Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

\ KISALLATTENTfiSZTÉR. A baromli es аж nyosak. Eltekintve ezek alacsonyabb értékétől, A- vitaminhiányos embrió fog kifejlődni belőlük, amiről már fentebb sző volt. Az A-vltamln hiá­nya következtében az agyvelő és a gerincvelő Idegsejtjei, különösen t tős hiány esetében, nem képeseik rt deltetésszerű funkciójukat ellátni. vitami közelítő pontossággal 0,005 gramm (5 mg = 5000 mikrogramm) karotínt, tehát éppen 1 kg össztakarmány meg­kívánt 8000—10 000 NE A-vitamin mennyiséget tartalmaz, vagyis 10—14 dekagramm friss sárgarépa 10 tojó­tyúk napi karotín, Illetve A-vltamln szükségletét fedezi. Amikor már megállapítottuk az A- vttamln hiányát, akkor azzal, hogy karotín tartalmú takarmányt biztosít­sunk, még nincs rendezve minden. Éppen az A-vltamln hiánya következ­tében megbetegedett bélcsó nem biz­tosítja ugyanis a bélfalon át a karotín felszívódását és átalakítását. Mivel­hogy ebben az esetben a karotln-kl­­használiás nem tökéletes, csak szlnté­­tlkus A-vltamln készítményekkel le­het eredményt elérni. Ezeket a takar­mányba kell bekeverni az előírás szerint. A szlntétlkus А-vitamin ké­szítményeket eleve úgy gyártják, hogy „antloxldáns“ tartalmuk a premlxben az A-vltamlnt védi az oxidációtól. Ez­által az A-vltamln nem veszti el ha­tását. Dr. Benedek Gábor docens Tojásból, baromfihúsból HÉTMILLIÓS BEVÉTEL juhlegelók kettős hasznosítása Fátlan Juhlegelőlnkre telepítsünk diófa-csemetéket. Ez annál Inkább Is tanácsos, mert csupán egyszeri kiadás van rá. Vagyis a csemeték vételára és a telepítési költség. Amíg más gyümölcsfacsemetéket védeni kell a kártevők ellen, főleg téli Időszak­ban, a diófát nem rágják meg a me­zei nyulak. A karózás viszont szük­séges, mert a legelésző juhok szeretik a kis fákhoz dörzsölni a fejüket. Leginkább megfelelő ültetési távol­ság 14X14 méter. Ily módon hektá­ronként 56 diófa csemete szükséges. A gödrök nagysága 80X80 cm, mély­ségük szintén 80 cm legyen. A fel­színi földet hagyjuk a gyökerek alá és fölé. A kiásott földet ültetéskor vissza juttatjuk a gödörbe, de csak annyit, hogy a csemete ugyanolyan mélyen ágyazódjék a földbe, amilyen mélyen a faiskolában volt. Az Így ültetett fa nagyon meghálálja, ha pár kiló komposztot, vagy érett Istálló­­trágyát keverünk a felszíni földhöz, amely a gyökerek közvetlen közelébe kerül. A diófát nem feltétlenül kell per­metezni. Nyesést is csak a korona kialakítása végett kell eszközölni. Az ötven éves emberek közül mond­hatják: „Minek ültessek diófát, hi­szen annak termését már úgy sem fogyaszhatom?!" No és a most termő diófákat vajon ki ültette? Még ók is megérhetik a most ültetett diófák első, második, harmadik termését, gyermekeik a fél termést, az unokák pedig az egész termést, a száz száza­lékosat. Tévedés lenne azt hinni, hogy a dié­ták rontják a legelő minőségét, sőt száraz nyarakon védik a kiperzselő­­déstől. A diőtermés nem jár kockázat­tal, évekig is eltartható. Ez is csak előnyt jelent. Akik gyermekeikre és unokáikra is számítanak, a befektetett összeget jobb helyre nem tehetik. Ismerek olyan szövetkezeteket, amelyeknek 20 hektárnyi, sőt még ennél is terjedel­mesebb a juhlegelőjük. Az ilyen me­zőgazdasági üzem ezer diáfacsemetét kiültethet, s közel egy évszázadon át teremhet, tehát nagyon hálás befek­tetés. Ha ehhez még hozzászámítjuk a kivágandó fa értékét is, akkor iga­zán rádöbbenünk arra: vétek ilyen legelőkre diófát nem ültetni. Hogy az idősebbek is kedvet kap­janak az ületéshez, szolgáljon buzdí­­tóul e versike: „Ezt a diófát itt nagyapám ültette, Árnyékában nem ült, gyümölcsét nem ette, Dlőtörő unokák dícsérgetlk, áldják érette." Hunyák László, Ajnácskő A gyöngytyúkok ízletes húsuk miatt egyre nagyobb közkedveltségnek örvendenek a háztáji tenyésztők körében. - Fotó: Kovács Mennyiben befolyásolható a befedezett anyanyulak ellése? Hosszú ldón keresztül bosszankodtam, főként a nyárutókon, de a tél elején Is, hogy ez anyáknál nem következik be az lverzás és ha nagy ne­hezen be Is állt s eredményes fedeztetés követte, a párosításnak nagyon kis százaléka volt eredményes. A szakirodalomban található utalás arra, hogy az E-vltamln hiánya az oka az lvarzások rendszertelenségének; viszont arról Is tudomásom volt, hogy az E-vltamln a magzat fejlődésének és stabilizálódásának Is elósegl­­töje. Az első kísérlet alkalmával 7 anya Ivóvízében adagoltam oldott állapot­ban E-vltamlnt egész minimális mennyiségben. Az eredmény meglepő volt. A hét anya közül hatnál egy hét leforgása alatt beállt az lvarzás, és a fedeztetések után 5 anya eredményesen le­ellett. Az első kísérlet alkalmával már feltűnt, hogy jövel nagyobb létszámú alom volt az anyák alatt, mint előzőleg. Azt Is el kell mondanom, hogy az említett 7 anya nem a stabil anya­állataim közül való. Mit értek az alatt, hogy nem a stabil anyáim közül kerültek ki? Nos, minden bizonnyal a nyúltenyésztéssel foglalkozók meg­figyelték, hogy az anyák egy része minden fedeztetés után ellik, vagy nagy százalékban Igen. Az anyák másik csoportja viszont Időnként kihagy, azaz a fedeztetést nem követi ellés. A nem stabil kifejezést ilyen értelemben használtam. A következő kísérletek alkalmával az előbb említett két eredménytelen anya esetében az E-vltamln adagolását a fedeztetés után még kis Ideig kitoltam, gondolván, hogy a két anya fogamzóképessége így befolyásolást nyer, nos ezek is eredményesen leellettek. Egy másik kísérlet alkalmával az anyáimat két csoportra osztva figyel­tem. A stabil csoportnál az lvarzást fiatal süldő bak csoportba helyezésével váltottam ki és az lvarzó anyákat kézből fedeztettem egy másik bakkal. Az eredmény: 7 anya közül 3 volt eredményes. A másik csoportnak E-vttamlnt adagoltam szintén kézből fedeztetve, az eredmény 7 ellés. Megjegyezném, hogy kora tavasszal és nyár elején, amikor a sarjadó, friss zöld még megfelelő mennyiségű E-vltamlnt tartalmaz, szükségtelen azt külön adagolni. Másrészt, bár az őszi fialtatást ts eredményessé lehet tenni E-vltamln alkalmazásával, mégis óva Intek ettől minden tenyésztőt, mert az őszi ved­­lésből fakadóan az Ilyenkor fialt egyedek gyengék, hullékonyak, nevelésük nem gazdaságos. Viszont nagyon előnyösnek tartom az lvarzás elősegítését és hatékony­ságának fokozását tél elején és nyár végén. Csejtei József Valamennyi hasznos háziállat kö­ltött a baromfi a legigényesebb az A- jritamtn Iránt. Maga a „kész“ A-vltamln a szabad > természetben, közelebbről a növény­ijeiben nem fordul elő. Előfordul azonban az A-vitamlnnak egy elővita­­jnfnja, a karotín, amelynek legismer­tebb megjelenési formája a sárgarépa | narancssárga festékanyaga. Egyéb­éként valamennyi zöld növény, de ezek £ között Is különösképpen a pillangós (lucerna, lóhere stb.) jelentős meny­­tiylségű keratint tartalmaznak. Ahol a zöld klorofll előfordul, ott a karo­tín Is mindig megtalálható. Gazdasá­gilag a legértékesebb keratin-szolgál­tató a Jő minőségű és mesterségesen (gyorsan] szárított lucernaszéna és egyéb pillangós, Illetve a belőlük ké­szített szénaliszt. A granulált takar­mányok jelentős alkotórésze Is pil­langós növényekből előállított széna­­lisztből adódik. A frissen apróra vá­gott vagy megreszelt sárgarépa a ta­karmányba keverve természetesen ugyancsak jelentős karotín adagolást — következésképpen A-vltamln ellá­tottságot biztosít. A felvett keratinból a baromfi szer­vezetében, elsősorban a májban kép­ződik az A-vitamln, amely ezután el­végzi jelentős élettani feladatát a szervezetben. Az А-vitamin élettani hatása A baromfi testében, különösen fia­tal korban, de a későbbiekben Is, a magas anyagcsere-folyamatok Igen nagy A'-vltamin szükségletet követel­nek meg a szervezet normális műkö­déséhez. Az A-vltaminnak fontos sze­repe van az embrió kifejlődésében, a fiatal állatok növekedésében és a takarmány gazdaságos hasznosításá­ban. Az A-vltamln egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy már az embrió fejlődésének Időszakában Is biztosítja a hámszövetek egészséges kifejlődé­sét. Ez a tulajdonsága az egészen fiatal körtől a teljesen kifejlett állato­kig továbbra Is jelentőséggel bír. Ezért nevezik hámvédő vitaminnak. Az A-vltamln biztosítja valamennyi hámfelület egészséges összefüggő ál­lapotát. Az egész emésztőrendszer hámfelülete a szájüregtől a kloaka nyílásig, a legkülönbözőbb mirigy­­hámsejtek, a lélegzőkészülék, a kivá­lasztó rendszer és a szeporítószervek egész hámsejtgemltúrája az A-vitamln védelme alatt áll. Ugyancsak az A-vl­tamln védi a látőkészülék érzékeny hámrétegeit, így a látétdeghártyát, a szaruhártyát és a kötőhártyát is. Ez­zel a működésével az A-vltamln bizo­nyos fertőzésekkel szemben Is ellen­állóvá teszi a szervezetet. Számos fer­tőző betegség ugyanis, amelyeket ba­­cilusok vagy paraziták okoznak, ne­hezebben tud kifejlődni a baromfi­ban, ha az kellően el van látva A-vl­­taminnal. Ellenkező esetben a hám­szövetek ellenállőképessége lecsök­ken. Az A-vltamln védelme alatt áll az Idegrendszer jelentős része Is. Hiányának következményei A természetes körülmények között élő baromfi a keresgélés és a szabad táplálkozás közben a zöld növények felszedegetétével teljes mértékben képes fedezni karotín-, következés­képpen A-vltamln szükségletét. Mes­terséges körülmények között, zártan tartott baromfiállományokban — kü­lönösen a tyúkféléknél — az A-vlta­mln ellátás gondot szokott okozni. Ha az A-vltamln ellátásban hiányok mutatkoznak, ún. hiánybetegségek lépnek fel. A tenyésztojások A-vlta­mln hiánya következtében az embriók a kelés idejéig sem rendelkeznek kelló energiával ahhoz, hogy a tojás­ból önerejükből ki tudjanak bújni. Sok a befülledés, a kikelt csibék sú­lya Igen alacsony, szervezetük álta­lános gyengeségben szenved. Ezt az állapotot kelésgyengeségnek nevezik. A pehelytollazat is gyengén, fejlett, sokáig csapzott marad, az életerő hiánya miatt a naposcsibék nagyrésze elpusztul. A megmeradottak Is lassan fejlődnek és a későbbiek során Is elhullások mutatkoznak. A csőr, a köröm, a bőr gyenge. A táplálékot rosszul értékesítik a csibék, s a kü­lönböző fertőzésekkel szemben Is Igen csekély az ellenállőképeeségük. A nö­vendék és a felnőtt állományban a tollazat gyengébb, a szem szaruhár­tyáján elhomályosodások szoktak ke­letkezni. Megbetegszik továbbá a szemhéj és a szem körüli bőr Is. A szem körül egy nedves udvar kelet­kezük, amit „okulárnak neveznek. Ez utóbbiak az A-vitamln hiány legjel­lemzőbb tünetei közé tartoznak. A ezálüreg nyálkahártyáján, a ga­ratban és a nyelőcsőben a hámszöve­ten mákszemnyi vagy még ennél ki­sebb sárgás pontszerű elváltozásokat találhatók. Ezek az aprő elváltozások a hámsejtek elhalásából keletkeznek. Az A-vitamlnhlányos állatoknál köny­­nyen kialakulnak légzőszervi, emész­tőszervi és klválasztósaervl (vese) be­tegségek. Igen súlyosan károsodik mega a petefészek. Az A-vltaminhlá­­nyoe tyúktól származnak ugyan tojá­sok, de ezek maguk Is A-vitamínhlá­nagyflzeml, tárt tartási ás takarmá­nyozási viszonyok közt az A-vltamln hiányának felderítése könnyebb. Első­sorban a tápanyag keratin-hiányára kell gondolni. Keletkezhet azonban A-vitamln hiány az által Is, hogy hosz­­szantartó emésztési zavarok (például kavlcshlány, bélhurut stb.) folytán a bélfal megbetegszik, s ennek követ­keztében a takarmányban egyébként elegendő mennyiségben meglevő ka­rotín nem szívódik fel rendesen. Így a karotín nem jut el a májba, amely­ben ezáltal nem alakulhat ki az A-vl­­tamln. Legfontosabb teendő a megelőzés azáltal, hogy a tojó tenyészállomány, a naposcsibe és a növendék csoportok A-vltamln ellátása kellő mennyiségű keratint tartalmazó takarmánnyal (táppal) biztosított legyen. Ehhez Is­merni kell az A-vltamln egységét: 1 NE (nemzetközi egység) A-vitamln 0,6 mikrogramm keratinnal. A nö­vendékállomány takarmánya akkor van kelló mennyiségű keratinnal el­látva, ha a takarmány minden kilo­grammja kb. 8000 NE A-vltamlnt tar­talmaz. A tojóállomány A-vltamln Igé­nye takarmány kilogrammonként kb. 10000 NE. Az egészséges tyúktojás sárgája kb. 350 NE, a pulyka és a kacsatojás ennél Is több A-vitamlnt tartalmaz. Világos, hogy ennek pótlá­sára jelentős mennyiségű karotlnfel­­vétel szükséges. A számadatok és egységek felhasz­nálásához szolgáljon a következő példa. A írtss, kifogástalan minőségű sárgarépa minden 100 grammja meg­■ A-vltamln hiánya következtében, a ka­­: kasok, gúnárok és gácsérok nemző- I képessége csökken. \ Megelőzés és gyógyítás i t Elsősorban tisztázni kell az A-vita­- min hiányának okát és mértékét, kü- i lönös figyelemmel a tartási és takar­- mányozásl viszonyokra. Az Is lénye­­í ges, hogy ml a tenyészcál, s milyen- a tenyésztési technológia. A „háztáji"- tartás is lehet olyan, hogy a baromfi í (főként a tyúkféle) nem Jut elegendő . A-vitamlnhoz, illetve annak elóvlta­- mlnjához, a karotlnhoz. Az Intenzív A baromfitenyésztéssel foglalkozó szakemberek és gazdaságok közül so­kan Ismerik a tojás- és a baromfihús­­termelésben évek óta híressé vált lpolynyékl szövetkezetét. Más gazda­ságok csak most ébredtek rá a tojás és a baromfihús termelésének ökonó­miai jelentőségére, Ipolynyóken azon­ban hagyományai vannak ennek az ágazatnak. Kezdetben csak kicsiben, aztán egyre nagyobb terjedelemben a legkorszerűbb módszerekkel, a lehe­tő legtermékenyebb fajtákkal tar­tották a színvonalat. Mint ismeretes, eleinte nem volt nagy választék, a tojőhibrldek közt. így a Leghornnal megnyugtató tojás­­átlagot értek el. Később azonban kap­csolatot teremtettek az élenjáró ma­gyarországi gazdaságokkal, s onnan szerezték be a legjobb tojőhlbrldeket. Ä Shaver fajtát például a Bélyl Álla­mi Gazdaságtól szerezték be, a Nlck- Chtket és a LeghOrnt pedig hazai szaporító üzemből hozták. A múlt esztendőben 18 ezer tojót és 30 ezer jércét tártőtt a gazdaság, s a Shaver, valamint a Nlck-Chlk hibrideknél 80 százalékos, míg a Leghomnál 75 százalékos hasznossá­got értek el. Ha a tojástermelés szám szerinti eredményét nézzük, bátran állíthatjuk, hogy e téren a világszín­vonal kereteiben mozognak. Tyúkon­ként tehát nem kevesebb, mint 220, összesen közel 5 millió tojást termelt a szövetkezet. Grenyo György ökonó­­mu8 azonban nehézségekről tájékoz­tatott. Kevés az utánpótlást nevelő­térség, mert például a Nick-CJhiket szabad kifutó nélküli, zárt területen kell felnevelni, s ez bizony nagy ki­adás a gazdaságnak. Természetesen erre a külön kiadásra szükség van, mert a tojás mennyisége nagyban függ az állatok előkészítésétől. Desz­kából ugyan építettek egy Ideiglenes nevelóházat, de ezt nem tekinthetik végleges megoldásnak. Ezért Idén sor kerül két új nevelőház megépítésére. A tojóházak tekintetében nincs hiány, csupán korszerűsítésre ven szükség. Az egyik tejóház modernlzá-8 SZÄB&D FÖLDMŰVES 1978, íWtt'llľ'"**41 ' *'’**''*' ' lásánál az ügynevezett Korabeli ka­litkái tojófészek-rendszert alkalmaz­zák. Ebben a térségben régebben 6000 tyúkot tartottak, mélyalmon. A kor­szerűsítés után a helyiségben 15 ezer tojó fér majd el. A szövetkezet négy tojóházát tehát menet közben erre a rendszerre építik át. Idén már 42 ezer tojőbaromfl elhelyezése és hasz­nosság növelése válik lehetővé. Mint elöljáróban említettem, az lpolynyékl szövetkezet a baromfihús termelésében Is jelentős eredményt ért el. A múlt évben 180 ezer kiló baromfihúst termeltek. A hús terme­lésénél a Lóman, Hubbard és a Pll­­mut-Kornlch hibrideket alkalmazták. Azonban figyelték a hasznosságot Is. A legjobbnak természetesen a Hubbard hibrid mutatkozott, mely 2,60 ebnakkeveréktől 58 nap alatt 1,40 kg-ra hízott. A Lóman nem érte el ugyanezt a súlyt, s a Pllmut-Komidh még kisebb eredményt nyújtott. Okulva a tavalyi termelési ered­ményből, az lpolynyékl szövetkezet­ben úgy határoztak, hogy Idén a há­rom közül egyik fajtát sem alkalmaz­zák. Mégpedig azért nem, mert Gö­döllőről beszerzik a G—65-ös hús­­hibridet. Ez a fajta termelékenységre nézve Jobb és a piac szempontjából keresettebb, mint bármelyik eddigi húshibrid. Ezt természetesen végle­gesen majd a jövö év vége dönti el, mert hiszen a termelékenység, hasz­nosság tekintetében lehetnek előzetes becslések, de a végeredményről azon­ban mindig csak a teljes termelési folyamat befejezése után beszélhe­tünk érdemlegesen. Tény, hogy az lpolynyékl szövetke­zetben a tojás és a baromfihús ter­meléséből eredő üzemi bevétel meg­haladta a 7 millió koronát. Természe­tesen ez a korszerűsítésen, az oksze­rű takarmányozáson, s a jó hasznú hibridek használatán kívül a szakér­telemtől Is függött. A baromfifarm termelési felelőse Oroszlán János, akit a beosztott dolgozók érthetetlen oknál fogva fiatalember létére János bácsinak neveznek, évek során meg­szokta, és rá se figyel. Csupán azt tartja fontosnak, hogy teljesítsék a feladatokat. Az 6 dolguk a termelés. Grenyo György ökonómus figyelem­mel kíséri a termelési költség és a tiszta haszon alakulását, mert a szö­vetkezet szempontjából a társadalmi feladaton túl ez a leglényegesebb mutató. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents