Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-25 / 17. szám
— Város vagy falu? — kérdezte ismerősöm, aki először Járt Felső- Csallóközben. Valóban, Somorja felől jövet az Aranykalász néven egyesült községhez tartozó Nagy magyar emeletes Iskolája, a korszerű blokkházak óriásként emelkednek ki a rónán. A faluszélen levő korszerű stadion az idegenben még csak fokozza azt az érzést, hogy városkába^ érkezett. Pedig nem is nagyközségbe kanyarodott be a kocsink. Mindössze 2300 lakosú faluba, ahol 25 évvel ezelőtt sok volt a nyomortanya. Ottjá ttunkkor a középületeken zászlókat lengetett a csípős tavaszi szél. A felszalwidulás negyed évszázados évfordulóját ünnepelték' Dávid Ferenc, a körzeti hivatal vezetője így emlékezik a sorsforduló napokra: — A Daubner-féle ház pincéiében (húzódtunk meg. Az idősebbek rettegve. ml fiatalok, kíváncsian vártuk a felleményeket. Hosszú, Idegtépő napokat, éjszakákat éltünk át. Húsvét hétfő hajnalán, amikor éppen azon merengtem, hogv más években Ilyenkor mér locsolást lázban égtünk, valaki megverte a pince vasajtaját. Mindenki felriadt, de senki nem mozdult. Újból dörömböltek. Elszántam magam, én indultam ajtót nyitni. Többen is vissza akartak tartani. Én mégis kimerészkedtem. Az ajtó előtt két gépptsztolyos katona állt. — Germán jeszty? — kérdezte egyikük számomra Ismeretlen nyelven. A fejemet ráztam. Aztán bejöttek, dohányt kértek. Később bíztatták az ottlevőket, hogy menjenek haza nyugodtan. Engem ott tartottak, házról-házra mentem velük felülvizsgálni, nincsenek-e valahol bújdosó németek. Úgy zörgettünk be, mint locsoló hétfőn a lányos házakhoz, csakhát az öntözködésre nem igen gondoltam. Azóta már sokszor eszembe ötlött, hogy valójában akkor kezdtem el funkcionáriuskodni. Azóta már huszonötször kopogtatott a tavasz a csallóközi faluban, amelyre azt mondhatjuk, hogy teljesen megújult. Persze, erre sokan így vélekedhetnének: ezzel ugyan sokat nem mond, így van ez a legtöbb faluban. Van ebben valami igazság. Csakhogy nem minden községben él 921 cigányszármazású polgár, akik valaha nyomortanyán éltek. Manapság a péróban mindössze tíz család lakik. Többségük nyolcáras telkeket kapott és új házakba költöztek. Néhényan a falu különböző helyén vettek lakást. A legfontosabb, a lakáskultúra, megoldódott a cigányszármazásúaknál. Most már az a legfontosabb, hogy a szellem napvilága is beragyogjon a rangos házak ablakán. Remélhető, hogy ezt elősegíti a nemrégiben megalakult Cigányszövetség, amelynek a legfontosabb feladata a művelődést élet fellendítése. Dávid Ferenc, a körzeti hivatal vezetője A dunaszerdahelyi járásban Nagymagyaron létesítették az első körzeti hivatalt. Az új közigazgatási fórumhoz 11 falu tartozik. Aránylag még csak rövid idő telt el a hivatal megszervezése óta, s így nehéz lemérni előnyeit, hátrányait. Tény az, hogy az építkezési-, a szociális, pénzügyekkel és egyébbel, amelyek a körzethez tartoznak, nem kell a járás székhelyére utazgatni. A tapasztalatok szerint a lakosság sok más problémáját Is operatívabban intézik. Nagymagyar a közszolgáltatások terén szintén élenjáró. A helyi gazdálkodási üzemben több mint 50 ember dolgozik. A falu és a környékbeli lakosok különféle szakembereket találnak az üzemben. Azonkívül van pékségük, cukrászdájuk és szállítással is foglalkoznak. Tavaly a HNB mellett tevékenykedő üzemben több mint 4 millió koronát forgalmaztak, és a tiszta jövedelem — amelynek javarészét a község fejlesztésére használták fel — meghaladta a 600 ezer koronát. A faluban gondot okoz a nők foglalkoztatása. Ezért a község irányítói mindent elkövetnek, hogy körülbelül száz nő részére varróüzem részleget létesítsenek a faluban. Aranykalász község szövetkezetének székháza Csőnkén van. Ez érthető, hiszen Nagymagyarról kevesen dolgoznak a közösben. A szövetkezet a jól gazdálkodók közé tartozik, és tavaly az átlagkereset meghaladta a 24 ezer koronát. — Voltak ám nehéz évek is — vallja Vass Ferenc, a szövetkezet veterán elnöke. — Ezerkilencszázhatvanben — amikor Csenke, Nagymagyar és Vajasvatta Aranykalász néven egyesült — mindössze 14 korona volt a munkaegység értéke. Tavaly már 32-t fizettünk. — Hogyan találták ki az Aranykalász elnevezést? — Talán én lennék a keresztapja — mondja mosolyogva. — Több ajánlat közül az én javaslatom mellett döntött a bizottság. Az 1300 hektáros szövetkezetben nagyon szép gyümölcsös van, s a kertészet szőlészet ts számottevő. De ami a leglényegesebb, a határ jelentős részén öntözéses gazdálkodást folytatnak. Csőnkén a kulturális élet mindig pezsgő volt. Az utóbbi években a szövetkezeti klubban tevékenykednek a fiatalok. Gondtalanul dolgozhatnak, mert a közös irányítói sok mindenről gondoskodnak. Az egyesült község legkisebb falujában, Vajasvattán is kultúrház épül, amelyet közös erővel Igyekeznek minél előbb a művelődés hajlékévá tenni. A múltban elmaradt három felsőcsallóközi falu hihetetlenül sokat fejlődött lakáskultúrában és gazdasági téren. Ezzel természetesen lépést tart a fiatalok iskoláztatása. A tanulóifjúság jó része érettségit szerzett. A főiskolát Végzettek és végzők száma Is jelentős. Három falu a sok közül a fény felé fordult, s fejlődésüket talán a szépcsengésű Aranykalász név fejezi ki leghűebben. TÖTH DEZSŐ A Közszolgáltatások Háza Nagymegyaron A szövetkezeti dolgozók rangos házai Csenkén l^yitnát a németek 25 évvel ezelőtt erősen tartották. A 228. voznyeszenszki divízió egységei Selmecbánya felszabadítása után átkeltek a Garam és a Nyitna folyón, felszabadították Verebélyt, és Nyltra előtt megélitek. A nyitrai hadművelet 1945. március harmincadikén, reggeli 7 órakor kezdődött. A nemetek védelmi vonalának páncéltörő ütegeit szovjet 45-ös és 76-os ágyúk vették célba. A tüzérségi előkészítés után a Bohdan Chmelnyickij nevét viselő lövészezred indult támadásba S. V. Fedotov, a Szovjetunió hőse parancsnoksága alatt. Ádáz harcok után március 31^én délután 5 órára szabadult fel a város. Bár még tartott a visszavonuló németek tüzérségi tüze, de a pincéikből előbújt lakosság már ujjongva fogadta a felszabadító hős katonákat. Negyed évszázad telt el azóta, s mennyire megváltozott a város. Igazi nagyvárosi jelleget öltött! A Nyitrai Járási Nemzeti Bizottság elnöke. Alexander Urban mérnök a város fejlődéséről kimerítő felvilágosítást adott. A város negyedszázados szabadsága lényegében megoldotta a foglalkoztatottság kérdését. A mezőgazdasági jellegű városbői az iparosítás által fokozatosan ipari-mezőgazdasági komplexum alakult ki. Ma a járásban 198 ezer ember él. A negyed évszázad alatt 27 000 új lakás épült fel, tehát a lakosság több mint fele új lakásokban éli Az életszínvonalra a kiskereskedelmi forgalomból lehet következtetni. 1945-ig a kis- és a középparasztok, valamint a földmunkások valósággal nyomorogtak. Tavaly viszont a járás minden egyes lakójára 7000 korona esett a kiskereskedelmi forgalom bevételeiből. Az üzleti forgalom még nagyobb is lehetett volna, ha lett volna elég áru, főleg bútor, ruházat, lábbeli és egyéb, főleg lakberendezési tárgyak. Növekedtek a lakosság takarékbetétjei, az érdeklődés az egyéni és a szövetkezeti lakásépítés iránt. Nyitra fejlesztését azonban minden egyéb lényeges tényező mellett leg-A modern mezőgazdaság centruma inkább mezőgazdasági Iskolája, a mezőgazdasági tudomány és gyakorlat új intézményei jellemzik. A Mezőgazdasági Főiskola és a Kiállítási Gazdaság a mezőgazdászok valóságos Mekkájává varázsolta Nyitrát. A főiskola agrotechnikai katedrájának vezetője, dr. Frideöky Ákos mérnök, professzor Is ezen a véleményen van. — Nyltra a főiskolával rendkívül sokat nyert — mondja Fridecký professzor. — Már maga az Iskola areálja architektonikus gazdagságot jelent. Nyltrának, Szlovákia harmadik legnagyobb városának olyan Iskolája van, ahonnan évente többszáz szakember távozik a gyakorlatba. Az Iskola a város fejlesztéséhez kulturális, társadalmi és szakmai téren egyaránt jelentős mértékben hozzájárul. Már két ízben itt rendezték meg például az országos szántóversenyt, mely Nyitrát a mezőgazdasági dolgozók széles tábora előtt országos méretekben ismertté teszi. lalkozik. Figyelemmel kísérjük a külföldi fajtákat is saját fajtáink feljavítása szempontjából. Munkánk legnagyobb területét a szarvasmarha nagyüzemi takarmányozásának a kérdései képezik. A hústermelés kérdéseiben országos méretekben elsődleges szerepet játszunk. Az ország egész területéről fordulnak hozzánk gyakorlati szakemberek. Közvetlen kapcsolatban vagyunk 26 szövetkezettel, 21 állami gazdasággal és 6 járási mezőgazdasági társulással. További érdeklődők igényeit már aligalig tudjuk kelégíteni. Az előttünk álló kulcsfontosságú feladatok a takarmányozás kérdéseivel kapcsolatosak a nagy üzemi technológia viszonyai mellett. Dolgozunk továbbá a szakosítás problémáin, az ezzel öszszefüggő monodiétás rendszerek alkalmazásán és vizsgáljuk a monodiétás rendszereket kiegészítő vegyi komponensek kérdéseit. Külföldi vonatkozásban is bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk, módunkban áll összehasonlításokat végezni a hazai és a külföldi viszonyok között. Ami a mezőgazdaságban dolgozó kvalifikált szakemberek mennyiségét és felkészültségét illeti, egyetlen kapitalista állam sem veheti fel velünk a versenyt. A termelés koncentrálásában világviszonylatban az elsők között haladunk. Lemaradtunk azonban a szakosítás területén. A termőföldek, az építkezési beruházások és az állattenyésztés koncentráltsága további előrehaladást tesz lehetővé. Tovább kell jutnunk a mezőgazdasági termelésnek nyújtott szolgáltatások területén Is. A világ más országaiban számos olyan tevékenységet, amit mi otthon, a szövetkezeten belül végzünk, más vállalatokkal végeztetik, megrendelésre. A kérdések megoldáshoz jók az előfeltételeink. Hála a Mezőgazdasági FőAz Állattenyésztési Kutatóintézet munkájáról Ján Plesník mérnök, professzor, akadémikus, a tudományok kandidátusa számolt be, aki egy személyben a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia elnöke is. — A ml kutatóintézetünk — említi — eredetileg a Zólyom melletti Víglašon volt, ahol rendkívül szerény körülmények között működött. Innen helyezték át Nyltráre. Az Igazi munka csak Itt kezdűdött. A Mezőgazdasági Főiskola, a Kiállítás! Gazdaság és a mi kutatóintézetünk közös munkája eredményeképpen Nyltra a mezőgazdasági kutatómunka és a tegfejlettebb gyakorlat centrumává fejlődött ki. Az ebbe a hármas tartóoszlopba fektetett beruházások kezdenek már szépen megtérülni. A mi intézetünk például a tenyésztett állatfajták javításával fogiskolának, elsősorban az emberekben bízhatunk. Termelési koncentrációnkat a fejlett államok is irigykedve szemlélik. A dán mezőgazdasági akadémia Igazgatója például megállapította, hogy olyan előfeltételekkel a tudományos-technikai forradalom megvalósítására, mint amilyenekkel Csehszlovákia és az NDK rendelkezik, nem rendelkezik egyetlen más állam sem a világon. Valóban csak rajtunk múlik, hogy hogyan használjuk ki ezeket a feltételeket. Az eddig elért eredményekhez Nyitra mindenesetre jelentős mértékben Járult hozzá. Végül pedig az Állandó Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának igazgatóját, Ostrovský Juraj mérnököt kérjük fel, hogy beszéljen a gazdaság munkájáról. — Birtokunk 3600 hektár, — mely a főiskola gyakorlati oktatásának céljait is szolgálja — mondotta. — A mi gazdaságunk egyike a legnagyobb kísérletező munkahelyeknek, miközben állandóan a mezőgazdasági nyilvánosság rendelkezésére áll, de felkészültünk szakmai információk, tanácsok nyújtására is, felülvizsgáljuk az új technológiai eljárásokat, az új technikát, a termékeket. A mezőgazdasági termelés sokoldalú minőségi fejlődése komoly feladatok elé állítja gazdaságunkat. Gyakorlatilag kell bemutatnunk a modern technika és technológia előnyeit. Nagy szerencsénk, hogy azok, akiknek mindezt egyre magasabb színvonalon mutatjuk be, az új ismereteket érdeklődve és szívesen fogadják, sőt, néha türelmetlenül szorgalmazzák azok alkalmazását. Úgy gondolom, hogy ez így is van rendjén. Erre nevelte élenjáró szakembereink többségét az itteni Iskola és az itteni kutatóintézet, sami feladatunk, hogy az új ismereteket idejében elsajátítsa a mezőgazdasági dolgozók széles tábora. Látogatóink kíváncsian és figyelmesen tanulmányozzák termelési módszereinket, gépeinket, berendezéseinket és a szerzett tapasztalatokat saját üzemeikben hasznosítják. Du. A régi Csenkóbűl egy liáz maradt ..Innnundúnak"
