Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-02 / 18. szám
IPOLYTÚL A TISZÁIG Zádor (Folytatás az 1. oldalról.) lenleg mintegy 100 hektáron késlel tetl a tavaszi munkákat. Sürgős len ne a silókukorica és a tavaszi keve rékek vetése. Egyébként a jó szerve zés és gépesítés révén 190 hektáror öt nap alatt földbe tették az árpát. Novák István agronómus örömmé újságolta, hogy az utóbbi évekber náluk is nagyot fordult a gazdálkodás kereke. Nem is olyan rég csupár 15—18 mázsás hektárhozamokról be szélhettek búzából. Akkortájt szinti hitetlenkedve olvasták az újságok bői, hogy Csallóköz, Mátyusföld egyes üzemeiben 50 mázsa búzát is ad a föld hektárja. Most már ők is 40 mázsáról beszélhetnek s lehet eljön az idő, hogy utolérik a nyugat-szlovákiai üzemek eredményeit. Minden bizonnyal ez nem utópia, hiszen most is mindent megtesznek, hogy az idő okozta lemaradást behozzák. A közelmúltban például — tekintettel a talajvizes területekre — 210 hektáron repülőgéppel végezték a búza és a legelő fejtrágyázását. A búzára egy mázsát, míg a legelőre két mázsa műtrágyát juttattak hektáronként. Ami a legelő termését illeti, nagy szüksége van rá a szövetkezetnek. Ugyanis az elmúlt években törzs könyvezett dán tehenekhez jutottak amelyek kiváló legelőt igényelnek Következményeként az évi fejési átla guk 3900—4000 liter, mely rekord mennyiséget jelent a környéken. (Rimaszombati járás) A zádori szövetkezetben a mostoha időjárás miatt egyszerűen felrúgták a vetésforgót. Bettes Aladár elmondotta, hogy mivel a talajvíz lehetetlenné tette az árpa vetését, a kukoricára szánt terület egy részét igénybe vették annak reményében, mire sor kerül vetésére, lehetővé válik a föld művelése. Bettes elvtárs sem elégedett a műtrágya ellátással. Főként szuperfoszfátból mutatkozott hiány. Magyarbőd Nagydaróc (Losonci járás) Orosz Tibor mechanizátornak sok bosszúságot okozott az idei tavasz. Előszöris a gépellátásra panaszkodott. Még a múlt év végén kifizettek egy ZT-300-as traktort, kultivátort és ötös ekét. Bosszantó, hogy még a --------—... mai napig sem kapták meg a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott gépeket. A Gömör és Nógrád határában lévő községben a tavaszi munkát három héttel később kezdték meg, mint az előző években. Persze még így sem sikerült egészében bevetni a tavasziaknak szánt földterületet. Sok a nedves rész (folt), amelyet a legjobb akarat mellett sem tudtak megművelni. Azokra a helyekre csak a későbbi időben vethetnek valamilyen takarmányfélét. A műtrágyát sem tudták mindenütt géppel elvetni, s bizony több helyütt kénytelenek voltak kézzel elszórni. A nagydaróci határ erősen dombos. Mivel olvadáskor a talaj nem volt megfagyva, jelentős károkat okozott a hóié, és sokhelyütt kimosta a gabonát. | — Bosszúságból elegünk volt az idén — vallja Tóth János elnök. — De azért bizakodunk. A május, a kedvező nyárelő sok mindent jóra fordíthat. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a szélsőséges időjárás sok bosszúságot, gondot okoz mezőgazdasági üzemeinknek. Mindamellett azonban egy pillanatig sem vitatható az igyekezet, amelyet földműveseink kifejtenek, hogy a mostoha időjárás következményeit mérsékeljék. Szorgalmuk minden bizonnyal meghozza a várt sikert. (aándor — tóth) Bodnár Ferenc már több mint egy évtizede agronómusa a 700 hektáros szövetkezetnek. A I mostoha időjárás neki is sok bosz! szúságot okozott az idén. Negyven hektár repce kifa- I gyott, s bizony a ľ tavasziak vetése is 1 nagyon lassú ütemben haladt. Április utolsóelőtti hetében már-már úgy látszott, sikerül befejezniük a vetést. Az időjárás azonban álljt parancsolt. Április 23-án zengett, villámlott, olyan zápor zúdult a földekre, hogy néhány napra abba kellett hagyni a munkát. — Jő két hetet késtünk a tavasziak vetésével — állapította meg a tapasztalt szakember. — De azért én bízom a jó termésben. A Magas-Tátra vidékén május elején is vetnek, — mégis magas hozamokat érnek el árpából. Minden a májustól függ. Ha csapadékos, meleg lesz az időjárás, bizakodhatunk. Az Idősebbek emlékeznek már hasonló tavaszra, s mégis szép termést takarítottak be annak idején. — És ha véletlenül nem kel jól az árpa? — Akkor babot vetünk. A mi határunkban elég magas hozamokat érünk el abból is. Persze, nemcsak a májusra bízzák a jő termést. A földet különös gonddal művelték és vegyes műtrágyából tiszta tápanyagban 230 kilót adagoltak hektáronként. Hazánk felszabadulásának huszonötödik és V. I. Lenin születésének századik évfordulója évében került sor először a szlovákiai Szocialista Ifjúsági Szövetség Nemzetiségi Tanácsa, valamint a SZSZK Iskolaügyi Minisztériumának nemzetiségi osztálya megrendezésében a csehszlovákiai magyar tanulóifjúság iskolán kívüli irodalmi és kulturális tevékenységé- i nek országos seregszemléjére. Az í. Szlovákiai Magyar Diáknapok j április 24-től 28-lg voltak megtartva j a 450 éves, mégis örökifjú, egyre ro- I hamosabban fejlődő városban, Érsekújvárban. Az átlagos kulturális színvonalat minden együttes és egyéni szereplő 1 elérte, persze volt sok kiváló teljesít- I meny is, amit leginkább a nézők lel: kesedése igazolt. A sok-sok fellépés ' és bemutató közül a legtöbb taps I talán a Pozsonyi Általános Középiskola színjátszóinak jutott, akik Cal- I deron: „Huncut kísértetek“ című háromfelvonásos vígjátékát mutatták be Kulcsár Tibor rendezésében. Az együttes legkiemelkedőbb egyéni teljesítj ményét G. Molnár László nyújtotta Cosme szerepében, s ezért az alakításért elnyerte a zsűri egyik különdíját, csoportja pedig a színjátszók II. kategóriájában az első helyre került, s ezzel megelőzte a szintén jó I teljesítményt nyújtó Komáromi Általános Középiskolát és az Ipolysági MMK színjátszóit is. . A színjátszók i. kategóriájában a 1 Jókai Kilencéves Alapiskola szlnjátj szói szerezték meg a győzelmet, a Gútai és a Besenyői Kilencéves Alapiskola diákjai előtt. A Fiileki Általános Középiskola színjátszó együttese a „Kocsonya Mihály házassága“ című cgyfelvonásos színmű bemutatásáért elismerésben részesült. Szintén elismerő oklevelet kapott a kassai „Glóbusz“ bábszínház, mely színvonalas és érdekes bemutatójával megnyerte a közönség elismerését. Az irodalmi színpadok vetélkedőjéből a Losonci Építészeti Szakközépiskola „Korunk“ irodalmi színpada került ki győztesen a „Népballadák“ című összeállítás sikeres bemutatásával. Második helyen a Pozsonyi „Forrás“ irodalmi színpad végzett, míg a harmadik díjat az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpad nyerte el. A zsűri különdíját a Királyhelmeci ORIENT irodalmi színpada kapta, továbbá Havasi Péter rendező, valamint Lovas Zsuzsa ás Sárközi Katalin a legjobb női szerep alakításáért. Nagy volt a verseny a szavalók és prózamondók népes mezőnyében is. A versmondók 1. kategóriájának győztese Gulyás Györgyi Párkányból, 2. Rász Katalin Nagymácsédról, 3. Kaszás Attila Komáromból. A II. kategóriában Koncsol Mária szerezte meg a győzelmet Színáról, 2. Molnár Rozália, Nagymegyer, 3. Siket Ágnee, Ipolynyék. A III. kategória 1. helyén Mács Anna rimaszombati versenyző végzett, 2. Jobbágy Mária, Komárom, 3. Pokstaller Éva, Somorja. A prózamondók I. kategóriájának győztese Száz Ildikó Deákiból, 2. Szabó Ildikó, Párkány, 3. Hank Mária, Rimaszombat. A II. kategória, első helyezettje Tari Mária losonci versenyző, 2. Mocsári Éva, Ipolyszakállas, 3. Misák Roman, Érsekújvár. A III. kategória élén Csontos Szilvia érsekújvári versenyző, 2. Lukacsovics Mária, Szene, 3. Szabó Gizella, Komárom. A jó színvonalú, nemes vetélkedő után elmondhatjuk, hogy valóban teljesítette feladatát. Jő mulatság, férfimunka volt a javából. Bár voltak hiányosságok is, de reméljük, hogy az elkövetkező években már a levont tanulságok alapján egy jobban megszervezett, még jobb és színvonalasabb rendezvényen mérheti össze tudását a csehszlovákiai magyar diákság. Kádek Gábor Védjük erdőinket! 4- Még nem volt ennyi vad erdeinkben + Szlovák Nemzeti Felkelési Parkot létesítünk + Üj szállítóeszközökre lenne szükség 4- Az erdőgazdaságok várják a martini gépgyár traktorát 4" Áprilisban emlékeztünk meg az erdők hónapjáról. Szlovákia mintegy kétmillió hektár varázslatos szépségű erdővel dicsekedhet. Szép az erdő a síkságokon, de a legszebb az égbenyúló hegyekben, Szlovákia északi részein, ahová szívesen látogatnak úgy a bel-, mint a külföldi turisták. Ezért az erdőgazdaságok egyre több lehetőséget nyújtanak üdülőtelepek létesítésére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az idén az Alacsony-Tátra természeti szépségekben gazdag tájait az Alacsony-tátrai Szlovák Nemzeti Felkelés Parkjává nyilvánítják, ami azt jelenti, hogy ezen a területen a Magas-Tátrához hasonlóan több lesz a pihenési, üdülési lehetőség. Azt mondja a nóta, hogy akkor szép az erdő, mikor zöld, de ehhez hozzátehetnénk, hogy akkor, ha hallani benne madárdalt és olykor-olykor elsuhan az erdőlátogató szeme előtt egy-egy fiatal őz, szarvas, vagy zerge ugrik az egyik szikláról a másikra. Egyszóval, ha az erdő vadaktól népes. Örömmel mondhatjuk, hogy az elmúlt évek vadvédelmének eredményeként ennyi vad még sosem volt erdeinkben, és számuk egyre növekedik. Olykor-olykor brummogó mackókat, kedves medvebocsokat is láthatnak a szerencsések, mert a medveállomány is rendkívüli módon elszaporodott. Persze az erdő nemcsak szép látványt nyújt, hanem jelentős tüzelőanyagot és bútorfát is ad a népgazdaság számára. Ezen a téren már nem olyan rózsás a helyzet. Ugyanis csökkent a kivágásra érett fa mennyisége, ami azt jelenti, hogy nincs annyi százéves erdőnk, mint például a harmincas években. A nagy erdőkben a fákat általában százéves korban vágják, mert addig nőnek a legtöbbet évenként. Tűlevelű fából még van elég, de főleg a papírgyárak számára több lomblevelű fa kellene, annál Is inkább, mert a dunai vízierőmű építkezései miatt a Csallóközben nagy területű erdőt kell kivágni, A kivágásra érett fa mennyiségét lényegesen növelhetnénk, ha nyárfaerdőket létesítenénk. Ugyanis ezeknek hektárja évente mintegy 20 köbméter fát terem. Bár a fakitermelés csökkent, ennek ellenére általában elég fát biztosítottunk a fafeldolgozó üzemek számára, azonban sokszor bajt okoz a szállítás. Ezért több drótkötélpályát és megfelelő traktorokat kellene adni az erdőgazdaságok számára. A szakemberek szerint jó képességekkel rendelkezik a martini gépgyár traktora, tehát minél előbb sorozatban kellene gyártani. Nagy kincs az erdő, ezért védjük a fákat és növeljük területét. A múlt évben mintegy 20 ezer hektárt tásítottunk, idén 21845 hektárt akarunk beültetni. De még jobban kellene fokozni az ütemet, hogy még több ős szebb erdőben gyönyörködhessenek a kirándulók ős több nyersanyagot kapjon nemzetgazdaságunk, (balia) Tízéves a Dél-Zempléni Élet Immár tíz éve annak, hogy Trebišovban — a területi átszervezés következtében létrejött új járási székhelyen — megjelent a JPB és a JNB hetilapja, melynek főszerkesztője Kaszonyi István elvtárs lett. Az I960 április első hetében két nyelven megjelenő hetilapnak első feladata a megszüntetett járásokban felmerülő problémák konszolidálása lett, ami bizony nem volt könnyű, hisz a nemzetiségi súrlódások mellett a járás földmfivesszövetkezeteinek egy része a felbomlás határán állt, míg több községben éppen az EFSZ-ek megalakításával bajlódtak. A lap szerkesztősége azonban nem riadt vissza a nehézségektől. A szocialista sajtónak megfelelően csakhamar kiépítette a munkáslevelezők hálózatát. A Dél-Zempléni Élet megalakításának 10. évfordulója alkalmából minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a lap szerkesztősége nem végzett hiábavaló munkát. Az újságban megjelent írások, bírálatok és projwigációs jellegű cikkek a járás dolgozóinak érdekeit szolgálták. A lap, valamint a szerkesztőséget irányító JPB tiszteletére és becsületére válik, hogy a Dél-Zempléni Élet nem ingott meg még a jobboldali opportunisták és ellenforradalmérok nyomása alatt sem. Ellenkezőleg: hűen kitartott a marx-leninizmus alapkövetelményei mellett, s egy percre sem feledte el, ihogy hazánk érdekei szorosan összefüggnek a többi szocialista országok érdekeivel a nemzetközi proletáriátus megszilárdításával. Ma már közismert tény, hogy Szlovákia járásai között éppen Trebišov állta legjobban a sarat, illetve az ún. demokratikus szocializmus virágzásában, csupán ott mertek szembehelyezkedni az akkori Központi Bizottság határozatával, mely a varsói tanácskozással kapcsolatban született. Igaz, ez utóbbi miatt sok rágalom is érte a szerkesztőséget. A Dél-Zempléni Élet fennállásának egy évtizedes pályafutása alatt nemcsak népszerűségre tett szert, hanem pártos felkészültségével méltó helyet vívott ki és felsorakozott a többi pártsajtó mögé. És mindezt az olvasók, a levelezők és a többi munkatársak segítségével érte el. Így vált a járási újság a párt járási bizottsága és a JNB segítő társává, és így lett a tőketerebesi járás lakosságának legkedveltebb újságja. Kertész Pál, a Kelet-Szlovákiai KP dolgozója HELSINKIBECS Tán nem szorul külön bizonyításra, hogy a helsinki szovjet-amerikai fegy vérkor Iá tozási tárgyalások, illetve előzetes megbeszélések a Szovjetunió kove t keze te s bé kép о 1 it iká ja ered mé nyeképpe n va 1 ósul ta к meg. Tény viszont az is, hogy ezeken a megbeszéléseken nem születtek meg eredmények. A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást álláspontjukról. Ugyanakkor bíztató előjelként könyveltük el, bogy a megbeszélések légköre kedvező volt. A helsinki párbeszéd egyetlen konkrét eredménye — s ez korántsem elhanyagolandó momentum — az újabb találkozó, a bécsi „második menet“, ahogyan a diplomáciai zsargon nevezi. A Bécsben tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség összetétele — a diplomatákon kívül egy egész sor szakember, katonai, távközlési stb. szakértők kaptak helyet a delegációkban — arra enged következtetni, hogy valóban érdemi tárgyalásokra készült fel a két nukleáris szuperhatalom. A megbeszélésekről kiadott hivatalos jelentések természetszerűleg — szűkszavúak, nehéz lenne következtetni belőlük a tárgyalások állására, esetleg kimenetelére. De így volt ez Helsinkiben is, tehát az osztrák fővárosban összesereglett újságírókat, politikai megfigyelőket nem érte meglepetés. Az a tény, viszont, hogy a küldöttségek két hónapra biztosítottak szállást maguknak, arra enged következtetni, hogy hosszas eszmecserére van kilátás. De nem is lehet ez másként. Bonyolult, az emberiség jövője szempontjából sorsdöntő kérdésekről van szó, A bécsi megbeszélésekkel egyidejűleg viszont figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a tárgyalások — a stratégiai és nukleáris fegyverkezés korlátozásáról van szó — mindössze egy részét alkotják a Szovjetunió leszerelési politikájának, amely mint ismeretes, az általános és teljés leszerelést tűzte ki célú). Ha viszont felidézzük a Szovjetunió javaslatait, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a genfi leszerelési tárgyalásokon és egyéb nemzetközi fórumokon hangzottak el, világossá válik, hogy Moszkvában nem zárkóznak el a részleges megállapodások elől sem. Abban az esetben természetesen, ha ezek valóban a béke, a leszerelés ügyét és nem a világ közvéleményének megtévesztését szolgálják. A Fehér Ház nyilatkozatai, Nixon elnök üzenete arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok a „legőszintébb“ szándékkal ült tárgyalóasztalhoz Bécsben. Viszont nem kerülhetik el figyelmünket a zavaró momentumok. Így például az a sajtókampány, amely a szovjet stratégiai és nukleáris fegyverek mennyiségének megnövekedéséről terjeszt rémhíreket nyugaton. Nos, a cél világos. A Pentagon urai, a jól ismert NATO-körök, a fegyverkezési ipari komplexumot kézben tartó monopóliumok hallani sem akarnak korlátozásról. A maguk módján tehát ellentámadásba lendültek, megkísérelik elgáncsolni a bécsi tárgyalásokat. A Szovjetunió őszinte tárgyalási szándékához nem férhet kétség. Tudvalevő, hogy a közelmúltban, de a szovjet állam megalakulása pillanatában is következetes békepolltikára törekedett. Viszont egyoldalú intézkedések megtétele a szocialista tábor részéről elképzelhetetlen. Védelmünk biztosítása megköveteli, hogy arányosan csökkentsük a fegyverkezésre fordított anyagi eszközöket. Elithez neifi férhet kétség, jól tudják ezt Washingtonban Is. S éppen azért a most Bécsben folyó tárgyalások végérvényesen megmutatják, vajon a Ntxon-kormányzat nyilatkozatai mögött konkrét cselekedetek is állnak. A Szovjetunió alaposan felkészült a tárgyalásokra. Kérdés viszont, hogy a tengeren túl sikerül-e megvívni a harcot a militarizmus bajnokaival. CP) Jó mulatság, férfimunka volt!
