Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-16 / 20. szám

HALLOTTUK OLVASTUK VÁLOGATTUK J&&6 М/ ö kelte, nyugta kelte, nyugta gg ó. p. ó. p. ó. p. 6. p. Május 18 Hétfő rp íj/ VIOLA I 4)04 19'17 16-33 2)19 Május 19 Kedd IVÖ 1 HANA 1 4'03 19)19 17>50 2’38 Május 20 Szerda ?VANAT 1 4>01 19-21 *9,10 2,59 Május 21 Csütörtök KONSTANT'» J 100 1922 2M8 331 Május *2 Péntek 1СШ RITi 1 3'59 » 21.« «1 Május 23 Szombat TiF7cft ŽELMfRA m 3)48 19)24 22)40 8,09 Május 24 Vasárnap ELATER Ü 3’57 19’25 23)23 6)22 VAtdß/IIN штскхтъ Ilyesmi sem volt még — mí­nusz 21 fokos fagy a Pokolban. A dolog azonban mindjárt ért­hetővé válik, ha eláruljuk: a Pokol tulajdonképpen a norvé­­giai Trondheim város gyárne­gyede. Hogy hogyan ragadt rá a különös név, azt eddig nem sikerült kideríteni. * Egy középkorú férfi állított be a napokban az amszterdami adóhivatalba, s a megrökönyö­dött tisztviselők szeme láttára anyaszült meztelenre vetkőzött. — Vegyék el, többet nem tu­dok adni a kivetett adő fejében —mondta dühösen, megfordult és elment. * Anna Guaracci 25 éves szicí­liai lány a lakására csalogatta Giuseppe Rigio 25 éves fiatal­embert, s elcsábította. Másnap aztán azt követelte a fiútél, hogy vegye el feleségül. A fiatalember a bírósághoz fordult segítségért, de hiába. Mivel ugyanis bebizonyoso­dott, hogy elvette a leány ár­tatlanságát, a bíró kötelezte, hogy vegye feleségül, attól füg­getlenül, hogy ő volt az. akit megszöktettek. * A világ egyik legjobb szívű bankrablójáról érkezett hír. A hamondi (USA) bankba betoppant egy állig felfegyver­zett, álarcos férfi, s követelte a pénztárosnőtől, hogy azonnal adja át neki a kassza tartalmát. A hölgy sírva fakadt, s elpana­szolta, hogy röpülni fog, ha a bankot kirabolják. A farkasbőrbe bújt bárány úgy megsajnálta, hogy eltette a fegyverét, és elment. Lám, mire jók a női könnyekl • ÖTÉVES AZ EARLY BIRD Az Early Bird (Korai madár) nevű amerikai műbolvgó nem­régiben „ünnepelte“ ötödik szü­letésnapiét. A világ első üzleti iellegű műbolvgőiát 1965. ápri­lis 6-án lőtték fel, azóta mint­egy négy kilót veszített súlyá­ból az elhasználódott üzem­anyag miatt. в FERTŐZÖTT A CSENDES­­ÖCEÄN DÉLI RÉSZE Iszao Sugimura japán tudós kijelentette, hogy rádióaktív fertőzés érte a Csendes-óceán déli részét egy sikertelenül fel­lőtt amerikai katonai műbolvgó következtében. A nukleáris áramfejlesztővel ellátott mű­­bolygót ismeretlen helyről, 1964. április 21-én lőtték fel — sikertelenül. Az áramfejlesztő üzemanyagául szolgáló Plutó­­nium-238 az óceánba került, a műhold pedig elégett. A Elegancia, óh! Sheffield angol város rend­őrei nem hordanak többé zse­bükben jegyzetfüzetet. Az el­határozást Graham Storr tize­des így indokolta: a notesz rontja egyenruhánk elegáns vonalát. Ki autózik a legtöbbet ? A világ legszorgalmasabb autósai a németek, mert a sta­tisztikai adatok szerint évi át­lagban 17 500 kilométert tesz­nek meg. Megállapították azt is, hogy öt autós német közül négy kocsival megy szabadság­ra. A németek után a svédek következnek évi 15 ezer 500 kilométerrel. Érdekes, hogy a nagy távolságok hazájában, az Egyesült Államokban, az autó­sok átlaga csak 15 ezer kilo­méter. Az olaszok 13 ezer kilo­métert, az angolok 12 ezret, és a franciák csaknem 11 ezer kilométert tesznek meg. Másfélmillió utas a ČSA repülőgépei!] A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság repülőgépei a bel- és külföldi vonalakon évente már másfél millió utast szállítanak. Nagy fejlődés ez azóta, amióta 1923-ban mint az egyik leg­régibb repülőtársaság vonalain, Csehszlovákiában megindult a személyszállítás. Akkoriban a duplaszárnyú AERO-14-es re­pülőgépeken mindössze 29 utast szállítottak 230 km-es útsza­kaszon. A háború utáni légiforgalom az amerikai hadseregtől vásárolt Dakota típusú repülőgépeken indult meg. Ma már a legkorszerűbb repülőgépek négy világrész 50 városába szál­lítják az utasokat, többek között Moszkvába, Amszterdamba, Párizsba, Frankfurtba és New Yorkba. Májusban megnyílt a Praha—Montreal—New York útszakasz. A múlt évben 9200 km-es útszakaszon az IL—62-es szovjet repülőgépek Djakartá­­ba, valamint Singaporeba, Havannába is repülnek és idén május eleje óta az USA-ba, Kanadába és Japánba is eljutnak. Szó van egy amerikai—kanadai vonalról is, és a közeljövő­ben megjelennek a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság repülő­gépei Dél-Amerikában és Ausztráliában is. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság a legkorszerűbb gépe­ket kapja a Szovejtuniótól. A repülőutakon a négymotoros IL—62-esek, a TU—104-esek, a TU—124-esek és a régebbi IL—18-asok, valamint az IL—14-esek repülnek. A következő években megjelenik a szovjet hárommotoros TU—154-es re­pülőgép is. A külföldi utakra megfelelő és igen korszerű repülőgépeink vannak, azonban további törekvésként célul tűzték, hogy a bel­földi légiforgalmat is tovább kell bővíteni. A tervek szerint egy kisebb csehszlovák gyártmányú repülőgép közlekedik majd Luőenecre *(Losonc), Martinba és más kisebb városokba. Előtérbe kerül a repülőterek korszerűsítése is. Az átépített bratislavai repülőtér augusztustól szolgálja majd az utazó­­közönséget, de korszerűsítik a Piešťany-i repülőteret is. Nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy hazánkban adták át rendeltetésének a poprádi repülőteret, amely 716 méterrel van a tengerszint felett. Ez a repülőtér fogadhatja a világ legnagyobb repülőgépeit is. A csehszlovák légiforgalom sikeresen fejlődik, és amint már említettük, évente másfél millió utast szállít. Utasaink eljut­hatnak a világ távoli részeibe is. A tengerek felett évente 6 millió utast szállítanak a repülőgépek és ezért nehézségeket okoz a menetrendbe való beleilleszkedés. Belföldi utasaink szempontjából igen jelentősek lesznek az új csehszlovákiai repülőgépek, amelyek rövid idő alatt elszállíthatják majd az utasokat a kisebb városokba is. Ezeket minél hamarabb üzem­be kellene helyezni, hogy meggyorsítsuk az utazást. Aki gyorsan és kellemesen akar utazni, tehát vegye igénybe a Csehszlovák Légiforgalom repülőgépeit, mert ezek megbíz­hatóak, pontosan, gyorsan repülnek, belföldön és a világ min­den tája felé. (balia) Már sok kritikát olvas­tam és hallottam vendéglátó iparunkról, de a rossz véle­ményeket eddig nevetve en­gedtem el fülem mellett. őszintén szólva nem hit­tem a becsmérlő szavakat, mert felelőtlen fecsegOk pöcskondírozókészségét ki­­éreztem az elmondott törté­netekből. Hogy is hihettem volna el, amikor minket vi- I lágszerte vendégszerető nem­zetként ismernek. A közel­múltban azonban a safát bő­römön tapasztaltam, mennyi­re igazak a regék. Nemrég többnapos kelet­­szlovákiai szolgálati utamon egy előkelő szállodában vet- I tem ki szobát. Az egészna­pos utazástól holtfáradtan vetettem magam az elegáns ebédlő egyik sarokasztalá­­j| nak kényelmes, párnázott székébe. A szemem már ko­pogott az éhségtói, és néha szinte rémülten néztem kö­rül, nem hallja-e valaki bel­ső részeim hangos követelő­­zését. Már vagy egy órája ültem ott reszkető gyomorral, va­csorára várva, de pincérnek még a színét sem láttam. Tehetetlen dühömben egyik cigarettát a másik után szív­tam, hogy legalább némileg eltereljem figyelmemet az evés gondolatától. Már-már távozni akartam, hogy fel­megyek a szobámba, és kor­­gó gyomorral hajtom nyugo­vóra fejemet, amikor egy kéz nehezedett a vállalmra. — Szevasz, öregftú! Hát te mit keresel ezen a tájon? — kérdezte széles mosollyal egy régi jóbarátom, akivel már nem is tudom, mikor találkoztam utoljára. — Tudod, szolgálati út... Vacsorázni szeretnék, de már egy órája itt ülök és... — Ne is folytasd. Ezt már ismerem. De majd mindjárt segítünk a dolgon. En is éhes vagyok, akár a farkas. Elegáns cigarettatárcájá­ból egy amerikai cigarettát húzott elő, rágyújtott, majd illatos füstfelhőket eregetve úgy helyezkedett el, hogy szemmel tarthassa a pincé­rek részére szolgáló bejára­tot. Nem telt bele öt perc, és levegőbe lendült a keze. Csodák csodája! Egy fekete­ruhás, valódi pincér vánszor­­gott asztalunk felé. A meg­lepetéstől majdnem megdör­zsöltem a szememet, hogy meggyőződjem, nem képzelő­döm-e csupán. A nagyobbik meglepetés azonban még csak most következett. Ba­rátom ajkáról német szavak peregtek, s mikor a pincér hajbókolva sietett a konyha felé, Péter nevetve megje­gyezte: „Látod, így kell ezt csinálni!" — Mikor tanultál meg né­metül? Hisz az iskolában... — Hagyd csak, öregem. Mindössze tizenöt mondatot tudok németül, de ez egy rendeléshez éppen elegendő. Alig fél órán belül végez­tünk a vacsorával, aztán fi­zettünk. Akkor ért a harma­dik meglepetés. — Köszönjük a vacsorát, főúr. Jó volt, csak sokat kel­lett várni, amíg megrendel­hettük — mondta Péter a pincérnek, aki majdnem ha­nyattesett, amikor megütöt­ték fülét a folyékony szlo­vák mondatok. No meg a sovány borravalót is keve­­selte, mert egy „nyugati ür­gétől" többet várt. Először csak hápogott, de amikor rájött, hogy lóvátették, szó nélkül távozott. Mi pedig jót nevettünk, aztán elbú­csúztunk. Lefekvés után még sokáig gondolkoztam a dol­gokon. Most már értem, miért mondják rólunk az ide­genek, hogy vendégszerető emberek vagyunk. Csak azt nem értem, miért nem lehet a becsületesen dolgozó ha­zánkfiát is olyan ügybuzga­lommal kiszolgálni, mint azokat a bizonyos „nyugati ürgéket"? Vagy mi talán nem vagyunk olyan embe­rek, mint azok? A mi pén­zünk nem ér annyit, mint az övék? De hisz ők is csak koronával fizetnek. S, hogy kövérebb borravalót adnak: istenem! Ha van nekik mi­ből... De akkor minek hirdetjük fennhangon, hogy: „A mi vendégünk a ml urunk!"? Kádek Gábor A Szabad Földműves elófizetó-toborzó versenye Lapunk szerkesztősége a csehszlovákiai magyar me­zőgazdasági dolgozók egyetlen magyar nyelvű szaklapja megjelenésének 20. évfordulója jegyében ELÖFIZETŰ­­TOBORZÖ VERSENYT hirdet. A versenyt abban a reményben indítottuk, hogy a Sza­bad Földműves régi előfizetői és hű barátai résztvesz­­nek a lapunk terjesztését szolgáló nemes versenyben, s a lehetőségek keretein belül elősegítik: — hogy a Szabad Földműves minden szövetkezeti családnak rendszeresen járjon; — hogy lapunk a dél-szlovákiai állami gazdaságok­ban és a dolgozók érdekköri csoportulásaiban (a ker­­tészkedők, kisállattenyésztők, méhészek, vadászok és halászok szövetségeiben) is terjeszkedik; — hogy a háztáji gazdálkodást, kertészkedést és kis­állattenyésztést folytató városi és falusi ipari dolgozók is, mint egyéni előfizetők megrendelik a Szabad Föld­művest. A VERSENY IDŐTARTAMA A Szabad Földműves előfizető-toborző versenye 1970. május elsején kezdődött és október végén fejeződik be. a) Az előfizető-otborzó versenyt 1970. november első felében értékeljük, akkor osztjuk ki a pénzjutalmakat és a tárgyi jutalmakat is. b) Azok az előfizető-toborzók, akik a versenyben részt kívánnak venni, szándékukat bejelentik szerkesz­tőségünknek és kérnek az egyéni előfizetők nyilvántar­tásba vételét szolgáló űrlapokat. c) A verseny állását tükröző részeredményeket rend­szeresen közöljük a Szabad Földművesben. AZ ELÖFIZETÖ-TOBORZÖK JUTALMAZÁSA 1. A toborzók minden egyéni és egy egész évre szóló előfizetés után 3 korona tiszteletdíjat kapnak a szer­kesztőségtől. a) Azok a toborzók, akik október végéig legalább öt­ven egyéni és egy egész évre szóló előfizetést szereznek a Szabad Földművesre, egy évig díjmentesen kapják lapunkat. 2. Azok a toborzók, akik az EFSZ-ekben, állami gaz­daságokon vagy más szocialista szervezetekben tömeges előfizetéseket szereztek, minden megrendelt példány után 2 korona tiszteletdíjat kapnak. a) Azok között a toborzók között, akik tömeges meg­rendelés alapján legalább 150 új előfizetőt, vagy egyéni megrendelés alapján legalább 100 új előfizetőt szerez­nek, a már ismertetett tiszteletdíj mellett 10 darab értékes jutalomtárgy lesz kisorsolva. AZ Oj ELŐFIZETŐK NYILVÁNTARTÁSA ÉS BEJELENTÉSÜK MÖDJA 1. Az egyéni új megrendeléseket a toborzók, illetve a versenyzők — a rovatok pontos, kitöltése mellett — a szerkesztőségtől kapott megrendelő Ivekre fektetik fel. a) Ezeket a megrendelő íveket a versenyzők három példányban töltik ki: — az eredeti példányt átadják az új előfizetők lak­helye postahivatalának: — a két másolatot hitelesíttetik, tehát aláíratják és lebélyegeztetik a posta alkalmazottjával, majd a máso­lat egyik példányát nyilvántartásba vétel céljából meg­küldik a Szabad Földműves szerkesztőségének. 2. Tömeges megrendeléseket az EFSZ-ekben, állami gazdaságokban vagy a dolgozók más szocialista szerve­zeteiben három példányban készítik, a gazdaság vagy szervezet hivatalos megrendelő lapján (oblednávka). a) A megrendelés eredeti példányát átadják az illeté­kes postahivatalnak, egy másolatot a gazdaságban, illet­ve a szervezetben hagynak, a második másolatot pedig hitelesíttetik a postahivatallal (aláírás és bélyegző) és megküldik nyilvántartásba vétel céljából a szerkesz­tőségnek. b) A tömeges megrendelésekre rá kell vezetni a gaz­daság, tehát a megrendelő szervezet pontos címét és bankszámlájának számát, — az illetékes postahivatal címét, vagy az illetékes járási postai hírlapszolgálat címét (PNS), — megjegyezni, hogy új, tehát az eddig már előfize tett példányok feletti rendelésről van sző. — végül beírni, hogy mikortól, hány példányban és milyen időtartamra rendelik meg a Szabad Földművest. EGYÉB TUDNIVALÓK Azok az előfizető-toborzók, akik új előfizetők szerzése céljából más községekbe, illetve városba is ellátogatnak, tehát a toborzást nemcsak a saját lakhelyükön végzik, s legalább idegenben 15 új előfizetőt szereznek, utazási jegyek ellenében igényt tarthatnak az útiköltség meg­­téríttetésére is. Az utazási jegyeket a kitöltött megren­delő lap másolatával együtt kell beküldeni a szerkesz­tőségbe. A verseny résztvevőinek kívánunk eredményes munkát! Szabad Földműves szerkeszösége SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathö Károly, helyettese: Ing. Makrai Miklós — Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Bratislava, Snvorovové 18. szám. — Telefon: főszerkesztő: 515-58, titkárság: 501-00. Telefonközpont: 547-81, 511-10. Belső vonalak: főszerkesztőhelyettes: 835. Szövetségi szemle szerk. 832, kolturális. Irodalmi és sportrovat 584, belpolitikai rovat 518. — Nyomja a „SVORNOSŤ“ nyomda, n. v., Bratislava, Odborárske nám. 3. — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. — Előfizetéseket fel­vesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48. szám. — Előfizetési dl) egy évre 52,— K£s, fél évre 26,— Kés.

Next

/
Thumbnails
Contents