Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-25 / 17. szám
KÖZGAZDASÁG fl tejfogyasztás fokozása népegészségügyi érdek Az ésszerű közélelmezés kialakítását tartotta szem előtt az 19S5-ben 69 szám alatt kiadott kormányrendelet. Ez a központi rendelkezés akkor került jóváhagyásra és közlésre, amikor a mezőgazdasági üzemek tejtermelése jelentősen fokozódott. Mindez a tejipar fejlesztése irányában váltott ki erős nyomást. A korszerű, új tejipari üzemek építése, illetőleg a meglevő üzemek korszerűsítése 1967-ben és 1968-ban nagyobbrészt megtörtént, a helyzet mégsem kielégítő. MACKO G. mérnök, a Tejipari Szakágazati Vállalat vezérigazgatója a kialakult helyzet elemzésekor főleg a szerinte távolról sem kielégítő tej- és tejtermékfogyasztás megjavításában látja a jelen időszak legfontosabb feladatát. Nemcsak hogy erősen a csehországi fogyasztás mögött maradunk, hanem ez a lemaradás főleg egyes külföldi országokhoz viszonyítva jelentős. A tejipar ezt a kérdést önmaga megoldani képtelen, ezért keresi a kereskedelem, az egészségügy s az ismeretterjesztő szerveik közreműködését és segítségét. Bár a tejtermékek fogyasztása az előző évekhez viszonyítva jelenleg nagyobb, például a sajteladás indexe 108—112 %-ot, a tejfeleladásé 120—130 %-ot, a vajeladásé 106—108 %-ot mutat, viszont az étkezési célokat szolgáló tej fogyasztása, különösen egyes járásokban távolról sem kielégítő, sőt, esetenként visszaesés tapasztalható. Ennek okát kutatva az a nézet alakult ki, Ihogy a lakosság a tejfogyasztást nem szolkta meg eléggé, ami az elmúlt években fennálló átlagon aluli tejtermeléssel magyarázható. Most, amikor már elég tej áll rendelkezésünkre, annak fogyasztását olyan tényezők is korlátozzák, mint például a vasárnapi tejeladás megszüntetése, a tejcsarnokokban és a szombati eladás során fennálló mennyiséghiány, amit a megrendelés okoz. A szomszédos Magyarországon, az NDK-ban, Romániában stb. a tejeladás időpontját a fogyasztók kívánalmaihoz alkalmazzák. Ezekben az államokban még este nyolc órakor is kapható a tejcsarnokokban tej, míg nálunk az üzletek este hatkor zárnak. A kereskedelem nálunk a tej 80 %-át a tejfeldolgozó ipartól a reggeli órákban követeli. Bratislavában és Kassán sajnos nincsen olyan kapacitás, bogy ezt a ikivánalmat ki lehessen elégíteni. Sok családban a reggeli órákban nincsen idő arra, hogy az üzletbe menjenek tejet vásárolni, ezért teát, feketekávét, stb. fogyasztanak. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a tej házhozszállításának nagyobb méretű elterjesztése is, amely módszer számos fejlett országban már általánosan elterjedt. A tejnek olyan csomagolását, hogy az hosszabb ideig védve legyen a savanyodástól, sajnos még nálunk nem alkalmazzuk. A Tetrapak-nak nevezett csomagolási módszert a Szovjetunióban, Jugoszláviában és más közeli országokban már elterjedten alkalmazzák. Az ehhez szükséges gépi berendezés ötmillió devizakoronába kerülne, ami nem lenne túlságosan nagy probléma, — azonban iparunk a göngyöleg készítéséhez szükséges alapanyagot nem gyártja, ezért ezt Is külföldről kellene behozni, ami viszont már (háromszor akkora összeget Jelentene évente. Amikor a tejipar vezetői ezzel a kérdéssel kémiai iparunk vezetőihez fordultak, azt a feleletet kapták, hogy ha kormányunk biztosítaná számukra a Tetrapak alapanyagának gyártásához szükséges gépi berendezés megvásárlásához a valutát, úgy a gyártást megindíthatnák. Olyan lehetőség is kínálkozik, hogy tőlünk a Jelenleginél nagyobb papírmenynyiséget szállítanánk a Szovjetunióba, ahol ezt az alapanyagot a mi részünkre is gyártanák. TEJET AZ ISKOLÁS GYEREKEKNEK A tejfogyasztás fokozását nagyban elősegítené, ha az iskolákban megszerveznék a tejfogyasztást. Az eddigi tárgyalások során az illetékesek egymásra hivatkoztak, mondván, hogy ez a nemzeti bizottságok vagy az iskolaügy gondja. Továbbá az egészségügyi előírásokban láttak akadályt Egy biztos, hogy harmincnegyven évvel ezelőtt az iskolákban a gyerekek tízóraira me'eg tejet kaptak friss kiflivel. Ma pedig néhány iskola kivételével ezt a kérdést megoldani a helyi szervek vagy képtelenek, vagy nem akarják. A tejfogyasztás mennyiségével semmiképpen sem lehetünk elégedettek, hiszen például Finnországban az egy személyre jutó évi tejfogyasztás 250 liter, ami a tejtermékek fogyasztásával együtt több mint 500 literes fogyasztásnak felel meg. A tejfogyasztás a többi fejlett államokban 180— 220 liter között mozog. Ezzel szemben nálunk Szlovákiában az évi tejfogyasztás átlaga személyenként 78 liter. Ez a mennyiség az állami és a szövetkezeti üzleti hálózaton keresztül eladott tejre vonatkozik. Ehhez esetleg hozzá számíthatunk még húsz-harminc litert, mert főleg Kelet- Szlovákiában a fogyasztók közvetlenül a magángazdálkodóktól veszik a tejet. Mindezt egybevetve feltehetően 110 liternyi lehet az egy személyre jutó átlagos tejfogyasztás hazánkban. Ez a szám sajnos kisebb, mint a nálunk fogyasztott sör egy személyre jutó átlagmennyisége évente. Ha a tejfogyasztásban el akarjuk érni azt a szintet, amelyet az ésszerű közélelmezés szempontjából egészségügyi szerveink és szakembereink kívánatosnak tartanak, akkor még sok a tennivalónk. KILENC ÜJ TEJFELDOLGOZÓ NAGYÜZEM A tejipar vezetősége jelenleg Szlovákiában kilenc tejfeldolgozó nagyüzem létrehozásán munkálkodik. Ezek kapacitása napi 60—300 ezer liter tej feldolgozását teszi lehetővé üzemenként. A jövő hónapban kerül átadásra Szepesújfalun a napi 100 ezer liter tejet feldolgozó és liptói túrót is készítő üzem. Ez év augusztusában készül el Nyitrán a 300 ezer liter napi tejfeldolgozásra létesülő üzem, amelyhez az óránként 12 ezer liter tejet tejporrá alakító üzemegység is tartozik. Korponán ugyancsak ez év augusztusában kezdi meg üzemelését a 100 ezer liter tejet feldolgozó nagyüzem, amelyben ipari módon készítenek majd Ementáli sajtot, akár csak Finnországban, de svájci minőségi normák szerint. Léván 1972- tg épül fel a napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzem, és ezt egy kisebb savőszárítő berendezés egészíti ki, valamint hollandi kereksajt készítésére megfelelő felszerelés, mert a sajtkészítésre napi 90 ezer liter tejet használnak majd fel. Losoncon 1972-ig napi 150 ezer liter tej feldolgozását lehetővé tevő üzem épül fel, amelyhez tejporkészítő részleg járul majd óránkénti 5000 liternyi tejmennyiség szárítására. Sabinov 1972-ig 135 ezer liter tejet feldolgozó üzemet kap egy kisebb szárítóval. Egyidejűleg épül fel Kézsmárknn a szintén 135 ezer liter tej kapacitású feldolgozóüzem, szalámisajtkészítő felszereléssel kiegészítve. Tvrdnšín 60 ezer liter tej feldolgozására, valamint „parenyica“ sajt és „ostyepka“ gömbsajt készítésére alkalmas felszerelést kap 1972-ig. Bratislavában napi 300 ezer liter tej feldolgozására építik fel a II. számú üzemet, amelyben puha sajtok készítését is tervbe vették. Az építkezés itt ugyan 1970- ben kezdődik, de a kivitelező vállalat jóvoltából csak 1974-ben vagy 1975- ben fejeződik be. Nagymihály kap még egy új üzemet napi 250 ezer liter tej feldolgozására, amelyben szárítóüzem is működik, mely óránként 12 ezer liter tejet dolgozik majd fel. Ez az építkezés 1973-ban készül el. A tejporkészítő üzemek egyebeken kívül azért is szükségesek, mivel Közép- és Kelet-Szlovákiában a nyári tejtermelés kétszerese a téli termelésnek. A nyáron szárított tejport a téli hiányos hónapokban lehet majd felhasználni, többek között a mezőgazdasági üzemekben. Ez elősegíti a hústermelés egyenletesebb időszaki elosztását is. VÁLASZTÉK A tejipar dolgozói szerint a választék megközelíti a fejlett külföldi államok tejkészítményeinek választékát, a vásárlók szempontjából ez a tétel persze nem állja meg a helyét, mert igen érezhető a sok hiányosság. A csak részben elismert hiányosságok okát az ipar képviselői a kis mennyiségben és meg nem felelő minőségben rendelkezésre álló göngyölegben, valamint az automata mérlegek hiányában látják. A Krealonnak nevezett Japánban gyártott különleges műanyaggöngyöleg alkalmazásakor például a kenősajtot nem kell külön kezelni. Vegyiparunk persze ilyen ilyen minőségű göngyöleg anyagot is gyárthatna. A kereskedelem szívesebben veszi ét a kis súlyú csomagolt sajtóikat, mert ezek címkéin fel van tüntetve az ár és a kiszáradás miatt nem adódik probléma. A nagyszombati üzemben elkezdték az apró csomagolású, úgynevezett minivaj készítését, sajnos azonban az éttermek dolgozói idegenkednek az ilyen ízlésesen csomagolt, porciózott vaj átvételétől, mert itt nem lehet vajat elspórolni a vendég rovására. A tejipari üzemek egyébként az év minden egyes napján működnek, viszont két műszakban nem dolgoznak, ami a gépek kihasználásának fokát csökkenti. Megkezdték a liptói túró sztaníolpapírba történő csomagolását, ami a kis fahordók mellőzése révén az eddigi kilónkénti 30 koronás árat 20 koronára csökkentette. TEJMINŰSÉG * Az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek és a tejipar közötti viszony jelentősen megjavult. Az átadásra kerülő tej minősége is javult, hiszen a tejzsírszázalék átlaga 3,6— 3,7 %, pedig nemrégiben még Kelet- Szlovákiában 2 %-os volt a tejzsírtartalom átlaga. A jövőben a tejipar szeretne áttérni egy új felvásárlási módszerre, mégpedig a tej minősége szerinti felvásárlásra. Egyik leglényegesebb kérdés a tej hűtésének megoldása. Igen fontos lenne a mezőgazdasági üzemek öszszes tejházának megfelelő hűtőberendezéssel történő ellátása. Ennek pénzügyi megvalósításához maguk a mezőgazdasági üzemek, továbbá a tejipari vállalat és részben az állam járulhatna hozzá. A tej hűtésének problémája fennáll a tejcsarnnkokban és az élelmiszerárusító üzletekben is. Míg a fejlett államokban nagyon természetes az, hogy minden egyes tejárusító élelmiszerboltban vagy tejcsarnokban rendszerint nagyobbméretű hűtőszekrényeikben tartják a tejet, addig nálunk kevés kivételével a melegen tárolják, s ezért hamar sevanyodik. Sajnos, a tejcsarnokok nem tartoznak a tejfeldolgozó üzemek kötelékébe, hanem a kereskedelemmel foglalkozó különféle üzletek kötelékébe. Így a tejipar nem szólhat bele a kereskedelem úgynevezett „belügyeibe“. A szakosítást valóban szakok szerint kellene végrehajtani. A tejipar egyébként nagy göngyöleghiánnyal küzd. A sztaniolpapírból például idén 100 tonnányi hiányzik, a PVC gőngyöleganyagból pedig 80 tonnát kitevő mennyiséget mutatnak ki, pedig az utóbbi pótolja a 4,5 millió hiányzó tejesüveget. A tejesüvegek beszerzésével egyébként a központi szervek foglalkoznak már, melyeknek azonban erre kevés Idejük marad. EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTOK A tejfogyasztással kapcsolatban figyelemreméltó nézetei vannak dr. Šimonéíé Róbertnek CSc., a Népélelmezési Intézetből. Szerinte az egészségügyi szakemberek véleménye egyes esetekben szélsőséges. Az egyik nézet szerint a tej ideális emberi élelmiszer. A másik nézet szerint az élelemben előforduló zsír fogyasztása elleni harc keretein belül a tejzsír ellen is fegyvert fordítanak. Számos kísérlet alapján bebizonyosodott, hogy a tejzsírban található choleszterol szint és az ennek túltengéséből származó betegség az arterioszklerózis keletkezése a kísérlet alatt álló személyeknél különböző volt. A nálunk tejben található zsírmennyiség semmi esetre sem okozhat komplikációkat. Ellenkezőleg: a tejfogyasztás nagyban segíthet a közélelmezésben követett célkitűzéseink elérésében. LEGFŐBB TÉNYEZŐK Élelmiszereink csaknem elégséges fehérjemennyiséget tartalmaznak, csupán a nehéz testi munkát végző egyéneknél mutatkozik fehérjehiány. Ilyen szempontból fontos, hogy egy liter tej fedezheti az emberi szervezet egynapi fehérjeszükségletének 50 százalékát és a kívánt állati eredeti fehérjéknek csaknem 100 százalékát. A tejben található fehérjék összetétele nagyon előnyös. Egy liter tejben 100 %, sőt 200 % mennyiségű aminosav található, amelyre az emberi szervezetnek naponta szüksége van. A tejzsír továbbá könnyen emészthető. Egyes idősebb korosztályba tartozó személyek esetén a magasabb zsiradéktartalmú tej fogyasztásakor bizonyos elővigyázatosság szükséges, ellenben a fiatal korosztályú személyeknél semmilyen elővigyázatosság nem szükséges. Bár a tejcukor szerepe mennyiségi szempontból másodrendű, az emésztőszervek működését és az egyes ásványi eredetű anyagok, például a mész emésztését elősegíti. Igen nagy jelentősége van a tejzsírnak ez egyes vitaminok és ásványi anyagok felvételével kapcsolatban. Egy liter tejben az emberi test napi А-vitamin szükségletének egyharmad része található. A C-vítemín esetében ez a mennyiség aránylag kevesebb, viszont a Bi-vitamín kapcsán az 1 liter tejben található menynyiség a napi szükséglet egynegyed részét fedezi. A B2-vitamin mennyisége igen jelentős, hiszen a napi szükségletet teljes mértékben fedezi, sőt ezt túl is lépi. A mész napi szükségletének csaknem kétszeresét tartalmazza a szóbanforgó egy liter tej, míg a foszforszükséglet fele található benne. SZÜKSÉGLET ÉS VALÖSÄG Vessünk egy pillantást arra, hogy az egészségügyi dolgozók nézetei szerint milyen lenne a fehérjeszükséglet és milyen a fehérjefelvétel a valóságban. A második világháború előtt hazánkban az egy személyre jutó tej- és tejtermékek fogyasztása 205 kiló volt évente. Ez a mennyiség 1963-ban 163 kilóra csökkent. Ettől az időponttól kezdve emelkedés tapasztalható, úgyhogy 1965-ben a fogyasztás 180 kilogrammot mutat, 1968-ban pedig 200 kilót. Szakemberek szerint ez eszményi mennyiség 240 kg, mások szerint 280 kg tej- és tejtermék fogyasztása lenne évente, személyenként. A tejipar 1980-ban szeretné elérni a 240 kg-os szintet. A sajtfogyasztás a második világháború előtti időszakhoz viszonyítva előnyös. Például 1936-ban az egy személyre Jutó évi sajtfogyasztás mennyisége 0,80 kg volt, 1963-ban ez a szám 2,2 kg-ra emelkedett, 1968- ben pedig 3,2 kg-ot ért el. Ezt a mennyiséget még emelni kellene, valamint bővíteni kellene a sajtfélék választékát. A vajfogyasztás 1936-ban évente és személyenként átlagban nálunk 4,9 kg volt, 1963-ban 6,6 kg-ra emelkedett, s ez a mennyiség az egészségügyi szakemberek szerint megfelelő. LEHETŐSÉGEK Miben látják a tejfehérje fogyasztásának lehetőségeit az egészségügyiek? Egyik lehetőség szerintük a reggeli és a tízórai tartalmi megváltoztatásában rejlik. A másik lehetőséget a megfelelő göngyöleg alkalmazása nyújtja, főleg a kisebb csomagolású és az élelmiszer maradandoságát biztosító göngyöleg formájában. A tejet a háztartásokban aránylag kis mennyiségben használják más élelmiszerekkel együtt történő elkészítéséhez. Nálunk a tej és főleg a tejtermékek különféle ízesítése sincsen bevezetve. Külföldön számos helyen a sajtokba aromattkus növények porát dolgozzák be. Egyik legnagyobb hiányosság, hogy a tejfogyasztásra az iskolákban nem fektetnek kellő súlyt, pedig ha valaki gyermekkorban megszokja a tejfogyasztást, úgy várható, hogy ezt a szokását később is megtartja. Itt nagy feladat vár azokra az iskolai felügyelőkre, kiknek gondjaira bízták az élelemellátást. A közel háromszázezer lakosú Bratislavában például Gara tanfelügyelő szerint mindössze négy iskolában vezették be a tejfogyasztást. Szlovákiai viszonylatban a helyzet járásonként nagyon eltérő. Minden az egyes iskolák vezetőségének és tanítóinak, valamint a járást nemzeti bizottságok iskolaügyi dolgozóinak kezdeményezésétől függ. Az iskolák tanulóinak tejfogyasztása műanyag zacskókban legjobb eredményeket a kassai és a zsolnai járásban mutat, míg az üveges tej fogyasztása a nagyszombati járásban van. Azonban még ezekben a járásokban sem olyan a színvonal, amely elképzeléseinket kielégíthetné. Ideális elképzelések szerint az iskolásgyerekeknek naponta és személyenként legalább háromnegyed liter tejet kellene fogyasztaniuk, míg minden felnőttnek fél litert. Statisztikai adataink azt mutatják, hogy ettől az elképzeléstől még távol vagyunk. FELELET NÉHÄNY KÉRDÉSRE Ha a tejiparban, vagy az egészség-1 ügyben dolgozó szakembereknek olyan kérdéseket teszünk fel, amelyekről önmaguktól nem tesznek említést, úgy érdekes válaszokkal számolhatunk. Megtudjuk például, hogy ha a háziasszony áttekintést vezet kiadásairól és kiszámítja az 1000 kalória értéket tartalmazó élelmiszerek árát, úgy ezt a kalóriemennyisóget sajt formájában 6,70 koronáért, baromfihúsban 7,10 koronáért, sertés vagy marhahúsban átlag 10,15 koronáért, tojás formájában pedig 15 koronáért szerezheti be az üzletben. Jelenleg 3 kg az évi sajtfogyasztás mennyisége Szlovákiában, ugyanakkor például Franciaországban sajtból személyenként évente több mint 10 kilogrammot fogyaszatnak, Dániában, Svájcban, Olaszországban és Svédországban 7—10 kg közötti mennyiséget. Ezen a téren tehát még nagy munka áll előttünk. Ha a Hlohovec! Slovakofarma n. v. képviselője azzal a javaslattal áll elő, hogy más országokhoz hasonlóan nálunk is aromatizáini lehetne a különféle sajtokat és tejitalokat, akkor azt a választ kapja, hogy jelenleg ilyen próbálkozásra nincsen kapacitása a tejiparnak, amit azonban 1972 után meg lehetne oldani. Ugyanez vonatkozik a külföldön elterjedt különféle kefir készítmények, vagy fehérjével dúsított tejitalok forgalombahozására is, mert egy-egy tejüzemben mindössze öt-hat fémtartály áll rendelkezésre. Ez a probléma persze nem áll fenn a túróféleségek ési a kenősajtok esetében, amelyeket például vaníliával, mazsolával stb. lehetne ízesíteni. A joghurtok gyümölcslével, málnaszörppel, lekvárral történő ízesítése külföldön természetes. Ilyen különlegességeket előreláthatóan a Bratislava II. üzem készít majd, amelynek felépítésére azonban még sokáig várni kell, mert a Priemstav n. v. a szokásos két év helyett öt évig szándékozik építeni ezt. Nálunk a csehországi választék 75 %-át gyártjuk csupán, ezért hiányzanak a sajtkrémek, a Lunex, a romadúr, a sajtkörök és az apró sajtrudak. A nyitrai és a nagymihályi járásban a mezőgazdasági üzemektől bakteriológiai tisztaság szempontjából vizsgálták az átvett tejet és csak 27 %-át sorolhatták az I., 38 %-át pedig a II. minőségi osztályba, viszont 25 %-a a III., 11 %-a pedig a IV. osztályba került, ami például tejpor készítésére már nem alkalmas. Tervek szerint a felvásárlási árakat a jövőben a tisztasági fok és a fehérjetartalom szerint fogják megállapítani. Kucsera Szilárd SZABAD FÖLDMŰVES 9 1970. április 25.
