Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-02 / 18. szám
Módosították a Munka Törvénykönyvét IoÍVnS tanácsok hasznos tívUiviiStUfYc Ez év Január 1-én lépett érvénybe a Munka Törvénykönyvét módosító Tt 153/1909 sz. törvény, amelynek egyes cikkelyei az egységes földművesszövettoezetek tagjaira és azokra az állandó munkaviszonyban levő dolgozókra vonatkoznak, akik nem tagjai valamelyik egységes földművesszövetkezetnek. Az adott egységes földművesszövetkezettel érvényes munkaszerződést kötött dolgozókra azonban az új törvénynek minden Cikkelye vonatkozik. Ennek, az egységes földművesszövetkezetek szempontjából rendkívül fontos törvénynek cikkelyei külön feltüntetik, hogy a bennük tartalmazott rendelkezések, szabályok stb. közül melyik vonatkozik az EFSZ-ek tagjaira is. Abban az esetben, iha az adott törvénycikk nincs kiegészítve ez Ilyen figyelmeztető megjegyzéssel, ügy kizárólag a munkaviszonyban leütő szövetkezeti dolgozókra vonatko-A Munka Törvénykönyvének módosítása elsősorban a népgazdaságunkban általában meglazult munkafegyelem szilárdítását célozza. A módosító toj törvény több cikkelye pedig kidomborítja a kötelességekkel általában túlterhelt vezető dolgozók jogait. Az egységes földművesszövetkezeíekben gyakran okoznak nehézségeket a munkaerő-gazdálkodás mindmáig megoldatlan problémái. Az új jfiörvény ezért félreérthetetlenül kimondja, hogy a csehszlovák állampolgár mikortól kezdve jogosult munkajogi ügyletekre, tehát arra Is, hogy saját elhatározásából vállalja az ezzel összefüggő kötelességeket és önmaga gyakorolhassa jogait. Erre annak a naptári évnek elejétől jogosult, amelyben véget ér az iskolakötelezettsége. Ez a rendelkezés rendkívül fontos és előnyős is, mert alkalmat ad arra, hogy az érdekelt EFSZ a még iskolaköteles fiatalok sorából megnyerje azokat, akik hajlandók a mezőgazdasági munkára. Az EFSZ vezetősége azonban csak az iskolakötelezettség megszűnése után egyezhet meg az érdekelt fiatalokkal a munkába állásuk időpontjáról. (Lásd a szóban forgó törvénynovella 11, §-ának 1. bekezdését.) Lényeges módosítást tartalmaz az említett törvénynovella 25. §-ának 2. d) bekezdése, mely szerint minden közület, tehát minden egységes földművesszövetkezet is felfogadhatja az olyan dolgozót, aki előző munkáltatójával pereskedik és jogilag még fennáll a munkaviszonya (amelynek megszűnését a személyi igazolványban külön bejegyzéssel és bélyegzővel tüntetik fel). Az adott közület (földmüvesszövetkezet) azonban az ilyen dolgozót csak a per jogerős lezárásának napjáig alkalmazhatja. A Munka Törvénykönyve módosított 32. §-ának megfelelően ezentúl minden munkaadó (közület, EFSZ) kötelessége, hogy az egy hónapnál rövidebb időre felfogadott dolgozókon kívül minden dolgozóval írásba foglalt munkaszerződést kössön. Erre akkor is köteles, ha önjogúságától megfosztott, vagy csak korlátozott ön- Jogúsággal rendelkező dolgozóról van szó, aki azonban bejelenti igényét az írásba foglalt munkaszerződésre. Ez a módosítás elvi Jellegű. Előbb ugyanis jogerősek voltak a csupán szóbeli munkaszerződések is. Az írásba foglalt munkaszerződések jelentőségét, főleg az így megkötött szerződések félreérthetetlenül fogalmazott szövegében, tehát pontosan lerögzített tartalmában láthatjuk. Ez a tény kizárja annak a lehetőségét, hogy bárki kétségbe vonja azt, amiben a szerződő felek a munkaszerződés alapján megállapodtak. Az írásba foglalt munkaszerződéseket mellőző közületek saját érdeküket kockáztatják. Előfordulhat ugyanis, hogy amennyiben kétes a szóbeli munkaszerződés tartalma, vagy annak valamelyik része, és a dolgozó ezt illetékes helyen (bíróság, szakszervezet) kifogásolja, az írásba foglalt munkaszerződés hiánya a munkáltató ellen szóló érvek egyik© lehet. A motor leállítása után közvetlenül I sok autós még egyszer nagy erővel a gázpedálra lép. A gyújtás levétele előtti gázadásnak az a következménye, hogy a hengerekbe friss keverék szívódik, amely már nem ég el. A friss keverék a hengerekben különösen télen jó — mondják —, a motor ugyanis könnyebben „beugrik“. Nagyon logikusnak látszó érvelés, — mégis hibás. A beszlvett keverék ugyanis megváltozik. Amikor a motor leltül, az üzemanyag-küd benzin formájában lecsapódik a hengerfalakon. A benzin lemossa a motorolaj kenési filmjét, és így a dugattyú szárazon jár. A következmény: nagyobb mértékű kupás. © A ma ismert 99 kémiai elem közül 43 található meg az autóban. Még az arany is. A Ro-80 kétkörös fékrendszerének folyadéktartályaiban a szivárgási veszteséget jelző, lámpát felvillantó kontaktusokat aranyréteggel vonták be. Az arany nem oxidálódik, így a figyelmeztető lámpa működésében nem léphetnek fel zavarok. © Az ENSZ Gazdasági Bizottságának adatai szerint az európai országok közül a személyautók száma Franciaországban a legnagyobb. A magángépkocsik száma országonként: Franciaországban: 10 millió 400 ezer, Nyugat-Németországban: 9 millió 980 ezer, Angliában: 9 millió 887 ezer, Olaszországban: 6 millió 322 ezer. © Bizony, ez nagy könnyelműség... Megfordítják a slusszkulcsot, majd kiszállnak és hosszas bócsózkodásba kezdenek. Talán még néhány csomagot is fel keli rakni. A lámpa ég, már régen indulni kellett volna. A gyújtóberendezés igen érzékeny részei a megszakító vékony platinréteggel bevont felületei. A hosszas álldogálással ezeket a nem éppen olcsó alkatrészeket a szó legszorosabb értelmében „meg lehet sütni“. © Freddie Dixontól. a ma már nem élő autóversenyzőtől származik az a javaslat, hogy az autó szempontjából kissé „barátságosabb“ formát adjanak a járdaszélt szegélyező kockaköveknek. Ogy gondulta, ha az úttest felöli oldalon ferdén levágnák a kockákat, a gumik kevésbé szenvednének kárt, hiszen igen sok helyen engedélyezett a járdán való parkolás. Egy vadásztársaság A szőgyéni vadásztársaság 4400 hektár. vadászterülettel rendelkezik. Ez viszonylag elég nagy terület ahhoz, hogy eredményes vadgazdálkodást folytassanak. A revír nagy részét mezőgazdasági földek alkotják, de nem ritkák a nádasok, lomblevelű erdők és a mesterségesen telepített fenyőültetvények sem. A magyarszőgyénl halastó feletti terület az idén is gazdag fácánosnak bizonyult. Ez ■ugyanis dombos terület, ahol a réteg- Vonelak Irányába húzódó terraszok védik a talajt az erózió ellen. A teraszok tetején örökzöld fenyőfák díszlenek, s ezek jó rejtekhelyül szolgálnak a fácánokra leső vadászoknak. A múlt évi tervet a szőgyéni vadászok lőttvad szempontjából teljesítették. Amint tudjuk, december 31-ével minden haszonvad vadászata tiltva van. Januárban viszont lehetőség nyílt az élő nyulak fogására. Az idei fogás azonban nem a várt sikereket eredményezte. A nyulak nem futottak a hálóba, hanem előtte megfordultak és visszairamodtak. A fogás két napig tartott, s mindössze* húsz élőnyulat sikerült rabul ejteni. A környékbeli vadásztársaságok sem nagyon dicsekedhetnek eredményeikkel. Muzslán 18, Érsekújvárott pedig csupán 60 élőnyulat fogtak, pedig az utóbbi helyen nagyon sok nyúl van. Néhány évvel ezelőtt járt Szőgyénhen égy hálóspecialista, aki azt mondta, hogy csak sárban érdemes „hálózni“, mert ilyenkor a háló szín© egybeolvad a szántóföldével. Az idei tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy neki volt Igaza. A vadászidény befejezése után a társaság gazdasági felelőse, Stano János, a vadetetésre fektette a fő hangsúlyt, s ez érthető is, hiszen tulajdonképpen a jövő évi vadállomány megalapozását segítették elő ezzel az intézkedéssel. Télen minden vad közélébb húzódik a településhez, és takarmány hiányában egészen a l^íflíiő házakig is bemerészkednek. Ezt használják ki az orvvadászok, akik dróthurkokat helyeznek a nyúl csapásaira. Nem szép dolog ez, de ha elegendő takarmányhoz jutnának a határban a vadak, akkor biztosra vehető, hogy kevesebb állat válna a tőrrakök zsákmányává. A szőgyéni vadászok lelkiismeretes vadetetést végeztek. Az etetési munkálatokból leginkább Fazekas János, Stano János, Nágel Imre, Varga Zoltán és Bálik elvtársaik vették ki részüket. A nyulak és őzek etetését nagy tápértékű szálastakarmányok adagolásával biztosították. Az ígéretes fácán- és fogolyálíomány részére gaboneocsű és más szemestakarmány etetőkbe történő elhelyezésével biztosítottak veszélytelen éttelelést. A takarmányok széles skáláját át kell szűrnünk pillanatnyi lehetőségeink nagyszemű rostáján. Ha szerényen Is gondozzuk vadállományunkat, mindig többet érünk el vele, mintha egyáltalán nem törődnénk velük. Sokszor még a félméteres hó sem riasztotta vissza a vadászokat a közérdekű munkától. Néha még a vasárnapokat is feláldozták a lelkes vadászok. A vadásztársaság legidősebb tagja, Bartos Imre bácsi, az elszaporodó ragadozókra hívta fel a vadásztársaság figyelmét. Különösen a sasféléik és más szárnyas ragadozók tizedelik meg a szépnek ígérkező vadállományt. Imre bácsi már hetven éves, de még mindig nagy lelkesedéssel kapcsolódik be a vadászegyesület munkájába. Megemlítette többek között, hogy ezelőtt 6—8 évvel saját maga 250—300 ragadozó madarat lőtt le évente. Ma már tőle nem lehet várni hasonló teljesítményt, mert a 70 esztendő eléggé megviselte ezt a vtgkedélyö efntTerr. — A fiatalabbakon. van a sor, nekik kellene folytatni a ragadozóik irtását, amelyek gyakran nagy károkat okoznak a vadállományban. A legveszélyesebb az északi ölvv elterjedése, mivel ezek a ragadozók az északi vidékekről telenként áthúzódnak a mi vadászterületeinkre, s ha elhanyagoljuk irtásukat, minden fáradozásunk kárba veszhet — mondta egy összejövetel alkalmával a vadásztársaság gazdasági felelőse, Stano János. Reméljük, hogy a szőgyéni vadásztársaság a jövőben is eredményes vadgazdálkodással sorakozik fel az élenjáró vadásztársaságok közé. További munkájukhoz sok sikert kívánunk! Moncz László, Szőgyén Fél évszázad a szakmában A gombai cseléd házak egyikében született 1903-ban Szakáll Béla bácsi, a pozsonyi cipészszövetkezet diósförgepatonyi műhelyének mestere. Édesapja a Wiener gróf cselédje volt. Csakhamar ő is megismerkedett a mezei munkákkal, hiszen már zsenge gyermekkorában a grófi földeken dolgozott. A család óhaja azonban az volt, hogy szakmát tanuljon. Így választotta Béla bácsi a cipész szakmát, mivel ez tetszett neki legjobban. A víg kedélyű fiú Pozsonyban tanulta a mesterséget. Felszabadulása után egy ideig tanítómesterénél dolgozott, majd a pozsonyi Beck-féle cipőgyárban volt mester. Később Dióspatonyban telepedett meg, alhol műhelyt nyitott. Az akkori rozoga kis házból azóta szép, villaszerű épületet, köréje pedig szépen virágzó gyümölcsöst v,a->Tc,o)t a mindig derűlátó, humoros természetű cipészmester. Meglátszik, hogy földművesek és cselédek közt nevelkedett, mert örökre gyökeret vert benne a föld szeretető. A jóízű Starking, Jonathán és Delicious almák a legnagyobb szakértelemről tesznek tanúbizonyságot. Hozzáértése persze nem a semmiből született. Béla bácsi sokat olvas, tanul, tapasztalatokat gyűjt még ma is. Könyvespolcáról nem hiányoznak a különböző szakikönyvek, de mint ahogy mondja, munka közben Is sokat tanul, hisz sok ember megfordul a műhelyében, köztük szakemberek is, akiktől beszéd közben sokat el lehet „lesni“. — Még Latabár Kálmán cipőjét is javítottam, amikor Pozsonyban dolgoztam — Jegyzi meg büszikén Béla bácsi, Dióspatonybán 1953-ig dolgozott a saját műhelyében, majd 1963-ig a pozsonyi cipészszövetkezet duneszerdahelyi szalonjában, mert mint kisiparos nem bírta tartani a lépést a haladással. Azután hazatért Dióspatonyba, s tovább dolgozott, mint a fent említett szövetkezet dolgozója. Szereti, kedveli és kiválóan érti mesterségét. Öt is szeretik és kedvelik az emberek. Saját bevallása szerint talán bele is betegedne, ha nem dolgozhatna. Nemcsak Patonyban ismerik őt. Két évvel ezelőtt elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő tovább akar dolgozni, amíg egészsége engedi. Még ma is tizenkét-tizenihárom órát tölt a cipők mellett naponta. Munkája elismeréséül több oklevelet kapott. Műhelyét a „Gyors, példás és minőségi szolgáltatások részlege“ oklevéllel tüntették ki. Reklamációja még nem volt soha. Az üzem vezetősége minden évben jutalomüdülésben részesíti őt. Béla bácsi úgy ismeri már a tátrai és más üdülőket, mint más a saját tenyerét. — Nagyon sok szakember tanult már mesterséget az én műhelyemben. Sajnos, a fiatalok nem elég kitartóak ebben a szakmában. Talán jobban meg kéne fizetni a jó szakembereket — fejezte be elbeszélését Béla bácsi, az örökké vidám és mosolygós arcú, nagy közmegbecsülésnek örvendő cipészmester. Pongrácz Gábor A szamóca védelmére -HERYL80! A szürkepenész (Botrytis cinerea) ellen a kerti szamócát előszűr virágzása kezdetén, másodszor pedig teljes virágzása végén, tehát 10—14 nap elteltével permetezzük. A Heryl 80 készítménnyel harmadszor is permetezett szamóca csupán konzervipari feldolgozásra alkalmas! ' A Heryl 80 — a kertészek segítőtársa, melyet a drogériákban, a magkereskedésekben és a Jednota boltjaiban szerezhetik be. Gyártja: a J. DIMITROV VEGYI MÜVEK, n. v„ Bratislava Óvjuk a helyiségek falát és padlózatát a penésztől ! Ebben segít a nagy hatású Heryl 80 készítmény. Elég 1 gramm egy négyzetméterre és a penész terjedését meggátoltuk. A Heryl 80 készítményt a drogériákban, a nagykereskedésekben, illetve nagyobb tételekben a- Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnál szerezhetjük be. Gyártja: a J. DIMITROV VEGYI MÜVEK, n. v„ Bratislava OŠETRENIE STIEN PROTI PLESNI i
