Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-23 / 21. szám
Komáromi példa A Duna menti Múzeum és a Járási Gyermek és Ifjúsági Ház kapcsolatában egyre jobban értékelhető az a gyakorlati munka, amely felszabadulásunk 25. évének jegyében meghirdetett néprajzi vetélkedő kapcsán újabb eredményeket mutathat fel. Szélesedő helytörténeti kutatásaink lehetővé tették, hogy a komáromi múzeum néprajzi osztálya is nagyobb aktivitásba kezdjen és feltöltse raktári alapanyagát értékes tárgyakkal, dokumentumokkal. Ez a közös kezdeményezés máris arra emlékeztet, hogy szinte valamennyi iskola tanulóifjúsága becsületbeli, hazafias kötelességének tartja szülőfaluja hagyatéki-hagyomány! kincseinek a gyűjtését, mivel tudja, hogy a folklór nemzeti kultúránk szerves és értékes részét képezi. Nemcsak haladó hagyomány, hanem ma is élő, egyre tovább fejlődő és virágzó kulturális hagyaték. S ezért ez a tevékenység korántsem csak szaktudományi kérdés, hanem művelődési forradalmunk egyik igen fontos közügye is lett. A múzeum és az iskola olyan nevelési tényező, amely egymást kiegészítve viszi előbbre korszerű oktató-nevelő tevékenységét. Reméljük, az évente megismétlődő szeptemberi múzeumi hetek fórumot nyitnak arra, hogy diákjaink megismerkedhetnek községük, járásuk népművészeti kincseivel. De alkalmunk nyílik arra is, hogy ezúttal általános iskolás ifjúságunkról — ha kissé rendhagyóan is — a néprajzi ismeretek, az esztétikai nevelés, az irodalom és a történelem kapcsán szóljunk és értékeljünk. A múzeumi hetek programjában lehetőség nyílik • ifjúsági vetélkedőkre, különböző tárgyú előadásokra, műemléki és régészeti terepjárásokra és nem utolsósorban olyan szimpóziumokra, ahol magas szinten tárgyalnánk meg vidéki múzeumaink tematikai kérdéseit, gyűjtő területekre vonatkozó feladataikat, a tudományos munkával és publikálási lehetőségekkel kapcsolatos időszerű kérdéseket egyaránt. De az 1970-es év (a Dunamenti Múzeum megnyitásának esztendeje) a próbálkozások esztendeje is lesz, hogy a következő időszakban mind nagyobb pontossággal tudja majd képviselni területeinek érdekeit és munkája során továbbra Is ösztönzője legyen a muzeisztikai munkának. Ennek viszont elsődleges feltétele, hogy pedagógusainkban jó szövetségesekre találjunk, és megkapjunk minden segítséget a Járási Gyermek és Ifjúsági Ház dolgozóitól, hogy vállalkozásaink sikerrel záruljanak. Sorainkat hadd fejezzük be a jókívánságokon túl kettős reménységgel: hogy a járási tanügyi- és kulturális osztályok adják meg a legmesszebbmenő támogatást ahhoz, hogy az iskolai gyűjtő csoportjaink, szakköreink szorgalmas munkatársakká válhassanak, és hogy a Duna-menti Múzeum igényes fórumává váljék. De azt is, hogy a komáromi példa serkentőleg hasson járásaink tantestületeire, ifjúsági szervezeteire, múzeumaink egyre fontosabb tartalmi-formai tevékenységére. Szuchy M. Emil A Népművelési Intézet magyar osztályának a vezetője, Tóth Sándor sajtóértekezleten ismertette az újságírókkal az idei Jókai Napok célkitűzését és programját. A csehszlovákiai magyar kulturális élet kiemelkedő eseményére az idén május 22—31. között kerül sor Komáromban, a Szakszervezetek Házában. A jelentős akció a Lenin centenárium és hazánk felszabadulása negyed évszázados évfordulójának jegyében lesz megtartva. Ez lényegében a bemutatott műsorszámokban is kifejezésre jut. Az ünnepély megnyitóján első esetben a Magyar Területi Színház is közreműködik Anna Karenina bemutatásával. A következő napon keríti sor a szavalók és prózamondók vetélkedőjére. A második és harmadik csoportban 48-an versengnek majd a helyezésért. Ezt követően a legjobb irodalmi színpadok bemutatójára kerül sor, majd a műkedvelő színjátszó együttesek lépnek fel. A Jókai Napok keretében két vendégegyüttes, a Trnavai Városi Színpad és a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad szerepel. Az utóbbi többször is fellép a környékbeli községekben. A szlovák együttes szereplését valamelyik magyar csoport az iglói országos versenyen viszonozza majd. Az ünnepség keretében szakmai előadásokra is sor kerül. Bicskei Gábor, a magyarországi Népművelési Intézet dolgozója az irodalmi színpadokról, a müsorösszeállitásról és a kispódiumokról, valamint a műkedvelő színjátszás népművelő jelentőségéről tart előadásokat. Dr. Nagy Miklós Jókait mint regényírót méltatja majd. Dr. Lengyel Dénes Jókai mint közéleti szereplő, lapszerkesztő és színikritikus címmel tart előadást. Az előadásokon részt vesznek az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok tagjai, a járásból meghívott pedagógusok és rendezők, akik az ország minden tájáról érkeznek a színjátszók vetélkedésére. Az ünnepségen résztvevők és a nagyközönség több kiállítást is megtekinthet a Jókai Napokon. A Lehár Ferenc kiállítást a Duna menti Múzeumban, a Madách Könyv- és Lapkiadó kiállítását a Szakszervezetek Házában, a Fotóművészeti kiállítást a Járási Művelődési Ház nagytermében (Kaszinó), ezek mellett a LITA (a volt DILIZA) megrendezi a húsz év alatt kiadott magyar színdarabok kiállítását. Az ünnepségsorozat keretében sor kerül a Hősök Emlékművének, valamint a Jókai szobornak a megkoszorúzására. ★ Az alábbiakban a műsort közöljük, amely előre biztosíték arra, hogy kitűnő szórakozásban, művészi élményben lesz része a Komáromba sereglett nagyközönségnek. ★ Május 22-én (péntek), 19,30 órakor: Az 1970. évi Jókai-napok ünnepélyes megnyitása. MATESZ Komárom — Tolsztoj: „Anna Karenina“ c. dráma előadása. ★ Május 23-án (szombat), 9,U0 órakor: Vers- és prózamondók XV. országos fesztiválja. 14.30 órakor: Mark Twain: „Tom Sawyer kalandjai“, ifj. játék. A komáromi középiskola színjátszó együttesének előadása. Rendező Dobai János. 17.30 órakor: A Hősök Emlékművének megkoszorúzása. Fellép a komáromi Egyetértés Munkásdalárda. 19.30 órakor: Az irodalmi színpadok fesztiválja. — A CSEMADOK párkányi Balassi Bálint Irodalmi Színpad: „A Bastilletól a Téli Palotáig.“ Összeállította és rendezte: Pásztó András. A CSEMADOK ipolysági József Attila Irodalmi Színpad: „Minden dal forradalom“. összeállította és rendezte: Vass Ottó. A komáromi Petőfi Ifjúsági Klub Irodalmi Színpad: „Nyugtalan ének“, összeállította és rendezte: Kiss Mihály. A Lévai Pedagógiai Iskola Juhász Gyula Irodalmi Színpad: „A civilizáció megtörése — Szeretkezéseink“, összeállította és rendezte: Gergely József. ★ Május 24-én (vasárnap) 11,00 órakor: Kis akadémia — a vers- és prózamondók győzteseinek bemutatója. — Eredményhirdetés. — Díjak kiosztása. A losonci Korunk Irodalmi Színpad: „Népballadák“. Rendezte: Jakab Rózsa és Sz. Haltenberger Kinga. 19.00 órakor: A pozsonyi középiskola Forrás Irodalmi Színpad: „Az égre írj!“, összeállította és rendezte: Kulcsár Tibor. A királyhelmeci középiskola Orient Irodalmi Színpad: „Bernarda háza“. Feldolgozta és rendezte: Havasi Péter. A balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad: „Júlia szép leány“, összeállította és rendezte: Csikász István. ★ Május 25-én (hétfő), 10,00 órakor: Akadémia — az irodalmi színpadok értékelése — eredményhirdetés —• díjak kiosztása. A balassagyarmati Madách Imre „Kiváló együttes“ Irodalmi Színpad: S. Becket: „Mondd, Jóé“ pszichoanalití kai TV-játék színpadi kísérlete. — összeállította és rendezte: Csikász István. 19,30 órakor: A színjátszó esőportok fesztiválja. Jókai M.—Török T.: „Szeretve mind a vérapdig“. Romantikus színmű. A CSEMADOK érsekújvári h. sz. színjátszó együttesének előadása. Rendező: Boleman Iván. ★ Május 26-án (kedd), 19,30 órakor: Calderon: „Huncut kísértet“. Verses vígjáték. A pozsonyi Forrás színjátszó együttesének előadása. — Rendező: Kulcsár Tibor. ★ Május 27-én (szerda), 19,30 órakor: Dostál: „Kitüntetettek“. Zenés vígjáték. A trnavai Városi Színpad együttesének előadása. — Rendező: Július Farkas. ★ Május 28-án (csütörtök), 19,30 órakor: G. B. Shaw: „Warrenné mestersége". Dráma. A lévai Járási Művelődési Ház Garamvölgyi Színpad együttesének előadása. Rendező: Nagy László. ★ Május 29-én (péntek), 19,30 órakor: M. André—Fényes—Szenes: „Lulu“. Zenés krimi játék. — A CSEMADOK naszvadi h. sz. színjátszó együttesének előadása. — Rendező: Holubek László. ★ Május 30-án (szombat), 19,30 órakor: K. Čapek: „A fehér kór“. Dráma. — A füleki Kovosmalt Üzemi Klub és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együttesének előadása. Rendező: Szlosziár Pál és Reiman Károly. ★ Május 31-én (vasárnap), 10.00 órakor: Ünnepi akadémia. —- A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának hangversenye., — Eredményhirdetés, díjak kiosztása. — A Jókai szobor megkoszorúzása. Az egyfelvonásosok fesztivállá A trebišovi (Terebes) járás ifjúsági szervezete ismét megrendezte az egyfelvonásos jelenetek járási fesztiválját. Ezúttal Biel (Bély) község lett a döntő színhelye. Az ifjúsági apparátuson dolgozó Király Berta, az MIT instruktora, mindent elkövetett, hogy minél több csoportot beszervezzen. S hogy a fesztivál minél színvonalasabb legyen, meghívták a magyarországi Hollóháza porcelángyár irodalmi színpadának csoportját is. , Sajnos, a fesztiválról sok jót nem mondhatunk, mert lefolyása semmi versenyjelleget nem ölthetett, mivel csupán egy csoport, a királyhelmeci gimnázium diákcsoportja jelent meg és természetesen a magyarországi vendégcsoport. Nem kutatjuk a többi csoport távolmaradásának okát, viszont lelkiismeret dolga egy járási rendezvényre történő benevezés felmondása az utolsó pillanatokban. De talán szóljunk valamit a két fellépő csoportról. A királyhelmeciek semmi újat nem produkáltak, mert a már tavaly Malý Kamenecen (Kiskövesd) bemutatott Nôti Károly „Nagybácsi“ című vidám jelenetét ismételték. Az előadásuk, színvonal tekintetében, messze elmaradt a tavalyihoz képest. Talán a Micit alakító Kiss Katalin és helyenként a nagybácsi szerepét betöltő Szanlszló Pál alakítását tartjuk érdemlegesnek, bár az utóbbinál a szövegtudás eléggé hiányos volt. Egyébként ezt a két szereplőt Jutalmazta a zsűri a legjobb női- illetve férfi alakítás díjával. Ha a csoport egészében nem is nyújtotta a kívánt és tőlük elvárt teljesítményt, mégis említésre méltó a résztvételük. A hollóházi porcelángyár csoportja más műfajban — egy irodalmi összeállítással — mutatkozott be. Témaválasztásuk a lenini centenárium jegyében valósult meg. Műsoruk „Akt felrázta álmából a világot“ címmel a nagy és halhatatlan géniusznak, Leninnek állított maradandó emléket. Igényes öszszeállítás volt, s kár, hogy fellépésük közben a kísérőzene felmondta a szolgálatot, ami egyik-másik szereplőre zavarólag hatott. Az együttes tagjai így is szép versmondásról tettek tanúbizonyságot. Különösen Odrobina Gyula és Pólya Marika előadása tetszett a közönségnek. Ök kapták a legszebb versmondásért járó oklevelet és könyvjutalmat is. A zsűri egyöntetűen megállapította, hogy a fellépő két csoport egymással szemben nem lehetett versenyképes, mert mindketten más-más műfajt adtak elő, s így nem is díjazhatták őket. Viszont a szereplő személyeket értékes könyvjutalomban részesítették. Végezetül még annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy a jövőben ajánlatos lenne a már hagyományossá váló egyfelvonásos jelenetek fesztiváljára benevező csoportokat valamilyen formában úgy megszervezni, hogy azok ne lépjenek vissza az utolsó pillanatban a szerepléstől. Ehhez természetesen szükséges, hogy az egyes falusi vagy iskolai csoportok több anyagi és erkölcsi támogatást, segítséget kapjanak, ami már eleve jó feltételt biztosít az eredményes szerepléshez. Kassai Béla, Malý Kamenec szabad földműves^ 3 1970. május 23. Színvonalas diplomamunka Lakásán találtam Juhos Rudnlfot (Rezsőt), a még kevésbé ismert képzőművészt. Jelenleg újabb és újabb alkotásain szorgoskodik, hogy május 18-án minél több képpel jelenhessen meg Dunaszerdahelyen az első önálló kiállításán. Szokatlan, úgy gondolom, egyedülálló Juhos elvtárs művészete. A mester alkotóeleme a nád. Mintegy húsz éve ezzel keresi kenyerét. A felvásárolt nádkévékböl stukatort köt, a környékbeli építkezők nagy örömére. Szórakozásból már gyerek kora óta festegetett, tájképeket készített. Tehetsége, tanulniakarása késztette, hogy öt évvel ezelőtt jelentkezett a képzőművészeti iskola esti tagozatára. Ott mélyítette tudását s új utakat keresve jutott arra a gondolatra, hogy nádból, kavicsból és különböző anyagokból is készíthetők maradandó művészeti alkotások. A mocsaras talajok terméséből, a nádból immár három éve formálgatja a szebbnél szebb, tetszetős műveit. A régi falusi élet egy-egy mozzanatát, lüktető életét, a természet szépségeit ábrázolja képein. A gondosan összeválogatott, színárnyalatokban gazdag náddarabkákból élethű motívumok születnek. A „Fonóasszonyok“, a „Halász“, a ..Favágók“. „Napraforgó család“ és mindmegannyi falusi témát felölelő alkotás olyan mester munkájából fakadt, aki vele született, a megörökített cselekményeknek saját maga is részese volt. Művei immár hatodszor szerepelnek kiállításon. (A mostanit diplomamunkaként értékeli a vizsgáztató bizottság). Dunaszerdahely után az amatőr képzőművészek országos kiállításán Dubnicén mutatják be képeit. (sándor)
