Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-28 / 9. szám

Üdülni jó ... Séta a huuj.umta fenyvesek között. Fotó: nkl

Gondoskodnak

fiatalokról,

öregekről

Szerény külsejű emberrel hozott össze a véletlen a tanyi szövetkezet kultúrházában.

— A tagakat várja?

— Eltalálta. Évzáró gyűlésünk lesz.

— Sikerült-e a zárszámadás?

Már alhogy vesszük. Eredmények nem születnek hibák nélkül. Munkanormánként a már kifizetett harminckét koronára most további tizenöt korona prémiumot is fizetünk — a természetbenin kívül.

— S mennyi lehet az átlagkereset évente?

— Az ökonómussal éppen számítottuk, 29 ezer korona körül mozog. ;

— Ügy beszél, mint a közös feje. Jól ismeri a szövetkezet helyzetét.

— Nem tévedett. Marton Pál vagyok, a szövetkezet elnöke.

Ilyenformán ismerkedtem az elnökkel. Majd ezt követően meghánytuk-ve tettük a múlt évi gazdálkodás jó és rossz oldalát. A közben megérkezett Kovács Imre ökonómus elmondotta, amellett, hogy csökkentették az önköltséget, a pénzügyi tervüket több mint egymillió koronával túlteljesítették.

Milyen is a prémiumrendszerük?

A terv maradéktalan teljesítését és egyben szigorú munkafegyelmet követeli meg. Az első pillanatra úgy tűnt, mintha az egyenlősdi hívei lennének. De szerénység húzódik meg mögötte: vagyis a vezetőség is ugyanolyan mérce szerint kap prémiumot, mint bármelyik tag. I

Erről ilymódon vélekedett az elnök:

— Többet ér a szövetkezet békéje, mint az a néhány száz korona prémiumtöbblet.

Tény, egyre gyarapodik a közös vagyon, gazdagodik a tagság.

Jóleső érzéssel hallgatom a zárszámadási beszámolót, s megállapítom: ezeknek a milliomosoknak nincsenek szegényeik. Jut a sok millióból szociális célokra is fiataloknak, öregeknek. Nincsenek elnyomva, háttérbe szorítva. Például a tizennyolc éven aluli fiatalok is háromhát szabadságot kapnak. Az a fiatal, aki megnősül, két évre visszamenőleg a ledolgozott munkanormánként egy koronát kap. Az öregek? A szövetkezet díjmentesen megműveli háztáji földjüket. Hivatalos áron 230 kiló kenyérgabonához jutnak, s egy választott malacot is vehetnek kedvezményes áron, kilónként tíz koronáért.

Korszerű szociális helyiségük is van a közös gazdaság dolgozóinak.

Annak is örülök, hogy a sok viharos év után ez a szövetkezeti család újra csillogtatja fényét: termelésből, emberségből egyaránt. Igaz ugyan, jelenleg is akadnak próbálkozások a régi viszálykodások felújítására, de ez már nem fékezi a szövetkezet fejlődését. Minden jel arra mutat, termelési eredményeik, szilárd pénzügyi helyzetük révén Tany visszaszerzi hírnevét. A milliókból nemcsak azoknak jut, akik tevékenyen dolgoznak, de azoknak is, akik a nehéz években küszködtek, s már kiöregedtek a munkából. No meg az utánpótlást jelentő ifjú tagok sem mostohagyerekei a közösnek. ’ B. J.

^wvwwwv^^wwv-------------------------- SZÖVETSÉGI SZEMLE

BESZÉLGETÉS NAGY DEZSŐ MÉRNÖKKEL,

A ROZSNYÓI JÄRÄSI TERMELÉSI IGAZGATÓSÁG VEZETŐJÉVEL

A munkakörülmények javításával utat nyitunk a többtermeléshez

A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemei eléggé mostoha körülmények között gazdálkodnak. Sok a víz- és tápanyagszegény föld, ennek ellenére — amint Nagy Dezső mérnöktől, a termelési igazgatóság vezetőjétől megtudtuk — elég szép eredményeket érnek el. Az eddigi sikerek elérésének módjáról és a továbbfejlődés lehetőségeiről beszélgettük. Első kérdésünk az elmúlt gazdasági évre vonatkozik.

— Nagy elvtárs, hogyan értékeli a szövetkezetek számvetését, milyen a termelés iránya?

— A mi nehéz körülményeink között a járás földterületének megfelelően emelkedést mutat a nyerstermelés az 1968-as évvel szemben, mégpedig 3—4 százalékot, a piaci termelés pedig öt százalékot.

— Miért emelkedik éppen a piaci termelés gyorsabban, mint a nyerstermelés?

— Ez elsősorban annak köszönhető, hogy jelentős eredményeket értünk el a munkatermelékenység terén, és olyan intézkedéseket tettünk, amelyek csökkentették a belső fogyasztást, az árutermelésben viszont emelkedést jelentettek.

— Néhány példát mondhatna ezzel kapcsolatban.

— Megemlíthetem a borjúnevelést. Berzétén, Lekenyén és Tornagörgőn korszerű borjúneveldéket helyeztünk üzembe, amelyekben tejport és más tápanyagot használunk a borjak nevelésére, és így lényegesen csökkent a teljestej-fogyasztás, amit a közellátás számára adhattunk.

— Az 1968-as évhez képest mennyivel emelkedett az árutermelés?

— Gabonából is jóval többet adtunk el, mint a megelőző gazdasági évben, tejből pedig 1 millió 600 ezer literrel.

— A már említett munkatermelékenység és a hasznosság hogyan mutatkozik meg a szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásában?

— Röviden válaszolok: a tiszta jövedelem hozzávetőlegesen 7—8 millió koronával több, mint az 1968-as év végén.

— Ogy látszik tényleg eredményesen fejlődnek a rozsnyói járás szövetkezetei. Érdekelne bennünket, milyen lépéseket tesznek még a termelés emelése érdekében?

— A tagság zöme idősebb, ezért fiatal munkaerőket kell szereznünk. Persze, nem kívánhatjuk az ifjúságtól, hogy olyan munkakörülmények között dolgozzon, mint a kiöregedő tagok, akik jóval kisebb igényűek.

Megbecsülést - anyagiakban

gazdaságban) élveznék a háztáji föld jövedelmét. Ezért úgy döntöttek, hogy a nyugdíjasoknak évente 2200 koronát juttatnak (negyedévi részletekben), emellett még két mázsa búzát is mérnek nekik. Szintén egy jólmenő szövetkezetről van szó, ahol az évi átlagkereset 24 ezer korona.

A Liptovský Mikuláš-i EFSZ-ben majdnem annyi a nyugdíjasok szórna, mint az állandó dolgozóké (167 járadékos van az egyesült szövetkezetben).

A tagság már régebben úgy döntött, törődni kell azokkal, akik kevés ellenértékért sokat gürcöltek a közösben. Ezért a férfiak nyugdíját 650, a nőkét pedig 550 koronára egészítik ki. Emellett aszerint, ki hogy van ráutalva, nagyon jutányos áron kapnak gabonát és burgonyát.

A felsorolt példákból láthatjuk, „ahány ház, annyi szokás“. Tény, manapság már a legtöbb szövetkezetben segítik az alacsony nyugdíjat élvezőket. Ezt azonban sok helyütt csak ímmel-ámmal teszik.

— Ha a szomszédos szövetkezetben juttatnak valamit, adjunk mi is, nehogy valaki belénk kössön emiatt — mondják itt-ott a vezetők.

Szomorú, de valóság, hogy csak a tessók-lássék kedvéért teszik, afféle alamizsnaként adják. Pedig nem ezt érdemük a kiöregedett tagok, akiket komoly lelki válság elé állított a mezőgazdaság kollektivizálása, és a legnehezebb időben pár koronáért dolgoztak, rakták le a közös gazdálkodás alapjait. Ezek az úttörők jobban megérdemelnék a ma már virágzó szövetkezet megbecsülését és ezt anyagiakban is helyes, ha kifejezésre juttatják.

Ezért több szövetkezetben szociális épületeket létesítünk. Ezek közül kiemelném a tornagörgői építkezést, ahol a gazdasági udvarra máris aszfaltozott út vezet, három és fél millió korona költséggel pedig olyan szociális épületet hoznak tető alá, amelyben kultúrközpont, étterem, mosdó, fürdő és öltöző is lesz. Ha ilyen körülményeket teremtünk, az ifjúság bizonyára jobban megkedveli majd a mezőgazdaságot.

— A szociális berendezések természetesen vonzóbbá teszik a mezögazdaságot, de ezen felül mit tesznek még a munkakörülmények, helyesebben a munkakultúra megjavítására?

— Már említettem, hogy az árutermelés lényegében azért emelkedett jobban, mint a nyerstermelés, mert bizonyos szakaszokon emelkedett a munka termelékenysége, de sajnos akad még néhány mezőgazdasági üzem, ahol egy gondozóra csak hat tehén jut. Ezzel szemben Pelsőcön és Szllicén olyan korszerű, gépesített tehénistállókat építünk, amelyekben egy gondozó 50 tehenet ápol és fej majd a feltételezett 3000 literes tejhozam mellett. Ezekben az istállókban kedvező higiéniai feltételeket és kedvező munkakörülményeket teremtenek. És 1971 elején már üzembe akarjuk helyezni, de később még újabb istállók épülnek ezekben a községekben, úgyhogy összesen 800 tehenet tartanának. Nagy mértékben hozzájárul a munkatermelékenység emeléséhez, hogy a három község — Berzéte, Hárskút és Hosszúszó — társas alapon lóhere és lucernaszárító üzemet létesít. Az innen kikerült hereliszt lényegesen hozzájárul majd az állatállomány hasznosságának fokozásához. Egyébként a meglevő istállók átépítésekor is a jobb munkafeltételek megteremtését és a legnagyobb munkatermelékenységet tartjuk szem előtt.

— Végezetül pedig azj szeretnénk tudni, hogy az említett intézkedések 1970-ben mennyivel járulnak hozzá az árutermelés emeléséhez?

— Számításaink megalapozottak és a tényekre épülnek. Alaposan felmértük lehetőségeinket. A feltételeknek megfelelően, ebből kiindulva javítjuk a juhállomány minőségét, nagy súlyt fektetünk az üszőnevelésre, a tehéntenyésztésre és eszeszint alakul a növénytermesztés struktúrája is. Ügy gondoljuk, hogy sertéshúsból mintegy 200 tonnával adnánk többet, a tejtermelést pedig több mint 1 millió literrel emelnénk. Reméljük, hogy a jobb munkakörülmények megteremtésével lényegesen többet termelhetünk az új évben, mint előzőleg, és elegendő fiatal munkaerőt szerzünk a mezőgazdaság számára. Balia József

is kifejezve

Mindenki tudja, 400— 500 koronából (vagy még kevesebből) nagyon nehéz megélni. Erre gondoljanak a vezetők, a tagok, és akkor nemcsak ímmmel-ámmal juttatnak valamicskét „apáiknak“.

De necsak anyagiakkal segítsék az öregeket. Néhány évvel ezelőtt Cserhátpusztára (komáromi járás) éppen akkor toppantunk be, amikor egy bennsőséges ünnepség kezdődött. A szövetkezet vezetősége hívta meg az öregeket ünnepi ebédre, és kikérte a véleményüket, hogy-mint látják a gazdálkodás menetét. A deres üstökű, ráncos arcú bácsik bátran mondtak véleményt, bíráltak, s nem fukarkodtak a dicsérő szóval sem. A közös irányítóinak jól esett a dicséret és a nem éppen kedvező véleményből szintén levonták a tanulságot.

Mi lenne, ha minden szövetkezetben időnként összehívnák az öregeket egy kis baráti beszélgetésre, egy pohár borocskára? Azt hiszem, hogy ez ma mór egy szövetkezetben sem okozna különösebb gondot, viszont a tapasztalt emberek, akik már nem függnek senkitől, esetleg hasznos tanácsot adnának, őszintén megmondanák, mi nem tetszik, amiről a vezetők háta mögött beszélnek a faluban.

A törődés másképpen is meghozza a hasznot. Sokhelyütt kevés a munkáskéz, s bizony, ha megbecsülik a nyugdíjasokat, azok, ha nehézkesen is, részt kérnek a tennivalóból, és napról napra szorgalmasan helytállnak a munkában. Ezért becsüljük meg mindenütt azokat a nyugdíjasokat, akik az utolsó két évtizedben a legtöbb áldozatot hozták a falu szocialista átépítéséért.

Tóth Dezső

A szövetkezeti mozgalom élharcosai közül ma már sokan nyugdíjasok. Az alapító tagok nyugdíjának nagysága igen eltérő, mivel évről évre másmás rendeletek szabályozták a járadék összegét. Emellett jelentősen befolyásolta azt a szövetkezetek gazdasági helyzete, s természetesen az is, milyen munkahelyen dolgozott az illető. És még mindig jelentős azoknak a száma, akik létminimumon aluli nyugdíjat kapnak.

— Mi úgy látjuk legjobbnak, hogy meghatározott pénzösszeggel járulunk hozzá a nyugdíj kiegészítéséhez, — mondja a nagymegyeri elnök.

A szövetkezeti zárszámadások alkalmával a nyugdíjasok helyzete is szóba kerül. Sok szövetkezetben a szociális alapból jelentős összeget terveznek a nyugdíjak kiegészítésére és azt is meghatározzák, mit és menynyi természetbenit kapnak a becsületben megőszült tagok.

Néhány szövetkezetben érdeklődtünk a közelmúltban afelől, hogyan segítik az alacsony nyugdíjat élvezőket. Nagykeszin (komáromi járás) mindössze 19 nyugdíjas van. Mindent egybevetve a szövetkezet jól gazdálkodik, a munkaegység értéke mintegy 45 korona volt a múlt esztendőben. A nyugdíjasokkal annyiban törődnek, hogy 25 ár földet mérnek a számukra és ezt ellenszolgáltatás nélkül felszántja a szövetkezet.

Viszont Nemesőcsán már 75 a nyugdíjasok száma. Ott ötven, száz, százötven koronával egészítik ki a járandóságot, hogy ötszáz korona legyen a legalacsonyabb nyugdíj járadék. Háztáji földet is annak alapján juttatnak, ki milyen nyugdijat élvez.

Zsoldos elvtárs, a nagymegyeri szövetkezet elnöke, egy újfajta eljárással ismertetett meg. Az ő szövetkezetükben 103 nyugdíjjogosult van. Ha az 1700 hektáros gazdaságban mindenkinek háztáji földet adnának, jelentősen csökkenne a takarmányalap. De nemcsak emiatt vezettek be más rendszert. A szövetkezeti nyugdíjasok jelentős hányada már munkaképtelen. Így nem ők, hanem a hozzátartozók (akik nem dolgoznak a mezőjubilált Európa első szövetkezete

SOBOTIŠTÉN (senicai járás) jöttek össze a hazai szövetkezeti mozgalom élenjáró képviselői — valamint a helybeli szövetkezet tagjai —, hogy részt vegyenek a 125. évvel ezelőtt alakult első hitelszövetkezet Jubileumi ünnepségein. Ugyanis Európában itt vette kezdetét a szövetkezeti mozgalom, s működött a világ első hitelszövetkezete, amelybe a község nagyobb gazdái társultak.

Az ünnepségek ezt követően Jablonicán folytatódtak'. Itt már jelen voltak a párt- és kormányküldöttség tagjai is. U- gyanakkor a baráti államok szövetkezeti mozgalmának képviselőit is ott láthattuk.

Miután az ünnepségek befejeződtek, a Szövetkezetek Központi Tanácsa jóváhagyta Jurkovié-emlékérem adományozását a külföldi, valamint a csehszlovák szövetkezeti dolgozókénak. Egyidejűleg elfogadták azt a javaslatot is, miszerint emlékérmet kap a Szövetkezetek Központi Tanácsának volt elnöke és további érdemes szövetkezeti tisztségviselő.

—p—

így is lehet silózni — két kazal közé. Kitűnő silétakarmánnyal nem gond a tejtermelés. Fotó: nki