Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 1. szám

SPORT a gond Iliikén Sok Vidéki sportegyesületek vezetőivel, Vagy magukkal a Labdarúgókkal be­szélgetve nem egyszer került már szóba a játékvezetői részrehajlás, a járási Labdarúgó szövetség zöld asz­talnál hozott nem éppen, tárgyilagos Ítélete, vagy a kelleténél tempera­­mentumosabb közönség. Ezeknek az eseteknek legnagyobb részében saj­nos gyakran érvényesül az a régi magyar közmondás, miszerint a sze­gény embert még az ág is húzza. Va­lóban így van. A kisebb Labdarúgó egyesületek nem egy esetben hiába keresik Igazukat az Illetékes szer­veknél. Ha valamilyen vitás sport­ügyben döntést kell hozni, általában a nagyobbak, az erősebbek kapnak elégtételt. A közelmúltban Ismét öszeakadtam néhány sportemberrel, akik a járási ezervek igazságtalan és érthetetlen döntéseire panaszkodtak. Persze tár­gyilagosan hozzátették azt Is, hogy részben a közönségük Is ludas, mely már nem bírta tovább nézni a játék­vezető .garázdálkodását“ és a pályá­ra özönlött. Ez a rendbontás azonban távolról sem az egyedüli „zűr“ az utóbbi Időben Vllkén, ahol az esemé­nyek lejátszódtak, mert nem egy és nem Is két mérkőzésről van Itt sző, mely nem folyt le a talr-play kere­tein belül, hanem egy egész sorozat­ról. Mielőtt azonban rátérnénk a Lé­nyegre, dióhéjban megemlítjük a vll­­kel labdarúgás múltját Is. E Losonc melletti községben 1932-ben rakták le a Labdarúgás alapjait. A csapat tíz év múlva már figyelemreméltó ered­ményeket ért el az ún. levente baj­nokságban. A felszabadulás után — 1947-ben alakult újjá az egyesület Természetesen kezdetben a legalacso­nyabb, a IV. osztályban Játszottak a vllkeiek. Három év múlva azonban egy osztállyal feljebb kerültek, az­után néhány évvel később Ismét baj­nokok lettek. A második osztályban azonban csak egy évig bírták szusz­­szál és kiestek, de mindjárt követ­kező bajnoki idényben ismét felve­­rekedték magukat és azóta váltakozó sikerrel a második osztályban Játsza­nak. De Itt már adjuk át a szót Ruffini Lajosnak, a sportszakosztály alelnö­­kének és Varga Gyula szurkolónak. — 1968-ban egy kissé gyengélke­dett a csapatunk, ősszel csupán hat pontot szereztünk és bizony Ihátul kullogtunk. Ekkor még sem a játék­vezetőkkel, sem a közönséggel nem volt baj. Nézőink látták, hogy a ve­reséget megérdemeltük, hogy a fiúk rosszul játszanak, ezért senki mást nem okoltak, csakis a Játékosokat. Meg Is mondták néhányszor: ha nem akartok játszani, Inkább gyertek le a pályáról. Ezt az epizódot azonban csak azért említettük, hogy jobban szemléltessük szurkolóink mentalitá­sát. — Természetesen az őszi gyenge szereplésbe nem törődtünk bele. Min­denáron el akartuk kerülni a kiesést, ezért a múlt év Januárjában leszer­­ződtettflk Zsélyl Lászlót, aki havi 500 koronáért vállalta a csapat edzését. Noha anyagiakban éppen nem dúská­lunk, ilyen esetben a szükség tör­vényt bont. Tavasszal megmutatko­zott, hogy az edzőre fordított összeg nem volt kidobott pénz. Zsélyl sport­társ már februárban megkezdte a csapat felkészítését, mely vezetése alatt Jő együttessé kovácsolódott. Az őszi hat ponthoz tavasszal újabb ki­lencet szereztünk s ezzel a 10. he­lyen végeztünk, tehát elkerültük a kiesést. Az 1969—70-es évad elé már biza­kodással tekintettünk. Bíztunk ben­ne, hogy ezúttal már nem a bennt­­maredásért fogunk harcolni, hanem hogy a tabella első felében végzünk. Az elején ment Is minden, mint a ka­rikacsapás. Több fordulón keresztül az élen voltunk. Aztán néhány olyan mérkőzés következett, melyre nem szívesen emlékezünk. Tamási ellen a 83. percben rúgtunk egy gólt. A já­tékvezető megadta és középre muta­tott. A mérkőzés delegátusának azon­ban ez nem tetszett, magához hívta a bírőt, megmagyarázta neki, hogy ez nem lehetett gól, és a játékvezető mindnyájunk meglepetésére megvál­toztatta Ítéletét. Ha ez a játékvezetői hiba lett volna az egyedüli, nem tör­tént volna semmi, hiszen még ezek után Is az elsők voltunk. Egészen a hatodik fordulóig. Ekkor találkoz­tunk a táblázat második helyezetjével a bajnokság első számú esélyesével, a losonci B-csa pattal. A baj már ott kezdődött, hogy ellenfelünk edzőjé­nek az apja volt az egyik partjelző, aki akclőink nagy részénél lest jel­zett A nézők természetesen kifejez­ték nemtetszésüket. A mérkőzést ml nyertük 3:2-re. A találkozó után a losonci Játékosok elvesztették a fejü­ket és megtámadták a Játékvezetőt. Az edzőjük azonban még Idejében rendre utasította őket, úgy hogy nem történt Incidens. — Ettől a mérkőzéstől kezdve azonban minden bíró ellenünk fújt. Ahol csak lehetett, megkárosítottak bennünket. A Gács elleni találkozón 2:2-es állásnál az utolsó percekben szögletrúgás után kirúgták kapusunk kezéből a labdát és a hálóba lőtték. A bíró ezúttal jől látta a szabály­talanságot és nem adta meg a gólt. Erre az egyik gácsl játékos megütöt­te. És mi lett a vége? A végén a CSTSZ-hez jött a jelentés, hogy az egyik vilkel játékos megjegyzést tett a bíróra és ezért két hónapra letil­tották. A gácsl játékos, aki az egész konfliktust előidézte, még csak fi­gyelmeztetésben sem részesült. — Az egésznek a betetőzése az utolsó mérkőzésünkön, otthon Lovl­­nobánya ellen következett be. A má­sodik félidő első percében megrág­ták egyik játékosunkat, aki azon nyomban törlesztett. A bíró kiállítot­ta. Természetesen, ahogy ez Ilyenkor lenni szokott, a csapat többi tagja tiltakozott ez ellen, mire a Játék­vezető egy másik játékosunkat Is le­­küldte a pályáról. Kilenc emberrel a találkozón 2:0 arányban alulmarad­tunk. A nézők a végén nem türtőz­tették magukat, berohantak a pályá­ra és meg akarták verni a bírót. Az edzővel és a HNB elnökkel sikerült őt megvédenünk, de a mérkőzés vé­gén az Incidenst már lehetetlen volt megakadályozni. A jelentés ment, és hamarosan megtudtuk a büntetést Is. Három mérkőzést nem játszhatunk hazai pályán, és ha nem jelentkezik az illető, aki megütötte a bírőt, csak Vükétől 15 km-es körzetben bonyolít­hatjuk le mérkőzéseinket. Természe­tesen a két kiállított Játékosunkat Is letiltották, ami nagy hátrányt jelent majd, hiszen egyikük a csapat leg­jobbja volt. Az egész ügyhöz még azt fűznénk hozzá, hogy amikor ezt az esetet tárgyalták, egyáltalán nem tar­tották fontosnak meghívni a mérkő­zés delegátusát, aki a találkozó után kijelentette, hogy nagy részben ma­ga a játékvezető a hibás. — A tavaszi rajt előtt tehát van problémánk bőven. Gandjalnkat még csak fokozza Zsélyl Lajos edző, aki e sajnálatos esemény után nem mu­tat nagy hajlandóságot tovább vezet­ni a csapatot. Ha a büntetéseken kí­vül még az edzőnket Is elveszítjük, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk és szinte biztos, hogy az ősszel kiharcolt harmadik helyünket nem tartjuk majd meg. — Nagy részben önhibánkon kívül kerültünk Ilyen nem éppen Irlgylés­­reméltő helyzetbe. A fő okot abban látjuk, hogy a losonciak túl nagy konkurrensnek tartottak minket, és ezért Igyekeztek mindenképpen gyön­gíteni pozíciónkat. Ez sikerült Is ne­kik, habár aggodalmuk felesleges volt, ugyanis ml anyagi helyzetünk­nél fogva egy esetleges bajnokság megnyerése után sem Játszhattunk volt felsőbb osztályban. Ez tehát röviden a vilkel helyzet. Ott, ahol 1932 óta nem fordult elő Incidens, a múlt évben megszakadt ez a faluhelyen különösen figyelem­reméltó sorozat. A járási labdarúgó szövetség kemény ítélete után Vllkén megcsappant a lelkesedés úgy a ve­zetők, mint a labdarúgók körében, de reméljük, hogy mindez csak Idő kérdése és az első tavaszi forduló­ban Ismét egészséges önbizalommal, — csakazértls megmutatjuk, hogy tudunk focizni — elhatározással lép­nek pályára a vilkel játékosok. 0. V. A Magas Tátra készül a sí-világbajnokságra ф Az építkezés befejezéséhez közeledik ф A kellemes őszi időjárás segített a terepmunkákban ф A havazás meglassí­totta a tempót ф George Dechien összehasonlítása ф A be­rendezés nagy összegeket emészt ф Versenyzőink túlnyomó része külföldön edz ф Csak síugróink maradtak itthon ф Nem sok Idő választ el a klasszi­kus slszámok világbajnokságától. Eze­ket a versenyeket, mint Ismeretes, 1970. február 14—22-e között rende­zik a Magas Tátrában. A vetélkedé­sek gócpontja Csorba-tőn lesz, ahol Impozáns, korszerű ugrósóncot és egyéb sportberendezéseket állítottak fel. Ameddig tartott a szép, kellemes őszi időjárás, addig az építkezés ví­gan folyt. De az utóbbi napokban beállott tartós havazás lényegesen lelassítja a munkatempót. Mert nem csupán a sportberendezésekre kell gondolnunk, hanem más, egyéb, ez­zel összefüggő épületek, utak, állo­mások kiépítésére Is. Működésbe lé­pett az eredményhirdető tábla, ame­lyet a magyar Elektrolmpex, Buda­pest készített. A próbaüzemeltetés­nél a világító betűk és számok nagy­ságát úgy választották meg, hogy azok 250—300 méter távolságra is Jől olvashatók legyenek. A Magas-Tátrát most a FIS rende­­zőblzottságának tagjai mind élénkeb­ben látogatják. Általában megelége­désüket fejezik ki a munkák haladá­sáról. Slgge Bergman, a svéd vezér­­titkár után a svájci Marco Holder, я PIS elnöke is érdeklődéssel hall­gatta az építkezést vezető főmérnök magyarázatait. George Dechien, a FIS francia tagja dicsérettel nyilatkozott a világbajnokság előkészületeiről, de kritikus szellemben összehasonlítást tett Tátra és Grenoble között. Hang­súlyozta, hogy a tavalyi téli olimpiára készülő Grenoble már fél évvel a kezdet előtt komplett felkészült, va­lamennyi üzeme működött, a vendé­geket, versenyzőket, funkcionáriuso­kat váró berendezések készenlétben állottak. A VB beruházási költségei egymilliárd koronát Igényelnek, de remélik, hogy 10—20 éven belül ez visszatérül. Az építkezéseket a világ­bajnokság után folytatják. Oj szállo­dák, üdülők épülnek, hiszen az ide­genforgalmat szolgálják. Versenyzőink Intenzív edzés alatt állanak. A futók, az alpesi kombiná­ció résztvevői a svédországi Klruna­­ban végezték felkészüléseket. Decem­ber elején tértek vissza, most az edzést Itthon folytatják. A leslklők St. Morltzban és Cervlnlben edzenek. Csupán síugróink maradtak Idehaza, ahol Remza edző felügyelete alatt végzik kemény edzésüket. Persze leg­nagyobb reményeink az ugrók köré összpontosulnak. A múltban sok örö­met szereztek nekünk. Raška, Höhnl, Matouš a mesterséges havon jó tel­­lesítményről tettek bizonyságot. Di­vila sajnos megsérült, valószínűleg térdoperációnak veti alá magát. A végleges nevezésre csak a hagyomá­nyos négysánc verseny után kerül sor. Sífutóink, leslklóink, az alpesi kombináció résztvevői mint rende­sen, most Is azzal a hátránnyal baj­lódnak, ami minden évadban megis­métlődik. Aránylag rövid Ideig tart a téli felkészülés s ennek eredménye erónléthlány. A külföldiek már októ­berben havon edzenek, s ez az előny egész Idény alatt meglátszik. H. T. Újrakezdés A nagykürtöst járás déli részén, a szeszélyes Ipuly partján terül el az alig 600 lakost számláié Ipolynagy­­falu. A szépen fejlődő község hiá­nyosságai közé tartozott a pangó sportélet. Pedig a múltban környék­­szerte elismert Labdarúgó gárdája volt. A volt Ipolysági járás bajnokságá­ban szereplő labdarúgó csapat, játé­kos hiány s pénzügyi nehézségek miatt az ötvenes évek derekán fel­bomlott. A sportolni vágyé tehetsé­ges labdarúgók a környező falvak csapatainak erősségei lettek, egye­sek szögre akasztották futballcipő­­jüket. A sok küzdelmet „megélt“ pá­lyát felszámolták. Az egykori sportbarátokat évek éta foglalkoztatta a csapat újjászer­vezésének gondolata, de az objektiv nehézségek miatt senki sem merte vállalni e feladatot. Végül Is Kosfk Sándor, a HNB lelkes képviselője, aki faluja érdekeit mindig szívügyének tartatta, 1969 nyarán megkezdte az újjászervezés előkészületeit. Odaadó támogatóra akadt Kelemen László, nagy tiszteletnek örvendő tanító sze­mélyében. Felelősségtudattal párosuló lelkesedésük a tornyosuló nehézsé­gek ellenére elérte célját. Egy ifjú­sági összejövetelen újjászerveződött a nagyfalusi labdarúgúcsapat. Az új­jáalakulás hírére hét játékos tért vissza. Többen magasabb osztályok­ban szerepeltek. Ezzel Is bebizonyí­tották, hogy kis falujuk sportéleté­nek fejlesztését fontosabbnak tart­ják, mint a „híresebb“ csapatokban való szereplést. A hazatértek között van Bodonyl János mérnök, aki a közép-szlovákiai kerületi bajnokság I. В osztályában szereplő ipolybalogi együttes erőssé­ge volt, Nemes László, a nyéki Egyet­értés megcsodált kapuvédője, Gyenes Lajos, a nagykürtöst Bányász ifjúsági csapatának erőssége is. A fiatalok lelkesedése csatasorba szólította az 50-es évek csapatának éljátékosait is. A 34 éves Tóth Ká­roly tapasztalata, s megfontoltsága aranyat ér, Nagy József, Koslk Jó­zsef, Oroszlán József újraszerepelte­­tése hasznára van a csapatnak. A nagykürtös! Járás III. osztályában szereplő együttesnek 16 kerettagja van. A fiatalok lelkesedése nem maradt támogatás nélkül. A járási labdarúgó szövetség ezer koronával sietett se gitségükre. Az EFSZ vezetősége fel­szerelést vásárolt számukra s a csa­pat rendelkezésére bocsátja autóbu szát. Az anyagiakkal küszködd nagy­falusi együttes számára ez nagy se­gítséget jelent. A labdarúgó csapat tagjai jé sze­repléssel igyekeznek meghálálni az EFSZ vezetőségének jóindulatét. A sportbarátok nagy örömére 14 csa­pat közül az előkelő 4. helyet biztos­nak tartják a járási bajnokság III. osztályában. Budai Ernő ф A palástiak a kerületi bajnokságban szeretnének játszani A lével járás nagyközségei közé tartozik Palást. A labdarúgás alapjait közel 45 évvel ezelőtt rakták le. Az Itteni közönség érti a labdarúgás szabályait, egy-egy hazai mérkőzésre 400—500 nézó is kíváncsi. A Druž­stevník TE labdarúgó-csapata a lévai járás II. A osztályában 1964 óta ki­magasló eredményeket ért el, a csa­pat az ötvenes évek után most éli második virágzását. Nincsenek meg­elégedve a táblázat elsó felével, az Idén merész terveket tűztek célul: feljutni a kerületi bajnokság I. В osztályába és Itt Jól megállni a he­lyet. Az ószl fordulóra komolyan ké­szültek. Kupamérkőzést Is Játszottak, melyre meghívták KysaC Jugoszláv csapatot. Magyar vendégek szintén Jártak Paláston az ősz folyamán. Kel­lemes meglepetést szereztek a nagy érdeklődésű közönségnek, az EFSZ és a tsz között barátság alakult ki és ezért novemberben visszavágóra ke­rült sor. Bohus István nagy közkedveltség­nek örvend a palásti fiatalság köré­ben. Csak 27 éves, de eddig már többször bebizonyította, mit Jelent egy egyesület szakavatott vezetése. Ha Idejéből kitelik, elugrik Pozsony­ba és Pestre megtekinteni egy-egy Jé mérkőzést. A látottakat Igyekszik hasznosítani csapata Játékában. ■- I ERESZTREJTVÍNY riUIIWIIIHUJJIIlHülWMIIPTITtflIMHHE Petőfi Sándor VÍZSZINTES: 1. A beszéd tárgya. 4. Szőcsata. 7. I- betűvel az elején, állam Közel-Kele­ten. 10. Vén. 11. Ablakosok ragasz­tója. 12. A sivatag fuvarosa. 13. Fegy­verét használja. 14. Termést taka­rít be. 15. Nagyobb szoba. 16. Állami illeték. 17. Kisebb tréfás elbeszélő műfaj. 19. Dombor­mű (fon.). 21. Kuc­­kő-e? 22. Nem fel. 23. A vívásban: kettős találat. 24. Folyó Szlovákiá­ban. 25. Fogadási összeg. 26. ... culpa (én vétkem, — lat.). 27. Hang­szer. 28. Leányka. 29. Rangjelző szócska. 30. Rét. 31. Nem megy el. 32. Mosok betűi felcserélve. 33. Ki­bogoz. 34. Nemes fém (ford.). 36. Becézett Oszkár. 38. Hangtalan dal. 39. К-betűvel az elején: szlovákiai város. 40. Becézett Eszter. 41. Gyer­mekköszöntés. 42. Mongol kán. 43. Szaktárs. 45. Végnélkül! hír. 47. Kó­ros elváltozás. 48. Mécsbél. 49. Ltte­­rátus. 51. Balaton betűi felcserélve. FÜGGŐLEGES: 1. Petőfi Sándor, a függőleges 9. sz. alatti költeményéből idézünk, folytatva a függőleges 5. sorban. 2. Villanykörte. 3. Mag szé­lei. 4. Üt Rómában 5. A függőleges 1. folytatása. 6. A múlt Idő jele. 7. Iker helyragok. 8. Régi római kö­szöntés. 9. Petőfi Sándor hires költe­ménye. 11. Főnemesi rang. 12. S- betűvel a végén: folyó Romániában. 14. Csonthéjú gyümölcs névelővel. 15. Reverendaszerű öltözet. 16. Fehér latinul. 18. Üres fecsegés. 20. Fel­vesz. 22. Ady szerelme. 24. Ajakfes­ték. 25. A láb része. 27. Kisebb súly-I egység. 28. Afrikai állam. 30. Az Aranykoporsé írója. 31. Filmszínész. 32. Oázis németül. 35. Nagy Sándor blogramja. 37. A fa ellensége. 38. Lökőrúd a biliárdban. 40. Angol fő­nemesi cím. 41. Az év része (ford.). 42. Görög betű. 43. Ruhát készít. 44. Pici ikerszava. 46. Kevert hír. 48. Méhlakás. 50. Csecsemőbang. 52. Ket­tős betű. Beküldendő a függőleges 1. és 5., valamint a függőleges 9. számú so­rok megfejtése. * A Szabad Földműves 50. számában megjelent keresztrejtvény helyes meg­fejtése a következő: „Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk kedves olvasóinknak.“ Könyvjutalomban részesülnek: Gergely Báláné, Gömör Nagy Ilonka, Múlyad Pinczkel István, Kéménd

Next

/
Thumbnails
Contents