Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-21 / 8. szám

Ahol élnek az adott lehetőségekkel SZÖVETSÉGI SZEMLE Ha valaki nyitott szemmel járja a vidéket, mindenütt, még a legkisebb falucskában Is talál valami érdekes­séget, sajátosat, amit érdemes papír­ra vetni. Udvardon sem okozott gon­dot a témakeresés, hiszen e mintegy 7000 lakosú községben sokmindenről lehet Írni. A ml figyelmünket többek között a korszerű szövetkezeti klub is megragadta, melyre Igen büszkék le­hetnek a helyi lakosok. Hogy az olva­sónak legalább némi elképzelése le­gyen a klub berendezéséről megpró­bálom röviden vázolni. A látogató a tejköves előcsarnokon keresztül Jut a parkettezett, nagy színházi terembe, ahol az érkezők fi­gyelmét nem kerülheti el a falon lát­ható mű, mely Glbala festőművész al­kotása és a falu fejlődését szimboli­zálja. A nagyteremben szép csillárok biztosítják a kitűnő látási viszonyo­kat. Az asztalokhoz kárpitozott szé­kek tartoznak. A színpad felett van­nak a modem öltözők, raktárak és a mellékhelyiségek. A kistermet, mely tévézésre és gyűlésekre szolgál, ízlé­sesen berendezték. Nem hiányoznak a meleg-hldegvlzes mosdók, a ruha­tár és a büfé sem, melyben a legmo­dernebb magyar presszógép Is meg­található. A klub ún. rádióközponttal rendelkezik, ezenkívül még néhány vendégszoba Is van az emeleten, ahol szükség esetén 30—40 személyt tud­nak kényelmesen elszállásolni. Az egész épületben a megfelelő meleget a mazutra működő központi fűtés biztosítja. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a szövetkezeti klub modernsége és a klub vezetőinek tevékenysége egye­nes arányban áll-e egymással, ezért benyitottunk az épületbe, hogy ott, a helyszínen beszélgethessünk az Il­letékesekkel. A klubban azonban csak néhány takarító asszonyt találtunk. A nagyteremben uralkodó összevissza­ság arról tanúskodott, hogy csak néhány órával azelőtt fejeződött be a táncmulatság. — Ha a főnököt keresik — vála­szolták a serénykedő asszonyok kö­szönésünk után — menjenek a laká­sára. Csak nemrég_ tért haza. Teg­nap ugyanis csopórtgyűlést tartot­tunk táncmulatsággal egybekötve, és egész reggelig elhúzódott — tették még hozzá. Szmataná Lalos már ágyban volt, mikor bekopogtattunk hozzá, de amint megtaudta, ml Járatban Jöttünk, az álmosság gyorsan kiment a sze­méből és készségesen tájékoztatott a klub tevékenységéről és a Jövő ter­veiről. — Szövetkezeti klubunk, melvet 3 millió korona befektetéssel a szövet­kezet épített, és a körnvéken a leg­modernebbek egyike. 195R-bnn ké­szült el. A klub hétfő kivételével mindenki előtt naonnta öttől kilencig nyitva éli. A fltalságot is szívesen fogadjuk, hiszen a kocsmán kívül más találkozási helyük nemigen volt Most tévézhetnek, azstalineszezhet­­nek, olvashatnak, billlárdozhatnak aszerint, kinek mihez van kedve. Persze, a közkedvelt teaestéket mi Is rendszeresítettük. — Természetesen ezzel még távol­ról sem merül ki a klub küldetése. Most, hogy eszményi körülmények között dolgozhatunk, szinte nincs olyan nap, hogy ne lenne valami tan­folyam, előadás, gyűlés vagy rendez­vény a klubban. De Jobb lesz, ha te­vékenységünkről egy kissé konkré­tabban Is szólok. Sikeres akciónk kö­zül feltétlenül meg kell említeni a fiatalok között oly népszerű „Ki mit tud?“ vetélkedőt. Díjazott verse­nyünkön nemcsak a helybeliek vettek részt, hanem a környező községek fiataljai Is. A múlt évben tánctanfolyamot is rendeztünk az érdeklődők részére. A háromhónapos, igen sikeres oktatást Keller Gábor érsekújvári tánctanár vezette. A húsz párnyl „tánciskolás“ a tanfolyam végén egy szép tánces­télyt rendezett. Legjobbjaik aztán a Járási és a nemzetközi táncverse­nyen is indultak, ahol nem egy na­gyobb város reprezentánsait lepipál­ták. Legsikeresebb kettősük a Da­nis testvérpár. A helyi CSEMADOK is igen tevéke­nyen dolgozik. Említést érdemel a Szabó János írói emlékest. Szabó Já­nos Udvardon volt kántortanltó. Szín­darabokat, verseket írt és dalokat is komponált. Az egész falu kedvelte, s nem feledkeztek meg róla. Ezt bi­zonyltja a falu közepén elhelyezett emléktáblája is. A CSEMADOK tánc- és színjátszó csoportja is dicséretet érdemel tevékenységéért. — Tizenkét tagú fotókörünk szin­tén sikeresen működik. Legjobb ké­peinkből „Szövetkezetünk életéből" címmel faliújságot is szerkesztettünk. Az előadás-sorozatok közül Igen hasznosnak bizonyulnak dr. Osuška tájékoztatásai a szexuális életről. — Sajnos, ami a színházi életet il­leti, az távolról sem olyan, mint ahogy szeretnénk. Több ízben Járt nálunk a MATESZ. Többek között be­mutatták az Űri murit. Hazndi ivn?.4t щтштттттт "4 S as I Sfáiaé '• Szabó János emléktáblája stb. Most, március 14-én Ez eztán ■ meglepetés" van műsorra tűzve. Sze­retnénk elérni, hogy községünk lakói­nak necsak egy bizonyos rétege jár­jon színházba. — Anyagi gondjaink nincsenek, hi­szen a szövetkezet kulturális alapja félmillió korona. Pénzünk Jelentős részét utazásra költjük. Magyarorszá­gon kívül már Bécsbe Is ellátogat­tunk. Minden csoportnak évente egy­szer ingyen rendeltetésre bocsátjuk az - autóbuszt 1000 km-es távig. Az arra rászoruló dolgozóink közül már többen voltak gyógykezelésen. — Az udvardi szövetkezeti klub a Jövőben sem lesz tétlen — mondot­ta a továbbiakban Szmatana Lajos. — Ismét számos rendezvény, előadás várja majd tagjainkat. Nálunk rende­zik meg többek között az országos táncdalfesztivál elődöntőjét, majd a színjátszó fesztivált is. Tervünkbe több tudományos és Jogi előadás Is szerepel. A tanfolyamok közül első­sorban a szlovák nyelvtanfolyam ér­demel említést. Egy zeneiskola nyi­tása (zongora, gitár, harmonika) is Igen jő ötletnek bizonyult, mert Így majd gyermekeinknek nem kell Új­várba utazgatni. A község felszabadu­lásának 25. évfordulója alkalmából egy kiállítás is nyílik, mely fényké­pek, oklevelek stb. segítségével a fa­lu negyedszázados fejlődését lesz hi­vatott tükrözni. Ez alkalomból már­cius 23-án a nemzeti bizottság előtt egy emléktáblát leplezünk le. Erre az ünnepélyre több szovjet katona is hivatalos. Este a klubban műsort rendezünk. — Kevés szövetkezet ad annyit tagjainak, mint az udvardi — mon­dotta befejezésül a kultúrfelelős. — A tegnapi csoportgyűlés után is egy kis pálinkával, vacsorával Us fejen­ként egy liter borral és egy kiló al­mm Az udvardi szövetkezeti klub épülete mával vendégeltük meg az egybe­gyűlteket. Éjfélkor virslit és kávét szolgáltunk fel. Az évzáró taggyűlé­sen is mintegy három és félmil­lió korona kerül majd szétosztásra. Amint a cikkből is kitűnik, Udvar­don kitűnőek a szövetkezeti klub feltételei, és itt él­nek is az adott lehetőségekkel. (Ordódy V,J Jfjd mezőgazdászok fór Új rovatunkban egy fiatal mérnök vall önmaga sorsáról, munkahelye viszontagságairól, a bizonytalanság nyomasztó ha­tásáról, amely — ha vége nem szakad — lelohasztja biztonsá­gosabb jövőbe vetett hitét. Mindjobban kedvét szegi, ha... De ki gondolkozna másként ilyen körülmények között? Főiskolai tanulmányaim ide­jén az ötezer hektáros udvardi szövetkezettől kaptam az ösz­töndíjat. Jól jött ez az anyagi segítség. Am, sajnos, ez volt minden... öt év alatt senki sem törődött azzal, hogyan ta­nulok, milyen a tanulmányi előmenetelem, milyen nehéz­ségeim vannak stb. Szakmai gyakorlataimat s diplomamunkámat is másutt vé­geztem, illetve készítettem el. Tavalyelőtt kaptam kézhez a mérnöki oklevelet. Egy évig a hadseregben szolgáltam. Lesze­relésem óta különböző munka­­szakaszokon ismerkedem a kö­zös gazdaság termelési kérdé­seivel. Egy-egy tisztségviselő mellett három hónapot töltők. Ily módon alkalmam nyílik mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés gyakorlati ismereteinek elsajátítására. Mégis panaszkodnom kell. Nyugtalanít, hogy a szövetke­zet vezetősége mindmáig nem értesített, milyen munkakört akar rámblzni. Ha ez az ideig­lenesség állandósul, kedvemet szegi... Igaz, nyomban a fő­iskola elvégzése után nem fo­gadtam volna el felelős vezető állást, ha felkínálják, akkor se. Ugyanis a főiskolán ilyen hatalmas közös gazdaság irá­nyítására — amelynek taglét­száma ezer — nem készítettek fel. «, Üzemvezető szeretnék lenni. Ezen a szakaszon látom a leg­több hiányosságot, öt önálló termelőcsoport van a szövet­kezetben. Helyesnek tartom ezt, már az irányítás áttekint­hetősége végett is. Am a meg­honosodott gyakorlat azt mu­tatja, nincs a leghatékonyab­ban kihasználva a munkaerő­alap. Egyenlőtlenül oszlik meg, az igényeknek nem megfelelő­en. Hatékonyan elősegíthetné a szövetkezet további fejlődését a termény- és termékértékesí­tés Jobb megszervezése. Véle­ményem szerint szabadabb ke­zet kellene adni a mezőgaz­dasági üzemeknek termelési profiljuk formálásában és na­gyobb biztonságot az adás­vételi kapcsolatok célraveze­tőbb kialakításában. Magamról annyit: huszonnégy éves vagyok. Megnősültem. Vár­juk az első gyereket. Nemcsak magamra, a családom Jövőjére is gondolnom kell. Ez a három­­havonként váltakozó tapaszta­latszerzés — bár a módszert lónak tailom — anyagilag hát­rányos számomra. Csak az utolsó két hónapban kapok 1500 koronát, ez pedig kevés. Szilárd munkakörben, iskolai végzettségem és eddigi gyakor­latom alapján bármely kisebb szövetkezetben többet kapnék... Szeretném, ha az udvardi szö­vetkezet vezetősége méltányol­ná helyzetemet, s eloszlathatná a bizonytalanság ködét. Egyre több szakképzett fiatal kerül ki a főiskolákról, tech­nikumokból, s kerül a szövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Valamennyiükre jellemző az a nagy lelkesedés, amellyel való­ra akarják váltani elképzeléseiket. Péter Imre agrármérnök egy a sok közül. Szavai arra engednek következtetni, hogy nem mindenütt fogadják kellő bizalommal a fiatal szakembe­reket. Olyan mulasztás ez, amelynek következményei elsősor­ban a mezőgazdasági üzemekei sújtják. Vajon nem lehetne ezt megelőzni...? K. Z. Másoknak is útmutató. Betekintést nyertem ugyan a zárszámadási tételekbe, de semmi esetre sem azzal a szándékkal, hogy termelési jellegű cikket írjak. Inkább a társadalmi természetű dolgok Iránt ér­deklődtem. Kíváncsi voltam többek közt arra Is, hogy Ipoly­­szakóllason milyen tevékenységet fejt ki a Panasztszővetség alapszervezete. Mik a közeli elképzelések és távlatok, vagyis ml az, ami Jelenleg támpontot nyújt arra, ihogy alepszervezeti életnek nevezhessük mindazt, amit az elmúlt időszakban tet­tek. AMI MÄR VAN... Németh István mérnökkel éppen ezekről a dolgokról tár­salogtunk. Gondolom, előbb tanácsos arról írni, ami már van. Például a klubtevékenységről. Rendszeresen találkoznak és szórakoznak az alapszervezet Idős és fiatal tagjai. Egyelőre közösen, később azonban majd külön-külön. A klubot a szö­vetkezet rendezte be. Van benne televíziós készülék, társas játék, hangszer a fiataloknak és a közép korosztálynak. Ugyan­is két zenekara van a szövetkezet alapszervezetének. A hang­szerekre (mikrofonokkal és a hangerősítökkel együtt) 40 ezer koronát költött a szövetkezet. Jó és másoknak is útmutató, hogy a községben a társadalmi szervezetek segítik, s erkölcsileg is támogatják egymás ren­dezvényeit. A Parasztszövetség alapszervezete például nagyon jól megvan a CSEMADOK helyi szervezetével és a többiekkel. Támogatja rendezvényeiket. Persze a szövetség célkitűzése lóval túlhaladja a szövetkezet kereteit, mert nem mindegy számára, hogyan alakul a falu társadalmi élete. Tevékenységét mindig a falu össz-társadalma szempontjából alakítja. Végtére is ez a helyes, mert mit érne a többi társa­dalmi szervezettől elszigetelődő szövetségi alapszervezet?! Hiszen a szövetkezet és vele együtt a Parasztszövetség alap­­szervezelének tagsága a faluban hatalmas gazdasági és tár­sadalmi erőt képvisel. Éppen ezért kell, hogy mozgatója le­gyen minden jelentős történésnek. Például nagyon dicséretes tevékenységnek jellemezhetjük a dolgozók és a gyerekek üdültetésének szervezését. A múlt év­ben az ipolyszakallasl szövetkezetből 95 dolgozó üdült a Bala tonnái. A Parasztszövetség költségén és részben a szövetkezet támogatásával pedig öt iskolásgyereket küldtek pionír-üdülőbe. INTERNACIONALISTA KAPCSOLATOK Köztudomású, hogy az lpolyszakállasl szövetkezet a Cseh­szlovák-Magyar Barátság megtisztelő név tulajdonosa. Nem formális, hanem sokatérő, bensőséges barátság alakult ki két magyarországi vagyis az érsekvadkerti és az andornaktályai Búzakalász tsz-ekkel. Gyakran meglátogatják egymást, elbe­szélgetnek a problémákról, és ha a helyzet úgy kívánja, se­gítséget nyújtanak egymásnak. Az Ipolyszakállasiak közül nemrég 20 személyt látott vendégül az érsekvadkerti tsz. A Tisza mellett üdültek. Érsekvadkertről pedig hasonló lét­számú tsz-tag látogat vendégként Ipolyszakállasna. Ez a kap­csolat persze számos vonatkozásában túlhaladja a baráti ke­reteket, s egy-egy szövetkezeti dolgozónál egészen a csalá­dias, másoknál pedig internacionalista kapcsolattá alakult. S ha a Parasztszövetség alapszervezete — mely már készen találta ezt a kapcsolatot — tovább fejleszti, azt kell monda­nunk, hogy van értelme létezésének. ÜRES BESZÉD HELYETT... Ez azonban még nem minden. Manapság országszerte egyre több szó esik a mezőgazdasági munkaerő stabilizálásáról. Ipolyszakállason erről nem sokat beszélnek, hanem inkább cselekednek. Stabilizációs juttatásban részesítik a katonai szolgálatról és az iskolákból hazatérd — a szövetkezetben munkát vállaló — fiatalokat. Ugyanakkor szervezik az Ifjúság iskoláztatását. Mezőgazdasági műszaki középiskolában jelen­leg 6, különféle szakmunkásképző iskolában szintén 6 fiatal tanul a szövetkezet Jóvoltából. A házasulókat is segítik. Személyenként 5000 korona stabi­lizációs juttatást adnak, s ha esetleg mindketőtjük tagja a szö­vetkezetnek, akkor az összeg 10 000 korona. Ehhez még több­letként hozzászámíthatjuk a Lakodalomhob való külön hozzá­járulást. A lakásépítőket esetenként 10—20 ezer korona készpénzzel segítik, s a szövetkezet az építkezéssel kapcsolatos összes fu­vart ingyenesen végezteti, ami szintén tekintélyes összeg. Messzemenőleg támogatják a sporttevékenységet. Sportsze­reket vásárolnak a labdarúgócsapat, és kellékeket az asztali­­teniszezők számára. Labdarúgóik a múlt évben a járási baj­nokság В csoportjának közepe táján szerepeltek, s az asztali teniszezők is jók voltak. A fiatalok a tőlük telhető legjobb teljesítménnyel hálálják meg az önzetlen támogatást. Gondoskodnak továbbá a nyugdíjasokról is. A járadékhoz már nem kell hozzáfizetnie a szövetkezetnek, mert az állami alapokból mindenki megkapja a neki járó összeget. így a nyugdíjasok háztáji földet kapnak, s azt a szövetkezet bedol­goztatja, s betakarítás után a terményt haza is szállítja. Ta­valy például 60 nyugdíjas üdült a szövetkezet költségén Pös­­tyénben. Amiről tehát fentebb szó esett, az már van ... ÉS AMI MAJD LESZ Most pedig hadd szóljak arról is, ami majd lesz. A szövet­kezet és a nemzeti bizottság ugyanis közös, másfél millió koronás beruházási költséggel fele-fele alapon kultúrházat épít. Lesz benne nagy színházterem, könyvtár, olvasóterem, konyha és több más helyiség. Így a lakodalmakat Is itt ren­dezhetik majd meg. A kultúrház majd azt a célt is szolgálja, hogy a falu társadalmi szervezetei maximális tevékenységet fejthessenek ki. A Parasztszövetség szövetkezeti alapszerve­zete a nemzeti bizottsággal karöltve így is hozzájárul a falu dolgozói társadalmi életének kibontakoztatásán túl, annak formálásához is. A kultúrházon belül természetesen mód nyílik majd a tevé­kenység konkretizálására. Például megszervezhetik a fiatal mezőgazdasági dolgozók és szakemberek vita-fórumát, s ezzel párhuzamosan az idősebbek is megtalálhatják a szórakozási lehetőséget. Hiszen minden elmés dolog, ami tartalmánál és formájánál fogva csiszolja az emberek elméjét — amire ma­napság végtelenül nagy szükség van — hasznos, mert nálunk mindenkinek annyi az értéke, amennyi hasznot hoz a közös­ségnek, társadalmunknak. HÖKSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents