Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-02 / 31. szám
KERTÉSZET A sző ő zöldoltása Ä házikertben és a háztáji szőlőben gondot okoz az újabb fajtáknál a kevesebb és gyengébb minőségű termést adő fajtájú tőke kicserélése, a dlrekttermők leváltása, az Idősebb szőlő pőtlása. Ezekben az esetekben nyújt segítséget a kötött talajokon a zöldoltás. ÜJ ültetvényt Is létesíthetünk ezzel a módszerrel, de ez a telepítést költségesebbé teszi. Alanynevelés Äz oltáshoz 8—10 mm vastagságú és 150 cm hosszúságú alanyhajtásra van szükség. A kellő minőség eléréséhez szükséges továbbá, hogy az amerikai alanytőkén 2—3 hajtást hagyjunk meg, a többit a hajtásválogatás során eltávolítjuk. A hajtások fejlődését a szokott munkákkal — aggatás, kötözés, hőnaljazás — segítjük. Megfelelő gondosságú munka eredményeként május végére vagy Jú-ÜJabban paraffin-emulziót Is használnak a magasabb eredési százalék érdekében. Oltóhajtás Az oltőhajtásokat lehetőleg közvetlenül a munka megkezdése előtt szedjük. Ehhez már az oltás előtti évben jelöljük ki az elszaporltásra érdemes tökéket. Az oltóhajtást termőcsapról szedjük, mert a következő év tavaszán fás metszéssel eltávolítjuk őket. Szaporításra csak teljesen egészséges, sérülésmentes anyagot használjunk. Az Ideális oltőhajtáson a levelek hónaljában 1—2 leveles fiatal hajtás, a szárcsomón pedig kacs található. Az oltőhajtást egyrügyes darabokra vágjuk fel úgy, hogy a szárcsomő alatt és felett 4—5 cm-es csonk maradjon. Az Idős levelet bekurtítjuk, a kacsot pedig tőből eltávolítjuk. A 1. Az oltás magasságában, a szár:somő felett 4—5 cm-nyl csonkot hagyva a hajtás többi részét eltávolítjuk. Az alanyon levő hónaljhajtásokat, valamint a felső két szárcsomó leveleit a kacsokkal együtt vágjuk le. 2. Az alanyra húzzuk a vastagságának megfelelő PVC-csövet a bütykön túl. 3. Kiválasztjuk az alannyal azonos vastagságú oltóhajtást, és a levél-kacs Irányával párhuzamosan 2 cm hosszú éket készítünk közel a szárcsomóhoz, hogy oltványunk rövid nyakú legyen. 4. Az alanyhajtás bütyök feletti részét hosszanti irányban felülről lefelé a bütyök közepéig behasttjuk, vigyázva, hogy az Izválasztólg nyomjuk. Ez áttetsző cső használata esetén szemmel Is látható. 8. Ezután a PVC-csövet visszahúzzuk a levélnyéllg, majd alulról körülbelül 1 cm-re felvágjuk azért, hogy az oltvány vastagodásakor tovább hasadjon, majd lehulljon. 7. Az elkészült oltványt mártsuk hideg paraffinemulzióba, vagy levéllel borítsuk be, mert ezzel a kiszáradástól, a vízveszteségtől óvjuk. 8. Az oltványt a lehetőség szerint magasabb karóhoz kötjük, amely védi, 8 később a nemes hajtás Is hozzáköthető. 9. Az oltásokat 10 nap múlva vizsgáljuk át, s ha nem eredtek meg, az oltást a lejebbi szárcsomónál kíséreljük meg. Oltványkezelés Az alacsony hónaljhajtásait távolítsuk el, a nemes hajtást karóhoz kötözzük, s gondosan óvjuk a lisztharmat és peronoszpóra ellen Dlhane M-45 0,2 %-os és Thlovit 0,2 %-os oldatával. 8—8 hét múlva a PVC-csöveket alulról felfelé végzett óvatos vágással távolítsuk el. Olykor előfordul, hogy a nemes részen erős növekedés miatt másodrendű hajtások törnek elő. Ezeket két levélre kurtítsuk. Az oltványok augusztus végére Jól beérnek. Ekkor megkezdhetjük döntésüket. A pótláshoz nem használt, megfásodott oltványokat szeptember-októberben 40 cm alanyvesszővel levágjuk, s eliskolázzuk, vagy másutt pótlásra, telepítésre használjuk. A gyökereztetést porbujtással Is végezhetjük, ebben az esetben a következő évi termést növeljük. Az oltásmódokat részletesen Kozma Pál Szőlőtermesztés című könyvének II. kötetében találhatjuk meg. Szabó Dezső Régi szaklap vizsgálata Megérett — megérett... A Velencei tó mellett az Agárdi Gazdaságban már szüretelnek és exportálják a csemegeszőlőt. Farkas László mérnök, a 400 hektáros szőlő vezetője, örömmel simogatja a gazdag fürtöket. A „csodálatos" kertizsázsa Világszerte Ismeretes egyes gyökérgombák pusztító hatása a kerti és mezei növényzetre. Vészes elszaporodásuk legutóbb Észak-Amerika és Kanada számos farmerjét juttatta koldusbotra. A gombabetegség azután nyílegyenes sávokban a szántóföldekről átterjedt Kalifornia veteményes kertjeire, mesés gazdaságú gyümölcsöseire. Nem torpant meg néprajzi és politikai határok előtt, lassan de biztosan elárasztotta Közép- és Dél-Amerika banán- és gyapotültetvényeit. A szabad szemmel alig látható gombák továbbra is szinte mértani pontossággal „betartották“ garázdálkodás! területük jellegzetes csíkjait. A mikrobiológusok Pasteur elveiből kiindulva a kórokozók „természetes“ ellenségeit Igyekeztek kikutatni pusztításukra. Meg Is találták a gátló anyagokat, el Is pusztították a gombákat — de sajnos — csak a laboratóriumba hozatott talajmintákban. Amint a szabad természetben oltották be a talajt gátló anyagokkal, elmaradt a hatás. A földbirtokosok és kertészek némelyike már a tönk szélén állott, amikor Gerhard Winter német professzor az általa felfedezett ún. kék algákat kezdte figyelni. Megállapította, hogy a gabona-, banán- és gyapotélősködőkkel ellentétben az algák szemmelláthatóan nem zavarják a Gunnera (vastag törzsű fa rebarbara-szerű levelekkel) és a Cycas (a szágópálma botanikai neve) gazdáit. Gyökereik kékeszöld „gombafoltjaiba“ zárják az algákat anélkül, hogy azok átléphetnék a láthatatlan határvonalat. Békésen berendezkednek kijelölt helyükön, és életközösségbe lépnek a gazdanövőnnyel. Winter professzor ezt a növényi Jelenséget az emberben fellelhető, egyes „békésen szendergő“ baktériumokhoz hasonlította. Tudta például, hogy az ember beleiben tartózkodó kólibaktérium „szőkébb otthonában“ nem okoz zavart, sőt nélkülözhetetlen. Amint azonban a légzőszervekbe vagy a vérbe kerül, fertőzést Idéz elő. Az Ilyen fertőzés ellen az ember — sőt a legtöbb esetben az orvostudomány Is — tehetetlen. De mivel védekezik a Gunnera és a Cycas? Kutatásai során Winter évek múlva rájött, hogy a talajba oltott gátló' anyagok azért maradtak hatástalanok, mert a föld nem volt számukra megfelelő, nem szolgáltatta a létfenntartásukhoz szükséges alapvető életfeltételeket. Winter azután visszanyúlt a „múltba“. Melln svéd botanikus művéből kitűnt, hogy a falevelek, az avar, a növényi hulladék „megmérgezheti“ az erdei gombákat. Melln munkájából Winter a növények antlblotikus hatására következtetve elővette Hieronymus Bock-nak 1584-ben(!)' nyomtatott Gyógynövénykönyvét. És Íme, a laboratóriumban megvizsgált négyezernél több növényfajta közül kerek ezer növénynél antlbiotlkus hatást sikerült kimutatnia, amely elpusztitta a baktériumokat, megakadályozta a mlkróbák fejlődését és szaporodását. Eszmefuttatását folytatva a német tudós abból a feltevésből Indult ki, nem kell a baktériumokat feltétlenül megölni. Elég, ha meggátoljuk fejlődésüket. És nem tévedett. Kimutatta, hogy 20 milligramm hatóanyag, amit 20 gramm kertlzsázsából nyert, megakadályozza a baktériumok fejlődését. Igaz, hogy ezt a „bölcsességet“ már a középkorabell Bock Is Ismertette több mint négyszáz évvel ezelőtt. Akkor, amikor az emberiség még nem is álmodott antibiotikumokról. Winter viszont a termőföld baktérlumtelepel és az ember emésztőszervei közti hasonlatosságot vette segítségül felfedezésében. Végül azt Is megállapította Gerhard Winter, hogy a növények gyökerére telepedő és a gazdanövénnyel szimbiózisban, vagyis életközösségben termő baktériumok hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például a kólibaktérium az embernél. És ezen az alapon sikerült növényi nedvkeverékek adagolásával gátat vetni a gyökérgombák garázdálkodásának. Helmuth Böttcher: „Wunderdrogen“ (ford.: K. E.)' Jókai Mór Is komolyan vette a lap küldetését. Hozzájárult munkájához, „Jókai a szőlőben“ cím alatt közölték kertészgazdászatl Jegyzeteit. A nagy mesemondó saját tapasztalatait adja át az olavsónak, kitűnő nyelvérzékkel és a kevésbé hozzáértőknek, kezdő szőlőtermesztőknek Is kellemes, hasznavehető olvasmányt nyújtott. Tekintsük meg a lap 27. számának, 1896. Július 5-én megjelent példányát. Íme a tartalom: A mesterséges úton készült konyakról — Tárca: Adatok a szőlő és bor történelméhez — A szőlőojtás gyakorlati keresztülvitele — A szőlőtalajok kapálása — és még sorolhatnánk a elmeket. Számomra szenzációképpen hatott az ezredéves (milleniumi) országos kiállítás szőlő és borgazdasági csoportjaiban. Kíváncsian olvastam a névsort, abból a szempontból, hogy miként állták meg helyüket a dél-szlovákiai termesztők. Mtllénluml nagyérmet kapott két termesztő Galgócról és Kiss Gergely Nyitráról. A kiállítási érmesek közt már ott találjuk a szent-A TIGRISLEVÉL hónaljhajtás levélkéit sértetlenül hagyjuk, mert ezekből fejlődik az új hajtás. Az előkészített oltóhajtást vizes ruhába csavarva, kis ládába az oltó felszereléshez tesszük. Az oltás Az oltás magassága attól függ, hogyan neveljük tovább az oltványt. Amennyiben vadalanyt telepítettünk, s Így csak saját maga alá döntjük az oltványt, elegendő 60—70 cm. Ha a szomszédos tőkét vagy tőkéket Is pótolni akarjuk, 130—150 cm alanyhajtás szükséges. Ilyen esetben az oltást csak később tudjuk elvégezni. nlus elejére kifejlődik az oltáshoz szükséges hajtás. Ebben az Időszakban végezhető a zöldoltás. Ekkor a hajtások rugalmasak, hajlltásra pattannak, a bél még fehéres zöld, mert a szövetek nem különültek el. Az oltás optimális Időszakában borús, párás Időben, vagy a kora esti órákban dolgozzunk, mert ekkor a párolgás kisebb, s az oltóhajtás vízvesztesége minimális. Az oltás Idejére á többi anyagot és eszközt Is szerezzük be. A borotvaéles oltókés, fenőkő és fenőszíj mellett PVC hüvelyre Is szükségünk lesz. Ez 6—16 mm belső átmérőjű, átlátszó 0,50—1,5 mm falvastagságú műanyagcső, melyet körülbelül 5—7 cm hosszúságú darabokra vágunk fel. györgyl, pozsonyi, szakolcal és nyitrai borgazdákat. Az elismerő oklevelek kiosztásánál találkozunk a modor!, bazlnl és a vágújhelyi borokkal. Nem hat talán kuriózumként ha elmondom, hogy ebben a kategóriában a nagycétényi termesztők is becsülettel megállták helyüket. Elismerő oklevelet kaptak: özv. Benyák Ferencné, Jankovich Ferenc, Preslnszky József, Szuszter István és Flcza András. A neveket azért soroltam fel, mert Jő utakon halad a szőlő- és gyümölcstermesztés Jelenleg Is Nagycétényben. Végezetül talán annyit, hogy a lap olvasgatása közben eszembe Jutott egy gondolat. Szeretném újból olvasgatni a Szabad Földműves gyümölcsészettel foglalkozó mellékletét, ami a ma emberéhez szólt, és sajátosan a magyarlakta termesztők problémáin, gondjain igyekezett könnyíteni. Motesíky Árpád Á múlt század végén 1896-ban Indult a „SZŐLŐ és BORGAZDASÁGI SZAKLAPOK“ című hetilap, Engelbrecht Károly főszerkesztő Irányításával. Mint a címe Is elárulja a szőlőtermesztést és a borok kezelését hivatott szakmailag magasabb szintre emelni. A lap példányai a véletlen folyamán Jutottak el hozzám. Egyik tanító barátom mentette ki a papírgyűjtő gyerekek kezéből két esztendővel ezelőtt, hogy megelőzze a régi — papírnak minősített — könyvek általános sorsától. Olvasgatására azonban csak most tavasszal, a szőlőszaporltás, dugványozás Idején került sor, mivel nagyobb fontosságot nem szenteltem a lap példányainak. Pedig sok benne a hasznos és okos tudnivaló. A lapok szemlélése közben láthatjuk, hogy 73 esztendővel ezelőtt Is komoly fontosságot szenteltek a szőlő védelmének. Az akkori vegyi feltételek mellett is harcot folytattak a filoxéra, a peronoszpóra és egyéb szőlőbetegségek ellen. Szakszerűen végezzük a kétnyári virágok vetését Elérkezett a kétnyári virágok vetésének Ideje. Ugyanis az árvácska, nefelejcs, százszorszép és viola akkor termelhető sikerrel és telel át veszteségmentesen, ha legkésőbb augusztus első napjaiban földbe kerül a magja. Az Időbeni vetést az is Indokolja, hogy Ily esetben az említett virágok, de főként az árvácska még az ősz folyamán virágot bont, s vele újra díszlthetők a megüresedett virágágyak. Kétnyári virágaink nem Igényesek, a mag vetésére mégis különös gondot fordítsunk annálfogva, hogy a roszszul előkészített, száraz talajban a mag napokig, sőt hetekig elfekszik és nem kel ki. Nagyon fontos, hogy a föld aprómorzsás, Jól elmunkált és nedves legyen. Ha módunkban áll, a vetés céljaira használjuk fel az üres melegágyakat. Ha ez nem áll rendelkezésre, a kert valamelyik napos részében szemeljünk ki alkalmas Meleg iránti Igényéből könnyű kitalálni: a trópusok növénye. Tudományos neve Sanseviera. Legismertebb fajtái a sötétebb és világosabb zöld sávokkal csíkozott, sárga sávval szegélyezett levelű Sanseivera Laurentii. De az igazi tigrislevél, amely a cirmos cicák farkára emlékeztetőén harántcsíkolt, a Ceylon szigetéről származó S. Zejlanica és ennek szélesebb levelű közeli rokona az S. Gnineensis. A Sansc7ierát nemcsak tőosztással lehet szaporítani, amint sokan tudják, de az S. Laurentii-t kivéve levéldarab dugványokkal is. Egy levelet nyolctizenkét részre darabolunk és minden darabot alsó, gyökérfelöli részével!I) földbe dugunk. A dugványokat meleg helyen tartjuk, 16—24 napra szokott begyökerezni. Dáné Tibor A tigrislevél nem kaktusz, nem is valamilyen pozsgás növény, amint sokan hiszik. Nagyon nagy előnye, hogy a sötétes, félhomályos helyiségekben is szépen díszük, de hűvös, hideg helyen elpusztul. Viszont bármilyen meleg, sőt száraz levegőjű lakásban is jói érzi magát, ha naponta öntözzük, és leveleit is bőségesen permetezzük. A megporosodott leveleket időnként meg is kell mosni, de langyos vízben ám! Talajban nem válogatós, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a laza, homokos, tápdús földet kedveli. g SZABAD FÖLDMŰVES 1969. augusztus 2. területet. Ajánlatos, hogy a földet vetés előtt öntözzük olyannyira, hogy a csírázáshoz szükséges nedvességet a mag számára biztosítsuk. Ugyanis a vetés utáni öntözés káros lehet, mivel a víz cserepessé teszi a talajt, mely gátolja, sőt megakadályozza a mag kelését. A mag vetése sorokban történjen, A csíkok a kapa nyelével készíthetők. Ezután célszerű a föld ismételt öntözése olyformán, hogy az öntözőkanna segítségével a kihúzott sorokat teleöntjük vízzel. Ezt követően, néhány perc múlva a vizes sorokba szórjuk a magot, majd egy-két óra elteltével, amikor a föld színe kissé megszikkad, következhet a mag takarása. Jegyezzük meg, hogy az aprőmagvú növényeket sohasem vethetjük mélyre, mert ilyen esetben nem számolhatunk a mag kikelésével. Száraz, meleg Időben ajánlatos a sorokat fóliával vagy egyéb anyaggal árnyékolni. A palánták kitakarását akkor végezzük, ha az első sziklevelek megjelennek. Ezt a műveletet lehetőleg felhős, borús időben végezzük, mert az erősen tűző nap kárt tehet a kitakart növényben. A sorokat 8—10 cm távolságra húzhatjuk egymástól. A mag vetését óvatosan végezzük, és kerüljük a sűrű növényállományt. Ilyen esetben a növény felnyurgul, vékony, erőtlen lesz, míg ritka állománynál zömök, erőteljes palántákat nyerünk. A kikelés után a talaj állandó porhanyltásával és öntözésével gondozzuk a növényt. A virágok kipalántázása Időbeni vetés esetén, szeptemberben és október elején történik. Minden vlrágszerető kertészkedőnek melegen ajánljuk a kétnyári virágok termesztését, mert ősztől a következő nyár derekáig ékesíthetjük a ház környékét és virágoskertjeinket. (s)
