Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-18 / 16. szám
Múlt és jelen. Ružomberokban néhány nappal ezelőtt ünnepelték a város felszabadulásának negyed évszázados évfordulóját. FELHÍVÁS A Népművelési Intézet és a CSEMADOK pozsonyi helyi szervezete mellett működő József Attila Ifjúsági Klub 1970. május 23-től 31-ig a komáromi Jókai Napok alkalmává! megrendezi az I. országos csehszlovákiai magyar fotóművészeti kiállítást. A kiállítás felett anyagi és erkölcsi védnökséget vállalt a Madáoh könyv- és lapkiadó, az Oj Szó, az Irodalmi Szemle, az Űj Ifjúság, a Hét, a Nő, a Szabad Földműves, a Népművelés és a Tábortűz szerkesztősége. Az országos kiállítás célja, hogy hazai fotósaink megfelelő fórumot kapjanak munkásságuk bemutatására, eredményeik értékelésére. A kiállítás anyagi és erkölcsi támogatást nyújtana hazai fotósainknak és egyben hozzájárulna szűkebb hazánk ilyen jellegű feltérképezéséhez, kulturális életünk színesebbé és gazdagabbá tételéhez. a kiállításon valö részvétel feltételei A kiállításon részt vehet minden csehszlovákiai magyar fotós feketefehér, valamint színes felvételeivel. A fekete-fehér fényképek legkisebb méretei 18 cm X 24 cm, a színes fényképek legkisebb méretei 13 cm X 18 cm. A résztvevők a mellékelt kísérőlevélben tüntessék fel a beküldött fényképek számát és valamennyi mű megnevezését. Kérjük a szerzőket, hogy a beküldött fényképek hátlapján tüntessék fel pontos címüket és a fénykép megnevezését. A beküldési határidő: április 30. A jelentkezők tetszés szerinti számú felvétellel nevezhetnek be. A beküldött műveket értékelő bizottság a fekete-fehér, valamint a színes fényképek kategóriájában öt-öt díjat ítél oda. Döntését a sajtó még a Jókai Napok kezdete előtt nyilvánosságra hozza. A kiállítás befejezése után a rendezőség a kiállított képek sajtőközlési jogát fenntartja, és azokat visszaküldi a szerzőnek. A jelentkezéseket és a kiállító képeket a következő címre küldjék: József Attila Ifjúsági Klub — Könözsi István — nám. 1. mája. 30., Bratislava. Ha járásunk felszabadulási krónikájában a Garam és Ipoly folyók közé ékelt négy kisközség — Kiskeszi, Garamkövesd, Páld ás Bajta — történelmi napjairól akarunk megemlékezni, a bevezetőt talán a szenvedésen és kibontakozások közös vonásaival kezdjük. A szovjet felszabadítási front 1945 január első napjaiban hirtelen előnyomulással egészen Komáromig és Érsekújvárig űzte az ellenséget, mely tartalékait rendezte és visszafoglalta a Garam vonalának frontját. A szovjet vezetőség, hogy megkímélje a Garamtól keletre eső községeket a tűzpárbajtól, a lakosságot 40 km-re keletre, az Ipolyság körüli falvakba telepítette, ahol áprilisig ideiglenes otthonra találtak. Később a lakosok visszatértek megrongált otthonukba, ahol az állatvilág csaknem teljes mértékben kipusztult. A következő évek során azokból a községekből pótolták a veszteséget, ahol a front gyorsan vonult át. Részben ez is annak a magyarázata, hogy a felvilágosító munka hiányossága és a gazdasági alapok elégtelensége miatt — itt a peremvidéknek nevezett tájon — később, kb. tíz év múlva alakultak meg az EFSZ-ek. Kiskeszi község krónikáját idézzük elsőnek, mely a 46 új ház, három közút, járda, autóbusz-váróterem, továbbá a társadalmi munkával bekerített temető és a hul'aház felépítése. Az 1954-ben épült házasságkötő teremben 19G0-ben volt az első polgári házasságkötés, azóta azonban már rengeteg esküvőt, névadóünnepet, és egy aranylakodalmat Is tartottak. A felszabadulás tiszteletére a szövetkezet 69 ezer korona többlettermelést vállal A lakosok 47 korona értékű társadalmi munkát ajánlottak fel fa- Ius7építési akcióra. A község 1933-ban épült iskolája 1944-ben kórházi célokat szolgált — a visszatelepülés utón 10 ezer koronás értékben végezték el a legszükségesebb javításokat, de a tanítás csak 1946-ban indult meg. A szülők társadalmi munkával bekerítették az iskolát, a munkaközösség számos rendezvényének jövedelméből az iskolának tévét és lemezjátszót vettek. Garamkövesd községbe is december 24-én nyomultak be a felszabadító seregek. A februári kiürítés után a hazatérés siralmas képet mutatott. A lakosság egész Csallóközig járt élelmiszerért. Az itt működő közjegvzősé.g mellett a bizottsági tagok megkezdték a károk felbecsülését. 1944. december 24-én szabadult fel. A kezdeti kibontakozás örömét megrontotta 40 családnak a Szudéta földre történő kitelepítése. A Magyarországra való népcsere megvalósítását Itt már megakadályozta demokratikus rendszerünk kibontakozásának előszele. A község vezetését a Szálkán kezelt anyakönyv kivételével a HNB szervei vették kézbe. A lakosság száma 1960-től máig az ipar elvonó hatására 139 személlyel csökkent. A községben 120 személy nyugdíjas. Az 1952-ben alakult közös gazdaság 1959-ben már egészközségi szövetkezet lett, mely tíz év után megduplázta a gabona és a kukorica termelését. Rövidesen korszerű öntözőberendezéssel teszik még termékenyebbé a talajt. A tagság életkora magas ugyan, de a gépek pótolják az iparba elszivárgón dolgos kezeket. A gazdasági fellendülés igazolja, hogy eddig 63 új ház épült a kicsi faluban, a valamikori őt érettségizettel szemben a maiak száma 26, ezenkívül 35-en végeztek szakiskolát. Az első, 1950-ben épített óvodának már három helyisége, az 1400 kötetes népkönyvtárnak 70 állandó olvasója van. A közművelődés főző, varró és polgárvédelmi tanfolyamokat rendez. A megkezdett útépítést a következő két évben 342 ezer korona előirányzattal folytatják. Garampáldon 1944. december 26-án virradt fel a szabadság napja. Az emberről való gondoskodást itt a kéméndt körzeti rendelő látja el. A község 1960-ban 70 ezer korona értékben új tűzoltószertárt kapott. Ezerkllencszázlhatvanötben korszerű üzletház nyílt. A nyugdíjasok Illetményét az állam 83 ezer koronával, a község többszöri pótlással 70 ezer koronával toldotta meg, melyben benne van a közétkeztetés költsége is. Az 1957-ben megalakult EFSZ ma már az árutermelést és az alapeszközöket négyszeresére növelte. A közlekedésben sokat Jelentett az 1968-ban a Garam hídtól egész Klsgyarmetig 5 millió 200 ezer korona összeggel felépült portalanított út. A felszabadulás 25. évfordulójára vállalt kötelezettségben 250 m járda, 400 mJ park és két autóbuszállomás építése is helyet kapott. A szövetkezet 39 500 korona értékű terven felüli hús és tej beadását vállalta. Bajta községben 1958-ban alakult meg a szövetkezet. Egy év múlva már a következő terményhozamokról adhattak számot: búza 38 mázsa, kukorica 57 mázsa, cukorrépa 514 mázsa. Az eredményeket még híven tükrözi A polgári ügyek hat ünnepélyes esküvőt, 10 névadást és aranylakodalmat tartanak nyilván. A 25 esztendő mérlege: 150 új ház, 3300 méter portalanított út, 1070 m járda, és egy korszerű tűzoltó szertár. A lakáskultúra tartozékai: 410 rádió, 240 televízió, 62 telefon, s végül 19 személyautó. A falu egészközségi EFSZ-e 1958-ban kezdte működését, Sotkovský József vezetésével. A 650 hektáros szövetkezet ma már 5 millió értékű alapeszközzel rendelkezik. A község megújhodását szimbolizálja a következő tény Is: A múlt század végén a falu fölött emelkedő Skala hegyen a filoxéra kiölte a szőlőt. Most a nagyüzemi gazdaság telepítette 12 hektáros szőlő nektárjával köszönthetik a lakosok felszabadulásuk 25. évfordulóját, melynek tiszteletére az EFSZ 45 ezer korona értékű terven felüli terményt ad a közellátásra. A szocialista munkavállalásokkal a község lakosai 1 millió 272 ezer koronára egészítik ki ezt a számot. Az egyes költségek krónikáinál igyekeztem kidomborítani az egyéni színfoltokat, s a befejező összefoglalóba tartogattam azokat a megállapításokat, melyek általánosságban mindegyikre egyformán vonatkoznak. Az emberről való gondoskodással kezdem. Almodta-e volna régen valaki, hogy a kismamák ingyenes, modern szülőotthonban hozzák világra kicsinyeiket? Előzetes vizsgálatokkal úgyszólván megszüntették a letűnt kor betegségét, a tüdővészt, sőt a rák megelőzésére szűrővizsgálatot rendelnek el. Hol van ma már az az idő, amikor 10—20 kilométereket gyalogoltak a felnőttek a munkahelyre?! Az 1949—50-es években a peremvidéken Is megindult az autóbuszjárat. A gépek és a műtrágyák használata, valamint a haladó tudomány érvényesítése folytán a csak tízéves szövetkezetekben is elérte, sőt meghaladta a termelés szintje az országos átlagot. Ezerkilencszázötvenben megnyíltak a magyar iskolák és most testvéri egyetértésben folyhat a két nemzet Ifjúságának nevelése. Nagyon nagv anyagi segítséget jelent a tanulóifjúságnak az 1964-től bevezetett ingyenes könyv- és tenszerjuttatás. Felszabadított hazánk valamennyi polgára értékes munkavállalásokkal köszönti az évforduló napját, és a szenvedések poklán túl most már csak egy kívánsága van: soha többé háborút! Gábris József Л magasbatörő hegyek világában télen-nyáron sok az idegen. Az idei télen még több volt, mert a sívllágbejnokság ezreket vonzott a Csorba-tó környékére. Néhány héttel ezelőtt, amikor én is megcsodáltam a nagyszerű létesítményt, és a tó Jegén lépkedve igyekeztem a központba, két élénken beszélgető férfira lettem figyelmes. A Tátráról, a különleges ózondús levegőről, a sfvilágbajnokság jelentőségéről áradozott egymásnak a kél középkorú férfi. — Honnan, merre, földiek? — szólítottam meg az Ismeretleneket. — Most Itt vagyunk otthon, — válaszolt mosolyogva a magasabbik. Azt hittem sívilágbajnokségra jöttek a hazámfiel. Tévedtem. A két szövetko-mii tag evftevkezelés ideiét tölti A Csorba-tó jegén a két beutalttal Emberségből jelesre vizsgáztak az őriáshegyek között. Kamenický Gyula, a jól megteremett férfi a mátyusfötdi Tősnyárasdról {galánta! járás) jött a beteg légcsövét kezeltetni. Társa, Fazekas Pál, Bodrogköz szülöttje fSzentesi. 0 szintén az elhatalmaskodó légcsóasztmájáf gyógytttat)a. A Csorba-tón Ismerkedtek meg, s mint szobatársak együtt töltötték napiaikat, együtt rótták a havas tájat. Fazekas, az Idősebbik, komolyabb férfi először van gyógykezelésen és a Tátrában Is. Először, mert régebben nem igen volt a munkásembernek módja arra, hogy utazgasson. Gyerekkora óta nehéz munkát végzett, mafd a kőbánya porát szívta, s talán az támadta meg a légcsövét. Ezért gondolt egyet és kérte a közösbe való felvételét. Évekig a mezei csoportban tevékenykedett Akkoriban még gyerekcipőben járt a szövetkezet, s nem volt valami fényes a kereseti lehetőség, ámbár aki szorgalmas volt, annak akkor is kijött a számítása. Fazekas is odaadó-an dolgozott, s erre felfigyeltek az EPSZ irányítói s mint korrekt megbízható emberre, rábízták az alkatrész raktárának a kezezélését. Munkája ott könnyebb lett, de a légcsőnek nem használt az ottani olaios. ttsztátlan levegő, s (gv betegállományba került. Az orvos fürdőkezelést alánlott, és így került a Tátrába Kamenický Gyulának kovács a mestersége 4 mű'helv szennyezett levegője neki is megártott, s egész fiatal kor-íb»” a lég -snhetopek listáiéra kérőit \íír nyolcadik éve (árja a fürdőket de nem sok eredménnyel mert a kezelés után néhány hónap elteltével újra visszaesik. A szénpor volt az erősebb, s bizony sokszor nyomta lázasan hetekig az ágyat. Az orvosok mindkét esetben ajánlották a munkabeosztás megváltoztatását. — Hogyan reagált az orvos tanácsára a szövetkezet vezetősége? — kérdem tőlük. — Nincs okom panaszra — válaszolt Kamenický. Az elvtársak megértették, hogy a műhelyben nem lesz épkézláb ember belőlem. Ogy döntöttek hát, hogy a központi farmon leszek segédzootechnlkus. — Kalapot le az elnökünk és a többi vezetők előtt — vette át a szót a keleti. Addig-addig fontolgatták a sorsom, míg végül kisütötték, hogy elvállalhatnám a nappali őrséget. lényegében megadták azt a fizetést, amit előzőleg kaptam. Ha hazakerülök, már az új munkahelyemet foglalom el. — Javult valamit az egészségük az itt eltöltőt hetek alatt? — Őszintén mondom, nagyon sokat — vallja a mátyusföldi. — Amikor Ideiöttem, alig szuszogtam. Most pedig akár hiszi, akár nem. a minap felballagtunk a nagv ugrósánc tornyának a tetejére. Kétszázhatvan lépcső, nem kutya! igaz. könnyebb vagyok, mint odahaza, mert őt kilöt leadtam a fölöslegből. — Nagyon odáig voltam, mikor Ide kerültem — told ja meg Fazekas — De ez a kristálytiszta levegő csodákat művel az emberrel. Tíz évvel flatalabbnak érzem magam. — Akkor nem is nagyon vágynak haza?! — Ezt nem mondhatnám Mindkettőnkre várnak a gyerekek. Párosán vannak nálam is, meg a kollégáméknál is. Persze, sokat gondolunk az asszonyra is. Naponta emlegetjük szeretteinket és a rendszeres sétákon kívül szórakozni sehová nem járunk. A Csorba-tó kemény jegén történt beszélgetés után Kamenickýval már találkoztunk Kitűnően érzi magát az új beosztásiéban, és ezidáig a közös vezetői ts elégedettek — Igaz, a felelősség nagyobb — mondja a zootechnikus, — de ami a legfontosabb, nem kell reggeltől estig szívnom a szennyes levegőt. S bár szeretem a mesterségemet nem me gyek vissza, majdcsak akad valaki más, aki megpatkolja a lovakat, elvégzi a kovács teendőket. Egészséges ember szeretnék lenni, nem pedig teher a közös nyakán. Most, amikor valójában jó a kereseti lehetőség, még jobban kell igyekezni, hogy a tagság ne csalódjon. Azt hiszem mindkét szövetkezet vezetősége jelesre vizsgázott. Az egyén és a közös érdekében cselekedtek, amikor olyan munkahelyet biztosítottak tagjaiknak, amely elősegíti tökéletes meggyógyulásukat. Sok szövetkezetben vehetnének példát az említett esetről és az egészségügyi szempontokat ts figyelembe vehetnék a tagság munkába való beosztásánál. Tá*h Dezső Ebben a szép pavilonban laktak
