Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-07 / 10. szám
HASZNOS Xű^viVuífYi Földművesek jogi tanácsadója Szövetkezeti parasztok és társadalombiztosítás (1) Lapunk e rovatában arról tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a szövetkezeti parasztok milyen törvények, jogszabályok stb. alapján részesülnek a társadalombiztosítás adta előnyökben. A földműveeszövetkezetek tagjai — tekintet nélkül korukra vagy nemükre — minden bizonnyal fokozott figyelmet szentelnek a társadalombiztosítás rájuk vonatkozó jogszabályai ismertetésének és magyarázatának. Ennek tudatában nem szorítkozunk csupán az öregségi nyugdíjjal s a rokkantsági járadékkal kapcsolatos tudnivalók ismertetésére, hanem felsoroljuk mindazt, ami az EFSZ-ek tagjainak s hozzátartozóinak betegbiztosítására, gyógykezelésére, nemkülönben- a családi pótlék, az özvegyi járadék, az árvaellátás, valamint egyéb társadalombiztosítási járadékok és szolgáltatások igénylésére s az ezzel összefüggő jogosultságra, valamint a szövetkezeti parasztok társadalombiztosítási rendszerére stb. vonatkozik. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy bár törvényekre, jogszabályokra, stb. hivatkozunk e cikksorozatunkban, tájékoztatásunkat nem szánjuk szakavatott jogászoknak, hanem közérthetőségre törekszünk. Úgy véljük, hogy az a legmegfelelőbb, ha a legfontosabb tudnivalókra vonatkozó kérdésekkel és feleletekkel adunk egyszerű magyarázatot a társadalombiztosításról, illetve a EFSZ-ek tagjait ezzel kapcsolatban érdeklő előírásokról. Közérthetőségre törekszünk azért is, mert a törvények stb. eredeti szövege néha túl bonyolult, ami viszont sok esetben elkerülhetetlen, mivel egyre bonyolultabb az életünk is. Ez az emberi társadalom rohamos fejlődésének egyik velejárója és árnyoldala. I. Általános tudnivalók 1. Melyik törvény vonatkozik a szövetekezeti parasztok társadalombiztosítására? Azokkal, akiket e törvény teljes szövege érdekel, közöljük, hogy a szóban forgó társadalombiztosításra a Tt 1964/103 sz. törvény vonatkozik. Ezt a törvényt eddig már háromszor, éspedig a Tt 1965/141, 1967/116 és az 1968/89 sz. törvényekkel módosították. E törvényen kívül felsorolhatnánk még számos rendeletet is, de elegendőnek tartjuk, ha csak a Tt 1964/104 sz. végrehajtási rendeletre figyelmeztetünk. Ezt a rendeletet ugyancsak háromszor, mégpedig a Tt 1965/142, 1967/117 és az 1968/92 sz. rendeletekkel módosították. 2. Kire vonatkozik az előbb említett törvény? A földművesszövetkezet minden tagjára s rajtuk kívül mindazokra, akik — habár nem tagjai az EFSZ-nek, Apróhirdetés Eladunk egy ŠKODA 706 Trambus hűtőszerelvényt 12 tonna telherblróképességű pótkocsival. — Ajánlatokat „Chladená preprava“jeligére a Szabad Földműves kiadóhivatala továbbít. állandóan a szövekezetben dolgoznak. A törvény ezenkívül a szövetkezeti szakmunkástanulókra Is vonatkozik. Az EFSZ állandó dolgozójának elsősorban az a dolgozó tekinthető, aki azért nem lehet a szövetkezet tagja, mert még nem töltötte be 15. életévét. Állandó dolgozók még a szövetkezeti tag legközelebbi hozzátartozói, akik rendszerint vele dolgoznak, jóllehet nem léptek be az EFSZ-be, nemkülönben az olyan egyének is, akik állandóan s rendszeresen dolgoznak a szövetkezetben és munkájukat a szövetkezeti utasításoknak megfelelően végzik (akkor is, ha nincsenek szerződéses munkaviszonyban). 3. Mikortól kezdve hatályos a társadalombiztosítás? Az EFSZ tagjának társadalombiztosítása attól a naptól kezdve hatályos, amikor felveszik a földművesszövetkezet tagjainak sorába. Aki nem tagja az EFSZ-nek, annak a társadalombiztosítása azon a napon lép hatályba, amikor az illető megkezdi állandó munkáját a földművesszövetkezetben. 4. Melyik naptól kezdve hatálytalan a társadalombiztosítás? Attól a naptól kezdve, amikor megszűnik a tagság a földművesszövetkezetben. Aki pedig nem tagja az EFSZ- nek, annak a társadalombiztosítása azon a napon ér véget, amelytől kezdve nem dolgozik állandóan a földművesszövetkezetben. Rendszerint az Ilyen dolgozók is előre bejelentik, hogy mikor lépnek ki a munkából. Társadalombiztosításuk megszűnésének napja ebben az esetben azonos azzal a nappal, amelyet utolsó munkanapjukként megjelöltek. Ez azonban csak akkor érvényes, ha nem a megjelölt nap előtt hagyják abba az EFSZ-ben vállalt állandó munkájukat. 5. Mire vonatkozik a szövetkezeti parasztok társadalombiztosítása? a) Betegbiztosításra. b) Az anyák és gyermekük biztosítására. c) Nyugdíjbiztosításra. d) A katonai szolgálatot teljesítő családtagok biztosítására. ej A szövetkezeti szakmunkástanulók társadalombiztosítására. f) A szövetkezeti nyugdíjasok betegbiztosítására. g) A nyugdíjbiztosítás alapján igényelhető szolgáltatásokra. 6. Ki nem részesülhet társadalombiztosításban? A társadalombiztosítás nem vonatkozik azokra a szövetkezeti tagokra, akik az adott évnek túlnyomó részéljen nem kaphatnak havonta legalább 120 korona pénzjutalmat sem, vagy nem dolgoznak le legalább 8 munkanapot. „Az év túlnyomó rész»“ meghatározás akkor vonatkoztatható a földmflvesszövetkezet tagjára, ha a naptári évnek 7 hónapjában nem kaphat havi 120 korona pénzjutalmat sem, vagy az említett 7 hónap alatt nem dolgozott le legalább 8 munkanapot. Ezért nem részesülhet társadalombiztosításban. II. EGÉSZSÉGVÉDELEM 7. Mi az egészségvédelem? Az egészségvédelem magába foglalja mindazokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket állami egészségügyi intézmények nyújtanak. Ezek a szolgáltatások a következők: — betegségmegelőzés (idegen szóval prevenció). — orvosi kezelés betegség és sebesülés esetén, — gyermekágyi gondozás, — fogorvosi kezelés, — orvosi segítség megnyomorodás, elrútítás és testi fogyatékosság esetén, — segítség a korábbi egészségi állapot helyreállítása érdekében (rehabilitáció). Ezekre az óvintézkedésekre régebben a betegbiztosítás volt hivatva, most pedig a népegészségügy hatáskörébe tartoznak. 8. Ki jogosult egészségvédelemre? 1969. július 1. óta minden csehszlovák állampolgár! 9. Hol és miként nyújtanak egészségvédelmi szolgáltatásokat? Azok a betegek, akiknek állapota megengedi, hogy bejárjanak az orvosi rendelőbe, a kórházba stb. vagy pedig a lakásukon kezelhetők, rendszerint járóbetegellátásban részesülnek. A fekvő betegeket kórházban, szülészeti osztályon, illetve klinikán, szanatóriumban vagy más egészségügyi Intézményben kezelik. (Folytatjuk) Zebra akadályokkal Érdekes és hasznos újítással kísérleteznek néhány svájci és finnországi nagyvárosban. Ott is akadnak ugyanis olyan vezetők, mint nálunk, akik teljesen figyelmen kívül hagyják a kijelölt gyalogos átjáróhelyeket, teljes gázzal száguldanak át rajta, nem tartják tiszteletben a gyalogosok elsőbbségét. A közlekedési szakértők az említett két országban most úgy igyekeznek megfékezni a duhaj vezetőket, hogy az átkelőhelyek két oldalán két-két sorban kilenc centiméter magas, legömbölyített szélű tárcsákat helyeznek el, egymástól jó arasznyira. A járművezetők tehát kénytelenek csökkenteni a sebességet, ha nem akarják kitörni a nyakukat, vagy összetörni kocsijukat. A feltalálók idomított teknősbékák felvonulásának nevezték el a találmányt, de még nem ismerjük a járművezetők véleményét. (o) AUTÓGUMI JAyiTASA FLAKONBÓL A defektes autótömlök javításának eddigi módszerét rövidesen egy ój „gyorsmódszer“ váltja majd fel. Több cég aeroszolos flakonokat hozott a piacra, olyan anyaggal, amely a tömlős és a tömlő nélküli abroncsok kisebb hibáit villámgyorsan eltömíti. A szelepen keresztül nagy nyomással latexhabot préselnek a tömlőbe, amely a defekt helyét megbízhatóan megragasztja. A kerék leszerelése felesleges. Az aeroszolos flakonhoz adott másik kis flakonból a kerék sűrített levegővel, pumpálás nélkül tölthető fej. (Der Morgen) A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti a* érdeklődőket, hogy az 1970/7i-es tanévre 1970. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoncviszonyba) azokat a fiókát és lányokat, akik 1970. szeptember 1-ig a 9-éves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskertészei) 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyakorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán. KRAVANY NAD DUNAJOM, okres Komárno HORGÄSZ-TAPASZTALATOK A téli időszakot a jó horgász Igyekszik szaktudásának bővítésére felhasználni. Az idény kezdete előtt én is szeretnék e tapasztalatcseréhez egyéni tapasztalatokkal Ihozzájárulni. Az alábbiakban néhány kevésbé ismert keszegező horgászmódszert szeretnék ismertetni, ami bizonyára újdonság lesz az ifjú horgászok számára. DRÖTSÚLYOS FELSZERELÉS Gyakran tapasztaljuk meleg nyárt napokon, amikor a nap sugarai felmelegítik a holtágak és ez öblök vizét, (hogy a víz felszínén szép jász- és dévérkeszegek sütkéreznek. Ezeket a halakat a közismert és szokásos módszerekkel szinte lelhetetlen horogra fogni. Nekem eddig csupán egyféleképpen sikerült a keszegeket megfogni. Módszerem a következő: egy külön élőkére 10—15 cm hosszú, 1 mm vastag rézdrótot kötöttem, majd a horogra 1—2 szöcskét tűztem, s az így felkészített horgot bedobtam a sütkérező halak közé. A drót nem csobbant olyan nagyot, mint egy fenékólom, s a csalit sem húzza le oly gyorsan, viszont elég nehéz ahhoz, hogy a horgot bedobhassuk. Amennyiben a horog bedobása után nem harapnak a csalétekre, azonnal húzzuk ki és dobjuk be újra. Ha a szöcske nagyon elázik, cseréljük ki. E módszer alkalmazásakor vigyázzunk arra, hogy a horogra akadt hal ne locsogjon nagyon, mert ezzel a többit elriasztja. GÖRGETÉS ÖLOMHENGERREL Az ehhez szükséges eszközök egy 2,5—3 méter hosszú bot, 0,25-ös vagy 30-as damyl, kb. 1 dkg-os szivarólom 20 cm-es élőkére kötve. A görgető módszert kavicsos, kemény vagy apróköves medrű, gyors folyású vízben alkalmazhatjuk eredményesen, főleg jászkeszeg és paduc fogására, de előfordul az is, hogy egy márna az áldozat. A görgetős módszer igen egyszerű, a gyorsfolyású, csekély vízbe kissé felfelé a vízfolyással ellentétes irányban dobjuk a csalit oda, ahol a halat sejtjük. Ezt követően egyik kezünkkel a botot fogva, a másikkal a zsinórt engedjük, hogy az ólmot a víz lefelé sodorja. Kezdő számára legnehezebb az, hogy észrevegye a ráharapást, mivel az ólom a meder fenekén gyakran megakad, amit erősebb rángatásként észlelünk a zsinóron. A ráharapást általában húzásnak érezzük vagy az ólom 'hirtelen kiemelkedésével jelentkezik. Ilyenkor gyorsan vágjunk be. A görgető horgászat igen élvezetes szórakozás és gyakran szép zsákmányra teszünk szert e módszer alkalmazásával. Kovács Zoltán, Vrbovka NÖVELIK A TERMELÉST A csallóközaranyosi szövetkezet dolgozót méltón akarják megünnepelni hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Ennek érdekében egy össz-szövctkezetl és két kollektív vállalást tettek, amelybe 239 dolgozó kapcsolódott be. A vállalások a növénytermesztési és állattenyésztési termelés ágazatát érintik. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy a múlt évhez viszonyítva búzából 1720, szemeskukoricából pedig 680 métermázsával többet adnak el. Ugyanakkor vállalták, hogy az 1969-es évvel szemben az állatállomány intenzitásának fokozásával a tejtermelést 90 ezer literrel, míg a tojástermelést 1 millió darabbal kívánják növelni, ami azt jelenti, hogy a csallóközaranyosi szövetkezet dolgozói ez évben 1 millió 562 ezer koronával több terméket juttatnak a dolgnzók asztalára. Andrískín József MqIoRqS Világszerte hadakoznak az autósok, és számtalan háziszerrel igyekeznek pótolni a gyári korrózióvédelem hiányait. Az ismert házlszerek mellett mind több vegyi gyár is ajánl új készítményeket. Tény, hogy az olyan kocsik is érzékenyek a nedvesség hatására, amelyeknek lemezeit a gyártási műveletek során viszonylag gondosan, jól kezelték. Az autók többsége meglepően hamar mutat rozsdafoltokat. Még azokat Is érheti kellemetlen meglepetés, akik ősszel, mondhatni mindent elkövettek, hogy a karosszériát a sár, a jég rongáló hatásaitól megkíméljék. Lehet, hogy a szembetűnő felület, a festett és krómozott részek hibátlanok maradnak az őszi védőrétegek alatt, de még az alulfelül vegyianyaggal bevont, viszonylag új autón is akadhat sok olyan rejtett, de mégis könnyen sebezhető pont, amely már az első telet sem vészelte át nyomtalanul. A mai autógyártási szabványok szerint, no meg a télt utak hatásának ismeretében ezen nem Is lehet csodálkozni. Nem lehet hibáztatni a jelenlegi szerviz-technológiákat sem, de úgy érezzük, annak felvetése jogos, hogy érdemes lenne kibővíteni a munkafolyamatot. Első lépésként megfigyelni, meg határozni, hogy melyik kocsitípusnek hol vannak ezek a kényes pontjai, és A rozsda ellen annak megfelelően kidolgozni a védekezést. Meghatározni például azt, hogy milyen összetételű vegyianyagok adhatják a legjobb ellenszert, majd biztosítani, hogy azokat üzemileg, sablonszerűén lehessen alkalmazni. Példaként mutatjuk az egyik Ilyen vonatkozású külföldi tanulmány rajzát — haditervét —, amelyen a lemezek belső védelmére javasolt korrőziógátló vegyianyag befecskendezésének pontjait tüntetik fel, megjegyezve, hogy oda 8 mm-es lyukakat kellene fúrni. A rajzolt típusnál még a hátsó hamutartó, sőt az indexkapcsoló helyéhez Is javasolnak ilyen furatot, hogy azon át jusson el a különben zártnak tekinthető lemezekhez, merevítőkhöz a védőanyag. Például a küszöblécekhez és az ajtók belső lemezeihez nagyon indokoltnak látszik eljuttatni valamilyen hatásos korróziógátlót. a^m — £
