35 ezer koronát szavaztak meg részünkre. Ezt az ösz­■zeget ebben az évben szintén megkapjuk. — Talán, a szövetkezet nem segítette kellőképpen a labdarúgókat? — Azt nem mondhatnám. Az EFSZ sohasem zárkózott el, s ha szükséges, manapság is hozzájárul kiadásaink fedezéséhez. — Hány igazolt játékosuk van? — A három csapatban körülbelül 60 az igazolt játé­kosak száma. A nagyok különben a kerületi A-osztály­­ban Játszanak. Ezenkívül két. „ifi“ csapatunk is van. A legifjabbak az Iskolások és a volt kerület déli váro­saival vetélkednek. Különös gondot fordítunk az után­pótlásra. Szerintünk az otthon nevelt játékosok legjob­ban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. — Az А-csoport hogy szerepel a bajnokságban? — Nincs mivel dicsekedni, ősszel a 10. helyen vé­geztünk az elég nehéz mezőnyben. Célunk, hogy benn­maradjunk az А-csoportban. Persze 3—4 év múlva nem elégszünk meg ennyivel, s reméljük, hogy akkorra már lesz annyi tehetséges játékosunk, hogy magasabb osz­tályban is helytállunk. — Van megfelelő labdarúgó-pályájuk? — De még mennyire! Másfélmllllós költséggel építet­tünk egy korszerű stadiont. Igaz, még mindig akad kö­rülötte tennivaló, de azért fiaink már régebben ott rúg­ják a bőrt. Végre valahára elkészültek az öltözők és a gondnok lakása is. A telepen idővel sokféle sportléte­sítmény lesz. Felépült már a tekepálya is. Sajnos, tech­nikai okokból nem lehet használni, pedig sok az érdek­lődő a kuglizás iránt. — Sportnapokat nem szoktak rendezni? — Eddig még nem gondoltunk rá. Azt hiszem, közös erővel megrendezhetnénk a fiatalok sokoldalú vetélke­dőjét. Sok a fiatal, és bizonyára nagy lenne utána az érdeklődés. — A labdarúgók felkészülését mikor kezdik meg? — Ma, január 10-én lesz az első játékos gyűlés, és ez azt Jelenti, hogy megkezdődik a tornatermi edzés. A magyar iskola Igazgatóságának jóvoltából e célra megkaptuk a régi iskola tornatermét. Az А-csapat Szá­lai József irányításával kétszer edz hetente. Az „ifi“ csapat felkészülését Horváth István irányítja. A legifjab­­bakkal Csenkei László foglalkozik. Az edzőink odaadó sportemberek s jóformán ellenszolgáltatás nélkül fevé­­kenykednek. Hisszük, sikerül alaposan felkészíteni a csapatokat és a tavaszi idényben eredményesen helyt­állnak majd a fiúk. Károly bátyánk már 60 éves, de még mindig olyan lelkesen beszél a labdarúgásról, mint hajdanában, ami­kor bombagóljával megrezegtette az ellenfél hálóját. Amint látjuk, manapság már nemcsak az élcsapatok kezdik meg a felkészülést Január derekán, hanem az alsóbb osztályban szereplők Is. A csapatok többsége jó erőnlétben szeretné kezdeni a bajnoki mérkőzéseket, nehogy fölöslegesen pontokat veszítsenek. Ahol valóban alapos munkát végeznek az év első hónapjaiban, ott az eredmény nem maradhat el, és minden bizonnyal siker­rel veszi a csapat a tavaszi rajtot. —tt— A képen a harmincas évek „aranycsapatát“ láthatjuk. A Jelenlegi „tizenegy“ az új stadionban van Balról Jobbra a lenti sorban az első Gober Károly. lefényképezve. A háttérben a 800 személyt befogadó tribün látható. A sors nem volt kegyes Mexikó városban Január 10-én összeült a IX. Labda­rúgó Világbajnokság szervező bizott­sága, hogy a döntőbe bejutott 16 vá­logatott képviselőinek jelenlétében kisorsolja a további küzdelmek rend­jét. A világbajnoki döntő sorsolásán a következő csoportok alakultak ki: А-csoport Mexikóvárosban: Szovjetunió, Mexikó, Belgium, El Sal­vador. В-csoport, Pueblában és Tolucában: Uruguay, Olaszország, Svédország és Izrael. C-csoport, Guadalajarában: Anglia, Brazília, Csehszlovákia, Ro­mánia. D-csoport, Leonéban: NSZK, Peru, Bulgária, Marokkó. Amint látjuk Csehszlovákiához nem volt kegyes a sors, mivel abba a cso­portba jutott, ahol két világbajnoki Jelölt is van. Azt hiszem olvasóinkat érdekli az eddig lezajlott labdarúgó világbajnok­ságok győzteseinek sorrendje. 1930. (Uruguay) 1. Uruguay 2. Argentína A harmadik helyért nem játszottak. Az elődöntő másik két résztvevője: Jugoszlávia és az Egyesült Államok. 1934 (Olaszország) 1. Olaszország 2. Csehszlovákia 3. Németország 4. Ausztria 1938 (Franciaország) 1. Olaszország 2. Magyarország 3. Brazília 4. Svédország 1950 (Brazília) 1. Uruguay 2. Brazília 3. Svédország 4. Spanyolország 1954 (Svájc) 1. NSZK 2. Magyarország 3. Ausztria 4. Uruguay 1958 (Svédország) 1. Brazília 2. Svédország 3. Franciaország 4. NSZK 1982 (Chile) 1. Brazília 2. Csehszlovákia 3. Chile 4. Jugoszlávia 1986 (Anglia] 1. Anglia 2. NSZK 3. Portugália 4. Szovjetunió Világbajnokságnak beillő síugrótalálkozó ф Nagy küzdelem a Magas-Tátrai Bajnokság előtt 0 A leg­kiegyensúlyozottabb négysáncverseny © Wirkola lassan jött formába ф Raška Innsbruckban kiengedte kezéből a győzel­met ф Queck a nagy meglepetés ф Az NDK csapata félelme­tes erőt képvisel ф A szovjet versenyzők kiváló formáról tettek tanúbizonyságét A hagyományos négysánc versenyt az Idén több alkalommal Is megren­dezték. A színhelyek Ismertek: Obers­­dorf, Garmisch Partenkirchen, Inns­bruck, Bischofshofen. Ez a találkozó fontosnak bizonyult, mert résztvevői csaknem kivétel nélkül rajtolnak a tátrai világbajnokságon is. A verseny­zők lassan jöttéik formába, de érde­kes volt megfigyelni, hogy teljesítmé­nyeik fokról fokra javultak. Csökken­tette a versenyzők képességeit az ott Is elterjedt náthalázjárvány. Ver­senyzőink és külföldi társaik részben kényszerpihenőt tartottak, vagy elő­fordult az Is, hogy lázasan állottak rajthoz. A négysáncverseny sejteni engedte, hogy a FIS tátrai találkozó­jára még nagyobb felkészültséggel érkeznek majd a világ legjobb sí­ugrói. A legnagyobb meglepetést az NDK csapata és nevezetesen Queck jelen­tette. A fiatal síugró már régebben felhívta magára a figyelmet. Több Íz­ben ért el kimagasló eredményeket. Érdeme talán az, hogy neki sikerült megakadályoznia Wirkola sorrendben negyedik sáncgyőzelmét. A csapat többi tagja szintén kitett magáért. A végsorrendben hárman szerepelnek a tíz legjobb között. Ügy látszik, a Német Demokratikus Köztársaság sí­ugrói könnyűatlétálk és úszóik nyom­dokaiba szeretnének lépni. Válogatottunk nem mutatkozott be rosszul. Sajnos, a jeges talaj sok bu­kást okozott. Ennek köszönheti Raš­ka az első hely elvesztését. Inns­bruckban csak a 23. helyen végzett, s ezt a hátrányt még a bischofshofe­­nl győzelme sem tudta helyrehozni. Matouš, Höhnl, Rydval, Hubai, Dou­­bek beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Akad még az Idén alkalom a visszavágásra, s reméljük az ered­mény nem marad el. A négy síugró nagyhatalom közé tartozik a szovjet együttes is. Napal­­kov, Belouszov, Zseglanov, Ivannikov, valamennyi nagyszerű síiskolával ren­delkezik. Stílusuk, ugrásaik hossza impozáns, biztonságuk meglepő, bár­mely élvonalbeli partnerrel felveszik a versenyt. Belouszov, olimpiai baj­nok náthaláz miatt kénytelen volt feladni a versenyt. Több kiváló ugrő került hasonló helyzetbe, s ez nagy­mértékben csökkentette a találkozó színvonalát. Általában mondható, hogy a norvé­gek csalódást keltettek. Norvégia a síugrók őshazája, a legelső és legjobb ugrók innen kerültek a világpődium­­ra. A mindenkor félelmetes Wirkola eleinte közepesen kezdett, csak az utolsó két versenyen talált magára. Hallatlan energiával hozta be elvesz­tett pontjait és minimális pontkülönb­séggel maradt az új csillag Queck mögött. Grlnl nagyon Igyekezett, de ezúttal elmaradt tavalyi tormája mö­gött. Tontum sem ékeskedett. Ezen a versenyen tűnt fel a fiatal, tehetsé­ges Mork, akt úgy látszik biztosan halad Wlrkoláék nyomdokaiban. Még sok tapasztalatra lesz szüksége, de minden valószínűség szerint hallunk még róla. A japánok nem érték még el a vi­lágszínvonalat, a nyújtottak alapján a franciák, olaszok, finnek Európá­ban jő átlagon felüli képességgel mu­tatkoztak be. A főpróba befejeződött, a „díszelő­adáson“ dől el kik a legjobbak. H. T. ERESZTREJTVÉNY MUllfflIIIWffHTffffg AZ ÉRDEKES TV-ADÄS Tévé adás közben egy alkalommal a feleség rámordul a férjére........ lásd a vízszintes 1. sorban, folytatva a nyi! irányában. VÍZSZINTES SO­ROK: 10. Hamis. 11. Zola Emil Ismert regénye. 12. Aki 13. Személyem. 14. Tevékeny. 15......... állás. 16. Szlovák födém. 17. Háztáji. 18. Római kétezer. 19. Tamási Áron trilógiája. 20. Nem arra. 21. Motor része. 22. Jövendő­­mondó. 23. OlaJ- szinű. 24. Peres ügyeiknél szokott szerepelni. 25. ö. A. 26. Kozmetikai cikk. 27. Vándor pásztor. 28. Híres magyarországi ló­­versenytér. 29. Eu­rópai főváros. 30. Európai nép. 32. Mate ........ híres kémnő a második világháborúban. 33. Deka egyik típusú betűi. 34. Évszak. 35. A feje dísze. 31. M. A. A. 37. Ke­vert áru. 38. Kel­tezésnél használa­tos sző. 39. összevissza vall. 40. Cirok szélei. 41. Angol főnemesi rang. 42. Csomag. 43. Hiányos torna. 44. Tomi betűi. 45...........Edgar Poe, amerikai irő. 47. Janáček személyneve. 48. Izomkötő. 49. Becézett női név. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Figura. 2. Lélegzik. 3. Európai nép. 4. Egy­ügyű. 5. Kevert len. 6. Kötőszó. 7. van-e Ideje? 8. Immanuel___német filozófus. 9. Folyadék. 14. A harc Is­tene az ókori görög mitológiában. 15. Gazdaságunk pillére. 16. Boka betűi. 17. Félsziget a Fekete-tengerben. 18. ___Lisa (é. h.J. 19. Egy tomert köz­mondás. 20. Nem sok, nem kevés. 21. Szülő. 23. Város Algériában. 24. Fér­finév. 26. A-betúvel a végén: női név. 27. Ibsen Henrik ismert drámája. 28. Mulatóhely névelővel. 29. Start. 31. Rés. 32. Előszoba. 33. A biztonsági bá­nyalámpa feltalálója. 35. Ékezettel: Zeüss testvére és felesége. 38. A sákkjáték befejezését jelentő szócs­ka. 38. Kancsó. 39. Távol-keleti or­szág. 41. Korszak. 42. Filmszínház. 43. Tolna közepe. 44. Kanalaz. 46. Fran­cia névelő. 47. Folyadék. 48. Zamat. Beküldendő a vízszintes 1., vala­mint a függőleges 19. szám alatti köz­mondás megfejtése. A Szabad Földműves ?. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „Szárnyal dalom, hogy béke legyen, A harang nem konghat úgy, mint az én szivem. Béke dal, milliók álma vagy.“ Könyvjutalomban részesültek: Gál Jenő, Fülek, Varga Károlyné, Lédec, Tárnok Mihály, Búcs.

Next

/
Thumbnails
Contents