Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-21 / 12. szám

Jobban is mehetne

' Med vésel Je egyik szövetkezetében, Vecseklön Jártam a közelmúltban, ahol újságíró nagyon ritkán fordul meg. Meg Is Jegyezték ezt a szövetkezet vezetői. Ogy érzik, mintha egy kissé mindenki mostohán kezelné őket, pedig munkájuk eredményeiről, problémáikról érdemes néhány sort papírra vetni.

Kezdetben Vég László agronómussal társalogtam, de később megérkezett Holitka Béla elnök is, akivel szintén sikerült néhány szólt váltani. Ezúttal nem a termelési problémákat boncolgattuk, hanem arra voltam kíváncsi, hogyan használja fel a Parasztszövetség alapszervezete, a szövetkezet a kulturális alapot.

— Kétszer néhánynapos kirándulást szerveztünk Magyarországra — tájékoztatott az agronőmus. — Ezek főleg szórakoztató Jellegű kirándulások voltak, de a Jövőben szeretnénk összekötni a kellemeset a hasznossal. Ezenkívül szintén két alkalommal anyagi támogatóssal Járultunk hozzá budapesti művészek vendégszerepléséhez.

A további beszélgetésből megtudtam, hogy hathatósan támogatják a fiatalokat. Ezerkllencszázhatvannyolc tavaszán berendezték a klubhelyiséget, amely zeneszekrénnyel, televízióval, könyvszekrénnyel van ellátva. Főleg hétvégén találkoznak Itt a fiatalok. Az utóbbi Időben azonban az Ifjúsági klub tevékenységével elégedetlenek a szövetkezet vezetői. Többet várnak tőlük, mert a kulturális tevékenységhez kitűnőek a feltételek. A mintegy 400 személyt befogadó művelődési otthont bizony Jobban ki kellene használni. Miért nem működik a helyi színjátszó csoport? Sok községben a művelődési otthon hiánya a kerékkötője a kulturális élet kibontakozásának. Sajnos Vecseklön ennek a fordítottja tapasztalható.

Miért nem tevékenykednek a fiatalok és miért nincs labdarúgőcsapet? A szövetkezet 1966-ban labdarúgópályát, épített, amely körülbelül 25 ezer koronába került, de ez a fiataloknak nem tetszett. A szövetkezet hajlandó új felszerelést Is vásárolni, csak végre tevékenykedjenek már a falu labdarúgói.

Kár, hogy a fiatalok közül nem tudtam senkivel szót váltani, a problémákról elbeszélgetni. Remélem, hogy a bírálat arra ösztönzi majd a fiatalokat, hogy a szövetkezet Irányítóival megbeszéljék a közös tevékenységet a kulturális élet fellendítése érdekében. Nem szabad tétlenkedni és főleg ott, ahol a kulturális tevékenységhez megvannak a feltételek.

A kulturális munkában a tanítók Is segíthetnének, akik a pártgyűlésen elvállalták:, hogy támogatják és irányítják majd a fiatalok tevékenységét. Reméljük, hogy ez Ígért segítséget a fiatalok meg Is kapják. A szövetkezet elnöke, aki a CSEMADOK helyi szervezetének Is az élén áll, egy kérés tolmácsolására kért meg. Szeretnék, ha negyedévenként Vecseklőre Is ellátogatna a MATESZ, ahol nagyon szívesen fogadnák őket. Remélem, hogy a vecseklőlek kérése meghallgatásra talál a MATESZ-nál. Medvesalján. Is szeretnének legalább néhanéha Jől szórakozni.

A vecseklől szövetkezetben a Jövőben még hasznosabban akarják kihasználni a kulturális alapot. A csak szórakozást nyújtó kirándulásokat szakmai tanulmányúnál szándékoznak összekapcsolni. A Jövőben szeretnének kapcsolatot teremteni egy magyarországi tsz-szel és a baráti látogatások alkalmával megismerkedni egymással, elbeszélgetni a termelési problémákról és az eredményekről. Az Ilyen irányú kezdeményezés minden bizonnyal hasznára válik majd a szövetkezetnek.

K. P.

Fiatalok nélkül nehéz

Pádár. Ez a hólepte gömört faucska így fehéren még kisebbnek ünik, mint valójában. Azt hittük, logy most télidőben kicsit több ideje esz a szövetkezet elnökének elbetzélgetni egyes problémákról, de tévedtünk. Rajtunk kívül Is voltak láogatói. Nagy Pál Gyula az elnöki üsztségen kívül még a zootechnikusl unkciűt is betölti a szövetkezetben, így hogy igazán ritkán akad ideje a ársalgásra. De mindezek ellenére is szakított annyi időt, hogy tájékoztasson a helyzetről, válaszoljon néhány <érdésünkre.

— Amikor 1968-ban idejöttem, színié reménytelen helyzetbe kerültem. 1 szövetkezet komoly veszteséggel várta az esztendőt, a tönk szélén állott. Mindent elölről kellett kezdeni. \ traktoristákat is úgy kellett összererbuválni a környékről. Ha most visszagondolok a dolgokra, még egyszer bizony semmi pénzért sem vállalnám ezt a munkát.

— A jelenlegi helyzet már kissé jobb. A múlt évi átlagkereset már meghaladta a 14 ezer koronát (a természetbeni juttatással együtt). A 447 hektáros összterületünkön 54 tag dolgozik. Sajnos nagy részük már nyugdíjas. A kivételt a traktoristák képezik, akiknek átlagos életkora 43 év. A fiatalok még évekkel ezelőtt szétszéledtek.

— Tagjaink között sok az asszony, szerencse, hogy egytől egyig erős akaratú dolgozók, akikkel át lehet hidalni a nehézségeket. Az állattenyésztésben is többnyire asszonyok dolgoznak, azért is vállaltam a zootechnikusi funkciót.

A jelenlegi tagok nagy része bármennyin is munkabíró, már idősebb

cm.nMllVES

1970. március 21.

és néhány év múlva képtelen lesz elvégezni feladatát. Mit tesznek a szakmai nevelés és annak érdekében, hogy a fiatalokat visszaszerezzék? — kérdeztem az elnököt.

— Örömmel vettem tudomásul, hogy néhány fiatal önként jelentkezett. Egyelőre még csak hárman vannak, de ez is sokat jelent. Hogy még többen jelentkezzenek, mi is bevezettük az ún. lakásépítési akciókat. A múlt évben például két traktorosunkat részesítettük ilyen kedvezményben. Van egy tanoncunk is, akinek a 450 koronás tandíját mi fizetjük.

Hogyan használják fel kulturális alapjukat?

— A mi lehetőségeink igen szerények, azért egyelőre nem dicsekedhetünk exkluzív külföldi utakkal. De Így is igyekszünk biztosítani tagjainknak egy-egy tanulmányi kirándulást. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a tátraaljai szövetkezetek és állami birtokok megtekintése és a kölcsönös tapasztalatcsere is hasznosnak bizonyult. Kirándultunk még Betlérre, Krasznahorkára. Domicára stb. Meszszebbre nem igen mehettünk, de azért bízunk benne, hogv eljön még az az idő, mikor mi is tervezhetünk majd külföldi utakat.

Milyen a község kulturális és sportélete?

A bevezetőben már említettem, hogy kevés fiatal van a faluban, ezért szervezett labdarúgó csapatunk nincs. Községünk 45П lakosú, Így magunk kultúrakciökat sem szervezünk, de azért, hogy ne legyünk teljesen elmaradva, az idén kollektív szerződést kötöttünk a CSEMADOK-kal. Minden tag után fizetünk nekik üt koronát, ők ezért időnként kulturális és szakelőadásokat tartanak, esetle? színdarabét mutatnak be. Ezzel az akcióval is szeretnénk megnyerni és v'^sza hódítani néhány fiatalt.

—o. V,—

SZÖVETSÉGI SZEMLE > ---------------------------------------Sok még a tennivaló

He « riporter átfogó köpet akar nyerni ez eigyee Járások ezövetkezetelról, ez ott folyó szakmai nevelésről, tanulmányi kirándulásokról, kulturális tömegmozgelml tevékenységről, a sportélet fejlesztéséről stb. természetes, hogy a járási termelési igazgatóságon kér felvilágosítást.

Rimaszombaton Lackú Pál elvtárs tájékoztatása alapján Ismerhettem meg a helyzetet és tekinthettem bele a kissé szürkének tűnő, de Igen sokat mondó statisztikai adatokba.

Noha a rimaszombati járásban az eltelt néhány esztendő alatt ezen a téren Is sokat Javult a helyzet, még távolról sem kielégítő. A járás 112 szövetkezetének nagy részében a munkaszervezés, a munkafeltételek, a szakmai nevelés és a mechanlzácló nincs a kellő szinten. Sok helyen még 365 munkanapos az év. Az Ilyen szövetkezetekben aztán nem maradnak meg a fiatalok, még ha aranynyal fizetnék őket sem.

A fizetések különben évről évre emelkednek. Míg 1968-ban az átlagos évi kereset 14 400 korona volt, addig ez a szám a múlt évben már 15 ezer 417-re emelkedett. Persze vannak sokan, akiknek keresete meglhaladja a 20, sét 30 ezer koronát Is. A kereseti lehetőségek tehát nem rosszak, mégis szinte minden szövetkezetben utánpótláslhiénnyel küzdenek, kevés e szakképzett fiatal. Jelenleg például mindössze 28—30 közép-, Illetve főiskolás van gyakorlaton, ebből az alacsony számból Is mindössze 8—10 a fiú, ami azt Jelenti, hogy még a nyugdíjba vonuló funkcionáriusok helyét sem pótolhatják teljesen. Az elkövetkező 5—8 évben ugyenismlntegy 110 vezető megy nyugdíjba, s helyükbe nincsen kellő mennyiségű

Iskolázott szakember.

A legnagyobb hiány az agronómusok és zootechnlkusok terén mutatkozik. A mezőgazdasági technikumok hallgatóinak 90 százaléka lány, s ezek már a munka Jellegénél fogva nem valók ezekbe a munkakörökbe, és ék maguk Is elsősorban az Irodákba kéredzkednek. Ellenkező a helyzet a mechanlzátorokkal. A tornaijai Iskolából évente annyi fiú kerül kl, hogy már lassan nehézséget okoz az elhelyezésük. A gyakorlat azt bizonyltja, hogy erre a szakra azért Jelentkeznek Ilyen nagy számmal, mert a mezőgazdaságon kívül Is el tudnak (helyezkedni, mtg az agronőmusok és zootechnlkusok a szövetkezetekhez vannak kötve.

Lackó elvtárs szerint egy másik alapvető hiba, hogy a szövetkezetek nem fordítanak elegendő gondot az utánpótlás nevelésére, keveset törődnek, elhanyagolják a tanoncokat, sokszor kl sem fizetik nekik a munkájukért Járó Jutalmat, esetleg bért. Továbbá erról a vidékről nagyon kevés fiatal Jelentkezik a Nyltrai Mezőgazdasági Főiskolára és mezőgazdasági középiskolára. Más környékről meg nem szívesen Jönnek Ide, mindenki igyekszik Inkább otthona közelében elhelyezkedni.

— Mit tesznek annak érdekében, hogy megnyerjék a fiatalokat, hogy

visszaszerezzék őket a mezőgazdaság számára? — szegeztem a kérdést Lackó elvtársnak.

— Akik öt évra aláírják a szerződést 6000 koronát kapnak. Ezenkívül a fizetéseket Is emeltük, átlag 300— 400 koronával. Tudjuk, hogy a pán*

nem minden, a fiataloknak szabad Időre, szórakozásra Is szükségük van, ás olyan helyen, ahol ezt nem kapják meg, a Jó fizetés ellenére sem maradnak, ezért 50 szövetkezetünkben próbaképpen már bevezettük a fizetett szabadságot. Ez Jól bevált, ezárt az Idán azt akarjuk fokozatosan elérni, hogy az állattenyésztésben is a vasárnapokkal és az állami ünnepekkel együtt 90 nap szabadjuk legyen a dolgozóknak. Ezt úgy kívánjuk megoldani, hogy pl. egy öttagú csoportba beosztunk egy ún. felváltó embert. Így gyakorlatilag hatan lesznek, és öten dolgoznak, tehát egy-egy dolgozó minden hatodik héten szabad lesz. A fizetés természetesen nem változik.

— Ami a kulturális alapot Illeti, ezen a téren már örvendetesebb a helyzet — folytatta Lackó elvtárs. — Az évi csaknem 6 millió koronát észszerűen használják kl a szövetkezetek. A múlt évben a tanulmányi kirándulások másfél milliót, a gyerekrekreációk 14, a gyógykezelés 16, a különböző kölcsönök pedig 75 ezer koronát emésztettek fel. A sportfejlesztés céljára 71 ezer korona ment el. A mezőgazdasági dolgozók leginkább a baráti szocialista országokba Járnak tapasztalatszerzésre és kirándulásokra. A Járási mezőgazdaságlés erdészeti társulás pl. évente mindig más-más országba rendez érdekes tanulmányutat. Egyik leghasznosabb útjukon a résztvevők előbb a jól menő észak- és közép-csehorsaágl mezőgazdasági üzemeket, majd az NDK legjobb eredményeit elérő szövetkezeteit látogatták meg, ahonnan sok értékes tapasztalattal tértek haza.

Ordédy V.

*

Nemcsak ALMAGYI probléma

Tanulmányozni szeretné a hegyi vagy a hegyaljai termelést feltételeknek az emberek életszínvonala alakulására való befolyását? Nem feltétlenül szükséges északra utaznia. A kedvező termelési lehetőségekről annyira dicsért Dél-Szlovákla Is bővelkedik Ilyen látványosságban. Fülek környéke Is. Ez a vidék nemcsak a termelési feltételekben, hanem hovatartozásban Is eléggé mostoha, hiszen úgy passzolgatják Ide-oda, mint a futballabdát. A területi átszervezés után, vagyis a füleki Járás megszüntetésével, Almágy és a Medvesalja a rimaszombati járáshoz került. Aztán egy évre, a losonci Járáshoz „passzolták“, de azok 161 klvédték az ügyes cselezésből „kapura rúgott labdát, s Medvesalja Almággyal együtt Ismételten a rimaszombati Járás „hálójában“ találta magát. A vidéket tehát Így kell értékelnünk.

Almágyon régi Ismerősömmel, Agőcs Gézával, e szövetkezet elnökével beszélgettünk a dolgokról. Megalakították a Paresztszövetség alapszervezetét, ezért klváiv csl voltam, milyen munkatartalmet szántak az új szervezetnek, és hogyan működnek együtt a többi társadalmi szervezettel.

Nem könnyű ez élet Almágyon. A szövetkezet minden tőle telhetőt elkövet az emberek kulturális Igényelnek kielégítésére. Nemcsak saját tagjai számárai De végtelenül nagy probléma, hogy mintegy száz személy Jár el a faluból munkára, s az embereknek körülbelül 50 százaléka hajnalban utazik és késő este, másik 50 százaléka pedig hetenként egyszer tér otthonába. így nincs az a társadalmi szervezet, mely hazatérés után valamilyen rendezvényre elcsalhatná a fáradt embereket, örülnek, ha megpihenhetnek, hogy ú] erőt gyűjtsenek a következő műszakra. Ezért kellett Almágyon a helyi mozit is beszüntetni. Nem volt látogatója. Ehhež természetesen a televízió Is nagyban hozzájárult, de véleményem szerint a felsorolt okok még Inkább közrejátszottak.

A Parasztszövetség alapszervezete esetenként támogatja a többi társadalmi szervezet kulturális tevékenységét. A múlt esztendőben például 63 ezer koronát költött különféle kulturális megmozdulásokra. Évente két alkalommal szerveznek üdültetéssel egybekötött hazel és külföldi társasutazást.

Emellett segítik a sporttevékenységet Is. A szövetkezet nevét viselő labdarúgécsapat a járási verseny IV. osztályában közepes eredménnyel szerepelt. Erre a célra évente mintegy 10 ezer koronát áldoz a szövetkezet.

Agécs Gyula, a szövetkezet fiatal agronémusa megjegyezte, hogy a faluban minden előfeltétel meg van egy Jő röplabdacsapat megszervezésére, mivel ennek a sportágnak Almágyon múltja van. Mód nyílna továbbá az asztalitenisz csapat megszervezésére és a sakk-kör megalakítására Is, mivel a sakkozást majdnem minden almágyl családban kedvelik. A téli estéken a sakk szórakoztatja az emberek számottevő részét.

A szövetség alapszervezete hatékony támogatást nyújt a helyi tűzoltó szervezetnek Is, főleg a körzeti és a Járási versenyek pénzügyi kiadásainak rendezése formájában.

A szövetkezet tagjai közül többen számtalan esetben részt -vesznek a Vecseklön és Füleken megrendezett kulturális rendezvényeken az alapszervezet költségén.

Nem nagy dolgok ezek. De ha figyelembe vesszük azt, amiről már elöljáróban Is szóltam, bátran mondhatjuk, hogy amit az elmágyi szövetkezetben a kultúra meghonosítása érdekében tesznek, nagyon figyelemremélté. S ha még támogatást Is kapnának hozzá a járástól, s nemcsak Ígérgetnék a vidék kulturális profiljának kialakítását, hanem konkrét Intézkedést hoznának erre, akkor Almágy és az egész Medvesalja valóban érzékelné, hogy megszűnt a vele szembeni mostoha bánásmód. Ezt azonban nem hangoztatni, hanem bizonyítani kell.

(hoksza)

HASZNOS ELGONDOLÁSOK

Az uzapanyitl szövetkezetnek a szomszédos Rakottyással együtt mindössze 300 tagja van. Itt Is, mint általában a rimaszombati Járás többi községében, túlsúlyban vannak az idős dolgozók. Már az a tény, hogy a községben jóformán alig látni új házat, is elárulja, hogy a fiatalok Inkább a városban, az Ipari üzemekben keresik a megélhetést, és csak nagyon kevesen követik szüleik szakmáját. Egynéhányan azért akadnak, és lassacskán egyre többen lesznek.

Soltés Tibor mérnök 1961-ben került az uzapanyiti szövetkezetbe és négy év múlva már a közös elnöke lett. Az első esztendőkben, ahogy elmondotta, bizony nemegyszer neki is, mint sok hozzá hasonló fiatalnak, megfordult a fejében a „szökés“ gondolata, a végén azonban mégis azon kevés fiatal szakemberek közé tartozott akik kitartottak.

Bili <'í r-:i ■psá* nem bánt? meg. és most azon fáradozik, hogy csökkentse

a szövetkezeti dolgozók átlagos életkorát.

— Ez nem könnyű feladat, már csak azért sem, mert az a néhány fiatal, aki a faluban van Is Inkább szakmát tanul. A fokozatosan Javuló eredmények azonban már többjüket visszacsalták. Az utóbbi két évben pl. 18-an tértek vissza az Iparból. A termelési Igazgatósággal karöltve tovább toborozzuk a szakképzett és szakképzetlen fiatalokat, akik, ha belépnek hozzánk, kát és fél—négyezer koronás összeget kapnak. A nősülő és férjhezmenő tagjainkat 6000— 8000 koronával támogatjuk. Az utánpótlásról Is gondoskodunk, Jelenleg is négy tanoncunk van.

— Hogy még elégedettebbek legyenek Ifjú dolgozóink, a nemzeti bizottsággal karöltve elhatároztuk, hogy renováljuk az öreg, falusi kastélyt,

és szövetkezeti, illetve ifjúsági klubbá alakítjuk ét. Ez az elképzelés azonban rengeteg objektív nehézségbe

ütközik, tehát nehéz lenne előre konkrétumról beszélni. A közeljövőben egy szociális épülettel Is szeretnénk gazdagodni. A nyári hónapokban a közeli tavakon csőnakázásl lehetőséget szeretnénk teremteni, ezenkívül egy röplabdapálya felépítését Is tervbe vettük.

— Hetvenezer koronás évi kultúrelapunkat minden évben a lehető leggazdaságosabban használjuk kl. A múlt évi. tanulmányi kirándulások és társas utazások 43 ezer koronát emésztettek fel. Többször voltunk a hajdúböszörményi tsz-ben, mellyel baráti kapcsolatot tartunk fenn. Tematikai utakra 1966 óta járunk. Dolgozóink Magyarországon kívül jártak Bulgáriában, Romániában és Jugoszláviában. Legjobbjaink a lipcsei vásáron Is részt vettek már. A kultúrrendezvények közül elsősorban a gombaszögi tánc- és dalfesztivál megtekintését említem, ezenkívül még a közelben levő szovjet katonai alakulat, Is fellépett falunkban. О. V.