Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-28 / 13. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma

Mezőgazdaságunk elmúlt éve gazdag volt sikerekben, termelési eredményekben és egyben tanúsította mezőgazdasági dolgozóink politikai-erkölcsi profiljának bíztató vonásait is. Az ellenforradalmi irányzatok romboló tevékenysége folytán előállott gazdasági bajok közepette a föld dolgozói bizonyságot adtak szocialista rendszerünkhöz való hűségükről és a társadalommal szemben érzett felelősségérzetükről. Helytállásuk a konszolidációs folyamat egyik legpozitívebb tényezőjévé vált.

Ugyanakkor azonban nem kevés olyan tényező is felmerült, főleg társadalmi helyzetük és gazdasági kapcsolataik terén, amelyek nem szolgálták sem a parasztság, sem pedig az össztársadalom érdekeit. Az új esztendő kezdetén megkértük Ing. V. Mráz elvtársat, a Parasztszövetség főtitkárát, hogy nyilatkozzon mezőgazdasági dolgozóink, szövetkezeteink helyzetéről és problémáiról. A nyilatkozatot némi rövidítéssel közöljük.

nyésztést fogja érinteni. Ha ezt a problémát nem oldjuk meg a technikai berendezések gyors beállításával, az állattenyésztők előnyösebb Jutalmazásával (a környezet ellátatlansága, a dolgozók lekötöttsége majdnem teljesen szabad Idő nélkül nem lesz biztosítva a munkaerők újratermelése ebben az ágazatban. Ezt a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban szerzett tapasztalatok Is bizonyítják.

Részvétel az irányításban

A tagság összetételének megváltozása magával hozza a szövetkezeti demokrácia elmélyítésének szükségességét és a földhöz fűződő viszony eddigi formájának helyettesítését új tartalmú viszonnyal, éspedig a közös tulajdonihoz és a termelési eredményekhez fűződő érdekeltség viszonyával. Ez azt kívánja, hogy a tagságot a végzett munka megfelelő jutalmazásával, a Jó megélhetés biztosításával kell hozzákötni a szövetkezethez. A vezetésben való részvételt törvényszerűen ki kell terjeszteni a vállalat feletti önigazgatási szervekre is. EzÉrtékelni a múltat

megalapozni a jövőt

A múlt évben első szövetkezeteink betöltötték fennállásuk 20. évét. Ez a Jelentős évforduló arra késztette az EFSZ-ek vezetőit és a mezőgazdaság irányítóit, hogy elgondolkozzanak a mezőgazdaság Jelenlegi helyzetén és problémáin. Ugyanakkor a tudomány dolgozói Is értékelték eddigi fejlődését és vázolni igyekeztek távlatait.

Bizonyosnak látszik, hogy a tagok elért korhatára — amely az ember alkotó időszakának kb. a felét Jelenti a maga módján elhatárolja a viszonyokat is, amelyek a szocialista mezőgazdaság építésének időszakában kialakultak. Amire ezzel kapcsolatban gondolunk az az emberek viszonya a földhöz, a szövetkezeti gazdálkodáshoz, az anyagi és társadalmi szükségletek színvonalához, másrészt a technika felhasználásához a hatékonyság emelése érdekében. Tehát a szocialista társadalomhoz fűződő viszonyról van Itt szó.

Nemcsak termelési sikerek

Az EFSZ-ek gazdálkodásának 20 éve után nemcsak a termelési sikereket, de más változásokat Is meg lehet állapítani. Az előbbieket számokban lehet kifejezni, ezek egyébként is ismeretesek. A fejlődés másik oldalát, a szocialista öntudat elmélyülését és a szocialista tulajdonhoz fűződő kapcsolatok megjavulását nem lehet számokkal érzékeltetni. A szövetkezetek színvonala azonban szoros kapcsolatban van a tagok képesítésével, annak növekedésével, az EFSZ-ek irányításának színvonalával, amelyek a technika fejlődésével és az anyagi érdekeltséggel együtt kölcsönösen hatnak az emberek tudatára a termelésben, és szocialista kapcsolataik alakulására.

E kölcsönös függések ellenére nem Jött minden egyszerre és nem fejlődtek a dolgok egyenletesen, hiányosságok nélkül. A fenti tényezők a szövetkezeti gazdálkodás eredményeiben azonban az utóbbi öt év folyamán már megmutatkoztak, amikor az invesztíciós és szervezeti kiépítés Időszaka után teljes mértékben hatni kezdtek.

Most azonban új tényezők léptek fel, amelyek az EFSZ-ek ökonómiai fejlődését helyezik előtérbe.

Mivel az emberi tényezők kölcsönös függőségéről, a termelési alapokról a technikai fejlődés adott színvonalán, valamint magáról a termelési folyamatról van szó, mindezekben meg kell keresnünk és ki kell alakítanunk a termelés fejlődésének é3 hatékonyságának előfeltételeit. Éppen ez ösztönöz minket arra, hogy a szövetkezetek húsz éves fejlődése felett elgondolkozzunk.

Cj öntudatos osztály alakul

Az utóbbi években a szövetkezetekben mind rohamosabban zajlanak le a szerkezeti változások. Mindenekelőtt megmutatkozik az a tényező, amelyet a szocialista Jellegű termeléshez fűződő pozitív viszony Idézett elő: a szövetkezeti földművesek öntudatos osztályának kialakulása. Ezzel egyben emelkedtek igényei is társadalmi helyzetének és a politikai életben elfoglalt helyének rögzítésére vonatkozóan, hogy több részt vállalhasson a pártnak és a társadalomnak a szocialista fejlődés meggyorsítására Irányuló törekvésében.

Az utóbbi években az első szövetkezeti nemzedék leváltása nagymértékben meggyorsult. Ennek az építő nemzedéknek a földhöz való viszonyát valakinek át kell vennie. Hozzá kell még tenni, hogy ez a tevékeny nemzedék a szocialista termeléshez fűződő viszony és a képesítés színvonala, valamint a munkafeltételek igényessége tekintetében Jelentős mértékben megváltozott. (Ma tízszer annyi a képesített mezőgazdász, mint 1956-ban.)

Gátló ás serkentő tényezők

A keresetek, de különösen a szövetkezeti tagok szociális és egészségügyi biztosításának színvonala még mindig nem éri el a többi ágazatokét, és ezért nem alakultak ki kedvező feltételek a munkaerők újratermelésére, a tagság fiatalokkal való feltöltéáére. Végül érzékenyen hat az alapeszközök állapota, amelyek fizikailag, de főleg morálisan elhasználódtak és a technikai fejlődés mai színvonalának még 50 százalékban sem felelnek meg.

Ezek a tényezők — amelyeknek sorát még ki lehetne bővíteni — nem adnak okot az optimizmusra a fejlődés ütemének szempontjából. Emellett tudni kell, hogy a mezőgazdasági termelés — sajátos biológiai Jellegével és az időjárástól való függőségével — rá van utalva arra, hogy a dolgozók ragaszkodást, szeretetet érezzenek e szakma iránt. Ezeket a tényeket a szövetség központi bizottsága Is tudatosítja, amikor elemzi a szövetkezetek 20 éves fejlődését. Mint társadalmi és érdekszervezet, tevékenységében az adott feltételekből indul ki és figyelmét elsősorban a szövetkezeti dolgozók társadalmi és gazdasági helyzetének megszilárdítására és a párt politikájában való aktivizálására irányítja. A szövetkezeti földműves osztály az utóbbi Időben bebizonyította, hogy a párt politikájának szilárd támasza. A szövetség a szövetkezeti mozgalom három feladatának megoldását tartja legsürgősebb tennivalójának: A tagság és a munkaerők újratermelése, a munkafeltételek, valamint a szociális és kulturális gondoskodás Javítása.

Az a véleményünk, hogy az EFSZ- ekben sok a hiányosság az emberről való gondoskodás terén a munkahelyen és azon kívül. Ezért figyelmeztető az a tényező, amelyet már említettünk: az alapító nemzedék gyors kiválása a termelésből. E nemzedék szerénysége a munka, a szociális és kereseti feltételeket Illetően nem lehet irányadó az új nemzedék számára. Azért nem, mert ennek képesítési színvonala magasabb, és fejlődésében már túljutott a földhöz kötöttség szakaszán. Ha konzerválódott volna a 'termelés túlhaladott szakaszán, ez éppen a társadalomra lett volna káros.

Ha ezt a tényezőt szétbontjuk a tevékenység konkrét szakaszaira, bizonyossá válik, hogy a régi nemzedék leváltása különösen az állattezel szorosan összefügg a tagok aktivizálása a politikai életben és részvételük a szocialista társadalom fejlesztésében.

Egyenjogúság a szociális gondoskodás terén

A munkaerők újratermelése a mezőgazdaságban a már említett kapcsolatokon kívül összefogg a munkafeltételekkel is, amelyeknek meg kell közelíteniük az ipari ágazatokban fennálló feltételeket és az ebben az ágazatban érvényes szociális és öregségi biztosítás színvonalát. Ezt megérdemli a termelési munkából távozó, alapító nemzedék eddigi becsületes munkájáért. Egyébként az Ilyen gondoskodás hatékony ösztönző lesz az új, szakmailag jól felkészült nemzedék számára, hogy a szövetkezetben keresse a jövőjét.

A szövetség Járási bizottságainak éppen ezen a téren, a szociális, a munka és a kulturális problémák megoldása terén kell aktivizálódniuk. Ehhez azonban szükséges, hogy minél hamarább áttekintést nyerjenek a szövetkezetek tagsági alapjáról, a tagok korösszetételéről, képesítésük fokáról, a szociális gondoskodás adott színvonaláról. Ez megbízható alap lesz arra, hogy a Járást bizottságok konkretizálhassák tevékenységüket a szövetkezetekben és tervszerűen oldhassák meg az emberről történő gondoskodás sokrétű problémáit.

Ebben az évben sokat lehet és kell tenni a kedvező termelési és gazdasági feltételek kialakítása és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. Most ünnepeljük a mezőgazdasági szövetkezetesítés lángeszű tervezőjének és alapítójának V. I. Leninnek 100. születési évfordulóját. A messze jövőbe látó elgondolása és ma is érvényes alapelvei nálunk is ragyogóan igazolódtak és földműves szövetkezeteink kiváló eredményei világosan bebizonyították, hogy a Lenin által mutatott út, amelyen pártunk haladt, helyesnek bizonyult.

Lenin születésének századik és hazánknak a Szovjetunió által történt felszabadítása 25. évfordulója ösztönző erő a dolgozók kezdeményező mozgalmának kibontakoztatásiára a szövetkezeti mozgalom további fejlesztése, a belterjesség és a gazdaságosság növelése érdekében.

A szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó földművesek, szoros kapcsolatban az iparral — amelynek részvétele a mezőgazdasági termelésben állandóan növekszik — teljes felelősséggel arra törekednek, hogy minél teljesebben biztosítsák népünk élelmiszerekkel való ellátását és az elegendő anyagi ellátás (gépek, eszközök és Ipari trágya) segítségével meggyorsítsák a termelés növekedésének ütemét és elérjék azt a célt, hogy államunk önellátóvá váljék minden fontos élelmiszerben.

Természetes, hogy e cél megvalósítása előfeltételezi, hogy mindazok a gátló tényezők, amelyek a további fejlődés útjában állnak, minél hamarább el legyenek távolltva. Ez nemcsak a mezőgazdaság dolgozóinak, hanem egyben egész társadalmunknak elsőrangú érdeke.

A romyói járási bizottság céltudatos munkája

Az Egységes Parasztszövetség Rozsnyót Járási Bizottság« március

10-én tartotta gyűlését. A résztvevők meggyőződhettek róla, hogy ez a bizottság céltudatosan dolgozik és össze tudja hangolni munkáját a Járási mezőgazdasági társulással és más szervekkel Is. Előtt© a járási mezőgazdasági társulás a szövetkezetek 1969-es gazdálkodásával foglalkozott. Brindza elvtárs alaposan elemezte a gazdasági helyzetet és ennek alapján komoly Javaslatokat tett a további gazdálkodásra vonatkozólag. Nagy elvtárs, a társulás Igazgatója elmondotta, hogy az eléggé rossz termelési feltételek mellett gazdálkodó szövetkezetek a múlt évben elég sikeresen gazdálkodtak. Ebből Is látszik, hogy a nyerstermelés tervét teljesítették. Azonban ennek ellenére sok még a tennivaló, mert a termelés szintje messze elmarad más fejlettebb járásokétól.

Az ülés után az Egységes Parasztszövetség Járási bizottsága megállapította, hogy bizony itt nagyon sok a tennivaló szövetségi vonalon is. Nevelőmunkával nagyon sokat lehetne tenni például a munkafegyelem megszilárdításáért, ami egyes szövetkezetekben még eléggé laza. A begyűjtési munkák Idején például több szövetkezetben komoly károk keletkeztek, a tagok fegyelmezetlensége miatt. Ez már olyan társadalmi tevékenység, amely a Parasztszövetség Járási bizottságának hatáskörébe tartozik és a Jövőben az alapszervezeteik többet foglalkozhatnának a munkafegyelem megszilárdításának kérdésével Is.

Az ülésen megmutatkozott, hogy a Járási szövetségnek sokat kellene tenni a tagok Igazságos díjazásának érdekében, a kötelezettségvállalások teljesítésének érdekében, valamint az adásvételi kapcsolatokban. Ebben a járásban ls egyre rosszabb a helyzet, a mezőgazdaság gépellátásét Illetően ls. Kevés az alkatrész a traktorokba, kombájnokba és más mezőgazdasági gépekbe ls. A műtrágyaellátás Is akadozik. A rozsnyól Járásban, ahol a lakosság többsége még mindig a mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, ez a mostoha bánásmód a lakosság Jelentős részének komoly nehézségeket okozhat. Nincs kellő ellátás, tehát nem lesz megfelelő termelés, tgy a bevételek sem emelkedhetnek kellő mértékben, és az életszínvonal ls egy helyben topoghat.

A Járásban érdekesen fejlődik a traktorosok viszonya a nagyüzemi gazdaságokhoz. Amíg egy időben a traktorosok menekültek a szövetkezetekből, most, amikor Javultak a kereseti lehetőségek, a szociális és munkakörülmények, megfordult a kocka, és a traktorosok Inkább a szövetkezetekben dolgoznak, mint másutt.

Az ülésen többen szővátették, hogy a szövetkezetekben a Jövőben alaposabb ellenőrzést kell végrehajtani, hogy ne kerüljön sor visszaélésekre.

A Járási bizottság az ülés végén határozatokat fogadott el, amelyek a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésére irányulnak, valamint a szocialista munkeverseny rugalmasabbá tételére és a bizottság további tevékenységére Irányulnak.

Az Egységes Parasztszövetség rozsnyól bizottsága céltudatos munkát végez, és megvan rá minden előfeltétel, hogy a Jövőben még alaposabban és aktívabban kibontakozik a szövetségi munka.

(M)

Az egyéni gazdálkodók társulásainak küldetése

Főleg a sajtó magyar olvasóközönsége tájékozatlan az egyéni gazdálkodók társulásai küldetéséről. Ez érthető is, hisz a magyar lakosságú vidéken már csak szórványosan vannak egyéni gazdálkodók. De nem árt, ha foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert esetleg ahol több egyénileg gazdálkodó van, egy ilyen társulásba tömörülhet, hogy megkedvelje a közösségi szellemet, a közös gazdálkodást és később, ha van rá lehetőség, a nagyüzemi gazdálkodás útjára térjen.

Az egyénileg gazdálkodó földművesek társulásai önálló Jogi személyek, amelyeket nyilvántartanak a felsőbb szervek. Ezek a társulások önkéntes társadalmi szervezetek, és bele tartoznak a mezőgazdaság irányításának rendszerébe. Olyan elgondolások is vannak, hogy ezeket a társulásokat a Jövőben beiktatják a mezőgazdasági szövetkezeti törvénybe, mint gazdasági és társadalmi szervezeteket, éppen úgy, mint az EFSZ-eket, vagy más törvénybe, Intézkedésbe, amelyek összefüggnek a vállalatok regisztrálásával.

A magángazdák társulásai azonban teljes ütemben fejlődhetnek tovább, attól függetlenül, hogy az említett törvénybe be legyenek iktatva, mert az Egységes Parasztszövetség felkarolja őket és megegyezés alapján a társulások részére az Állami Takarékpénztárak kölcsönöket adnak nekik, vagy pedig folyószámlát nyitnak számukra. Az Állami Bank vezérigazgatójának utasítása szerint a helyi kirendeltségek az egyénileg gazdálkodó földművesek társulásainak kölcsönöket adhatnak, mégpedig ugyanolyan feltételek mellett, mint az EFSZ-eknek, azonban csak a Járási mezőgazdasági társulások, valamint a Járási termelési igazgatóságok Jótállása esetén.

Hitelt kaphatnak forgalmi szükségletre, de csak a szerződésben feltüntetett eladási mennyiség elenértékének magasságában, erre a szubvencióra a társulásnak meg kell kötni a szerződést a felvásárló szervekkel.

A társulások kivételes esetben beruházási hitelt Is kaphatnak, mégpedig mezőgazdasági gépek vételére, hogyha ez a vásárlás Jővá volt hagyva a Jrási mezőgazdasági társulás vagy pedig a Járási termelési igazatóság által. Ilyen hitelt kaphatnak épületekre Is. A társulások részére Juttatott rövid lejáratú hiteleket a Mezőgazdasági éa Élelmezésügyi Minisztérium egyik rendelete is támogatja, Illetve jóváhagyja a kormány 399/68 számű határozata alapján.

Az említett intézkedések, a társulások helyzetének meghatározása a társadalomban, arra hivatottak, hogy a társulások nagyobb biztonságot érezzenek, és ennek tudatában aktívan végezhessék munkájukat.

Az Egységes Parasztszövetség alapszabályzatának értelmében mindent megtesz, hogy a mezőgazdaságban minden fokon nagyobb, kedvezőbb feltételek jöjjenek létre a termelési tervek túlteljesítésének érdekében. Ezért támogatja az egyénileg gazdálkodó földművesek társulásait. Egyes Járásokban ezek a társulások már igen aktívan dolgoznak, közösen vásárolnak gépeket, kisebb beruházásokat hajtanak végre, közösen végzik a mezőgazdasági munkák egy részét, szervezik például a gabona cséplését stb., de igen jelentős az olyan kezdeményezés is, hogy együttműködnek az egységes földművesszövetkezetekkel. Például borjakat nevelnek a közös gazdaságok számára, vagy más módon segítik elő a termelést, aminek fejében a szövetkezetektől gépi vagy más segítséget kapnak. A társulásoknak tehát van küldetésük és remélhetőleg a jövőben, a még'egyénileg gazdálkodó földműveseket közelebb hozzák a szövetkezeti gazdálkodáshoz. -ď--