Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 4. szám
\ KISALLATTENTfiSZTÉR. A baromli es аж nyosak. Eltekintve ezek alacsonyabb értékétől, A- vitaminhiányos embrió fog kifejlődni belőlük, amiről már fentebb sző volt. Az A-vltamln hiánya következtében az agyvelő és a gerincvelő Idegsejtjei, különösen t tős hiány esetében, nem képeseik rt deltetésszerű funkciójukat ellátni. vitami közelítő pontossággal 0,005 gramm (5 mg = 5000 mikrogramm) karotínt, tehát éppen 1 kg össztakarmány megkívánt 8000—10 000 NE A-vitamin mennyiséget tartalmaz, vagyis 10—14 dekagramm friss sárgarépa 10 tojótyúk napi karotín, Illetve A-vltamln szükségletét fedezi. Amikor már megállapítottuk az A- vttamln hiányát, akkor azzal, hogy karotín tartalmú takarmányt biztosítsunk, még nincs rendezve minden. Éppen az A-vltamln hiánya következtében megbetegedett bélcsó nem biztosítja ugyanis a bélfalon át a karotín felszívódását és átalakítását. Mivelhogy ebben az esetben a karotln-klhasználiás nem tökéletes, csak szlntétlkus A-vltamln készítményekkel lehet eredményt elérni. Ezeket a takarmányba kell bekeverni az előírás szerint. A szlntétlkus А-vitamin készítményeket eleve úgy gyártják, hogy „antloxldáns“ tartalmuk a premlxben az A-vltamlnt védi az oxidációtól. Ezáltal az A-vltamln nem veszti el hatását. Dr. Benedek Gábor docens Tojásból, baromfihúsból HÉTMILLIÓS BEVÉTEL juhlegelók kettős hasznosítása Fátlan Juhlegelőlnkre telepítsünk diófa-csemetéket. Ez annál Inkább Is tanácsos, mert csupán egyszeri kiadás van rá. Vagyis a csemeték vételára és a telepítési költség. Amíg más gyümölcsfacsemetéket védeni kell a kártevők ellen, főleg téli Időszakban, a diófát nem rágják meg a mezei nyulak. A karózás viszont szükséges, mert a legelésző juhok szeretik a kis fákhoz dörzsölni a fejüket. Leginkább megfelelő ültetési távolság 14X14 méter. Ily módon hektáronként 56 diófa csemete szükséges. A gödrök nagysága 80X80 cm, mélységük szintén 80 cm legyen. A felszíni földet hagyjuk a gyökerek alá és fölé. A kiásott földet ültetéskor vissza juttatjuk a gödörbe, de csak annyit, hogy a csemete ugyanolyan mélyen ágyazódjék a földbe, amilyen mélyen a faiskolában volt. Az Így ültetett fa nagyon meghálálja, ha pár kiló komposztot, vagy érett Istállótrágyát keverünk a felszíni földhöz, amely a gyökerek közvetlen közelébe kerül. A diófát nem feltétlenül kell permetezni. Nyesést is csak a korona kialakítása végett kell eszközölni. Az ötven éves emberek közül mondhatják: „Minek ültessek diófát, hiszen annak termését már úgy sem fogyaszhatom?!" No és a most termő diófákat vajon ki ültette? Még ók is megérhetik a most ültetett diófák első, második, harmadik termését, gyermekeik a fél termést, az unokák pedig az egész termést, a száz százalékosat. Tévedés lenne azt hinni, hogy a diéták rontják a legelő minőségét, sőt száraz nyarakon védik a kiperzselődéstől. A diőtermés nem jár kockázattal, évekig is eltartható. Ez is csak előnyt jelent. Akik gyermekeikre és unokáikra is számítanak, a befektetett összeget jobb helyre nem tehetik. Ismerek olyan szövetkezeteket, amelyeknek 20 hektárnyi, sőt még ennél is terjedelmesebb a juhlegelőjük. Az ilyen mezőgazdasági üzem ezer diáfacsemetét kiültethet, s közel egy évszázadon át teremhet, tehát nagyon hálás befektetés. Ha ehhez még hozzászámítjuk a kivágandó fa értékét is, akkor igazán rádöbbenünk arra: vétek ilyen legelőkre diófát nem ültetni. Hogy az idősebbek is kedvet kapjanak az ületéshez, szolgáljon buzdítóul e versike: „Ezt a diófát itt nagyapám ültette, Árnyékában nem ült, gyümölcsét nem ette, Dlőtörő unokák dícsérgetlk, áldják érette." Hunyák László, Ajnácskő A gyöngytyúkok ízletes húsuk miatt egyre nagyobb közkedveltségnek örvendenek a háztáji tenyésztők körében. - Fotó: Kovács Mennyiben befolyásolható a befedezett anyanyulak ellése? Hosszú ldón keresztül bosszankodtam, főként a nyárutókon, de a tél elején Is, hogy ez anyáknál nem következik be az lverzás és ha nagy nehezen be Is állt s eredményes fedeztetés követte, a párosításnak nagyon kis százaléka volt eredményes. A szakirodalomban található utalás arra, hogy az E-vltamln hiánya az oka az lvarzások rendszertelenségének; viszont arról Is tudomásom volt, hogy az E-vltamln a magzat fejlődésének és stabilizálódásának Is elósegltöje. Az első kísérlet alkalmával 7 anya Ivóvízében adagoltam oldott állapotban E-vltamlnt egész minimális mennyiségben. Az eredmény meglepő volt. A hét anya közül hatnál egy hét leforgása alatt beállt az lvarzás, és a fedeztetések után 5 anya eredményesen leellett. Az első kísérlet alkalmával már feltűnt, hogy jövel nagyobb létszámú alom volt az anyák alatt, mint előzőleg. Azt Is el kell mondanom, hogy az említett 7 anya nem a stabil anyaállataim közül való. Mit értek az alatt, hogy nem a stabil anyáim közül kerültek ki? Nos, minden bizonnyal a nyúltenyésztéssel foglalkozók megfigyelték, hogy az anyák egy része minden fedeztetés után ellik, vagy nagy százalékban Igen. Az anyák másik csoportja viszont Időnként kihagy, azaz a fedeztetést nem követi ellés. A nem stabil kifejezést ilyen értelemben használtam. A következő kísérletek alkalmával az előbb említett két eredménytelen anya esetében az E-vltamln adagolását a fedeztetés után még kis Ideig kitoltam, gondolván, hogy a két anya fogamzóképessége így befolyásolást nyer, nos ezek is eredményesen leellettek. Egy másik kísérlet alkalmával az anyáimat két csoportra osztva figyeltem. A stabil csoportnál az lvarzást fiatal süldő bak csoportba helyezésével váltottam ki és az lvarzó anyákat kézből fedeztettem egy másik bakkal. Az eredmény: 7 anya közül 3 volt eredményes. A másik csoportnak E-vttamlnt adagoltam szintén kézből fedeztetve, az eredmény 7 ellés. Megjegyezném, hogy kora tavasszal és nyár elején, amikor a sarjadó, friss zöld még megfelelő mennyiségű E-vltamlnt tartalmaz, szükségtelen azt külön adagolni. Másrészt, bár az őszi fialtatást ts eredményessé lehet tenni E-vltamln alkalmazásával, mégis óva Intek ettől minden tenyésztőt, mert az őszi vedlésből fakadóan az Ilyenkor fialt egyedek gyengék, hullékonyak, nevelésük nem gazdaságos. Viszont nagyon előnyösnek tartom az lvarzás elősegítését és hatékonyságának fokozását tél elején és nyár végén. Csejtei József Valamennyi hasznos háziállat költött a baromfi a legigényesebb az A- jritamtn Iránt. Maga a „kész“ A-vltamln a szabad > természetben, közelebbről a növényijeiben nem fordul elő. Előfordul azonban az A-vitamlnnak egy elővitajnfnja, a karotín, amelynek legismertebb megjelenési formája a sárgarépa | narancssárga festékanyaga. Egyébéként valamennyi zöld növény, de ezek £ között Is különösképpen a pillangós (lucerna, lóhere stb.) jelentős menytiylségű keratint tartalmaznak. Ahol a zöld klorofll előfordul, ott a karotín Is mindig megtalálható. Gazdaságilag a legértékesebb keratin-szolgáltató a Jő minőségű és mesterségesen (gyorsan] szárított lucernaszéna és egyéb pillangós, Illetve a belőlük készített szénaliszt. A granulált takarmányok jelentős alkotórésze Is pillangós növényekből előállított szénalisztből adódik. A frissen apróra vágott vagy megreszelt sárgarépa a takarmányba keverve természetesen ugyancsak jelentős karotín adagolást — következésképpen A-vltamln ellátottságot biztosít. A felvett keratinból a baromfi szervezetében, elsősorban a májban képződik az A-vitamln, amely ezután elvégzi jelentős élettani feladatát a szervezetben. Az А-vitamin élettani hatása A baromfi testében, különösen fiatal korban, de a későbbiekben Is, a magas anyagcsere-folyamatok Igen nagy A'-vltamin szükségletet követelnek meg a szervezet normális működéséhez. Az A-vltaminnak fontos szerepe van az embrió kifejlődésében, a fiatal állatok növekedésében és a takarmány gazdaságos hasznosításában. Az A-vltamln egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy már az embrió fejlődésének Időszakában Is biztosítja a hámszövetek egészséges kifejlődését. Ez a tulajdonsága az egészen fiatal körtől a teljesen kifejlett állatokig továbbra Is jelentőséggel bír. Ezért nevezik hámvédő vitaminnak. Az A-vltamln biztosítja valamennyi hámfelület egészséges összefüggő állapotát. Az egész emésztőrendszer hámfelülete a szájüregtől a kloaka nyílásig, a legkülönbözőbb mirigyhámsejtek, a lélegzőkészülék, a kiválasztó rendszer és a szeporítószervek egész hámsejtgemltúrája az A-vitamln védelme alatt áll. Ugyancsak az A-vltamln védi a látőkészülék érzékeny hámrétegeit, így a látétdeghártyát, a szaruhártyát és a kötőhártyát is. Ezzel a működésével az A-vltamln bizonyos fertőzésekkel szemben Is ellenállóvá teszi a szervezetet. Számos fertőző betegség ugyanis, amelyeket bacilusok vagy paraziták okoznak, nehezebben tud kifejlődni a baromfiban, ha az kellően el van látva A-vltaminnal. Ellenkező esetben a hámszövetek ellenállőképessége lecsökken. Az A-vltamln védelme alatt áll az Idegrendszer jelentős része Is. Hiányának következményei A természetes körülmények között élő baromfi a keresgélés és a szabad táplálkozás közben a zöld növények felszedegetétével teljes mértékben képes fedezni karotín-, következésképpen A-vltamln szükségletét. Mesterséges körülmények között, zártan tartott baromfiállományokban — különösen a tyúkféléknél — az A-vltamln ellátás gondot szokott okozni. Ha az A-vltamln ellátásban hiányok mutatkoznak, ún. hiánybetegségek lépnek fel. A tenyésztojások A-vltamln hiánya következtében az embriók a kelés idejéig sem rendelkeznek kelló energiával ahhoz, hogy a tojásból önerejükből ki tudjanak bújni. Sok a befülledés, a kikelt csibék súlya Igen alacsony, szervezetük általános gyengeségben szenved. Ezt az állapotot kelésgyengeségnek nevezik. A pehelytollazat is gyengén, fejlett, sokáig csapzott marad, az életerő hiánya miatt a naposcsibék nagyrésze elpusztul. A megmeradottak Is lassan fejlődnek és a későbbiek során Is elhullások mutatkoznak. A csőr, a köröm, a bőr gyenge. A táplálékot rosszul értékesítik a csibék, s a különböző fertőzésekkel szemben Is Igen csekély az ellenállőképeeségük. A növendék és a felnőtt állományban a tollazat gyengébb, a szem szaruhártyáján elhomályosodások szoktak keletkezni. Megbetegszik továbbá a szemhéj és a szem körüli bőr Is. A szem körül egy nedves udvar keletkezük, amit „okulárnak neveznek. Ez utóbbiak az A-vitamln hiány legjellemzőbb tünetei közé tartoznak. A ezálüreg nyálkahártyáján, a garatban és a nyelőcsőben a hámszöveten mákszemnyi vagy még ennél kisebb sárgás pontszerű elváltozásokat találhatók. Ezek az aprő elváltozások a hámsejtek elhalásából keletkeznek. Az A-vitamlnhlányos állatoknál könynyen kialakulnak légzőszervi, emésztőszervi és klválasztósaervl (vese) betegségek. Igen súlyosan károsodik mega a petefészek. Az A-vltaminhlányoe tyúktól származnak ugyan tojások, de ezek maguk Is A-vitamínhlánagyflzeml, tárt tartási ás takarmányozási viszonyok közt az A-vltamln hiányának felderítése könnyebb. Elsősorban a tápanyag keratin-hiányára kell gondolni. Keletkezhet azonban A-vitamln hiány az által Is, hogy hoszszantartó emésztési zavarok (például kavlcshlány, bélhurut stb.) folytán a bélfal megbetegszik, s ennek következtében a takarmányban egyébként elegendő mennyiségben meglevő karotín nem szívódik fel rendesen. Így a karotín nem jut el a májba, amelyben ezáltal nem alakulhat ki az A-vltamln. Legfontosabb teendő a megelőzés azáltal, hogy a tojó tenyészállomány, a naposcsibe és a növendék csoportok A-vltamln ellátása kellő mennyiségű keratint tartalmazó takarmánnyal (táppal) biztosított legyen. Ehhez Ismerni kell az A-vltamln egységét: 1 NE (nemzetközi egység) A-vitamln 0,6 mikrogramm keratinnal. A növendékállomány takarmánya akkor van kelló mennyiségű keratinnal ellátva, ha a takarmány minden kilogrammja kb. 8000 NE A-vltamlnt tartalmaz. A tojóállomány A-vltamln Igénye takarmány kilogrammonként kb. 10000 NE. Az egészséges tyúktojás sárgája kb. 350 NE, a pulyka és a kacsatojás ennél Is több A-vitamlnt tartalmaz. Világos, hogy ennek pótlására jelentős mennyiségű karotlnfelvétel szükséges. A számadatok és egységek felhasználásához szolgáljon a következő példa. A írtss, kifogástalan minőségű sárgarépa minden 100 grammja meg■ A-vltamln hiánya következtében, a ka: kasok, gúnárok és gácsérok nemző- I képessége csökken. \ Megelőzés és gyógyítás i t Elsősorban tisztázni kell az A-vita- min hiányának okát és mértékét, kü- i lönös figyelemmel a tartási és takar- mányozásl viszonyokra. Az Is lényeí ges, hogy ml a tenyészcál, s milyen- a tenyésztési technológia. A „háztáji"- tartás is lehet olyan, hogy a baromfi í (főként a tyúkféle) nem Jut elegendő . A-vitamlnhoz, illetve annak elóvlta- mlnjához, a karotlnhoz. Az Intenzív A baromfitenyésztéssel foglalkozó szakemberek és gazdaságok közül sokan Ismerik a tojás- és a baromfihústermelésben évek óta híressé vált lpolynyékl szövetkezetét. Más gazdaságok csak most ébredtek rá a tojás és a baromfihús termelésének ökonómiai jelentőségére, Ipolynyóken azonban hagyományai vannak ennek az ágazatnak. Kezdetben csak kicsiben, aztán egyre nagyobb terjedelemben a legkorszerűbb módszerekkel, a lehető legtermékenyebb fajtákkal tartották a színvonalat. Mint ismeretes, eleinte nem volt nagy választék, a tojőhibrldek közt. így a Leghornnal megnyugtató tojásátlagot értek el. Később azonban kapcsolatot teremtettek az élenjáró magyarországi gazdaságokkal, s onnan szerezték be a legjobb tojőhlbrldeket. Ä Shaver fajtát például a Bélyl Állami Gazdaságtól szerezték be, a Nlck- Chtket és a LeghOrnt pedig hazai szaporító üzemből hozták. A múlt esztendőben 18 ezer tojót és 30 ezer jércét tártőtt a gazdaság, s a Shaver, valamint a Nlck-Chlk hibrideknél 80 százalékos, míg a Leghomnál 75 százalékos hasznosságot értek el. Ha a tojástermelés szám szerinti eredményét nézzük, bátran állíthatjuk, hogy e téren a világszínvonal kereteiben mozognak. Tyúkonként tehát nem kevesebb, mint 220, összesen közel 5 millió tojást termelt a szövetkezet. Grenyo György ökonómu8 azonban nehézségekről tájékoztatott. Kevés az utánpótlást nevelőtérség, mert például a Nick-CJhiket szabad kifutó nélküli, zárt területen kell felnevelni, s ez bizony nagy kiadás a gazdaságnak. Természetesen erre a külön kiadásra szükség van, mert a tojás mennyisége nagyban függ az állatok előkészítésétől. Deszkából ugyan építettek egy Ideiglenes nevelóházat, de ezt nem tekinthetik végleges megoldásnak. Ezért Idén sor kerül két új nevelőház megépítésére. A tojóházak tekintetében nincs hiány, csupán korszerűsítésre ven szükség. Az egyik tejóház modernlzá-8 SZÄB&D FÖLDMŰVES 1978, íWtt'llľ'"**41 ' *'’**''*' ' lásánál az ügynevezett Korabeli kalitkái tojófészek-rendszert alkalmazzák. Ebben a térségben régebben 6000 tyúkot tartottak, mélyalmon. A korszerűsítés után a helyiségben 15 ezer tojó fér majd el. A szövetkezet négy tojóházát tehát menet közben erre a rendszerre építik át. Idén már 42 ezer tojőbaromfl elhelyezése és hasznosság növelése válik lehetővé. Mint elöljáróban említettem, az lpolynyékl szövetkezet a baromfihús termelésében Is jelentős eredményt ért el. A múlt évben 180 ezer kiló baromfihúst termeltek. A hús termelésénél a Lóman, Hubbard és a Pllmut-Kornlch hibrideket alkalmazták. Azonban figyelték a hasznosságot Is. A legjobbnak természetesen a Hubbard hibrid mutatkozott, mely 2,60 ebnakkeveréktől 58 nap alatt 1,40 kg-ra hízott. A Lóman nem érte el ugyanezt a súlyt, s a Pllmut-Komidh még kisebb eredményt nyújtott. Okulva a tavalyi termelési eredményből, az lpolynyékl szövetkezetben úgy határoztak, hogy Idén a három közül egyik fajtát sem alkalmazzák. Mégpedig azért nem, mert Gödöllőről beszerzik a G—65-ös húshibridet. Ez a fajta termelékenységre nézve Jobb és a piac szempontjából keresettebb, mint bármelyik eddigi húshibrid. Ezt természetesen véglegesen majd a jövö év vége dönti el, mert hiszen a termelékenység, hasznosság tekintetében lehetnek előzetes becslések, de a végeredményről azonban mindig csak a teljes termelési folyamat befejezése után beszélhetünk érdemlegesen. Tény, hogy az lpolynyékl szövetkezetben a tojás és a baromfihús termeléséből eredő üzemi bevétel meghaladta a 7 millió koronát. Természetesen ez a korszerűsítésen, az okszerű takarmányozáson, s a jó hasznú hibridek használatán kívül a szakértelemtől Is függött. A baromfifarm termelési felelőse Oroszlán János, akit a beosztott dolgozók érthetetlen oknál fogva fiatalember létére János bácsinak neveznek, évek során megszokta, és rá se figyel. Csupán azt tartja fontosnak, hogy teljesítsék a feladatokat. Az 6 dolguk a termelés. Grenyo György ökonómus figyelemmel kíséri a termelési költség és a tiszta haszon alakulását, mert a szövetkezet szempontjából a társadalmi feladaton túl ez a leglényegesebb mutató. HOKSZA ISTVÁN
