Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-30 / 22. szám
■f IRODALOM BENEDEK ELEK (1859—1929). Első könyveiben a hazai népmesekincs gazdag gyűjteményeit adta közre. (Székely Tündérország, Magyar mese- és mondavilág), a népi kultúra egyik úttörő felfedezője volt. Novellái is gyakran népmeséi hangulatúak. Nevéhez fűződik a magyar gyermekirodalom megteremtése is. Népmesegyűjtésével és szépírúi, újságírói munkásságával egyaránt kora kisemmizett szegényeinek igazát szolgálta. Mint prózaírónak a természetesség, közvetlenség, az előadás népközelsége volt a jellemzője. Fehér Alfréd úr édesanyja derék, közönséges asszony. Korához képest túlságos sok és nehéz ékszereket visel, s beszédén meglátszik, hogy nem részesült különösebb nevelésben. De végre Is — anya, aki a fiának a jövendőjét a szivén hordja, épp, mint az én mamám az enyémet, látatlanban nem vásárol, ami egészen természetes. Ha nem csalódom, elég kedvező hatást tettem Jövendő anyósomra, bár a kimért udvariasság határait aligha léptem át. Azt hiszem, egészséges, jóképű leánynak talált, akivel a fia, miután a hozományom valóságához nem férhet kétség, meg lehet elégedve. Ámbár egy párszor olyasmit is emlegetett, hogy az ő fia nagy keresetnek örvend, kaphatott volna százötvenezer forintos leányt is. De szokott dolgozni, még mindig I világos. Pedig már elütötte a tizenkettőt is. Ki tudja, talán keres; egy krajcárt, melyet ha ! meg nem talál, nem tökéletes a mérleg, Vajon fog-e reszketni a keze, mikor beírja a 80 ezer forintot? Jó éjt, Kovács Jenői , A kézfogó megvolt, és elmúlt sok, sok minden, amit nem volt erőm beírni a naplómba. Holnap délben lesz az esküvő, teljes világítás mellett. A házassági szerződést ma írtuk alá. Egész nap özönlöttek a szerencseklvánók, s hozták az ajándékot. A kis szalon ezekkel van tele. Egy kisebbrendű ékszeresbolt. Csupa ragyogás. Apa húszezer forintra becsüli az ajándékokat. Arany, ezüst mind — masszív. S ebben a rengeteg kincsben nincs egy gyűszűnyi boldogság! Ili — mondta tegnap délután a mama —, ne menjünk ma a Jégre. Beszél-U nl akarok veled. — Az úton Is lehet, mamám. — Az apa is akar veled beszélni. Holnap... Az első eset, hogy zavarban láttam a mamát. — Holnap? — Igen, holnap látogatást tesz a házunknál Fehér Alfréd. Ismered? — Láttam, mama. Ügy tudom, nagykereskedő. — Igen, igen. Azt hiszem, az apa már tisztában is van... — Vagyis megtörtént mér az alkui És én? — Nana, édesem, hisz előbb megismerkedtek. Ez természetes. De mondhatom, az apa nagyon kedvező információkat nyert Fehér Alfréd úr felől. — És Fehér Alfréd úr énfelőlem? — Lili! Ne izgasd fel magadatl Apa éppen a legjobb pillanatban lépett be: zokogva borultam a mama keblére. Szegény apa rémülten szaladt hozzánk. Hiszen ő olyan jő. Ö úgy szeret engem! Életét adná a boldogságomért. Tudom, jól tudom, hogy nagy üzleti elfoglaltsága közben is egyre az én Jövendő boldogságomra gondol, folyton szerzi az információkat a házasulandó urakról. Ah, végre megtalálta a hozzám illő embert! A szerelem? Majd megjön az is a házasság után. Talán még a házasság előtt... A mama, az apa, mind ezt duruzsolta a fülembe egész napon. Este van, késő este, és én nem bírok lefeküdni. Félek az ágytól. Az átelleni házban egy ablak még mindig világos. Az apa irodájának az ablaka. Ügy tetszik nekem, föl és alá sétál valaki. Szegény Kovács Jenő! Ez ő lesz, bizonyosan ő. Mostanában késő éjjel is dolgozik. Csinálja a mérleget. Talán most épp azon gondolkozik: az idei mérlegbe belejön még ez a tétel is: Lili kisasszony hozománya 80 ezer forint. Ezt a tételt is neki kell bevezetni... Belelátok a szívébe, hiszem, szentül hiszem, hogy elvenne egy krajcár nélkül. Hát Fehér Alfréd úr? Nem, nem, Fehér Alfréd úrnak üzlete van. Fehér Alfréd úr nem ronthatja meg hitelét azzal, hogy szegény leányt vegyen feleségül. Szegénynek szegény, gazdagnak gazdag: ez a földi igazság. És a házasságok az égben köttetnek! Mi vagyok én? Árucikk, semmi egyéb. Szépségem, Jóságom — ez is jó, de fő, hogy Fehér Alfréd úr az üzletébe fektethessen még 80. ezer. forintot. 0, Jenő, Jenő, szegény barátom, miért nincs üzleted?! Vagy akkor neked is pénz kellene?... Csak pénz, csak pénz? * Fehér Alfréd úr ma tiszteletét tette nálunk. Elég csinos, tűrhető modorú úriember, bár látszik, hogy társaságokban nem igen forgott. Kezdetben egy kissé elfogódott volt, de csakhamar fölmelegedett, amikor apa üzleti dolgokra vitte át a társalgást. Nekem nem maradt más szerepem, mint megfigyelni őt. Azt a hatást tette rám, hogy testtel-lélekkel kereskedő. Olyan lelkesedéssel beszél egy-egy nagyobb szabású üzlet miként való keresztülviteléről, amihez fogható lelkesedést csak Jenőnél tapasztaltam, midőn egyszer egy kedvenc írójának a munkájáról beszélt. Akkor volt az, mikor apa a tisztviselőit egy vasárnapi ebédre meghívta svábhegyi villánkba. Áhítattal hallgattam ezt az ifjút, kiről az apa nemegyszer nyilatkozott nagy dicsérettel: sohasem volt még ilyen kitűnő — könyvvivőm! lm, egy ember, gondoltam magamban, aki a számok világában is megőrizte idealizmusát. És megdobbant a szívem: ez, ez! Ezzel boldog tudnék lenni. Amennyire feltűnés nélkül tehettem, alkalmat adtam Jenőnek, hogy hozzám közeledhessék. Ö megértett engem, de láttam arcán megvillanni a szomorú, lemondó mosolyt. A kedvemért megtanult korcsolyázni, s ha a hivatalból megszabadult, jött szegény pontosan, kísért, mint az árnyék. Búsan, csüggedten, tudva, hogy az árnyék csak kísérhet, de utol nem érhet... Fehér Alfréd úr, ha ugyan bántaná ilyen csekélység, nyugodt lélekkel vezethet majd az oltár elé, ha tényleg az üzlet megköttetik. — Kovács Jenő sohasem mondta nekem szóval: kisasszony, szeretem! Az Igaz, annál többet beszélt a szeme. Én sem mertem többet kérdezni tőle: Kovács, miért olyan szomorú mindig? Ö csak ennyit felelt: — Kisasszony, én magam sem tudom. Talán csak ilyen a természetem. Volt egy szép álma. Vége, vége. Kovács Jenőnek havi 200 forint fizetése van az édesapjánál. És újévkor 500 forint ajándék. Nekem ennél kevesebb is elég volna, hogy a szép álom valóra váljék, de mit szólna hozzá az apa? És a mama? És az — üzleti világ? Az, az az üzleti világ! ... Fehér Alfréd úr azzal búcsúzott el, hogy holnapután — ha megengedik — ismét teszi tiszteletét, és bemutatja az édesanyját is. Istenem, istenem, szédítő gyorsasággal közeledik a — Schluss. ¥ az ő fia nemcsak a pénzre néz. Ö, kedves, aranyos őszinteség! Nem mondja, hogy: az én fiam, az én Alfrédom nem néz a pénzre. Bizony néz, de néz egyébre is. Mily nyugodtan tenném most a kezemet Fehér Alfréd úr kezébe, a többi lányok példájára, ha nem szeretném Kovács Jenőt! Irgalom Istene, ne hagyj ell Mit írtam le! Nos, szeretem, szeretem! Egy hete, hogy Fehér Alfréd úr először tette nálunk tiszteletét, s ma megkérte a kezemet. — Lili — mondta az édesapa meghatottan —, Fehér Alfréd úr fölkeresett az irodában. — És megkérte a kezemet — segítettem ki az apámat. — Mit? Talán már nyilatkozott? — Nem nyilatkozott, legalább nekem nem, de tudom, hogy feleségül akar venni. — Nos? Mit szólszl Én odaígértelek. — Tudtam, apa, hogy odaígérsz. — És te? — Felesége leszek Fehér Alfréd úrnak. — Lili! Neked ez a házasság nem tetszik. — Nem, apa, nem! De ez téged ne búsítson. Fehér Alfréd helyett jöhetett volna Fekete Alfréd, éppúgy, nem szerelemből mentem volna hozzá, amint nem megyek Fehér Alfrédhez. Akit én szeretek, azé nem lehetek, mert az szegény ember. — Te szeretsz valakit? — Szeretek, apa. — S ki az, ha szabad kérdeznem? — Olyan hangon kérded, édesapa, hogy meg nem mondhatom. Légy nyugodt, nem lesz semmi baj. Az üzleti érdek a fő. Az apa keblére ölelt, összevissza csókolt. — Te mindig okos leány voltál, Lili! Megmondjam, hogy Kovács Jenőt szeretem. Az apának az volna az első dolga, hogy elküldje Jenőt — végkielégítéssel. Ki tudja, kapna-e egyhamar megfelelő állást? Pedig Kovács Jenő szegény apját s anyját is tartja. Sőt, úgy hallottam, hogy van egy nővére is, akit férjhez kell hogy adjon. Évek óta spórolja erre a pénzt. Csak egy szegény zsidó embert ismernék, akinek nem kellene eltartani a szüleit s kiházasítani a nővérét! Szerencsétlen emberek! Az egész életük robotolás, visszafizetése a kölcsönnek, mit gyermekkorukban kaptak. S milyen szűkén, milyen kicsi összegekben kaptak! És a 80 ezer forintos hozományok mégis a Fehér Alfrédeket illetik meg! A Kovács Jenők örüljenek, ha kapnak tízezret. Ebből ötezer a szülőké, ötezer a kiházasítandó nővéréi ... Az apa irodájában az az ablak, mely mögött Kovács Jenő Délután öt órakor eljött a j közjegyző a kész szerződéssel. Bevonultak az apa szobájába. Bement a vőlegényem is. Nekem meghagyták, hogy csak akkor menjek be, ha hívnak. Egy félóra múlva csöngetés hallatszott be az előszobából. A szívem hangosan kezdett verni, valami azt súgta, hogy ő jön, ő. Kisurrantam a szalónból, s ím, csakugyan belépett — Kovács Jenő. Arca halovány, szeme beesve. A kezében egy kis fekete táska. Némán meghajtotta magát. Én megindultan adtam kezet neki, 6 lehajolt, megcsókolta kezemet, s úgy tetszett nekem, hogy egy könnycsepp esett rá. Az én szemem is könnybe borult. — Kovács... — Kisasszony ... — Nem így gondoltam én ezt. — Én így gondoltam... — mondta Kovács szomorú mosollyal. — Jme kisasszony, fölhoztam az ön hozományát. Még egyszer kezemre hajolt, s aztán szó nélkül ment az apa í irodájába. Nemsokára hívtak engem is. A vőlegény már aláírta a szerződést. Nekem föl sem olvasták. Elég, ha az apa tudja, hogy mi van benne. — Kisasszony, írja alá — kért a közjegyző. — Hová írjam? Általános nevetés. — Min nevetnek? — Azon, hogy minden menyasszony ezt kérdi ősidők óta. De ón ezen nem tudtam nevetni. A vőlegényem, mikor a szerződést aláírtam, megfogta a kezemet, és az ajkamat megcsókolta. Ez volt az első csókja. Én meg állottam bambán, forgott körülöttem minden, forgott Kovács Jenő Is a fekete táskával, mely lapos volt már, ellenben a vőlegényem kabátja két oldalt puffadt. — Talán mégis Jobb lenne — mondta az apa — visszatenni a pénzt a táskába, s úgy vinni el. — Ö, nem szükséges — mondta vőlegényem könnyedén. Egy különös gondolat villant meg az agyamban. Ha most ez az ember, amint hazafelé megy, elveszítené a hozományt! Mi lenne akkor? Visszamenne a házasság? Vagy elvenne hozomány nélkül? Vagy nem venne el, és visszafizetné a pénzt? Vagy újabb hozományt akarna kicsikarni... apa nem engedné, inkább felbomlanl hagyná a viszonyt?... Ha így lenne! Ha így lenne! Ö, jaj, botor éjféli gondolatok! Nem, nem fogja elveszíteni a pénzt! CSONTOS VILMOS: A szabadsághoz Szabadság, — nehéz harcaink ára, \ Tavaszunknak vérsztnü virága, Tiéd az ének, levegőm ki vagy, S a szebb életre dajkálod fiad. Szabadság, e szót ne csak mondd — ajkam, Nem szó ez: Fény, mely itt ragyog rajtam. Nem szó ez: Béke, munka és kenyér, Nem szó ez: Elet, s tiszta fényű Cél! Szabadság: Május, győzelem dala, Ot, ahol dereng sorsunk hajnala. Vetés, mit apánk vérrel öntözött, S aránylik már a barázdák között. Szabadság, lángod ahogy bennem ég, Gyújtsd fel úgy a föld minden emberét, S nekik még sokkal több légy, mint nekem: Boldogság útja, amely végtelen! JULIUS VERNE: SÁNDOR MÁTYÁS Talán a népszerű fantasztikus regények mesterének éppen ezt a művét olvassák legtöbben a magyar ajkúak. Sándor Mátyásnak és két hőslelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állít emléket. A kalandos, mozgalmas, romantikus történet során az aljas áruló és cinkosaik elveszik a méltó büntetést, a jó ügy támogatói pedig a jutalmat. (Ára 32.— Kős.) JÁN ZÁBRANA: GYILKOSSÁG KEZESSÉGGEL Az izgalmas drámai fordulatokban bővelkedő regényt minden bizonnyal nagy érdeklődéssel fogadja az olvasóközönség. (Ára 22,— Kős.) ILLÉS GYULA: PUSZTÁK NÉPE. EBÉD A KASTÉLYBAN A közismert, kedvelt író a Puszták népében a magyar zsellérsors nyomorúságát rajzolja meg. Az Ebéd a kastélyban című kisregényében a dzsentry élet világát mutatja be az olvasónak. (Ara 26.— Kčs.) G. FLAUBERT: BOVARYNÉ Valóságos nyomozást folytatnak a Flaubert-kutatók és olvasók, hogy kiderítsék Madame Bovary történetének hiteles hátterét. Egyesek egy szobrász feleségében ismerték fel Emma végzetesen szenvedélyes asszony-alakját. Élt-e csakugyan Flaubert hősnője a kivételsen szép testbe zárt, gyönyörre hasztalan sóvárgó sóvár lélek. A leghitelesebb választ a szerző adta a kíváncsiskodóknak: „Bovaryné én magam vagyok“. Ez a kijelentés a művész megfellebbezhetetlen igazsága: a nagy írók valóban élő alakot vesznek mintául, de a részek egybeolvasztása, a műremekek megformálása — önmagukból merítenek. (Ára 8.— Kčs.) JÖKAI ANNA: TARTOZIK ÉS KÖVETEL A fiatalok mindennapi szerelmével indul a regény. Csakhogy az élet ellenáll az idilleknek. A lakás és egyéb gondok a mai hét próba, majdnem valamennyi fiatalt érint napjainkban. Az írónő bemutatja hogyan alakul sok a mai házasságok közül. (Ára 22,— Kčs.) JÓKAI MOR: CJ FÖLDESÜR Egy osztrák tábornok települ le Magyarországon a magyar szabadságharc után. A szomszédja Garamvölgyi Ádám földbirtokos. A két szomszéd birtokos viszonya a gyanakvásból végül a fegyverbarátságba megy át. (Ara 23.— Kčs.) MARIETTE SAGINYAN: SORRENTÖI KARÁCSONY Lenin születésének 100. évfordulóját ünnepeljük ezzel a kötettel. írója személyesen ismerte az Uljanov család tagjait, az ő segítségükkel tárta fel Lenin bonyolult életének egy-egy időszakát. (Ara 18.— Kčs.) TABI LÁSZLÓ: DALIÁS IDŐK A kedvelt író szatíráit minden bizonnyal szívesen fogadja az olvasóközönség. (Ára 25.— Kčs.) RADNÓTI MIKLÓS: 1944 Ebben a könyvben Radnóti Miklós bori noteszán«' 'nrtalmát szedés nyomtatásban is közzétették. Radnóti kézit ’ >ak lapokra írt másolatait átadta néhány bori bajtársána 'v Szálai Sándornak is, aki azokat hazatérte után az illet ŕ . ekhez juttatta. A verseket az' eddigi kiadásban megjelent eredeti formájában közlik. (Ara 30.— Kčs.) ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM Az utóbbi évtizedek novellairodalmának legszebb, legemlékezetesebb szerelmes tárgyú novelláit válogatta össze illés Endre. Harminc novellista szól az emberi szerelem mai változatairól. (Ára 17,— Kčs.) REJTŐ JENŐ (P. HOWARD): A BOSZORKÄNYMESTER Izgalmas, bonyolult história, amely választ ad arra, mi történik Szofi Olaf Günter főhercegnővel, s Kovács Ágnessel az általános áruház eladónőjével, akik elcserélt mentőautóban érkeznek a tetthelyre. (Ára 18,— Kčs.) Dr. KOVÁCS LAJOS: A NÖORVOSNÄL Ez a könyv azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek leggyakrabban hangzanak el a nöorvosi rendelőben, a terhességi tanácsadókban, a szülőszobán. Ha abban segítséget nyújt ez az írás, hogy a nők ráébrednek arra, hogy a súlyosnak tartott betegségek titkolnivalóknak vélt rendellenességek jó része milyen könnyen orvosolható, ha megértik, hogy a korral járó változások mennyire természetesek, ha sikerül bizonyítani, hogy nincsenek ún. „kényes kérdések“, akkor a könyv elérte a célját. (Ára 34,— Kčs.)
