Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-25 / 17. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség A Szövetségi Szemle mellékletben, a nemzetiközi együttműködés alapján már foglalkoztunk a szövetkezetek alapvető jogi dokumentumaival, a szövetkezetek és a Parasztszövetségek szervezeti felépítésével. Alaposan elemeztük a kolhozok alapszabályzatait, a magyarországi szövetkezeti törvényt és a Román Népköztársaság termelőszövetkezeteinek jogi alapjait, valamint szervezeti felépítését is. Ezeket a tájékoztató jellegű cikkeket főleg azért közöltük, hogy a mi szövetkezeti dolgozóink is tájékozódva legyenek a szocialista országok nagyüzemi gazdálkodásának szervezeti felépítéséről. A föld szövetkezeti megművelése gyorsabb emelése. A földművesszövetkezetek feladata a Munkásparaszt Szövetség egyre szorosabbra való fűzése, csökkenteni az ipari dolgozók és a mezőgazdasági dolgozók munkakultúrája, valamint a falu és város közötti különbséget, mezőgazdasági termékekkel és nyersanyaggal ellátni a társadalmat. A földművesszövetkezet jogi személy és nyilván van tartva a Népbíróságon. Az önálló elszámolás és az önálló pénzellátás alapján gazdálkodik. A földművesszövetkezet tagja lehet minden dolgozó, aki elérte a 16. életévét és munkát végez a szövetkezetben. (Náluk a szövetkezetbe már 15 éves életkortól be lehet lépni.)' A nyugdíszövetkezetben a termelési brigád, amelynek állandó tagjai vannak, hosszabb időre kap megművelésre bizonyos földterületet, és ehhez az alapvető termelőeszközöket, és önálló elszámolás alapján gazdálkodik. A brigád vezetésére a tagok brigádtanácsot választanak. Az adminisztratív munkaköröket pályázatok, valamint a tagság értékelése alapján töltik be. A munkát akkordrendszer alapján szervezik. A taggyűlés a tagok számára megállapítja a kötelező munkanapok számát. A szövetkezeti tagság bevételét a szövetkezeti törvény és a taggyűlés határozata szerint osztják szét különböző alapokra és a tagok jutalmazására. Egy-egy gazdasági egység kollektív jutalmat kap gazdasági tevékenységéért a munkatermelékenység alapján, amit ez a kollektíva a munkában való részvétel szerint oszt szét a tagoknak. Év közben a gazdasági egység előleg formájában a feltételezhető béralap 80 százalékát kapja meg. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Bulgáriában Bulgáriában még a kapitalizmus időszakában kezdődött, amikor a szovjet kolhozok sikeres gazdálkodása és területi felépítése a Bolgár Kommunista Párt népszerűsítése alapján nagy visszhangra talált a falvakban, és már akkor sokat beszéltek arról, hogy a falusi zsellérek, a kis- és középparasztok csakis a szovjet minta alapján rázhatják le nyakukról a kuIákok és más kizsákmányolók uralmát. A szocialista forradalom Bulgáriában is megnyitotta az utat a szocialista mezőgazdaság építéséhez. A Bolgár Kommunista Párt élén Juraj Dimitrov elvtárssal a szétaprózott mezőgazdaság egységesítését csakis a szocialista alapokon nyugvó nagyüzemi gazdálkodásban látta. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek történelmi feladatot végeztek a nagyüzemi szocialista viszonyok megteremtésében a falvakban és megteremtették a mezőgazdasági termelés gyors növekedésének alap-, valamint a falusi mezőgazdasági dolgozók életszínvonala emelésének feltételeit. A szövetkezeti gazdálkodás faluhelyen teljes győzelmet aratott. A nagyüzemi gazdálkodás építése és megszilárdítása a bulgáriai falusi dolgozók nagy nemzeti sikere. A földművesszövetkezetek ma már a magasabb szintű gazdálkodási formára tértek át, s olyan anyagi és termelési anyaggal rendelkeznek, amely lehetővé teszi a közös gazdaságok egyre tudományosabb alapon levő továbbfejlesztését. Erre biztosíték az, hogy évről évre több a szakképzett vezetők és tagok száma. A földművesszövetkezetek egyre aktívabban hatnak ki a szocialista falu sokoldalú fejlesztésére. Mi a földművesszövetkezet, mik a feladatai és céljai? A földművesszövetkezet szocialista mezőgazdasági szervezet, amely a földművesek önkéntes társulásából jött létre a föld kollektív megművelésére, közös földalappal és termelési eszközökkel. A földművesszövetkezet feladata a termelés egyre belterjesebbé tétele, emelni és olcsóbbá tenni a termelést, fokozni a munka termelékenységét, a gazdálkodás kiflzetődőségét és természetesen a végcél a tagok életszínvonalának egyre jasok is tagjai lehetnek a szövetkezetnek, és hasonló jogaik, valamint kötelességeik vannak, mint más tagoknak. A szövetkezet vagyona A szövetkezet vagyona az alap- és forgóeszközökből, értékpapírokból, más vállalatokkal szembepi követelésekből tevődik össze, és a szövetkezetnek joga van kereskedelmi bélyegzőre vagy cégjelzésre is. A szövetkezet fő termelési eszköze az a föld, amit a szövetkezeti tagok adtak össze, vagy pedig más szervezetek, esetleg az állam adott díjtalanul a szövetkezetnek. A szövetkezetbeadott föld a szövetkezet személyi tulajdona. A társított földek fölött a szövetkezet használati jogot szerez. A tagok a földhasználat jogát csakis annak a szövetkezetnek kölcsönözhetik, melyben dolgoznak. A kizárt tagoknak, vagy pedig a tagok örököseinek csak a föld ellenértékét fizetik ki. Gazdasági tevékenység, munkaszervezés és jutalmazás A földművesszövetkezet elsősorban a piaci termelés fokozására összpontosulja tevékenységét, mégpedig a szocialista nagyüzemi termelési forma felhasználásával. A szövetkezet azonban kiegészítő gazdasági tevékenységet is fejthet ki, mégpedig ipari üzemet létesíthet a mezőgazdasági termékek feldolgozására, tehát konzervgyárat, borfeldolgozó üzemet, raktárokat, szeszfőzdéket, gyümölcs- és zöldségszárítókat, péküzemeket, javítóműhelyeket, építési anyagok termelését (kőbányák, homokbányák, tégleégetés) és más tevékenységet az illetékes szervekkel való megegyezés alapján. A szövetkezet kisegítő munkát végezhet más vállalatok számára, például traktorokkal, teherautókkal, és kölcsön adhatja a nem kihasznált alapeszközeit is. A szövetkezet más szövetkezetekkel vagy állami vállalatokkal társulásokba léphet, hizlaldák, konzervgyárak vagy más üzemek létesítésével. A szövetkezet gazdasági tevékenységét természetesen a népgazdaság szükségletei szerint határozza meg. A munkaszervezés alapformája a Szociális és kultúrtevékenység A főldművesszövetkezet, mint társadalmi szervezet a tagok és családtagjaik számára szociális és kultúrberendezéseket létesít. Azok a tagok, akik teljesítették a szövetkezeti taggyűlés által meghatározott legkevesebb kötelező munkanapot, fizetett szabadságot kapnak évente. A szövetkezet kölcsönöket nyújt a családiházat építőknek. A szociális és kulturális berendezésekre előirányzott alapból a szövetkezet segíthet bölcsődék, óvodák, étkezdék, klubok, kórházak, szanatóriumok, sportpályák és internátusok építésében. Támogathatja a könyvtárakat, általában a tömegpolitiket és kultúrmunkát, s általában a falu társadalmi, valamint kulturális életének kibontakozását. A szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodása Ott, ahol termékenyebb a föld, és általában magasabb a belterjesség foka, a tagok családjukkal együtt 20 ár háztáji földet kapnak, a gabonakörzetekben 50 árat, a hegyi körzetekben pedig egy hektárt. Minden háztáji gazdaságban egy tehenet, esetleg két anyakocát, öt hízósertést vagy öt juhot tarthatnak, a hegyi körzetben azonban 15 juhot, egy szamarat és meghatározatlan mennyiségű baromfit. A terven felüli állományt a szövetkezet felvásárolja. A szövetkezet irányításának szerve A földművesszövetkezet legfelsőbb fóruma a taggyűlés, amely felhatalmazza az elnökséget a taggyűlések közötti időszakban a vezetésre. A gazdálkodásért személyesen az elnök felel, az ellenőrző bizottság pedig az egész gazdaság menetét ellenőrzi. A vezető szervek jogai és kötelességei hasonlóak, mint a mi szövetkezeteinkben. Egyébként a taggyűlés határozza meg, hogy a szövetkezet tagja legyen-e a kerületi vagy a központi Parasztszövetségnek. JUDr. M. Durdiak M ШШ-щФ g ógyftirdője A pöstyéni és a trencsénteplici fürdők az egész világon ismeretesk. Főleg a reumatikus betegségekben szenvedők keresik fel. Valamikor az egyszerű földműves ide be sem tehette a lábát. Az Egységes Parasztszövetség az Agroturist-tal együtt odahatott, hogy a pöstyéni Viktória Regia szállóban több szövetkezeti tag gyógyíthatja reuipatikus betegségeit. A szövetkezeti tagok egyik itt-tartózkodó csoportja köszönőlevelet küldött az Egységes Parasztszövetség vezetőségének, hogy lehetővé tette számukra a gyógykezelést. A gyönyörű szép lúcsi üdülőközpontban, magasan a Vág fölött főleg a dél-szlovákiai szövetkezeti tagok üdülnek. Meg akartuk látogatni őket, de épp nem voltak otthon. Fábry elvtárs, az üdülőközpont vezetője elújságolta, hogy a legmesszebbmenően gondoskodnak arról, hogy a szövetkezeti tagok minden kényelmet megkapjanak. Az ellátás sem rossz. Az étlapon szerepel vaj, sonka, marhahús, sertéshús, gyümölcs, és tésztafélék. Olykor különleges nemzeti ételeket is kapnak a szövetkezeti tagok, hogy hazatértük után megemlékezhessenek az ínyenc falatokról. Gazdag a kulturális program is. Az egyik este moziba, a másik este cirkuszba, a harmadik este pedig esztrádműsorra mennek. A kétágyas szobák a legkorszerűbben vannak berendezve. A szövetkezeti tagoknak lehetőségük nyílik a gyógyfürdők meglátogatására, és tetszés szerint kád vagy bazéofürdőben fürödhetnek. A gyógykezeléssel egybekötött üdülés egyhetes. Egyre több szövetkezeti tag használja ki a gyógyfürdőket. Idén mintegy 4958 szövetkezeti tag megy gyógyfürdőbe, ami 1500-zal több, mint 1967-ben és 17 százalékkal több, mint a múlt évben. Természetesen még több szövetkezeti tag akarna gyógykezelésre menni, de nincs több lehetőség. Azonban az Egységes Perasztszövetség az Agroturist-tal együtt még 590 ún. rendelői-gyógyfürdős kezelést szerzett Pöstyénben és Trencsénteplicen, amely fölér a rendes fürdő-gyógykezeléssel, csak az a különbség, hogy a szállást és az étkezést az Agroturist biztosítja. Pöstyénben a már említett Viktoria Regia szállóban április 8-án kezdte egy 34 tagú szövetkezeti kollektíva a gyógykezelést. A gyógyfürdő kezelés 28 napig tart, természetesen a kezelőorvos javaslatától függően. A pöstyéni gyógyfürdőkezelésre szövetkezeti tagok jöttek a Banská Bystricai, a rozsnyói, a svidníki, lévai, nyitrai, poprádi, bratislavai és nagyszombati járásból. Találkoztunk itt Kácser Annával Cakejovicéről, Anna Šmálikovával a Nižná Šuňava-i EFSZ- ből, Magda Hazuchovával Losoncról és másokkal. A rendelői gyógyfürdő kezelés a szövetkezeti tagok számára márTrencsénteplicen is megkezdődött. Az Egységes Parasztszövetség, amint látjuk, egyre többet tesz a szövetkezeti tagok üdültetése és fürdői gyógykezelése érdekében. Remélhető, hogy a jövőben egyre több szövetkezeti tag kap majd olyan fürdői gyógykezelést, amelyet ezelőtt csak a kiváltságosok kaphattak. Jozef Prokeš mérnök, az EPSZ dolgozója Munkafeltételek és munkakörnyezet a mezőgazdaságban Mezőgazdaságunk az utóbbi években sokoldalú fejlődésen ment keresztül. Sikeresen túljutott a szocializálás politikai és gazdasági nehézségein, erős gazdasági és anyagi alapot alakított ki, számos termelési szakaszon kitűnő eredményeket ért el és így népgazdaságunk egyik szilárd alapjává vált. A mezőgazdasági termelésre váró feladatok a lakosság élelmiszerellátása szempontjából a jövőben még igényesebbek lesznek mint eddig. - Elsősorban a termelés lényeges növeléséről lesz szó, az anyagi források és a tudományos-technikai fejlődés ismereteinek ésszerű kihasználásával. E tekintetben meg kell oldani a mezőgazdasági termelés egyik alapvető problémáját, a munkaerő kérdését. A következő években jelentős össztársadalmi és vállalati eszközök befektetésére kerül sor a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapjának fejlesztése érdekében. Tudnunk kell azonban azt is, hogy ezeket az eszközöket csak akkor tudjuk hatékonyan kihasználni, ha elegendő képzett és munkabíró dolgozó áll a vállalatok rendelkezésére. A mezőgazdasági munkaerő eddigi fejlődése rendkívül kedvezőtlenül alakult. A legnagyobb hiányosságok a mezőgazdasági dolgozók korcsoport és nem szerinti összetételének leromlásában mutatkoztak. Az okokat rendszerint az alacsony színvonalú anyagi érdekeltségre vezettük vissza. A munkajutalmak utóbbi években elért színvonala — főleg az egységes földművesszövetkezetekben — azonban azt mutatja, hogy az okokat szélesebb körben kell keresni. Az egyik ilyen ok, amelyik főleg a fiatalok megnyerésében hat kedvezőtlenül, a mezőgazdasági vállalatok munkafeltételeiben található meg. Ezért ha a mezőgazdasági dolgozók idősebb korosztályainak felváltását sikeresen akarjuk megoldani, sokkal nagyobb felelősséggel kell hozzálátni a munkafeltételek javításához. A munkafeltételek közé tartozik a munka kultúrája és higiéniája, amelyek elsősorban a szociális és a higiéniai berendezések színvonalától, valamint a munkakörnyezet helyi feltételeitől függ. Ez a terület látszólag egyszerű, csaknem primitív követelményeket foglal megában, ahol azonban gyakran a munkakultúra és higiénia legegyszerűbb alapelveit sem tartják be. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma vizsgálatnak vetette alá ebből a szempontból Szlovákia valamennyi szövetkezetét. E vizsgálat szerint az alapvető higiéniai és szociális berendezések terén a következő a helyzet: mosdók, zuhanyozók, fürdők (szám) öltözők, ruhatárak (szám) kanalizált öblítőrendszerű árnyókszékek (számj f ŠPg |i|„ B §>! В £«■§£ összes szükséglet 5614 4870 7403 3129 Eddig kiépült 1924 1616 2721 527 Ki kell építeni 3690 3262 4682 2602 A szükséglet fedezésének aránya 33,2 % 33,1 % 36,7 % 16,8 % Az alapvető. higiéniai és szociális berendezések jelenlegi helyzetének fenti áttekintése Szlovákia szövetkezeteiben kimutatja, hogy a múltban ezekre a berendezésekre nem fordítottunk olyan gondot, amilyen szükséges lett volna. Gyakran ezt azzal indokolták, hogy a szövetkezetek nem rendelkeznek a szükséges anyagi eszközökkel, és hogy elsősorban a termelés anyagi biztosításáról és a dolgozók anyagi érdekeltségéről kell gondoskodniuk. A jelenlegi Időszakban ez az indoklás már alaptalan, mert a szövetkezetek döntő többségének elegendő pénzeszköze van, melyből helyes elosztás esetében egy bizonyos részt a felsorolt berendezések felépítésére fordíthatnak. Ogy gondoljuk, hogy az okot elsősorban a szövetkezetek vezető dolgozóiban kell keresni, akik tudatosíthatnák magukban, hogy a modern szocialista mezőgazdasághoz vezető út nemcsak a felépített termelési objektumokon keresztül vezet, hanem azok higiéniai és szociális berendezésein, valamint a munkahely környékének az elrendezésén keresztül is. Ez teljes mértékben vonatkozik az állami gazdaságok vezető dolgozóira is, mert ezekben a vállalatokban ezen a területen hasonló a helyzet, mint a szövetkezetekben. Ezzel a problémával foglalkozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kollégiuménak február 23-i ülése is, amely megvitatta a legfontosabb problémák megoldására benyújtott javaslatot, és jóváhagyott néhány olyan intézkedést, amelyet fokozatosan megvalósítanak. Az intézkedések közé tartozik mindenekelőtt a hosszúlejáratú szocialista verseny kihirdetése, amely a következő feltételek teljesítését foglalja magába: 1. A gazdasági udvarok építése és az épületek környékének rendbehozása, szépítése. 2. Alapvető szociális és higiéniai berendezések építése. (Fürdők, zuhanyok, mosdók, ruhatárak, átöltözők, öblítős WC-k.) 3. Munkaruhák, védőruhák és védő segédeszközök juttatása a dolgozóknak. A verseny járásonként lesz nyilvántartva, mégpedig a járási mezőgazdasági társulásokon és a járási termelési igazgatóságokon. A versenybe az összes szövetkezetek és állami gazdaságok benevezhetnek, amelyek eddig még nem teljesítették az említett feltételeket. A feltételek teljesítése alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium járásonként az öt legjobb versenyzőnek (kisebb járásokban esetleg kevesebbnek) a következő pénzjutalmakat adja. 1. helyezés: 30 000 korona, 2. helyezés 25 000 korona, 3. helyezés: 20 000 korona, 4. helyezés: 15 000 korona, 5. helyezés: 10 000 korona. Ezeket a pénzeszközöket a mezőgazdasági üzemek felhasználhatják szociális és kulturális célokra, valamint azok jutalmazására, akik a legeredményesebb munkát végezték a versenyfeltételek teljesítésekor. A versenybe természetesen bekapcsolódnak a járási mezőgazdasági társulások, a termelési igazgatóságok, az Egységes Parasztszövetség járási bizottságai, a Nőszövetség és az Ifjúsági Szervezet bizottságai. Az említett jutalmazáson kívül a verseny legjobb szervezőit is megjutalmazzák. ONDREJ BŽATKO mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozója юиияиш
