Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 2. szám

ÉLETÉBŐL Mintha kicserélték volna A tesmagi kultúrház egyik helyisé­gében néhányon az eltelt 25 esztendő eredményeiről beszélgettünk. Az asztalnál Pásztor Tibor, a nemzeti bizottság elnöke, Bartos Lajos, a szö­vetkezet, valamint Kapa Sándor, a helyi pártszervezet elnöke foglaltak helyet. Jankovics Ferenc igazgató­­tanító és mások későbben érkeztek. A téma, már jő ideje a negyed­­százados felszabadulás méltó meg­ünneplése. Selmecbányáról elhozták az emlékérmeket, s az okleveleknek Léváról másnap kell megérkezni. Min­denkinek megvan a maga feladata. Tudja mit kell tennie, kissé mégis ideges. No igen, az első 25 szabad esztendőt a szovjet csapatok bevonu­lásét ünnepli a falu. Mi minden történt azóta! Mintha kicserélték volna ezt az Ipoly-mentl kis községet. Megtakarosodott, polgá­rai pedig módosodtek. Az utóbbi persze a szövetkezet megalakulása óta történt. A hajdani zsellérek a közösben földtulajdonosok lettek. Lámcsak, a Jednota vendéglője és üzlete, a valamikori fogyasztási szö­vetkezet épülete is „megszépült“ ... Előtte pár óra leforgása alatt kis parkot létesítettek a szorgalmas tes­­magiak. Hány embernek neve fűző­dik a falu arculatának megváltozta­tásálhoz? Ha névsort kellene készí­tenem, bizony nagyon sok szorgosko­­dót fel kellene jegyeznem, de hát anélkül is tisztelet és megbecsülés jár a szépítőknek. Itt, az asztal körül sok mindenről beszéltünk. Például arról is, hogy Tesmagon havonta családonként mint­egy 700 koronát költenek élelmisze­rekre és frissítőkre. Köztudomású azonban, hogy többen a közeli Ipoly­ságon vásárolnak be. Már többen mondták, hogy a kör­nyéken a legszebb kultúrház a tes­magi. Hasonlót Ipolyvisken találha­tunk. Pásztor Tibor, a nemzeti bizott­ság elnöke építési technikus, s mint illetékes szakember Viskről hozta a mintát, aztán gyorsan a falu össze­fogásával felépítették. Mindenkinek megvan benne a maga része. Persze belső berendezése még nem olyan, amilyennek szeretnék, de hát egyszerre nem ment. Majd erre is sor kerül. Bartos Lajos, a szövetkezet és a Parasztszövetség alapszerveze­tének elnöke tervezgeti, hogy mivel Ilyen a társadalmi munkával felépített tesmagi kultúrház Magasabb szintre emeljük az ifjúsági mozgalmat Mostanában országszerte sok szó esik a fiatalok tár­sadalmi helyzetéről és szervezeteiről. Sajnos, az elmúlt zavaros időszak hibáit legjobban az ifjúsági szövetség sínylette meg, mert egyes felelőtlen politikusok vissza­éltek a fiatalok bizalmával. A. lévai járásban is válságba került az Ifjúság és elég gondot okoz egységesítése és aktivizálása. Bizony nem kis munka a szétforgácsolódott CSISZ szervezet után egy új önálló szövetségbe tömöríteni az ifjúságot. Mielőtt a közeljövő feladatairól beszélünk, néhány szóval meg kell említenünk a múltat is. Csehszlovákiában a CSISZ-ből összesen 19 önálló gyer­mek és fijúsági szervezet alakult. Ezek után a CSISZ teljesen szétesett és az ifjúsági politikai szervezetből úgynevezett érdekszervezetek alakultak. Ezek program­juknak főleg a szórakozást, a kulturális életet, a spor­tot tartották. A fiatalok politikai és társadalmi nevelése teljesen háttérbe szorult. A fiatalok a politikai kérdé­sekben tájékozatlanok voltak, de lényegében ez is volt a cél. Egyesek, akik az ifjúságot félre akarták vezetni, arra törekedtek, hogy a fiatalok figyelme ne a politikai eseményekre, hanem inkább a szórakozásra irányuljon. Én már hosszú ideje dolgozom az ifjúsági szervezetben és az a véleményem, hogy a CSISZ szétdarabolása hely­telen volt és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok annak idején nem láttak tisztán. De most beszéljünk a lévai járásról. Ebben a járásban a CSISZ-ből négy szervezet alakult. A pionírszervezet, a falusi - és a városi Ifjúság szervezete, az ipari mun­kások szervezete és a középiskolások szervezete. E négy szervezetből több helyen megalakult a lenini ifjúsági szövetség. Ezen kívül a járás területén még 25—30 ma­gyar ifjúsági klub Is alakult. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a magyar ifjúsági klubok szerve­zői nem tájékoztatták eléggé a járási ifjúsági funkcio­náriusokat terveikről. Sajnos csak az újságokból érte­sültünk a klubok megalakításának javaslatáról és a to­vábbi fejleményekről. Ogy gondolom, hogy legalább egy körlevelet küldhették volna a központból hozzánk, mert hisz a magyar ifjúsági klubok a CSISZ-ből alakultak. Amíg a múltban a CSISZ eltekintve a hibáktól, a sok esetben megmutatkozó formalizmustól, eléggé összefog­ta az ifjúságot, az önálló szervezetek nem működnek jól, mert nem lehet őket központilag Irányítani, össze­hangolni és végezetül az elnökségek arra az álláspontra jutottak, hogy egységes Ifjúsági szervezetet kell alakí­tani. Természetesen az egységesítés nem történik máról­­holnapra és még nagyon sok vita lesz addig, amíg az ifjúságnak egy olyan átütő szervezete lesz, amely pár­tunk politikájának szellemében mozgósítani tudja az ifjúságot a szocializmus építésének nagy feladataira. Az utóbbi időben a lévai járás magyar ifjúságát je­lentősen segíti a CSEMADOK is. A CSEMADOK X. kong­resszusa óta már a 15-ik életévüket betöltő fiatalok is tagjai lehetnek a szervezetnek és így lehetőség nyílik arra, hogy a CSEMADOK-ban a fiatalok is megfelelő tevékenységet fejtsenek ki. A CSEMADOK járási szerve­zete Somogyi elvtárs vezető titkárral az élen vállalta, hogy az évzáró gyűléseken külön foglalkoznak az ifjú­ság problémáival. A CSEMADOK messzemenően segíti a fiatalokat és jó politikai meggyőző munkával tömöríti őket soraikba. Azonban felmerül egy kérdés, hogyan egyeztethető össze a CSEMADOK-ban való az ifjúsági szervezeti tagsággal. Az ifjúsági szövetség járási veze­tőségének az a véleménye, hogy a fiatalok dolgozhat­nak a CSEMADOK-ban, azonban egyben legyenek tagjai az ifjúsági szövetségnek is. Persze ehhez szükséges, hogy ifjúsági vonalon elég magyarul tudó funkcionárius tevékenykedjen. A szövetség járási apparátusában be kellene vezetni a kétnyelvűséget. Amint az említett példák, adatok bizonyítják, ifjúsági mozgalmunk kátyúba került, eléggé szétzilált, ezért jó lenne ha a párt központi bizottsága több Időt szentelne az ifjúsági szervezeteknek és végre tisztázni kellene, hogy milyen szervezetbe kapcsolódjanak be a fiatalok, főleg olyan szervezetekbe, amelyekben a marxtzmus­­leninizmus szellemében megfelelő elméleti nevelést kapnának. Ha azt akarjuk, hogy Ifjúságunk újra olyan aktív legyen a szocialista építésében, mint a kezdeti időszakban, akkor át kell térnünk az alapos, az elméleti és gyakorlati példákkal igazolt nevelésre, hogy az ifjú­ságot ne hagyjuk a töprengés, a tépelődés, a zavaros el­méleti felfogások tengerében. Mert azt tudomásul kell venni, hogy az ifjúság nézete napról-napra formálódik és a csalódások könnyelmű életbe sodorják. Járásunkban mindent megteszünk, hogy az Ifjúság nevelése ismét megfelelő szintre kerüljön, az első lé­pésnek a szervezetek egységesítését tekintjük. Remél­jük, hogy közös erővel, összefogással egy olyan progra­mot dolgozunk ki az Ifjúság számára, amely helyes irányba neveli őket és emellett megfelelő szórakozási lehetőséget is nyújt nekik. PÁL ELEMÉR, Zalaba Könyvesboltról, könyvekről Lám nemcsak anyagiakban, de szellemiekben is gazdagodik a falvai« népe. Szívet melengető érzés tölti el az embert, ha arról tájékozódik: igenis, nagy a keletje a könyvnek. S ha már pénzt ad ki könyvekért a vidék megannyi dolgozója, el is olvassa. Sőt, ha megtalálja számítását, a könyv mondanivalója a szívéhez férkőzik, tovább is adja. Vagy felhívja ismerőseinek, barátainak figyelmét: „Nagyon jó könyv került a kezembe a minap. Kérlek, vedd meg Te is ...“ Ilyenféle gondolatok foglalkoztattak, mielőtt a dunaszerdahelyi könyves­boltba léptem ... Somogyi Anna boltvezetőt hamarjában sikerült meglelni. Néhány percnyi időt szakított, hogy egyet-mást megtudhassak. — Akad-e gazdája ennek a sok könyvnek, irodalmi alkotásnak, remek­műnek? A válasz kézenfekvő. — Bár több lenne belőle. Mármint a szépirodalmi művekből. Mert ebből fogy a legtöbb. Ezen belül az ifjúsági- és gyermekirodalom iránt nagy az érdeklődés. Mindjárt elöljáróban kitűnik a boltvezetőnő szavaiból, hogy bizony a könyvellátás nem is éppen zökkenőmentes. — A megrendelt könyveknek csupán a negyedrészét kaptuk meg — panaszolja. Ez bizony kellemetlen dolog! Hiszen a megrendelések az olva­sók igényeire, kívánságaira is alapozódnak Kár, hogy ez a megnövekedett igény kielégítetlenül marad. Ami a hazai magyar irodalom termékeit illeti, örömmel újságolja Somo­gyi Anna: — Legnagyobb a kereslet mostanában Mécs József: Adósságtörlesztés című legújabb könyve iránt. Eddig több mint hatszáz darabot vásároltak. De az érdeklődés ezek után sem lankad. Hogy minek tudható be ez a nagy­fokú érdeklődés? Kétségtelen, a mű igényessége. No meg a járásunkban megrendezett író-, olvasó találkozók is hozzájárultak, amelyeken maga Mács is megjelent. A magyarországi írók alkotásai közül a legkeresetteb­bek és nagy népszerűségnek örvendenek Berkesi és Passúth művei. Ezeket főleg a fiatal könyvrajongók keresik. Emellett a magyarországi kiadású kalendáriumokból — Kincses, Érdekes Kalendárium — ugyancsak sokat eladtunk már. — Hazai magyar költőink legújabb verseskötetei is kaphatók? — érdek­lődtünk. — Igen, kaphatók. Farkas Jenő: „Valaki jár a nyomomban“ és Tóth Ele­mér: „Kérgek“ című verseskőnyvelt ajánlhatjuk, amelyek a karácsonyi könyvpiac újdonságaiként jelentek meg. Tehát a csallóközi verskedvelők újabb művekkel gazdagíthatják könyvtárukat. S amiről nem szívesen tesz említést: a politikai irodalom lránt a leg­csekélyebb a kereslet. Bár évente történik a selejtezés során némi leírás, viszont jó lenne alaposabban átvizsgálni az egyes kiadványokat, hogy az idejétmúlt, a könyvkészletet feleslegesen terhelő művektől a könyvesbolt megszabadulhasson. Egy szó, mint száz: csupán a dicséret hangján szólhatunk a könyvesbolt alkalmazottairól. Még az utóbb említettek ellenére is, hiszen nem ők te­hetnek róla ... Kedves modoruk, előzékenységük, s tanácsadó készségük határozottan elősegítette, hogy az évi könyveladási tervüket már decem­ber 10-én több mint 100 ezer koronával túlteljesítették. Hány szülő, nagy­mama hálálkodását váltja ki, hogy nem kell időt vesztegetniük a keres­géléssel. Akik tanácstalanul lépnek a könyvesboltba, „No hát most mit vegyek?“, megelégedett vevőként távoznak. (kovács) Egy körzeti hivatal tapasztalatai Szlovákia-szerte már több körzeti hivatal létesült. Ezek közé tartozik az Ipolysági is, amely 12 község ügyes-bajos dolgait intézi. A munkát még csak 1969. augusztus 1-én kezdték, tehát még nincsenek túl nagy tapasz­talataik, de Kovács Sándor elvtárs, a körzeti hivatal vezetője, már közölt velünk néhány észrevételt. Kovács elvtárs nyugodt, megfontolt ember, és ezért még kissé tartózko­dóan beszélt, mert a körzeti hivatalnak vannak előnyei is, de negatív ol­dalai is. Szerinte a 12 falu lakóinak lényegében jót hozott az átszervezés, mert közelebb hozta hozzájuk az ügyintézést. Ami annyit jelent, hogy nem kell járniuk a járás székhelyére, Lévára ügyes-bajos dolgaik elintézésére. Többek között például 159 házépítési engedélyt intéztek el, jelentős segít­séget nyújtottak az örökösödési ügyekben, és a nyugdíjrendezésben is. A körzeti hivatalnak belügyi, terv és költségvetési osztálya, munka- és szociális ügyosztálya, valamint építkezési és iskolaügyi osztálya van. A munkaerők kellő tapasztalatokkal rendelkező káderek, és tudják, hogyan kell intézni az ügyeket. A körzeti hivatal előnye tehát az, hogy közelebb hozta a dolgozókhoz az ügyintézést, a másik oldalon viszont Kovács elvtárs attól tart, hogy a helyi nemzeti bizottságok passzívabbak lesznek, mint eddig, ök ugyanis elvárnák, hogy a helyi nemzeti bizottságok továbbra is megfelelő aktivi­tást fejtsenek ki a községekben, és esetleg ellenőrizzék, vagy serkentsék a körzeti hivatal munkáját. így az összmunkából nagyobb eredmények jöhetnének létre. A hivatal dolgozóinak tehát most az az egyik legnagyobb problémája, hogy milyen módon aktivizálják a helyi nemzeti bizottságokat. A körzeti hivatal eddigi tapasztalatairól nyilatkozott két osztályvezető Is. Laukó Pál pénzügyi szakaszon dolgozik, és bizony ezen a téren elég munka akad. Többek között ellenőrizték a mezőgazdasági üzemek adóbe­vallását és rájöttek, hogy mintegy 50 ezer koronával rövidítették meg az államot. Egyébként az adó letagadása tipikus jelenség, és ezzel van a leg­több probléma. Sztudva László a munka- és szociális osztályt vezeti. Neki van a legtöbb ügyfele, mert ebben a körzetben is sok még az alacsony nyugdíj és vala­hogyan rendezni kell ezt is. A megalakulás óta mintegy 160 beadvánnyal fordultak a bratislavai nyugdíjintézethez, sikerrel, mert egyetlen kérvé­nyüket sem utasították vissza. A jövőben még eredményesebb munkát fejt­hetnének ki, azonban sokszor az ügyek intézését fékezi a kicsinyesség, az irigység. Jónéhány esetben a helyi szervek nem azt nézik, hogy az illető nyugdíjas előzőleg rászolgált-e a megfelelő magasságú nyugdíjra, hanem bizonyos befolyásoktól terhelve elodázzák az ügyek intézését, és ezért megkeserítik a nyugdíjasok életét. Ilyen esetekben csak a semleges, az el­fogultságtól mentes, egyenes ügyintézés segít. Pereszlényben is sokáig odázgatták például Lőrincz bácsi nyugdíjrendezését, míg végre a körzeti hivatal munka- és szociális osztálya határozott lépéseket tett az idős bácsi panaszának ügyében, aki visszamenőleg 5000 koronát kapott. Nehezen bontakozik ki az egészséges szociális politika vidéken, mert amint már említettük, a helyi szerveket több esetben befolyásolják a rokoni kapcso­latok, az irigy szomszédok. Pedig fel kellene emelkedni vidéken is. Mert ha az ipari üzemek vagy más intézmények dolgozói a ledolgozott évek és a fizetés magassága szerint minden huzavona nélkül megkapják a megfe­lelő nyugdijat, akkor miért ne juthatnának ehhez faluhelyen is?! Igaz, szokatlan ez falun, mert valamikor csak a tanító, vasutas, jegyző, s egyéb hivatali alkalmazott kapott nyugdijat, az öreg szülők pedig ki voltak téve fiaik, lányaik kegyelemkenyerének. Ezen a helyzeten változtatott a szö­vetkezeti mozgalom. Bár még nem mondhatjuk, hogy a földművesek nyug­dija elég magas, de ezen a téren is történnek intézkedések, és reméljük, hogy a megöregedett földművesek életkörülményei is javulnak. Az ipolysági körzeti hivatal tehát még nem sok tapasztalattal rendelke­zik. Elég kezdeti nehézséggel, problémával küzd, de úgy látszik, hogy sok segítséget nyújthat a jövőben a hozzátartozó 12 község lakóinak. (balba) közős ügyről van szó, a kultúrház ízléses berendezésénél a közművelő­dési alapból ők is támogatást nyúj­tanak a helyi szerveknek. Hiszen az előadásokra eljárnak a szövetség he­lyi szervezetének tagjai is. így a belső berendezéshez szükséges 150 ezer koronát belátható időn belül elő­teremtik. A tesmagi alapszervezetnek messze környéken ismert sportegyesülete van. Vezetője Jankovics Ferenc igaz­gató-tanító, aki nagy gondot fordít az erőnlét és a különféle sportága­zatoknál szokásos felkészültség meg­tartására. Mind a három sportágban (labdarúgás, röplabda, asztalitenisz) Jól szerepelnek a fiúk. A szövetkezet az igyekezetét önzetlen támogatással serkenti. Beszélgetés közben körülnéztem a kis helyiségben. ízlésesen berendez­ték. Benne székel a nemzeti bizott­ság. A falon két oklevelet pillantok meg. Az egytket a kerülettől, a má­: slkat a Járástól kapták a faluszépítés­• ben kifejtett derekas munkáért. Jól ■ van ez így. Tesmag község polgárai : megérdemlik a magas elismerést. Hi­szen ha pénzben akarnánk kifejezni i a kis falu lakossága által ledolgozott I társadalmi munka értékét, nem té­vednénk, ha azt állítanánk, hogy az összeg közel másfél millió koronára i rúg. i Azóta már megünnepelték a fel­• szabadulás 25. évfordulóját. Újra : munkéshétköznapok következnek. De • talán soha nem felejtik el, hogy el­■ látogatott hozzájuk és beszélt nekik i a jövőbeli elképzelésekről, a felsza- I badulás jelentőségéről és sok más : fontos kérdés megoldásáról Dobos l László miniszter, aki a végszóban megjegyezte, hogy bár első alkalom- L mai jár a vendégszerétő Tesmag köz­- ségben, de remélhetőleg nem utoljá­• re. Tehát az első látogatásnak lehet, : és én erősen bízom benne, hogy lesz- is folytatása. (hal)

Next

/
Thumbnails
Contents