Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-02 / 18. szám

K U L T O R A сл о 2 '< сл u 0£ U > Е föld Itt néma volt és borús, — s zengett az urak hahotája, — szlovák és magyar proletárnak nem volt országa, se hazája. Csallóköz és dombos Gömör rögére hullt könny és verejték. Voltak, kik már a reményüket, mint a holttestet, elföldelték. De bíztunk mi, e komisz ködben, hogy felhasad majd a nagy Hajnal, s megállunk szabad, szép hazánkban mosolygós, rózsás, boldog arccal. Nekünk volt igazunk: ragyog már a szabadság s az akác alól kinézek a nagy, víg mezőre, figyelj, a földünk halkan dalol! Egy boldog induló e reggel! Hullámzó búza, kövér csordák, barna ifjak és derűs vének, virul és kacag ez az ország. A párt vezet s mi menetelünk, gátakat döntünk zászlónk lobog. Hogy pöröly zuhog, tán azt hinnéd, pedig a mi szívünk dobog. Az építészek céltudatos, kiváló munkát végeztek, amikor — három évvel ezelőtt — létrehozták a Szovjet Tudományos Akadémia uuvazziiiirszki részlegének ezt a fontos intézményét, a könyv palotáját, az Állami Tudo­mányos-Műszaki Könyvtárat. A ki­­lencemeletes épület négy föld alatti szintjén tárolják az emberi tudás üsz­­szegyűjtött anyagát: ötmillió könyvet. Az olvasó néhány pillanaton belül megkapja a kfvánt művet. Az első mozzanat, hogy egy elektronikus szá­mítógép egy-két másodperc alatt fel­világosítással szolgál arról, vajon a kért mű egyáltalán ott van-e az in­tézmény könyvállományában. Ha igen, akkor az automatikusan irányí­tott futószalag azonnal az érdeklődő elé helyezi. A könyvtárosok joggal büszkélkednek azzal, hogy az olva­sók legkülönlegesebb kéréseit is tel­jesíteni tudják. Igaz, a novoszibirszki könyvpalnta a világ 54 országának 720 könyvtárá­val és 615 más kulturális szervezeté­vel tart fenn kapcsolatot és rendsze­res csereviszonyt. Érdekes, hogy a könyvtár épületé­ben az egyes tudományos szakmák művelőinek, matematikusoknak, fizi­kusoknak, vegyészeknek, geológusok­nak, orvosoknak, biológusoknak, köz­gazdászoknak külön-külön olvasó­terem áll rendelkezésükre. Bár a 14 olvasóterem mindegyike ezer embert fogadhat be, csak ritkán akadnak nagyobb számban üres helyek. A szi­bériai metropolis 14 főiskolájának, 35 műszaki középiskolájának, vala­mint az „Akadémiaváros“. Akagyem­­gorodok dolgozóinak tudományos ér­deklődését és tudásszomját kielégí­teni nem könnyű feladat. A könyvtár értékes ritkaságai közé tartozik а XIV. és XV. századból fenn­maradt kézírásos evangéliumok és más hithuzgalmi iratok gyűjteménye. A novoszibirszki állami könyvtár hatalmas könyvállománya, épületének szépsége és célszerűsége, valamint teljesen korszerű technikai felszere­lése révén a Szovjetunióban működő 370 ezer könyvtár legjelentősebbjei közé sorolandó. Az egész világon csak nézy nagyobb könyvtár találha­tó, de Ázsiában természetesen ez a legnagyobb. V. D. Már a tavasz sem hív életre A CSEMADOK losonci járási veze­tősége értékes munkatervet dolgozott ki. Nem feledkeztek meg a felszaba­dulás 25. évfordulójának és a világ proletariátus nagy vezérének 100. szü­letésnapjának méltó megünnepléséről sem. Május és június hónapokban a nép­dalosok és a táncdalosok fellépésére kerül sor. Augusztusban ismételten Füleken kerül megrendezésre a nép művészeti csoportok kerületi feszti­válja. Szeptemberben Füleken tartják a járási szüreti ünnepséget, míg ok­tóberben Síden és Sávolyban tartanak nagyobb szabású szüreti ünnepsége­ket. NOVOSZIBIRSZK Ázsia legnagyobb könyvtára Beszámoló a tiszacsernői irodalmi estről Irodalmi estet rendezett a CSEMADOK tiszacsernői helyi szervezete. Ez a kultúrakció a legsikerültebb vállalkozás volt a legkeletibb váro­sunkban. Az esten több mint száz vendég vett részt és akik eljöttek, igazi kultűnélménnyel térhettek otthonaikba. A műsort a nagytárkányi kilencéves iskola elsőosztályos tanulói kezdték meg a „Cica doktor“ című vidám jelenettel és megérdemelten arattak szép sikert a kicsinyek, akik elfáradtak hozzánk, hogy egy kedves színfolttal gyarapítsák műsorunkat. Az est legpompásabb műsorát az irodalmi összeállítás jelentette, ame­lyet a királyhelmeci CSEMADOK adott. A műsort Hajdók Géza tanár ve­zette és ennek keretében több szavaló lépett fel. Teljesen megérdemelten a legnagyobb sikert Török Elemér, a Bodrogköz szeretett költője aratta, saját verseinek szavalásával. Költeményeiből a nép, a nemzet és a föld sze­­retete szólalt hozzánk egy kristálytiszta lelkű művész tolmácsolásában. E helyen is köszönjük illusztris vendégünk jelenlétét körünkben. Szépen csengett Kulcsár Béla, Csonka Kati és Mnravszky László hangja is, akik részben kíséret nélkül, részben Demeter Zoltán háromtagú népi­zenekara kíséretével valóban kitűnő hangulatot teremtettek. A helyi vasúti iskola diákjai gazdagították a programot egy szlovák nép­dalokból és népi táncokból szőtt csokorral és megérdemelt sikert aratlak ezzel. Ezzel is bebizonyult, hogy lehetséges az internacionalizmus realizá­lása nemcsak a munkában, hanem a kultúra terén is. Reméljük, hogy együttműködésünk a helybeli szlovákokkal és ukránokkal a jövőben még jobban elmélyül. Ez legfőbb és legőszintébb óhajunk. Beszámolóm nem lenne teljes, ha nem említeném meg a helyi szervezet színjátszóinak nagyszerű bemutatkozását a „Házasságszédelgö“ című bo­hózattal, amelyet hatalmas tapsviharral jutalmazott a közönség. Csak így tovább, és akkor nem lesz baj a helybeli magyar kultúrélettel! Szépen sikerült az est és nagy kultúrélményt jelentett. Sajnos, a „finá­léba“ egy kis hiba csúszott. A hazafelé induló zenészeket ugyanis a hely­beli huligánok megverték és hegedűiket darabokra törték. Ez szépség­­foltja esténknek és az ügynek bírósági utórezgései lesznek. Sajnáljuk, hogy éppen azokat érte ily ártatlanul inzultus, akik teljesen ingyen vará­zsolták estünket hangulatossá. MUOr. juhász István, Tiszacsernő m m fák/ 1970. április 22-ére, Lenin 100. szü­letésnapjára Berlin központjában fel­épült az NDK egyik legnagyobb tere. Ezen a napon avatják fel Lenin mo­numentális szobrát, mely a tér leg­jelentősebb dísze lesz. A szobor kö­rül 10—17 és 25 emeletes házak épül­nek üzlethelyiségekkel és vendéglátó- berlini dolgozók már teljesen helyre­ipari létesítményekkel. A teret ezen- állították. Az egyes termek üvegfalá­­klvül óriási park teszt majd még szí- ra Lenin munkásságát ábrázoló fest­­nesebbé. A Lenin-tér Berlinnek a má- ményeket helyeztek el. sodik világháborúban lerombolt egyik A Lenin-tér építése abba a közös munkásnegyedében, 250 hektár terű- tervbe illeszkedik, amely szerint Ber­ieten épült fel. lin központját és azon belül az Ale-1895-ben Lenin, Engelsszel való ta- xander-Platzot teljesen átépítik. Nép­­lálkozás céljából Londonba utazott, szerű nevén említve az Amexon egy de erre a találkozásra Engels halála új sor magasépület és 365 méteres miatt már nem került sor. Visszafelé új tv-torony létesül. A környező utcák Lenin megszakította útját, és rövid és azok épületei stílusosan kapcsolód­­ideig Berlinben tartózkodott, s mint nak a hatalmas térhez, édesanyjához írt levelében írta, „most A Lenin-tér környéke sok munkás­­is úgy, mint korábban, a királyi könyv- mozgalmi esemény színhelye volt. tárban dolgozik". 1926. július 28-án berlini munkások A könyvtár a második világháború ezrei tüntettek a Szovjetunió mellett, alatt erősen megrongálódott, de a és az imperialista háború ellen. Bulgária könyvtárai A Bulgár Népköztársaságban a felszabadulás óta eltelt negyed század alatt megötszöröződött a könyvtárak száma, s ma meghaladja a 11 ezret. E könyvtárakban évente átlag hárommillió olvasó fordul meg. Összesen 42 millió 556 ezer kötet áll az érdeklődők rendelkezésére. 1968-ban 40,5 millió könyvet kölcsönöztek ki az olvasók. Bulgária legnagyobb és legfontosabb kulturális intézményeinek egyike és a könyvtárügyek vezető tudományos központja a „Cyril és Metod“ nevet viselő, 1878-ban alapított szófiai Nemzeti Könyvtár, mely egymillió kötettel rendelkezik és mintegy 300 külföldi könyvtárral, könyvkiadóval és könyv­­kereskedéssel tart fenn kapcsolatot. A szófiai Központi Egyetemi Könyvtárat 1888-ban, az egyetemmel egy­­időben létesítették. Ez a könyvtár, amelynek 16 fiókintézménye működik, intenzív kapcsolatban áll a Szovjetunió és a többi szocialista ország, vala­mint az Amerikai Egyesült Államok, az NSZK, Ausztria és Franciaország legjelentősebb tudományos intézeteivel, akadémiáival, egyetemeivel és tudományos társaságaival. A Bolgár Tudományos Akadémia központi könyv­tárának könyvállománya 888 ezer mű. Bulgáriában az első könyvgyűjtemények már а X. században, nem sokkal a szláv irodalom megszületése után jöttek létre. Ezeket rendszerint a ki­rályi udvarban őrizték, úgyhogy csak nagyon kevés olvasó vehette őket igénybe. Az oszmán uralnm alatt a kolostorok voltak a bolgár kultúra írott emlékeinek őrei. A Rila-kolostor ma is gazdag könyvgyűjteményéről nevezetes. Az első modern értelemben veit világi könyvtárakat az úgyne­vezett bolgár újjászületés korszakában, а XIX. század második felében alapították Sumenben, Lomban és Szvistovban. —i—ő Szép elgondolások Május 9-én, a Győzelem Napján Nagydarócon tartják a már hagyo­mányossá vált „Erdőszéli találkozót“. Az idei körzeti CSEMADOK napra Rappon kerül majd sor. júniusban Sá­volyban tartják meg a CSEMADOK fiataljainak bevonásával a nagy kör­zeti ifjúsági találkozót. Lehár Ferenc születésének 109. évfordulóján Loson­con tartanak in :pi estet. A járási ter­vek között szerepel Kodály Zoltán és Bartók Béla-estek rendezése is. Sőt, a járási színjátszók és irodalmi szín­padok járási fesztiváljának a megtar­tása sem maradt ki a munkatervből. Az irodalmi- és zenei-estek között szerepel pl. „Lenin Maajkovszkijról“ című előadás. A losonci Kármán Jó­zsef irodalmi kör íróival három szer­zői est van a járás területére beszer­vezve „Palócföld a hazám“ címmel. Rappon a körzeti, majd Utána Loson­con a járási szavalóversenyt tartanak. A helyi szervezetek közül öt község­ben rendeznek kérdés-felelet estet. Irodalmi vetélkedő is lesz az idén a CSEMADOK mellett működő ifjú­sági klubok részére. Sólyom László Az EPOCHA Könyvkiadó magyar szerkesztőségének fő kiadói pro­filja a CSKP KB és az SZLKP KB hivatalos pártanyagainak magyar nyelvű kiadása. Ezek alapvető ka­tegóriája a hivatalos pártdoku­mentumok, pártépítési kiadványok, politikai aktualitások, továbbá a pártszervezetek és pártaktívák, valamint a különböző fokozatú pártoktatás részére kiadott párt­oktatási anyagok. Évenként átlag mintegy 100 ki­adói ív terjedelmű különböző fent felsorolt kiadvány jelenik meg magyar nyelven. A pártkongresszusokat megelő­ző, valamint a kongresszusi idő­szakban (amint az 1970—1971-es években várható) a kiadványok száma szám szerint is és terjede­lemben is (a kiadói ívek terjedel­mében) jóval meghaladja a szoká­sos évi átlagot. ★ Az SZLKP KB Epocha Könyvkiadója Magyar Szerkesztőségének 1970. évi kiadói terve (Történelmi, társadalomtudomá­nyi, politikai, szépirodalmi s párt­építési kiadványok) GUSTAV HUSÄK: Tanúvallomás a Szlovák Nemzeti Felkelésről A szerző, mint a SZLKP V. ille­gális vezetőségének tagja, a Fel­kelés egyik szervezője és veze­tője, könyvében tanúvallomást tesz a legújabb kori szlovák tör­ténelem határkövét jelentő ese­ményről. Megjelenik az I. negyedévben. A Szlovák Tanácsköztársaság válogatott dokumentumai Az MSZMP KB Párttörténeti Inté­zete és Szlovákia Kommunista Pártja Párttörténeti Intézete a szlovák, cseh és magyar nép közös internacionalista küzdelmének kí­ván emléket állítani a Szlovák Ta­nácsköztársaság válogatott doku­mentumainak közreadásával. Megjelenik а II. negyedévben. GUSTÁV HUSÄK: Válogatott beszédek Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezető politikusának álláspont­ját tükrözi ez a könyv a párt és az állam 1968 januárjától 1969 májusáig terjedő válságos idősza­kéban, s azt a rendkívüli erőfeszí­tést és igyekezetét, amellyel ki­vezette a pártot a válságból. Megjelenik а III. negyedévben. V. P. BOROVIČKA: Ki ölte meg a látnokot? A szerzőnek sikerült rendkívül vonzó és Hanussen életét hűen ábrázoló művet alkotnia. Borovič­ka követi Hanussen életét gyer­mekkorától egészen a hitleristák általi alattomos meggyilkolásig. M. HAVRAN: A pártfegyelem és párterkölcs A CSKP KB májusi és az SZLKP KB júniusi plénuma egyebek kö­zött hangsúlyozta a pártfegyelem kérdését és érvényesítésének szük­ségességét a pártban. A kiadvány népszerűén magyarázza a pártfe­gyelem s a kommunista erkölcs kérdéseit. Megjelenik а III. negyedévben. ST. JÄGERMANN: A demokratikus centralizmus alapelvei A könyv a pártélet alapelvének az utóbbi években bekövetkezett torzulásával foglalkozik. A szerző exakt módon elemzi a demokra­tikus centralizmus szükségszerű­ségét a pártéletben. Megjelenik а IV. negyedévben. A CSKP Pártfőiskolájának szerzői munkaközössége: A pártépítés és pártmunka időszerű kérdései A könyv rendkívül időszerű ta­nulmányokat tartalmaz a pártmun­ka elméleti és gyakorlati kérdései­ről. A szerzők a CSKP KB májusi és szeptemberi plénuma határoza­taiból indulnak ki. Megjelenik а IV. negyedévben.

Next

/
Thumbnails
Contents