Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK, A munkaviszony felbontása A munka törvénykönyv legújabb novellizálása Ä napi sajtó, a rádió és a televízió már tájékoztatta a nagy­­közönséget, hogy a Föderális Nemzetgyűlés Jóváhagyta a Mun­ka Törvénykönyv novellizálását, amely 1970. Január 1-én lé­pett életbe. Az egyes jogi szabályok módosítása szempontjából, amelyeket a munkajogi kapcsolatokban most végrehajtottak, érdekes tudni azt, hogy megváltozik azoknak a konkrét Jogi intézkedéseknek hatálya, amelyek elsősorban a munkaviszony­ban a Jogok és kötelességek megállapítására hivatottak. NEM A FORMA, HANEM AZ OKOK A munkaviszony felbontására továbbra Is ugyanazok az elő­írások érvényesek, amelyeket eddig a Munka Törvénykönyv tartalmazott. A könnyebb áttekintés kedvéért megismételjük ezeket: a munkaviszony a dolgozó halálával, a megegyezés szerinti Idő leteltével végződik, továbbá felbontható közös megegyezésre, felmondás után és a próbaidőben azonnali meg­szűnéssel. A Munka Törvénykönyv novellája szerint azonban megvál­toznak azok az okok, amelyek a munkaviszony felbontását teszik lehetővé. A megváltozott okok elsősorban a szervezet által adott felmondásra vonatkoznak, valamint a szervezet ál­tal a munkaviszony azonnali felbontását teszik lehetővé. E mó­dosításokra azért volt szükség, hogy nagyobb egyensúlyba hozzák a dolgozók Jogai és kötelességek közötti arányt. A múlt­ban sokszor panaszkodtak arra, hogy a munkafegyelem meg­szegésekor, illetve gyengébb munkateljesítmény esetében, amit vagy a hiányzás, a technológiai folyamat be nem tartása, Illet­ve felelőtlen magatartás Idézett elő a dolgozó részéről, Ilyen esetben nehéz volt a munkaviszonyt felbontani, mivel az érvé­nyes Jogrend ezt megnehezítette. Oj ELEMEK A novellizált Munka Törvénykönyv most e téren néhány új elemmel gazdagodik, amelyek a munkafegyelem és a vezető dolgozók tekintélyének megszilárdítását célozzák. Ugyanakkor leegyszerűsítik azokat a jogi feltételeket, amelyek az ilyen kilengések elbírálásakor szükségesek, s amelyek következté­ben a munkaviszonyt fel lehet bontani. így az ú] Jogi szabá­lyok közé felvették a munkaviszony fenntartásának célirá­nyosságát. A munkaviszony egyik tényezője a dolgozóra bízott munka helyes elvégzése. Ha ez nem áll fenn, Illetve a dol­gozóra bízott munkát az illető nem végzi rendesen, megszű­nik a munkaviszony további fenntartásának feltétele. FELMONDANI LEHET, HA ... E kérdésben a leglényegesebb változást a törvénynek újon­nan megszövegezett 40. paragrafusa első bekezdésének e) él tJ pontja, valamint az 53. paragrafus első bekezdésének c) pontja hozza. A Munka Törvénykönyvben ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a dolgozónak felmondjanak, ha: fe) nem teljesíti a megegyezés szerinti munka reá háruló fel­adatait; b] munkaviszonyából eredő kötelességeinek teljesítésére alkal­matlanná válik azért, mert nem teljesíti az e munkával szemben támasztott Igényeket; e) tevékenységével megszegte a szocialista társadalmi rendet s ezért elvesztette eddigi funkciójának betöltéséhez szük­séges bizalmat, illetve eddigi munkahelyének betöltésére alkalmatlanná vált; d) a szervezet hibáján kívül a dolgozó gyenge munkaeredmé­nyeket mutat fel; e) a fennállnak az okok, aamlyek miatt a szervezet a dolgo­zóval azonnal felbonthatta a munkaviszonyt; f) durván megszegi a munkafegyelmet; g) a munkafegyelmet kisebb mértékben szegte meg, de már korábban néhányszor fegyelmi eljárást indítottak ellene, avagy ha a felmondás lehetőségére már előre figyelmez­tették a munkafegyelem Jtorábbi megszegése alkalmával. Igaz ugyan, hogy mindezekben az esetekben a szervezetnek feltétlenül be kell tartania az előírt és a Jelenleg Is érvény­ben levő felmondási időt és a felmondás érvényességéhez ki kell kérnie a szakszervezet üzemi bizottságának előzetes bele­egyezését. , KONKRÉTEN... hogy a gyakorlatban milyen esetekre kerülhet sor, azt néhány példán Igyekszünk bemutatni. • Hogy a dolgozó mennyiben teljesíti a megegyezés sze­rinti munkánál megkövetelt teljesítményt, azt rendszerint már a dolgozó felvételekor megállapítják. Megtörténhet azonban, hogy a technika fejlődése során esetleg más tényezők beha­tására a követelmények Iránt támasztott Igények nagyobbak s ezeket a dolgozó nem éri el. Ez a tény szintén a felmondás lehetőségét vonja maga után. • Egy zongorahangolő például munkájának végzésére al­kalmatlanná válhat akkor, ha megsiketül. Süketsége miatt nem teljestll azokat a feltételeket, amelyek e munka végzése szempontjából szükségesek, ezért a szervezet felbonthatja a vele kötött munkaviszonyt. • A munkaviszonynak a szocialista társadalmi rend meg­bontása következtében történő felbontása különböző esetekben lehetséges. Ilyen esetben a felmondás lehetőségét a Munka Törvénykönyv eddigi Joggyakorlatunkban Is ismertette. A dol­gozók legkülönbözőbb kategóriáira érvényes volt és a bizalom kérdésével kapcsolatos. A Munka Törvénykönyv novellizálásá­­val az Ilyen eseteket elsősorban a vezetői munkakörben tevé­kenykedők, az állami közigazgatásban, társadalmi szervezetek­ben és gazdasági szervezetekben tevékenykedő vezető funk­cionáriusokra alkalmazható. Viszont nem zárja ki, hogy a be­osztott dolgozókra Is vonatkozzék, bármely munkahelyen. Te­hát általános érvényű és a szocialista társadalmi rend megbon­tásának minden esetében alkalmazható, amely 1970. Január l-a előtt, tehát a Munka Törvénykönyv novellájának hatályba­lépése előtt adódott. • A nem kielégítő, gyenge munkaeredmények' szintén fel­mondásra adhatnak okot, viszont ezt bizonyítani kell. Ha az érintett dolgozónak ezzel az Indoklással szemben ellenvetései vannak, úgy a szervezet kötelessége a tényt bizonyítani. Bizo­nyára a nem kielégítő munkeeredmények Ismétlődését fogják megkövetelni, mert az egyszeri esetből nem lehet Ilyen követ­keztetéseket levonni. A gyenge munkaeredmények csak akkor Ismerhetők el felmondási okként, ha a dolgozó hibájából adód­nak. ф Felmondást lehet adni olyan esetekben, ha fennáll az azonnali felmondás oka, Illetve a munkaviszony azonnali fel­bontásának oka, de gyakorlati alkalmazásának néhány külön­legessége van. E téren a felelős dolgozó szabad belátásának bizonyos terét teszik lehetővé. Ezen kívül tekintettel kell len­ni az egyes esetek különlegességére és a törvény, által védett személyekre. Konkretizálva Itt a másállapotos nőkről, továbbá az olyan asszonyokról van sző, akik egy évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodnak állandóan, illetve az olyan egyedül álló nőkről (családfenntartó), akik háromévesnél fiatalabb gyermekről gondoskodnak. A munkaviszonyban álló Ilyen nők esetében a munkaviszonyt csupán felmondás útján lehet fel­bontani, habár fennállt az azonnali elbocsátás lehetősége a munkafegyelem durva megsértése által. Az ilyen felmondás jogereje azonban ahhoz a feltételhez kapcsolódik, hogy az al­kalmazásban levő ilyen nőt a munkájában észlelt hiányossá­gokra a legutóbbi 12 hónapban írásban figyelmeztették és e hiányosságokat a rendelkezésre álló idő alatt nem küszö­bölte ki. Q Az érzékeny és pontos felmérése az adott helyzetnek a' felmondás további lehetőségeit követeli meg. Ennek lényege ugyan a munkafegyelem megszegésének gyengébb eseteit ké­pezik, de azzal a feltétellel kapcsolatos, hogy a dolgozót már korábban fegyelmi úton figyelmeztették, hogy a további fegyel­mi eljárás során a felmondás veszélye fenyegeti. Főképp a munkafegyelem ismételt megszegésének következményeire való figyelmeztetésről van szó. Ez esetben Is a felmondás Jogilag csupán csak akkor leheí tökéletes, ha a szervezet a felmondást attól a naptól számított egy hónapon belül adja, amikor a felmondásra okot adó tényt megállapította, esetleg egy éven belül attól a naptól számítva, amikor a felmondási ok keletkezett. ÜJ RENDELKEZÉSEK i Különös figyelmet érdemelnek a Munka Törvénykönyv to­vábbi, újabb rendelkezései, amelyek a munkaviszony azonnali felbontását teszik lehetővé felmondási Idő nélkül. Ezt a tör­vény 53. paragrafusa első bekezdésének c) pontjának novellí­­zált megszövegezése teszi lehetővé. E rendelkezés szerint a szervezet azonnal felbonthatja a munkaviszonyt, ha a dolgozó tevékenységével megsértette a szocialista társadalmi rendet, éspedig oly súlyosan, hogy to­vábbi működése e szervezetben a felmondási Idő végéig sem lehetséges a szervezet feladatai sikeres teljesítésének veszé­lyeztetése nélkül. Ilyen okból a dolgozónak további megtörése e szervezetben nem kívánatos, de egyéb tény a munkaviszony azonnali megszüntetése Jogilag helytelen lenne. A Jogszabály ez esetben Is 15 napos szubjektív határidőt tesz lehetővé. A szervezet ugyanis a munkaviszonyt azonnali ha­tállyal csupán az attól a naptól számított 15 napon belül bont­hatja fel, amikor a munkaviszony azonnali felbontásának okát megállapította, de legkésőbb egy éven belül a felmondás oká­nak létrejöttétől. A Munka Törvénykönyv novellizált rendel­kezései azonban e határidő alól kivételeket állapít meg abban, hogy a rendelkezés hatályba lépésétől, tehát 1970. Január 1-től 1971. december 31-lg (két esztendő tartamára) a munkaviszony azonnali felbontását a szocialista rend megbontoásának okából az említett határidőben nem kell megvalósítani. A másik ki­vétel lehetőséget ad az Ilyen büntetés alkalmazására akkor Is, ha a szocialista társadalmi rend megbontására 1970. Január 1-e előtt került sor. A munkaviszony azonnali megszüntetésének érvényességé­hez, ha felmondási Idő nélkül adják feltétlenül a szakszervezet üzeipl bizottságának előzetes beleegyezése, hozzájárulása szük­séges, ami szintén azt Igazolja, hogy az említett esetekben a szakszervezetek Jogköre a Munka Törvénykönyv novellizálása után sem változik. Hogyan vezessünk ködben ? Ködben egyáltalán neun kellemes Vezetni, mert szakadatlanul veszélyek fenyegetnek bennünket. Ezért leg­jobb, ha sűrű köd esetén nem is ttlünk kocsiba. Persze a köd egészen váratlanul, menet közben is Jelentkezhet, amikor éppen esetleg hazafelé sietünk egy hosszabb útról. Mégis inkább álljunk le az út szélén és várjuk meg, míg kissé felszáll, eloszlik a köd, fölösle­gesen ne veszélyeztessük a magunk és mások életét. És ha már elhatá­roztuk, hogy az út szélén maradunk, akkor minél messzebb álljunk meg az úttól, a parkolóhely szélén vagy a földpadkán, de feltétlenül világít­suk ki a kocsit. Megtörténhet azonban, (hogy néha a ködnek is neki kell vágni. Ilyenkor a legnagyobb lelkiismeretességgel Igazodjunk az alábbi szabályokhoz: Rendkívül fontos, hogy a szélvédő, a fényszóró üvegje és a stoplámpák egész tiszták legyenek. Jó vezető kü­lönben sem Indul útra homályos, sár­ral befröcskölt szélvédővel, és idő­ről időre megnézi, hogy van-e még víz az ablakmosó tartályban. Ne feledkezzünk meg az ablakmo­sókról sem. Nálunk, sajnos valóságos népi szokás lett az ablaktörlő eltu­lajdonítása, tehát megérkezés után azt mindenki leszereli, nehogy reg­gelre hűit helye maradjon. Megtör­ténik azonban, hogy Induláskor, el­felejti fölszerelni és csak akkor jut eszébe, amikor már eleredt az eső. Ködben az ablaktörlőkre nagy szük­^ 0 1970. január 24. ség van, mert a köd nagyon gyorsan lecsapódik az üvegre. Sűrű ködben semmiképpen sem ve­zessünk a felezővonalon, húzódjunk ettől kissé jobbra, mert könnyen megtörténhet, hogy nem vesszük észre a szembe közeledő kocsit, amely ugyancsak az úttest közepén, a felezővonalon „lovagol“. Nem ajánlatos azonban egészen le­húzódni az út Jobb szélére sem, mert könnyen megtörténik, hogy a sűrű ködben neklmegyümk egy kilométer­kőnek, vagy az úttest szélén világítás nélkül veszteglő kocsinak. Óvakodjunk a ködben a gyorshaj­tástól, a vlrttiskodástől Is. A kocsi sebbségét feltétlenül idomítsuk hoz­zá a lehetőségekhez, a nagy mérték­ben csökkent látási viszonyokhoz, és tartsuk szem előtt azt is, hogy a kö­dös Időben az úttest gyakran csúszós, nedves, nyálkás. Az előzés Ilyenkor életveszélyes. Még egészen széles, Jő karban levő úton Is. Kérdés, hogy milyen távol­ságból vehetjük észre a szemben kö­zeledő Járműveket. Azt gondoljuk, hogy még messze van, de aztán ki­derül, hogy optikai csalódásnak es­tünk áldozatul, mert a sűrű köd egé­szen megváltoztatja a fénycsöve irá­nyát, szétszórja a fényt, és gyakran az az érzésünk, hogy a szemben levő kocsi még nagyon messze van, de a következő pillanatban már összeüt­közünk. Még egy körülmény is óva int ben­nünket attól, hogy ködben előzzünk. Az. előttünk haladó Jármű ugyanis felkavarja, kissé szétoszlatja a ködöt, tehát mögötte haladva nagyobb tá­volságból Is Jól láthatjuk e féklám­páit. Ha azonban ugyanazt a kocsit előzni akarjuk, előtte már semmi sem kavarja fel a ködöt, tehát a látási viszonyok is sokkal rosszabbak. Jobb tehát, ha az előttünk haladó kocsi­hoz Igazodunk. Inkább maradjunk egy menetoszlopban, mert ott sokkal nagyobb biztonságban vagyunk. Ha romlanak a látási viszonyok, rövid Ideig tartő fékezéssel, a stoplámpa felvillanó fényével figyelmeztessük jelenlétünkre a mögöttünk haladókat Ködben még nappal Is kapcsoljuk be a tompított fényt. Éjszaka Is ezt használjuk, mert a hosszú fény az országúti fényszóró fénye a levegő­ben lebegő milliónyi vízcseppben szétszóródik, és valósággal áthatolha­tatlan ködfafat képez előttünk. Ugyanaz a helyzet erős hózáporban is. Ilyenkor csak tompított fény segít rajtunk, mert csak ez világítja meg előttünk az utat. Ügyeljünk arra Is, hogy ha már sárga színű ködlámpát szerelünk fel, akkor mindig az előírásnak megfele­lően/ párosán szereljük fel azokat. Egy ködlámpa ugyanis zavarba hoz­hatja a szemben közlekedőket, mert azt gondolhatják, hogy motorkerék­pár közeledik feléjük. A ködlámpa felszerelését és beállítását bízzuk szakemberre. A jobb oldali fényszórő­­, nak az a feladata, hogy az úttest 7 Jobb szélét világítsa meg, a bal olda­linak pedig az, hogy az úttestet egész szélességében megvilágítsa. A köd­lámpákat a lehető legalacsonyabbra kell szerelni, hogy minél közelebb legyenek az úttesthez, mert ött rit­kább a köd, és Jobban megvilágítják az utat. Szavatossági idő Vettem egy hűtőgépet. Üzembehelyezése után néhány héttel elromlott Beszállítottam egy Javítóműhelybe, ahol megígérték, hogy kijavítják. A javítás három hétig fog tartani. Ezzel kap­csolatban felmerül a szavatossági idő és a szállítási költsé­gek megtérítésének kérdése. A javítóműhely ngyanis 15 km<ra fekszik lakóhelyemtől. Milyen tehát a szavatossági idő hűtő­gép esetében (a szavatossági lapot átadtam a műhely vezető­jének) és van-e jogom követelni a szállítás költségeinek meg­térítését? — kérdezi P. L. olvasónk. Az üzletben, vásárolt áruval kapcsolatos szavatossági Idő közvetlenül a törvényből ered. A szavatossági Időt nem lehet — mégpedig abban az esetben sem, ha ebbe a vevő beleegye­zik — a Polgári Törvénykönyv­ben megállapított határidők alá csökkenteni. Tehát a szervezet és a vevő között kötött bármi­lyen Ilyen megállapodás érvény­telen, mivel a törvénnyel ellen­kezik. A szavatossági idő hossza az áru Jellege szerint változik. Pél­dául élelmiszer esetében a sza­vatosság Ideje nyolc nap. Etető esetében három hét, állatok eladása esetében hat hét. Egyéb tárgyak esetében hat hónap, hűtőgép esetében tehát hat hó­nap a szavatosság Ideje. Abban az esetben, ha hosszabb szava­tossági Időt állapítanak meg, mint amilyet a törvény ír elő, úgy a szervezet erre vonatko­zóan köteles a vevőnek szava­tossági levelet kiadni, amely tartalmazza ezt a hosszabb ha­táridőt. A vevő fokozott védelmét szolgálja a Polgári Törvény­­könyv rendelkezése, amelynek értelmében, az olyan áruk ese­tében, amelyeken fel van tűn­tetve felhasználásuk határideje, a szavatossági idő csak ennek az Időnek elteltével Jár le. Pél­dául, ha az üzletben vesz vala­ki egy konzervet, amelyen a tör­vényben megállapított szavatos­sági Időt meghaladó felhasznál­hatósági határidő van feltüntet­ve, úgy a szavatossági Idő csak a feltüntetett Idő elteltével Jár le. Amennyiben a vevő az árun a szavatossági Időn belül hibát észlel, Joga van kérni a hiba ellenérték nélküli kijavítását. Az ilyen Javítás költségeihez tartoznak a szállítás költségei Is. A szállítás költségei posta­­költségek, darabáru szállítási költségei stb. lehetnek. Olva­sónk tehát Jogosult kérni a szál­lítás költségeinek megtérítését.-V

Next

/
Thumbnails
Contents