Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-14 / 11. szám

Földművesek jogi tanácsadója SZÖVETKEZETI PARASZTOK ÉS A TÄRSADALOMBIZTOSÍTÄS HASZNOS tűsUvviiriUfrfi 10. Igényelhetnek-e az EFSZ- ek tagjai gyógyszert és egyéb gyógyárut? A földművesszövetkezet tagja és hozzátartozói ingyen kapnak minden gyógyszert, ortopéd se­gédeszközt és egyéb gyógyárut. Csak bizonyos teljesítményekért kell az előirt illetéket megfi­zetniük. A gyógyszertárban egy­­egy recept után 1 koronát (az orvos egy recepten két gyógy­szert Írhat elő), a hajtási iga­zolvány megszerzéséhez szük­séges orvosi bizonyítványért 10 koronát, egyszeri tartózkodá­sért és kezelésért az alkohol­­elvonó állomáson 100 koronát, stb., kötelesek megfizetni. Bizonyos bonyolultabb fogá­szati munkákért ugyancsak meg kell fizetniük (pénzesutal­vánnyal) az előírt illetéket. III. AZ EFSZ-EK TAGJAINAK BETEGBIZTOSÍTÁSA 11. Milyen betegbiztosítási szolgáltatásokra jogosultak az EFSZ-ek tagjai? Egyrészt pénzbeli, másrészt természetbeni szolgáltatásokra Jogosultak. A pénzbeli szolgáltatások a következők: — táppénz, — segély a beteg családtag ápolásának idejére, — temetési segély. Természetbeni szolgáltatást a gyógyfürdőkben nyújtanak. 12. Mi a táppénz és kinek fi­zetik? A táppénz pénzbeli szolgál­tatás, amely munkadíj helyett jár annak a szövetkezeti tag­nak, akiről az orvos megálla­pítja, hogy betegség miatt vagy sérülés következtében ideigle­nesen munkaképtelen, vagyis képtelen arra a munkára, ame­lyet az EFSZ-ben végzett. A földművesszövetkezet meg­betegedett vagy megsebesült tagja azonban orvosi bizonyít­vánnyal köteles ideiglenes mun­kaképtelenségét bebizonyítani. Automatikusan munkaképte­lennek tekintik azt a szövetke­zeti tagot, akit kezelés céljából gyógyintézetben (kórházban, szanatóriumban stb.) helyeznek el. 13. jogosult-e táppénzre az a szövetkezeti tag is, aki ugyan APRÓHIRDETÉS A Dunaszerdahelyl Műszaki Középiskola Búslaki Tangazda­sága a tehenészetbe azonnali belépéssel állattenyésztési dol­gozókat vesz fel. Lakást bizto­sítunk. nem képes eddigi munkájának elvégzésére, de más munkára alkalmas lehet? Igenis, jogosult a táppénzre. Nem lényeges, hogy esetleg más munkát végezhetne, vagy bizonyos korlátozással, könnyí­téssel, tehát csökkentett mér­tékben ugyanazt, melyet előbb végzett. A táppénzre jogosult­ságának ugyanis kizárólag az a feltétele, hogy a beteg vagy sérült szövetkezeti tag az or­vosi bizonyítvány szerint ideig­lenesen képtelen előbbi munká­jának elvégzésére. 14. Mikortól kezdve és med­dig jár a táppénz? fii táppénz a munkaképtelen­ség első napjától kezdve addig az ideig jár, amikor a munka­­képtelenség megszűnik,. vagy pedig hivatalosan elismerik a szövetkezeti tag teljes, illetve részbeni rokkantságát. A táp­pénzt a munkaképtelenség első napjától számítva legfeljebb egy évig, de esetenként hosz­­szabb ideig, vagyis az ún. segé­lyezési időben Is fizetik. Kivételesen még az említett segélyezési idő letelte után is fizetik a táppénzt, amennyiben az illetékes látási társadalom­biztosítási véleményező bizott­ság kijelenti, hogy a munka­­képtelen szövetkezeti tag előre­láthatólag rövid időn belül meg­gyógyul és visszatérhet munka­helyére. Az ilyen kivételes meg­hosszabbítást azonban legfel­jebb egy további évre engedé­lyezik. 15. Meddig jogosult táppénz­re a szövetkezeti tag az eset­ben, ha egymásután többször vált munkaképtelenné? Ha a munkaképtelen szövet­kezeti tag felgyógyulása után ismét munkába lépett és dolgo­zott, majd újfent munkaképte­lenné vált, joga van az ún. be­számításra. Ez más szóval any­­nylt jelent, hogy a legutóbbi munkaképtelenségtől számítva egy évre visszamenőleg beszá­­mitiák minden munkaképtelen­ségének időtartamát az ún. se­gélyezési időbe, amikor is — mint már mondottuk — táp­pénzt kaphat. íme, egy példa: Az orvos igazolta, hogy a szö­vetkezet tagja 1968. I. 1-től — 1968. V. 31-ig munkaképtelen. Felgyógyulása után ismét dol­gozott, majd 1968. X. 1-én új­ból megbetegedett és 1969. VI. 30-ig volt munkaképtelen. Eb­ben az esetben beszámítják a példánkban szereplő szövetke­zeti tag ún. segélyezési idejébe (abba az 1 évbe, amely alatt jogosan igényelheti a táppénz kifizetését) — éspedig egy év­re visszamenőleg — a második megbetegedés óta, vagyis az 1968. X. 1 óta eltelt időt. Ez alatt az Idő alatt 5 hónapig (1968. I. 1.—V. 31.) volt mun­kaképtelen, ezért még 7 hóna­pig, éspedig 1968. október 1-től 1969. április 30-ig kell táppénzt kapnia. Magától értetődő azon­ban, hogy 1969 májusában és júniusában miár nem kaphat táppénzt, mert máskülönben 14 hónapig, tehát nem a törvény értelmében engedélyezett 12 hónapig kapná. 18. Mikor nem számítják be a segélyezési időbe az előző munkaképtelenség Idejét? Nem számítják be: 1. ha a szövetkezeti tag utol­só munkaképtelenségének meg­szűnése ót legalább 6 hónapig dolgozott, 2. ha az előző vagy a leg­utóbbi munkaképtelenséget fog­lalkozási betegség, illetve üze­mi baleset okozta. 17. Mi a teendő az esetben, ha a szövetkezeti tag szabad­ság időben válik munkaképte­lenné? Ha szabadságidőben beteg­szik meg vagy baleset éri, úgy félbeszakítja a szabadságát. Ezt azonban csak akkor teheti, ha orvos állapítja meg a munka­­képtelenségét, más szóval azt, hogy a szövetkezeti tag ideigle­nesen nem folytathatja előző foglalkozását. 18. Mikor jár táppénz annak a szövetkezeti tagnak, aki nem munkaképtelen, tehát folytat­hatná eddigi foglalkozását? A munkadíj helyett Járó táp­pénzt arra az időre kapja, mely­re az illetékes hatóság a ragá­lyos betegségek elleni küzde­lemről szóló előírások értelmé­ben elrendeli a vesztegzérat. fii vesztegzár (idegen szóval karantén) abban áll, hogy a bi­zonyos ragályos betegségre gya­nús egyéneket elkülönítik és állandó orvost felügyelet alatt tartják. A vesztegzár helye va­lamelyik lakás, vagy más meg­felelő helyiség lehet. A vesz­tegzár a járási tisztiorvos által előírt időig tart. A táppénzt az elrendelt vesz­tegzár egész időtartamára ki­fizetik. 19. Kaphat-e táppénzt az a szö­vetkezeti tag is. akit gyógyfür­dőben kezelnek? Táppénzt gyógyfürdőben csak akkor kaphat, ha ott munka­képtelensége idején kezelik. A Hivatalos KÖZLÖNYBŐL Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Közlönyének 1970. február 10-én megjelent harmadik részlegében utasítást tartalmaz az öntözött mezőgazdasági termékek hozamainak kötelező statisztikai meg­figyelésére. A megfigyelés kiterjed az összes mezőgazdasági terményre (a zöldségféléket kivéve), amelyet legalább három hektárnyi öntözött területen termesztenek. A Hivatalos Közlöny további részében közli az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi tárcájában eszközölt szervezési változásokat. Ezek szerint a Pőstyéni Malom- és Tésztaipari Szakágazati Üzemből elkülönítették a Malom és Pékipari Üzemek Bratislava] Egységét. A Nyitrai Nyuget-szlová­­kiei Péküzem kötelékéből ugyancsak delimítálták a Bratislava-környékl Péküzemet, valamint a Bratislava! Cukrászüzemet. Ez a három üzem egy új gazdasági egységet alkot „Malom- és Pékipari n. v.“ név alatt, Bratislava székhellyel. * Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1970. január 1-vel egy új gazdasági egységet létesített, éspedig a Stará Lubovňe-i (Ölublói) Állami Gazdaság nemzeti vállalatot — Stará Ľubovňa szék­hellyel. * Az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a CSZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának beleegyezésével a Zvolen! Állami Gazdaságot kivonta a Zvolení Járási Mezőgazdasági Társulás, vala­mint a Kassai Állami Gazdaságot a Kassal Mezőgazdasági Termelési Igaz­gatóság hatásköréből. Ezt a két üzemet a Praha-ftepy-t Nagyhizlalda szak­ágazati üzemhez csatolta. A Praha-Repy-t Nagyhtzlaldához történt csatolás által az említett két önálló üzemegység nevét a következőre változtatták: Nagyhtzlalda Zvolen n. v. Nagy'hizlalda Košice n. v. Tevékenységük a sertéshús effektiv termelésének szorgalmazása, a kor­szerű nagyüzemi technológia és az iparhoz hasonló munkaszervezés be­vezetése. * A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca összes szervezeteinek tájékoz­tatására a Hivatalos Közlöny hírt ad arról, hogy az „AGROPODNIK“ a me­zőgazdasági üzemek termelő, feldolgozó és kereskedelmi társulását Pieš­ťany székhellyel 1969. április 9-én bejegyezték az üzemek jegyzékére. * fi Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága leg­utóbbi kongresszusának határozata értelmében saját gazdasági üzemegy­séget a „CHOVPRODUKT“ kereskedelmi üzemet létesítette. Az üzem szék­helye Bratislava, Steinerova uliva 70, telefon 637 72. A törvényszéki orvostani szakér­** tők Berlinben nemrég meg­tartott kongresszusán két nyugatné­met orvos, a frankfurti dr. Gerhof professzor és a münsteri dr. Gerlach szaktanulmányt olvasott fel arról, hogy milyen végzetes hatással van az alkohol a sofőrök vezetői képessé­geire. Számos teszt és más kísérlet alap­ján megállapították, hogy a besze­­szelt vezető tévesen, elferdítve látja a körülötte levő tárgyakat. Ez már 0,5 ezrelék alkoholnál kezdődik, és ha a vezető vérében 1,0 ezrelék alko­hol van, már valóságos délibábok le­begnek a szeme előtt, képtelen he­lyesen felbecsülni a távolságokat, és minden tárgyat a valóságnál jóval messzebb állónak képzel. Az alkohol hatása alatt álló vezető reflexei is gyengülnek. Sokkal lassab­ban reagál az előtte végbemenő ese­ményekre, mint józan állapotban. Köz­ismert dolog, hogy a szeszes italok fogyasztása után mindenki hajlamos túlbecsülni a maga képességeit, lebe­csüli a veszélyeket, és valósággal él­vez, ha veszélyekkel szállhat szembe. Mondanunk sem kell, hogy mit jelent ez a gépjárművezetőknél. Hogyan tisztítsuk Az üzemanyag tápszivattyú zava­rait leggyakrabban a szennyeződés okozza. Ha a szűrő körül összegyűlik a szenny, könnyen baj lehet a motor munkájával, vagy a porlasztó úszó­tűjével. Tapasztalatból tudjuk, hogy van­nak olyan benzinkutak, ahol nem so­kat törődnek az üzemanyag tisztasá­gával. Ha a Wartburg tulajdonosa elejét Bátraké a siker A köbölkút! szövetkezetesek az elmúlt hetekben gazdag zárszáma­dást hagytak jóvá. Különösen a növénytermelés tett ki magáért, mivel az állattenyésztésből származó bevételeket egyenesen meg­duplázta. Jelenleg csupán arra szorítkozom, hogy az eredményes termelési részleg két ágazatáról röviden megemlékezzek. Hét esztendeje a szövetkezet mérlegében 522 ezer korona jelezte a szőlőből eredő bevételt, amikor a bátor vezetőség a szőlőtelepítés mellett döntött. Akkor még a költséges beruházás miatt sokat kel­lett hallgatniuk, de az idő őket igazolta. Ma a 105 hektárnyi telepí­tésből már 66 hektár adott teljes termést, mely a maga nemében párját ritkítja: az értékesített és otthon feldolgozott szőlő értéke 7 millió 416 ezer korona, vagyis a termelési index 1962/1969 = 1421. így aztán nem véletlen, hogy a párkányi borászati üzem ebben az évben egy 500 vagonos borfeldolgozót éppen Köbőlkúton kezd épí­teni. A mennyiség mellett a minőség is hallat magáról: a volt Nyu­gat-szlovákiai kerület bortermelőinek versenyén a szentlőrinci boruk­kal a köbőlkútiak vitték el az első díjat az 58 fajta bor közül. A másik örömet a kukorica szerezte a szövetkezetnek. A tavalyi termésük 32,28 mázsa volt hektáronként, az idén minden hektárról 71,19 mázsa szemestermés került a magtárakba. Hogyan lehetséges ez? — kérdezné a tamáskodó olvasó. A szövetkezet földjein első Ízben bátran alkalmazták a nagylhozamú jugoszláv és magyar hibrid vetőmagot. Ezt megelőzően a kalkuláció azt mutatta, hogy ha min­den hektáron csak két mázsával lesz több a termés, mér kifizetődik a költséges befektetés: az új vetőmag beszerzési értéke tizenegy­szer meghaladja a szokott vetőmag árát. Hogy a terméseredmény erre a számításra nagyon kellemesen rácáfolt, abban többek között az is nyom a latba, hogy egy hektárra 842 korona értékben 308 kg tiszta tápértékű műtrágya is került. fii 35 milliós vagyont kezelő szövetkezet 5 millió üzembiztositásl alappal rendelkezik, és ha már a számok örvendetes sorozatát idéz­zük, mondjuk ki azt is, hogy a szőlőből eredő nyers bevétel összege az idén fedezte a teljes béralapot, pedig ez a költség az 1962-vel szemben 245 százalékra emelkedett. Gábris József, Érsekújvár A kingyesi botrány Már hónapok óta foglalkoztatja egész Déi-Szlovákia kultúrérzelmű lakosságát FESZTY ARPAd ógyallai születésű, híres magyar festő­művész Kingyes-pusztai, az idővasfogától pusztuló tanyájának ügye. Számtalan újságcikk, intervenció, helyszíni látogatás és levelezés volt már ebben az ügyben a CSEMADOK, az ifjúsági klubok és a Komáromi Múzeum részéről is. Mint legújabban megtudtuk, nem Keszegfalva, hanem Vágfüzesd a felelős ezért a botrányért. A tanya, amely egykor művész- és irónagyjaink találkozóhelye volt, akik megemlékezéseiket az egyik szoba gerendájára írták fel, ma pusztulás előtt áll, és ha gyors intézkedés nem történik, össze­dől. Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Jókai Mór, Lányi Géza, Dankó Pista és a többiek bizonyára megfordulnának sírjukban, ha ezt a pusztulást látnák. A tanyához nagy gyümölcsös is tartozik, amelynek hasznából már réges régen meg lehetett volna javítani a nádtetőn és a falon tá­tongó lyukakat, de a szövetkezet az ujját sem mozdítja. Vajon miért? Mire várnak? És miért nem nyugtatják meg a Szlo­vákia kulturális emlékeit tisztelő népet, amely azonnali, gyors intéz­kedést vár?! Üjvári Győző Optikai csalódás FÉL EZRELÉK ALKOHOLNÁL MÄR TÉVESEN BECSÜLJÜK FEL A TÁVOLSÁGOT Dr. Gerlach professzor számos kí­sérlet alapján megállapította, hogy az optikai csalódást az úgynevezett nistagma (a szemgolyó vibrálása) idézi elő, aminek viszont a mozgás­ban levő jármű és a motor erőteljes rezgése az oka. Józan ember ponto san az előtte levő tárgyra irányitje tekintetét, míg a beszeszelt ember té­vesen helyezi el a térben a tárgya­kat, nem ott tótja, ahol valójában állnak, mivel a szeme és a látóideg bizonyos késéssel veszi tudomásul jelenlétüket. Köztudomású, hogy a részeg ember mindig a pohár mellé nyúl, kalapját a fogas mellé akasztja, nem találja el a kilincset, a kulcs­lyukat, sőt súlyosabb esetben az ajtót sem. Merő hetvenkedés tehát a sze­szes italokat kedvelő járművezetők dicsekvése, hogy tíz-tizenöt nagy fröccs, vagy ugyanannyi féldeci elfo­gyasztása után sokkal biztosabban ülnek a kormány mögött. A kapatos vezető számára a legna­gyobb veszélyt a kanyarok jelentik. Mivel látási zavarokkal küzd, az az érzése, mintha a kanyar távolabb lenne, mint valójában. Az ilyen vezető tehát tévesen méri fel a helyzetet, rendszerint nagy sebességgel száguld be a kanyarba, és mivel reflexei is lassabbak, későbben reagál a veszély­re. Csak elnyészően csekély remé­nye van tehát arra, hogy baleset nél­kül ússza meg az egészet. Dr. Gerlach professzor megállapí­tása szerint, még a kiváló felkészült­ségű vezetők is tévesen becsülik fel a távolságot, ha alkoholt fogyaszta­nak. A tesztelésen egy kevés alkohol elfogyasztása után,, még a tapasztalt autóversenyzők sem tudták pontosan követni a kanyar vonalát. Jóval több idő kellett nekik ehhez, mint józan állapotban. Két pohár sör elfogyasz­tása után már kirívó különbség volt a kormánykeréknél mutatott viselke­désükben. Később mindannyian beval­lották, hogy nem tudták pontosan megállapítani a kanyar ideális vona­lát. Még nagyobb veszélyt jelent a tá­volságok téves felmérése az előzésnél. A beszeszelt vezető könnyen kerül ollóba, hiszen nem érzi, hogy milyen távolságra van a feléje közeledő jár­mű. meg a Wartburg üzemanyagszivattyúját akarja venni, hogy szennyeződés vagy víz kerüljön az üzemanyagtartályba, legcélszerűbb, ha egy tölcsért visz magával, amelyre szarvasbőrt feszít. A szarvasbőr ugyanis visszatartja a szennyeződést és a vízcseppeket. Ajánlatos, hogy a járművezető idő ről időre megtisztogassa az üzem­anyag tápszivattyú szűrőjét. A beön­tő nyílás szűrőjét már ritkábban keli megtisztítani. A szivattyú szitáját az alábbiak szerint tisztítsuk meg: 1. csavarjuk le a szita fedőjének anyacsavarját, 2. csavarjuk ki a szítát a szivattyú ágyából, 3. távolítsuk el a szennyeződést a szitáról és a szivattyú ágyából. A szita tisztogatása alkalmából el­lenőrizzük, hogy nem ereszt-e az üzemanyagvezeték és a tömítés. 1

Next

/
Thumbnails
Contents