Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-09 / 19. szám

Kulturális múlt és jelen

Klstárkány a Bodrogköz kulturális életének Jelentős központja. Néhány évvel ezelőtt a Tiszaparton megrendezett Járási dal- és táncünnepélyek tették nevezetessé. A Járási és körzeti rendezvények mellejt azonban számottevő a helybeli műkedvelő együttesek tevékenysége Is. A falu kulturális fellendüléséhez a szövetkezeti klub id szilárd alapot. Bálint Istvánnal, Klstárkányl Egységes Földműövetkezet ökonómusával beтп a klub tevékenységéről. "Ovetkezet évente több ;er koronát fordít csuilturális rendezvények ik fedezésére. A műsorján változatos. A KomáiTESZ, később pedig a iüiálla színház rendszeres lett nálunk. Az utóbbi éve*, során — ez talán a televízió elterjedésének tudható be — csökkent az érdeklődés a tömegrendezvények lránt. Ezzel szemben örömünkre szolgál, hogy a faluban Időközben kialakult a színházlátogatók bizonyos köre, akik rendszeresen Járnak az előadásokra, akár állandó bérletet is váltanának. Ez viszont kétségtelenül a rendszeres kulturális munka eredméiye. A színművészek mellett hális közönséget találnak Klstárkáiyban az énekesek Is. Tekeres Sáidor, Gál Gabriella, Vörös Sári, Dói József már több alkalommal veriégszerepelt nálunk. Április 27-n a magyarországi vendégművések mellett a Rozsnyói Munkásdairda, az abaral és nagykaposl énkkar, valamint néhány bodrogköi népdalénekes részvételével reiezünk dalos találkozót a szöverezeti klubban. A már említett hatásos színházak mellett gyakra vendégszerepeinek nálunk a kinyező falvak műkedvelő szín- Jázól is. Ezeket a fellépéseket a,ackó József és Lázár Ferenc vetése alatt tevékenykedő kistécányi színjátszó gárda viszonozza- A színjátszó csoporton kívül nyen műkedvelő együttesek műknek még a községben?- A Jónevű énekkarunk sok síit aratott idős Bálint István veáse alatt. Fájdalom, a 68 éves Vvezető a télen meghalt. Mun- Bt most Lázár Ferenc Igazgatónő folytatja, akit Pitócki Jóf, a CSEMADOK helyi szerveinek elnöke támogat a szerveben. Az énekeshagyomány melt szól az a tény is, hogy a közből hárman vettek részt a népénekesek Járási versenyén: — istyák István, Holofka Miklósné Dubó Jánosné nagy sikerrel ad: elő a tárkányi eredetű népdalát. Az énekesek mellett sikerrel 'ékenykednek még a táncosok A tánccsoportot Lázár Ferencvezetl.

Sok a fiatal a kistárkányi EFSZ- n. Elsősorban közülük toborzódk a műkedvelő csoportok tag. A fiatalok kulturális igényeiről azok kielégítésével kapcsolatos rdésekről Benke Mária nyilatzott:

i J— A fiúk és lányok nagy része földművesszövetkezetben dolgof. Nyár idején a késő esti órág leköti őket a munka. Télen ónban szeretnék kulturált körülények között tölteni a meggyaraidott szabad idejüket. Egy-két vei ezelőtt még rendszeresen, iponta találkoztunk a szövetkeitl klubban. Tervszerű tevékenyig folyt itt. Minden estére gonoskodtunk a változatos és haszos szórakozásról. Sajnos, időközén más célokra foglalták el a ultúrház mellett épült klubhelyiéget s az egyetlen nagyterem, mely többszáz ember befogadására épült — nem felel meg a szű[cebbkörű összejövetelekre. Lehetetlen rendesen kifűteni. Így aztán a fiatalok lassan elmaradoztak, ma már inkább a vendéglőbe járnak.

Az ökonőmus állítása szerint a földművesszövetkezet elegendő anyagi eszközzel rendelkezik a klub felszereléséhez s a szükséges összeget hajlandó is a fiatalok rendelkezésére bocsájtani. Ebben az 1500 lakosú községben azonban nincs egyetlen helyiség, ahol el tudnák helyezni a klubot.

Kár érte. A fiatalok, akik becsületesen dolgoznak a szövetkezetben, hűek maradtak a faluhoz — megérdemelnék, hogy a helyi szervek elősegítsék számukra a klub létrehozását. Elsősorban a helyi nemzeti bizottság részéről lenne szükség több megértésre és támogatásra.

SZÖVETSÉGI SZEMLE ----------------------A kulturális élet záloga

Csaknem harminc évvel ezelőtt a fogyasztási szövetkezet tagjai építettek a faluban egy szerény kultúrotthont. Az épület időközben tönkrement, jelenlegi tulajdonosa, a Jednota NFSZ semmit nem költ a karbantartására, mert úgy hírlik, hamarosan lebontásra kerül. A kultúra nagykövesdi kedvelői és ápolói ide, a repedező falak közé, kitöredezett ablakok mögé mentették azt, amit ilyen körülmények között ebben a faluban kulturális életnek lehet nevezni. Itt tartották az alkalmi ünnepélyeket, Időnként színdarabokat is bemutattak és hetenként egyszer filmet vetítettek.

Ilyen feltételek szabtak eddig kényelmetlenül szűk keretet Nagykövesd kulturális életének kibontakozásához. De néhányszáz méterrel távoléi* sár épül az új, emeletes kultúrház. Ide vezetett el Szacsko András, a helybeli magyar tanítási nyelvű iskola igazgatója, a CSEMADOK helyi szervezetének kultúrfelelőse. Útközben felkerestük Csatlós Józsefet, a nagykövesdi EFSZ elnökét s most az ő társaságában szemlélgetjük a falu kultúrájának új otthonát. Kívülről még állványok fogják körül az épületet, amely már több alkalommal szolgált a kulturális rendezvények színhelyéül, de véglegesen csak ez év májusában adják át rendeltetésének.

A 600 személy befogadására alkalmas nagyterem már be is van rendezve. Május 6-án itt mutatja be a

kassal Thália színház a Két úr szolgáját. A belépőjegyek nagy része már elkelt. A községben általában nagy az érdeklődés a kulturális rendezvények iránt. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy már az eddigi mostoha körülmények között tánccsoport is működött itt a színjátszó csoport mellett.

A nagyteremből kilépve a jól felszerelt klubhelyiségbe jutunk. Itt tartják majd a szűkebb körű részvételt igénylő rendezvényeket s itt kap otthont az ifjúsági klub, meg a zenekar is.

A földszint egyik helyiségében könyvtárat rendeznek be. A községi könyvtár többezer kötete most egy omladozőban lévő épületben van elhelyezve, alig hozzáférhető polcokon. Az új könyvtárhelyiség a legkényesebb igényeket Is kielégíti.

A szűkebb értelemben vett kulturális célokat szolgáló berendezéseken kívül helyet kap az új épületben a posta, a helyi nemzeti bizottság és az egységes földműves szövetkezet irodája is. Ezenkívül orvosi tanácsadó és a közszolgáltatási szervezet borbély- és fodrászüzeme egészíti ki a teljes képet.

— Két évvel ezelőtt kezdtük meg a csaknem másfél millió beruházást igénylő építkezést. — Ismerteti a földműves szövetkezet elnöke az új kulturális berendezés további adatait. — A régi kultúrházra, vagy mozihelyiségre vetett egyetlen tekintet bárkit meggyőz róla, mennyire szükség volt már Nagykövesden erre az új épületre. A szövetkezet eddig 364 ezer koronát költött a kultúrház építésére, illetve berendezésére. A tagok lemondtak a megszokott nyári kirándulásokról és az EFSZ-en kívül dolgozó polgárokkal együtt szívesen segítettek az építkezésen. Elsősorban ennek köszönhető, hogy aránylag ilyen rövid idő alatt tető alá került a kultúra háza. A belső, kimondottan .speciális jellegű szereléseken kívül minden munkát az EFSZ saját építési munkacsoportja végzett.

— Felépült tehát az új kultúrház, sikerült pótolni az évek éta akadályt jelentő hézagot. Milyenek a feltételek a kulturális élet teljes kibontakozására?

— Bízunk benne, hogy az új épületet pezsgő kulturális élet tölti meg. Rendszeresebbé válhat a színjátszó csoport működése. Eddig a tömegszervezetek agilisabb vezetőire hárult a kultúra szervezése. Már az eddigi rendezvények választéka is bizonyítja, hogy joggal bízunk a teljes fellendülésben. Április 19-én itt tartottuk a nagysikerű Lenin emlékünnepélyt, s részben a helybeli, műkedvelő együttesek, részben pedig a hazai, vagy külföldi hivatásos együttesek vendégszereplése tölti ki a műsortervet. A földműves szövetkezet, tagjai részére közösen szokta vásárolni a jegyeket a kulturális rendezvényekre. Jut az évi 65—70 ezer koronás kulturális alapból és a szövetkezeti dolgozók is megérdemlik ezt a gondoskodást.

— Ha már a kulturális alapnál tartunk — mire használja a közös gazdaság ezt az összeget?

— Ebből az alapból fizetjük el? tagjainknak az újságokat. A Szabad Földművesből is 100 darab jár a faluba. Ezenkívül az idénymunkák végén rendszeresen tartunk műsoros összejöveteleket, amelyek költségeit szintén a közös kasszából fedezzük. A művelődni, tanulni vágyók részére rendszeresen feltöltjük az EFSZ külön könyvtárát új kiadású szakkönyvekkel. Jelenleg több, mint 10 ezer korona értéket képvisel a szövetkezet kézi könyvtára. A fiatalokról sem feledkezünk meg. A szövetkezet színeit képviselő sportegyesületet évente átlag 10 ezer koronával támogatjuk. Az új kultúrház teljes felszerelésére is sok pénz kell még. A szövetkezet vállalta a színpad felszerelését.

Komoly hiányt pótol Nagykövesden az új kultúrház. Ugródeszkául szolgál a község kulturális fejlődéséhez, a szövetkezeti dolgozók és többi polgárok kulturális igényeinek teljes kelégítéséhez. A kultúra nagykövesdi művelőinek eddigi tevékenysége és önzetlen ügybuzgalma megfelelő biztosíték arra, hogy a Jelentős költséggel épült kultúrpalota ritkán marad üresen.

A szakmai nevelés a termelés fokozásának szolgálatában

A mezőgazdasági termelés fejlődése az utóbbi években elsősorban a termelés gépesítésének és chemizálásának, a legújabb tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítésének eredménye. A termelés hatékonyságának további növelése vitathatatlanul megköveteli a technikai fejlesztés mellett a mezőgazdasági dolgozók szakmai felkészültségének fokozását.

— A terebesi járás mezőgazdasági termelésének távlati fejlesztési terve a növénytermesztés és állattenyésztés hatékonyságának fokozásán, az egyes munkamenetek fokozott gépesítésén, a legújabb technikai vívmányok és tudományos ismeretek célszerű érvényesítésén alapszik. — Mondotta a mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzéséről folytatott beszélgetésünk bevezetéseként Jílek mérnök, a Tőketerebesi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság személyzeti osztályának dolgozója. — E cél biztosítását szolgálja a földműves szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói szakmai nevelésének szervezése is. A szakmai továbbképzés régebbi formája, a szövetkezeti munkaiskolák szervezése már elavultnak bizonyult. Részben azért, mert növekedett a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének szintje, részben pedig fokozott igényeket támaszt, magasabb formát követel a mezőgazdaságban bevezetett új technika és technológia. Ennek megfelelően megkülönböztetett szinten a jelen igényeit leginkább megközelítő formákban szervezzük a dolgozók továbbképzését.

— Hogyan valósítják meg a gyakorlatban e célokat?

— A főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek részére szemináriumokat, önképzőköröket szervezünk. A Járás 62 földműves szövetkezetében jelenleg mindössze 10 főiskolát végzett vezető dolgozik, a szakmai továbbképzés fent említett formája ezért eddig még nem bontakozott ki teljes mértékben. A mezőgazdasági szakközépiskolát végzett szakemberek vannak túlsúlyban. Közülük eddig kilencvenen Jelentkeztek a három éves vállalati iskolába, amely a szakérettségi utáni továbbtanulást biztosítja. Az agronómusok részére a nagymihályi, az üzemgazdászok számára pedig az íglói mezőgazdasági technikum mellett nyílt ilyen Jellegű intézet. Az EFSZ elnökök a kassal állatorvosi tanszék mellett létesített intézeten bővíthetik tovább ismereteiket. A főiskolai jelleggel bíró vállalati intézetek tantervében jelentős szerepet kap a munkaszervezés hatékony formáinak elsajátítása. E téren mutatkoznak ugyanis jelenleg a mezőgazdasági üzemekben a legkomolyabb hiányosságok. A középkáderekkel kapcsolatban meg kell még említenem a mezőgazdasági technikumok végzett növendékeinek elhelyezésével kapcsolatos problémákat. Ezen fiatalok részére az előző években gyakorló központokat létesítettünk a nagyobb mezőgazdasági üzemek mellett s innen kerültek későbbi munkahelyükre. Ma már ez a forma sem oldja meg a technikumot végzett növendékek elhelyezésének kérdését. Idén például a végzős növendékek között 55 lány van. A földműves szövetkezetek és állami gazdaságok viszont inkább a férfi munkaerők iránt érdeklődnek. A lányok sem szívesen mennek a termelésbe. Az elmúlt évben végzett lányok nagy része például a mezőgazdasági üzemek helyett inkább a tejfeldolgozó üzemet, vagy a konzervgyárat választotta. Feltétlenül helyesebb lenne, ha az iskolaügyi szervek a mezőgazdasági üzemekkel közösen végeznék a tanulók toborzását. Ezzel elkerülhetnénk a fent említett problémákat, bonyodalmakat.

— Az előzőekben a mezőgazdasági üzemek vezetői kádereiről esett szó. Milyen formák biztosítják a termelésben közvetlenül dolgozó, esetleg szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak nevelését?

— A kilencéves alapiskolából közvetlen munkaviszonyba lépők részére kéthetes, esetleg egy havi iskolázásokat szervezünk a mezőgazdasági tanonciskolákban. Sajnos, ezek az iskolázások eddig nem hozták meg a várt sikert. A tavaly munkábalépett 70 fiatal közül például csupán húszán érdeklődtek ezen előkészítő oktatás iránt. A szakképzettség nélküli fiatalok nagy része csupán átmeneti megoldásnak tekinti a mezőgazdasági üzemekben végzett munkát. Ahol nem találják meg számításukat, onnan

2—3 éven belül kilépnek s inkább az iparban keresnek megélhetést. A zétényi, plechoticei, milhostovi földműves szövetkezetekben nincsenek ilyen problémák. Feltétlenül dicséretet érdemel az a gondoskodás, amelyet a fiatalok a zétényi EFSZ- ben kapnak. A munkaviszonyba lépő fiatalokon kívül az idősebb dolgozókkal is törődni kell. A kombájnosok, traktorosok képzését az Állami Gép- és Traktorállomással együttműködve oldjuk meg. Ugyanez a vállalat gondoskodik a további szakemberek, gépjavítók, lakatosok, villanyszerelők továbbképzéséről is. Az egyes mezőgazdasági üzemek ezen kívül a saját szükségleteiknek megfelelően önállóan szerveznek iskolázást az állattenyésztési dolgozók és a növénytermesztésben dolgozók részére. Az ilyen iskolázások tervében elsősorban a korszerű, új gépek kezelése és a munkabiztonság fokozása szerepel. Befejezésül el kell még mondanom, hogy a szakmai továbbképzés bármely formája csak akkor lehet valóban eredményes, ha a vezető dolgozók és a termelésben közvetlenül résztvevő munkások egyaránt tisztában vannak a tanulás, a szakmai továbbképzés fontosságával és az iskolázások szervezése nem válik formalizmussá.

Pezsgő kulturális élet

A húsz éve alakult földműves szövetkezetét a tőketerebesi járás legjobb mezőgazdasági üzemei között tartják nyilván. A szilárd gazdasági alapokon nyugvó EFSZ nemcsak tisztességes megélhetést nyújt tagjainak, hanem messzemenően gondoskodik társadalmi és kulturális igényeik kielégítéséről is. Az új, impozáns kulturális otthon szintén a szövetkezet jelentős támogatásával épült fel. A szilárd gazdasági alap azonban évekig nem bizonyult elegendő feltételnek a község kulturális élete fellendüléséhez. Az egyes műkedvelő kultúrcsoportok egymástól elszigetelten, rendszertelenül dolgoztak, munkájukat a véletlenszerűség jellemezte. Hiányzott a tevékenységüket összefogó, irányító szervező.

Két évvel ezelőtt e téren előnyösen változott meg a helyzet. Tóth Árpád tanító vállalta a kultúrotthon vezetőjének feladatát. Azóta rendszeresekké váltak a rendezvények és célszerűbben van kihasználva nemcsak a szövetkezet védnöksége alatt lévő kultúrotthon, a klub felszerelése, hanem az EFSZ kulturális álapja is.

A csicseri műkedvelő kultúrcsoportok tevékenységéről, a község kulturális fejlődésének kibontakozásáról beszélgettem Tóth Árpáddal.

— Elsősorban a fiatalok veszik ki részüket a kulturális élet formálásából. Munyik Mihály vezetésével saját zenekart alakítottak. A hangszereket mintegy 10 ezer korona befektetéssel a földműves szövetkezet vásárolta meg számukra. Külön helyiséget is kaptak a kultúrotthonban, ahol rendszeresen tarthatják a próbákat. Ezt a támogatást nemcsak az ifjúsági összejöveteleken, teadélutánokon való szereplésükkel hálálják meg, hanem a mezei csúcsmunkák idején gyakran fellépnek kint a szabadban is. Ezek a rögtönzött hangversenyek felfrissülést Jelentenek az aratásban, vagy más munkákban elfáradt szövetkezeti dolgozók részére.

A zenekar mellett dicséretreméltó tevékenységet fejt ki a csicseri műkedvelő színjátszó együttes, amelynek vezetője és rendezője Tóth Árpád. A csoport évente több színdarabbal lép a közönség elé. Most készül a Kutyaszorító bemutatójára. A tizenkéttagú tánccsoport is rendszeresen szerepel a községben megrendezett alkalmi ünnepélyeken. Ezt

az együttest Tóth Árpádné vezeti.

Élénk kulturális élet van kibontakozóban itt Csicserben. A falu lakói, a földműves szövetkezet dolgozói igénylik a kultúrát. Ezt bizonyítja a CSEMADOK járási bizottsága által itt megrendezett járási népdalfesztivál nagy sikere is. Több, mint 30 résztvevője volt e dalos vetélkedőnek, a közönség pedig nemcsak a döntő idejére, hanem már az elődöntők alatt is megtöltötte a kultúrotthon nagytermét. A csicseri énekesek közül Tóth Bálint, Tóth Emil és az EFSZ egyik traktorosa, Szakács Barna arattak nagy sikert.

Megtekintettük a falusi kultúrházat, amely inkább szövetkezeti klub lehetne, mert bár a helyi nemzeti bizottság tulajdonát képezi, mégis az EFSZ hathatós támogatásával vált a község kulturális életének otthonává. A tömegrezdezvényelc színhelyéül szolgáló nagyterem mellett jól berendezett klubhelyiség is van benne. Hetenként háromszor itt találkoznak a fiatalok. Rádió, televízió, társasjátékok biztosítják a szabad idő kultúrált kitöltését, a hasznos szórakozást. A klub látogatói esztrádműsorokat is gyakorolnak.

Egyenlőre hiányzik még az épületben a központi fűtés. Ezenkívül kellene egy ember, aki az egész költséges berendezés karbantartásáról gondoskodna. Ezt a kérdést az EFSZ oldhatná meg, esetleg egy nyugdíjas megbízásával.

— Bár a kulturális mozgalom támogatásában sokat segít' Deák Péter HNB elnök és rajta kívül is akadnak még olyan aktív dolgozók, mint idős Híres Dezső szövetkezeti tag, vagy Bajusz János és Tóth János — de mégis eredményesebb munkát végezhetnénk, ha még többen is részt vállalnának főleg a szervezésben. — Mondotta Tóth Árpád a kultúrotthon megtekintése után. — Elsősorban a helybeli értelmiség aktivizálására volna szükség.

Biztató a csicseri indulás. Az eddigi eredmények reménytkeltőek. Vigyázni kell azonban, hogy ez a biztató kezdet ne váljék lassan sztagnációvá. Ne maradjanak magukra azok, akik az alapot lerakták. Több támogatással, necsak anyagi segítséggel ösztönözzék őket azok, akiket érdekel a falu kulturális életének jövője.

Az oldalt Irta: Kovács Zoltán