Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-23 / 21. szám

Komáromi példa A Duna menti Múzeum és a Járási Gyermek és Ifjúsági Ház kapcsolatában egyre jobban ér­tékelhető az a gyakorlati mun­ka, amely felszabadulásunk 25. évének jegyében meghirdetett néprajzi vetélkedő kapcsán újabb eredményeket mutathat fel. Szélesedő helytörténeti kuta­tásaink lehetővé tették, hogy a komáromi múzeum néprajzi osztálya is nagyobb aktivitásba kezdjen és feltöltse raktári alapanyagát értékes tárgyak­kal, dokumentumokkal. Ez a közös kezdeményezés máris ar­ra emlékeztet, hogy szinte va­lamennyi iskola tanulóifjúsága becsületbeli, hazafias köteles­ségének tartja szülőfaluja ha­gyatéki-hagyomány! kincseinek a gyűjtését, mivel tudja, hogy a folklór nemzeti kultúránk szerves és értékes részét ké­pezi. Nemcsak haladó hagyo­mány, hanem ma is élő, egyre tovább fejlődő és virágzó kul­turális hagyaték. S ezért ez a tevékenység korántsem csak szaktudományi kérdés, hanem művelődési forradalmunk egyik igen fontos közügye is lett. A múzeum és az iskola olyan nevelési tényező, amely egy­mást kiegészítve viszi előbbre korszerű oktató-nevelő tevé­kenységét. Reméljük, az évente megismétlődő szeptemberi mú­zeumi hetek fórumot nyitnak arra, hogy diákjaink megismer­kedhetnek községük, járásuk népművészeti kincseivel. De alkalmunk nyílik arra is, hogy ezúttal általános iskolás ifjúsá­gunkról — ha kissé rendha­­gyóan is — a néprajzi ismere­tek, az esztétikai nevelés, az irodalom és a történelem kap­csán szóljunk és értékeljünk. A múzeumi hetek programjá­ban lehetőség nyílik • ifjúsági vetélkedőkre, különböző tárgyú előadásokra, műemléki és ré­gészeti terepjárásokra és nem utolsósorban olyan szimpóziu­mokra, ahol magas szinten tár­gyalnánk meg vidéki múzeu­maink tematikai kérdéseit, gyűjtő területekre vonatkozó feladataikat, a tudományos munkával és publikálási lehető­ségekkel kapcsolatos időszerű kérdéseket egyaránt. De az 1970-es év (a Duna­­menti Múzeum megnyitásának esztendeje) a próbálkozások esztendeje is lesz, hogy a kö­vetkező időszakban mind na­gyobb pontossággal tudja majd képviselni területeinek érde­keit és munkája során továbbra Is ösztönzője legyen a mu­­zeisztikai munkának. Ennek vi­szont elsődleges feltétele, hogy pedagógusainkban jó szövetsé­gesekre találjunk, és megkap­junk minden segítséget a Járási Gyermek és Ifjúsági Ház dolgo­zóitól, hogy vállalkozásaink si­kerrel záruljanak. Sorainkat hadd fejezzük be a jókívánságokon túl kettős re­ménységgel: hogy a járási tan­ügyi- és kulturális osztályok adják meg a legmesszebbme­nő támogatást ahhoz, hogy az iskolai gyűjtő csoportjaink, szakköreink szorgalmas munka­társakká válhassanak, és hogy a Duna-menti Múzeum igényes fórumává váljék. De azt is, hogy a komáromi példa serken­tőleg hasson járásaink tantes­tületeire, ifjúsági szervezetei­re, múzeumaink egyre fonto­sabb tartalmi-formai tevékeny­ségére. Szuchy M. Emil A Népművelési Intézet magyar osz­tályának a vezetője, Tóth Sándor saj­tóértekezleten ismertette az újság­írókkal az idei Jókai Napok célkitű­zését és programját. A csehszlovákiai magyar kulturális élet kiemelkedő eseményére az idén május 22—31. között kerül sor Ko­máromban, a Szakszervezetek Házá­ban. A jelentős akció a Lenin cente­nárium és hazánk felszabadulása ne­gyed évszázados évfordulójának je­gyében lesz megtartva. Ez lényegében a bemutatott műsorszámokban is ki­fejezésre jut. Az ünnepély megnyitóján első eset­ben a Magyar Területi Színház is közreműködik Anna Karenina bemu­tatásával. A következő napon keríti sor a sza­­valók és prózamondók vetélkedőjére. A második és harmadik csoportban 48-an versengnek majd a helyezésért. Ezt követően a legjobb irodalmi szín­padok bemutatójára kerül sor, majd a műkedvelő színjátszó együttesek lépnek fel. A Jókai Napok keretében két ven­dégegyüttes, a Trnavai Városi Színpad és a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad szerepel. Az utóbbi többször is fellép a környékbeli köz­ségekben. A szlovák együttes szerep­lését valamelyik magyar csoport az iglói országos versenyen viszonozza majd. Az ünnepség keretében szakmai előadásokra is sor kerül. Bicskei Gá­bor, a magyarországi Népművelési In­tézet dolgozója az irodalmi színpa­dokról, a müsorösszeállitásról és a kis­­pódiumokról, valamint a műkedvelő színjátszás népművelő jelentőségéről tart előadásokat. Dr. Nagy Miklós Jó­kait mint regényírót méltatja majd. Dr. Lengyel Dénes Jókai mint köz­életi szereplő, lapszerkesztő és színi­kritikus címmel tart előadást. Az előadásokon részt vesznek az irodalmi színpadok és színjátszó cso­portok tagjai, a járásból meghívott pedagógusok és rendezők, akik az ország minden tájáról érkeznek a színjátszók vetélkedésére. Az ünnepségen résztvevők és a nagyközönség több kiállítást is meg­tekinthet a Jókai Napokon. A Lehár Ferenc kiállítást a Duna menti Mú­zeumban, a Madách Könyv- és Lap­kiadó kiállítását a Szakszervezetek Házában, a Fotóművészeti kiállítást a Járási Művelődési Ház nagytermé­ben (Kaszinó), ezek mellett a LITA (a volt DILIZA) megrendezi a húsz év alatt kiadott magyar színdarabok kiállítását. Az ünnepségsorozat keretében sor kerül a Hősök Emlékművének, vala­mint a Jókai szobornak a megkoszo­rúzására. ★ Az alábbiakban a műsort közöljük, amely előre biztosíték arra, hogy ki­tűnő szórakozásban, művészi élmény­ben lesz része a Komáromba sereg­lett nagyközönségnek. ★ Május 22-én (péntek), 19,30 órakor: Az 1970. évi Jókai-napok ünnepé­lyes megnyitása. MATESZ Komárom — Tolsztoj: „Anna Karenina“ c. dráma előadása. ★ Május 23-án (szombat), 9,U0 órakor: Vers- és prózamondók XV. országos fesztiválja. 14.30 órakor: Mark Twain: „Tom Sawyer kalandjai“, ifj. játék. A komá­romi középiskola színjátszó együtte­sének előadása. Rendező Dobai János. 17.30 órakor: A Hősök Emlékművé­nek megkoszorúzása. Fellép a komá­romi Egyetértés Munkásdalárda. 19.30 órakor: Az irodalmi színpadok fesztiválja. — A CSEMADOK párkányi Balassi Bálint Irodalmi Színpad: „A Bastilletól a Téli Palotáig.“ Összeállí­totta és rendezte: Pásztó András. A CSEMADOK ipolysági József Attila Irodalmi Színpad: „Minden dal forra­dalom“. összeállította és rendezte: Vass Ottó. A komáromi Petőfi Ifjúsági Klub Irodalmi Színpad: „Nyugtalan ének“, összeállította és rendezte: Kiss Mi­hály. A Lévai Pedagógiai Iskola Juhász Gyula Irodalmi Színpad: „A civilizá­ció megtörése — Szeretkezéseink“, összeállította és rendezte: Gergely József. ★ Május 24-én (vasárnap) 11,00 óra­kor: Kis akadémia — a vers- és próza­mondók győzteseinek bemutatója. — Eredményhirdetés. — Díjak kiosztása. A losonci Korunk Irodalmi Szín­pad: „Népballadák“. Rendezte: Jakab Rózsa és Sz. Haltenberger Kinga. 19.00 órakor: A pozsonyi közép­iskola Forrás Irodalmi Színpad: „Az égre írj!“, összeállította és rendezte: Kulcsár Tibor. A királyhelmeci középiskola Orient Irodalmi Színpad: „Bernarda háza“. Feldolgozta és rendezte: Havasi Pé­ter. A balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad: „Júlia szép leány“, összeállította és rendezte: Csikász István. ★ Május 25-én (hétfő), 10,00 órakor: Akadémia — az irodalmi színpadok értékelése — eredményhirdetés —• dí­jak kiosztása. A balassagyarmati Madách Imre „Kiváló együttes“ Irodalmi Színpad: S. Becket: „Mondd, Jóé“ pszichoanali­­tí kai TV-játék színpadi kísérlete. — összeállította és rendezte: Csikász István. 19,30 órakor: A színjátszó esőpor­tok fesztiválja. Jókai M.—Török T.: „Szeretve mind a vérapdig“. Romantikus színmű. A CSEMADOK érsekújvári h. sz. szín­játszó együttesének előadása. Rende­ző: Boleman Iván. ★ Május 26-án (kedd), 19,30 órakor: Calderon: „Huncut kísértet“. Verses vígjáték. A pozsonyi Forrás színjátszó együttesének előadása. — Rendező: Kulcsár Tibor. ★ Május 27-én (szerda), 19,30 órakor: Dostál: „Kitüntetettek“. Zenés víg­játék. A trnavai Városi Színpad együt­tesének előadása. — Rendező: Július Farkas. ★ Május 28-án (csütörtök), 19,30 óra­kor: G. B. Shaw: „Warrenné mestersé­ge". Dráma. A lévai Járási Művelődési Ház Garamvölgyi Színpad együttesé­nek előadása. Rendező: Nagy László. ★ Május 29-én (péntek), 19,30 órakor: M. André—Fényes—Szenes: „Lulu“. Zenés krimi játék. — A CSEMADOK naszvadi h. sz. színjátszó együttesé­nek előadása. — Rendező: Holubek László. ★ Május 30-án (szombat), 19,30 óra­kor: K. Čapek: „A fehér kór“. Dráma. — A füleki Kovosmalt Üzemi Klub és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együtte­sének előadása. Rendező: Szlosziár Pál és Reiman Károly. ★ Május 31-én (vasárnap), 10.00 óra­kor: Ünnepi akadémia. —- A Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Ének­karának hangversenye., — Eredmény­hirdetés, díjak kiosztása. — A Jókai szobor megkoszorúzása. Az egyfel­vonásosok fesztivállá A trebišovi (Terebes) járás ifjúsági szervezete ismét meg­rendezte az egyfelvonásos jele­netek járási fesztiválját. Ezút­tal Biel (Bély) község lett a döntő színhelye. Az ifjúsági apparátuson dolgozó Király Berta, az MIT instruktora, min­dent elkövetett, hogy minél több csoportot beszervezzen. S hogy a fesztivál minél szín­vonalasabb legyen, meghívták a magyarországi Hollóháza por­celángyár irodalmi színpadának csoportját is. , Sajnos, a fesztiválról sok jót nem mondhatunk, mert lefo­lyása semmi versenyjelleget nem ölthetett, mivel csupán egy csoport, a királyhelmeci gimnázium diákcsoportja jelent meg és természetesen a ma­gyarországi vendégcsoport. Nem kutatjuk a többi csoport távol­­maradásának okát, viszont lel­kiismeret dolga egy járási ren­dezvényre történő benevezés felmondása az utolsó pillana­tokban. De talán szóljunk valamit a két fellépő csoportról. A király­­helmeciek semmi újat nem produkáltak, mert a már tavaly Malý Kamenecen (Kiskövesd) bemutatott Nôti Károly „Nagy­bácsi“ című vidám jelenetét is­mételték. Az előadásuk, színvo­nal tekintetében, messze elma­radt a tavalyihoz képest. Talán a Micit alakító Kiss Katalin és helyenként a nagybácsi szere­pét betöltő Szanlszló Pál alakí­tását tartjuk érdemlegesnek, bár az utóbbinál a szövegtudás eléggé hiányos volt. Egyébként ezt a két szereplőt Jutalmazta a zsűri a legjobb női- illetve férfi alakítás díjával. Ha a cso­port egészében nem is nyújtot­ta a kívánt és tőlük elvárt tel­jesítményt, mégis említésre méltó a résztvételük. A hollóházi porcelángyár csoportja más műfajban — egy irodalmi összeállítással — mu­tatkozott be. Témaválasztásuk a lenini centenárium jegyében valósult meg. Műsoruk „Akt felrázta álmából a világot“ cím­mel a nagy és halhatatlan gé­niusznak, Leninnek állított ma­radandó emléket. Igényes ösz­­szeállítás volt, s kár, hogy fel­lépésük közben a kísérőzene felmondta a szolgálatot, ami egyik-másik szereplőre zavaró­lag hatott. Az együttes tagjai így is szép versmondásról tet­tek tanúbizonyságot. Különösen Odrobina Gyula és Pólya Mari­ka előadása tetszett a közön­ségnek. Ök kapták a legszebb versmondásért járó oklevelet és könyvjutalmat is. A zsűri egyöntetűen megálla­pította, hogy a fellépő két cso­port egymással szemben nem lehetett versenyképes, mert mindketten más-más műfajt ad­tak elő, s így nem is díjazhat­ták őket. Viszont a szereplő személyeket értékes könyvjuta­lomban részesítették. Végezetül még annyit szeret­nénk hozzáfűzni, hogy a jövő­ben ajánlatos lenne a már ha­gyományossá váló egyfelvoná­sos jelenetek fesztiváljára be­nevező csoportokat valamilyen formában úgy megszervezni, hogy azok ne lépjenek vissza az utolsó pillanatban a szerep­léstől. Ehhez természetesen szükséges, hogy az egyes falusi vagy iskolai csoportok több anyagi és erkölcsi támogatást, segítséget kapjanak, ami már eleve jó feltételt biztosít az eredményes szerepléshez. Kassai Béla, Malý Kamenec szabad földműves^ 3 1970. május 23. Színvonalas diplomamunka Lakásán találtam Juhos Rudnlfot (Rezsőt), a még kevésbé ismert képzőművészt. Jelenleg újabb és újabb alkotásain szorgoskodik, hogy május 18-án minél több képpel jelenhessen meg Duna­­szerdahelyen az első önálló kiállításán. Szokatlan, úgy gondolom, egyedülálló Juhos elvtárs művészete. A mester alkotóeleme a nád. Mintegy húsz éve ezzel keresi kenyerét. A felvá­sárolt nádkévékböl stukatort köt, a környékbeli építkezők nagy örömére. Szórakozásból már gye­rek kora óta festegetett, tájképeket készített. Tehetsége, tanulniakarása késztette, hogy öt év­vel ezelőtt jelentkezett a képzőművészeti iskola esti tagozatára. Ott mélyítette tudását s új utakat keresve jutott arra a gondolatra, hogy nádból, kavicsból és különböző anyagokból is készíthetők maradandó művészeti alkotások. A mocsaras talajok terméséből, a nádból immár három éve formálgatja a szebbnél szebb, tetszetős műveit. A régi falusi élet egy-egy mozzanatát, lüktető életét, a természet szépségeit ábrázolja képein. A gondosan összeválogatott, színárnyala­tokban gazdag náddarabkákból élethű motívumok születnek. A „Fonóasszonyok“, a „Halász“, a ..Fa­vágók“. „Napraforgó család“ és mindmegannyi falusi témát felölelő alkotás olyan mester munká­jából fakadt, aki vele született, a megörökített cselekményeknek saját maga is részese volt. Művei immár hatodszor szerepelnek kiállításon. (A mostanit diplomamunkaként értékeli a vizsgáz­tató bizottság). Dunaszerdahely után az amatőr képzőművészek országos kiállításán Dubnicén mu­tatják be képeit. (sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents