Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-05 / 27. szám
KERTÉSZET Ä halkan csörgedező első Sári-patak két oldalán terül el a Zselízi Állami Gazdaság zselízi részlegének kertészete. A patak két oldalán évszázados gesztenyefák sorakoznak katonás rendben, melyek enyhülést nyújtanak a munkában és napsütésben megfáradt kertészeti dolgozóknak. A fák néma tanúi egy letűnt korszaknak, amikor az embertelenség hajszájában látástől-vakulásig kellett dolgozni. A vadgesztenyék védelmében áll a kertészet épülete, amely irodául, illetve a dolgozók szociális helyiségéül szolgál. Néhány évvel ézelőtt még híre sem volt, de a kertészet vezetője addig kilincselt, amíg a gazdaság vezetője eleget tett a követelményeknek. Kellett a hajlék, mert esős időben vagy vihar idején a fák koronái nyújtottak csak védelmet a dolgozóknak. Ezek a gondolatok kavarogtak agyamban, amikor a Jól ismert úton a kertészetbe igyekszem. A madárdaltól hangos erdősáv mellett elhaladva jóleső érzés kerít hatalmába. Mennyi emlék fűződik ezekhez a fákhoz, bokrokhoz és mindahhoz, ami ezekkel összefügg. Lassan bandukolok, hogy minél tovább élvezzem Ifjúságom emlékeit. De mindennek vége szakad egyszer, s így én is utam végére értem. Hegedűs Kálmán kertészt a tanyáján találom, ahol éppen munkaelosztás van. Amikor mindent szépen elrendezett, beljebb tessékel és hellyel kínál. Mielőtt még rátérnék beszélgetésünk lényegére, szükségesnek tartom elmondani, hogy Hegedűs Kálmán kertész Dunaradványról származott Zselízre. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Nem kertészként kezdte pályafutását. Előbb molnárinas volt, majd kertész, később a kéményseprő mesterséget tanulta ki. Ez utóbbi minőségben jött Zselízre. Itt mélyebben nézett egy barna kislány szemébe, s végleg gyökeret eresztett. Közel 20 esztendeje dolgozik ezen á szakaszon sikerrel. Az elmúlt évek eredményei igazolták szakmai rátermettségét, ügybuzgalmát. A kertészet területe 17 hektár. Főterményük a KERTÉSZ a javából paprika, uborka és a paradicsom. Ezenkívül karfiolt, káposztát, kalarábét, sárgarépát, hagymát és őszieket termesztenek. A kertészetnek 23 állandó dolgozója van, akik közül többen már másfél évtizede ezen a szakaszon dolgoznak. Vank Sándor például a kertészet legrégibb dolgozója. A vezető kertésszel egyidőben jött. Az eltelt két évtized sorsközössége még Jobban összekovácsolta a két embert. A női munkaerők (17) közül többen szintén majdnem az indulástól tagjai a közösségnek. Például Máté Jolán, Baranyai Ágnes, Jankovics Jolán, Németh Ágnes és még továbbiak. A kertészetben kora tavasztól késő őszig szorgalmas munka folyik. A palánták nevelése, gondozása egyike a legfontosabb feladatoknak, mert ettől függ a jó terméshozam. A palánták pikírozása, kiültetése, a növények ápolása sok gondot és szervezést igényel. A kertész munkáját nagyban elősegíti, hogy az említett női munkaerőket nem kell ellenőrizni, ők tudják kötelességüket. De nem is lehet másként, hiszen a Jó eredményektől függ jövedelmük. A növények ápolását Holder kistraktorral végzik, ami Jelentős mértékben megkönnyíti a kertészet dolgozóinak munkáját. De a kerti kistraktor Jól felhasználható szállítási célokra is. Az átvevő helyre történő szállítást egy Zetor 25-ös traktorral oldják meg, mely állandóan a kertészet rendelkezésére áll. A növények öntözésére egy 50 KW és egy 25 KW motorral rendelkeznek. Az öntözőberendezés hálózata nemcsak a fenti terület öntözésére elegendő, hanem ha a körülmények úgy kívánják, akkor további mezőgazdasági területeket is el tudnak árasztani. Vízforrásul egy mesterséges tavat — kavicsbányát — használnak, melynek vízkészlete bőven elegendő a növények öntözésére. De ha netán úgy alakulna a helyzet, hogy ez a vízforrás elapadna, akkor a Garamból pótolnák. Amikor az egyes zöldségfélék szállítása, illetve termesztése felől érdeklődöm, Hegedűs Kálmán készségesen szolgál adatokkal. Az íróasztal egyik fiókjából kartotékok kerülnek elő. Minden egyes lapnak megvan a maga küldetése. A fejlécen van a növény neve, tervezett hektárhozam és eladási ára. Az e célra készített kockákba pedig a leszállított zöldség menynyisége van feltűntetve. A pontos nyilvántartás könnyű áttekintést nyújt a kertészet vezetőjének és bármikor ellenőrizni tudja, hogy melyik zöldségféléből mennyit kell még leszállítani. Egy további újítása, hogy a szállítandó mennyiségeket mindig előjegyezteti a felvásárló szervekkel, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a leszedett termény a nyakán marad. Félreértések azonban még így is adódnak, mégpedig abból, hogy a felvásárlási szervek néha rendkívüli szállítmányokat igényelnek egyes zöldségfélékből. Ilyenek például a korai hagyma, zöldség, sárgarépa, amelyeket tisztítani, csomózni kell, de a rövid szállítási határidőt nem tudják tartani a soronkövetkező munkák végzése mellett. A dolgozók jövedelme a ledolgozott órák számától és a végzett munkától függ. Nem mondanék igazat, ha azt Írnám, hogy a dolgozók elégedettek az elért jövedelemmel. Nem is lenne helyes. Tény azonban, hogy megtalálják számításukat, hiszen másfél évtizede ezen a szakaszon dolgoznak. Amennyiben az előírt tervfeladatokat teljesítik, illetve túlteljesítik, prémiumot is kapnak. A prémium öszszege 25 százalékig terjedhet. Ügy gondolom, hogy nem szükséges dicsérni a Zselízi Állami Gazdaság kertészetének dolgozóit és munkáját, mert az elismerő oklevelek és érmék mindennél beszédesebbek. Andriskin József A MAGASMUVELfcS NATASA A NEMESGYÖKERŰ SASZLARA Kis traktorral szállítják a terményeket az épületnél levő raktárhoz, ahonnan azután a felvásárlási üzem raktárába továbbítják. Hogyan előzhető meg a bor virágosodása A szakszerűen kezelt borban nem fordulhat elő az összetételét kémiailag és fizikailag hátrányosan megváltoztató rendellenesség. Egyedül a tisztaság hiánya, valamint a helytelen borkezelés következtében változhat meg a bor íze, illata, zamata és öszszetétele. Az ilyen bor értéke csökken, sőt fogyasztásra is alkalmatlanná válhat. A bor virágosodását a Mycoderma vini gombák idézik elő. A gombák a fel nem töltött hordóban a bor felületén szürkésfehér hártyát alkotnak. A hártya kezdetben vékony, sima és átlátszó. Alatta a bor teljesen tiszta. Később a hártya vastagszik, ráncos és merev lesz, majd szétszakadozik és a bort zavarossá teszi. A borvirág csak levegő jelenlétében szaporodik. Elszaporodásának kedvez a meleg pince. Hő-optimuma 25—30 °C. A fiatal, lágy és alacsony alkoholtartalmú borokat támadja meg. A 12 Malligant foknál erősebb borok ritkán betegednek meg a borvirágtól. A borvirág a bor alkoholtartalmát szénsavvá és vízzé oxidálja. Megbontja a bor savait is, különösen az almasavat, kevésbé a borkősavat. Továbbá megbontja a glicerint, az illat- és zamatanyagokat, valamint a vörös bor színanyagát. Az idült állapotú virágos bor elveszti zamatát, ezért üres, lágy, vékony, vizes és poshadt ízű lesz. A megfertőzött bort kezelni kell. A bőrbetegség kezdetén, amikor a hártya még vékony és alatta a bor tiszta, a hártyát óvatosan szúrjuk át lopóval, vagy hosszúszárú tölcsérrel H földműves 1969. július 5. úgy, hogy szét ne szakadozzon és töltsük fel a hordót. Feltöltés közben a hártya a borral együtt felemelkedik és az akonanyíláson át eltávolodik. Ha a bor már zavaros, meg kell szűrni, a kiürült boroshordót pedig alaposan ki kell forrázni és szikkadás után bekénezni. A megromlott ízű bort savasabb borral házasítsuk, mert csak úgy fogyasztható. A bor virágosodása ellen legfontosabb a megelőző védekezés, vagyis, hogy boroshordóinkat rendszeresen töltögessük. Dr. Böngyik Árpád 93 ktí-as Saszla (Chasselas) ültetvényünket az 1960—61-es években saját gyökéren telepítettük. Az ültetvény jól eredt és az első években szépen fejlődött, alacsony kordonon Guyot művelést alkalmaztunk. A harmadik évtől kezdve fellépett azonban a homoki Saszlások szokásos betegsége, a tőkék seprfisödése, visszaesése, (csicskurásodásnak nevezik ezt az Alföldön). A tőkék 60—80 %-án a tavaszi metszéssel együtt a nyak- és tőkehajtások tömegét is évről évre el kellett távolítanunk. A metszés előtt az összes tőkét — igen sokat a talpgyökérig is — ki kellett ásnunk, hogy a metszést végző dolgozó hozzáférjen, s a nyak- és tőkehajtásokat simára le tudja vágni, az elseprűsödött tőkéknek pedig kiválaszthassa — a rendszerint elhalt tőkefej helyett — a pótlásra alkalmas vesszőt. A kiásást az egész tőkeállományban rendszeresen elvégeztük, hogy az ültetvényt megszabadítsuk a nyak- és tőkehajtásoktól, és így karban tudjuk tartani. Az utóbbi években a Saszlának e hátrányos tulajdonsága következtében már azon is gondolkoztunk, hogy leváltjuk, és Pannónia kincsét telepítünk helyébe, vagy Saszla oltvánnyal telepítjük újra, mert ez nálunk, a homokon is igen jól díszük. Immunis homokon ez szokatlan luxus, de a hazai gyökerű Saszla nagyüzemi termesztése a legutóbbi időkig így látszott egyedül gazdaságosnak. Az említett táblán a korszerűsítést, vagyis a 3 méter széles sorra való áttérést 1966-ban kora tavasszal hajtottuk végre. Saszlánk a megelőző év júliusában nagyon erős Jégverést kapott. Ä' legnagyobb kárt szenvedett 20 kh-as táblát kidobtuk és 1966 tavaszán helyébe Pannónia kincsét telepítettünk. A jégverést a Saszla 1967 nyarán kiheverte, és igen jó vesszőt fejlesztett; ekkor elhatároztuk, hogy áttérünk a magasművelésre. így 1967 őszén kialakítottuk a Moser-rendszerű magaskordont. Az alakító metszés során a két legmagasabb szálvesszőt kiválasztottuk és azt 140—150 cm hosszúra vágtuk, hogy tőkénként két törzset nevelhessünk belőle. Tavasszal az alsó (125 cm-re húzódó) huzal fölé emelkedő vesszőrészt ráhajlítottuk a huzalra, és kart alakítottunk ki belőle. így már a magaskordon első évében megfelelő termést nyertünk; az egyik 18 kh-as táblán 36 q/kh, egy 7 kh-as táblán pedig 50 q/kh termést szüreteltünk. Egy év alapján még nem lehet határozott véleményt formálni, de rövid idő alatt is meglepő tapasztalatokat szereztünk. A magasra vitt Saszlán az 1968-as vegetációs időszakban, a művelésbe vont nemesgyökerű Saszla, következményeként a tőkék visszaesése úgyszólván megszűnt. A magascűvelésbe vont nemesgyökerű Saszla, a jó táperejű homoktalajainkon, az említett termésen kívül, erőteljes hajtásnövekedést is produkált. A hazai gyökerű Saszla magasművelésének bevezetése, az elmondott hátrányok kiküszöbölését is eredményezheti. Éghajlati viszonyaink, az alföldihez hasonlóak, így a magasmüvelés bevezetése csak a fagyvédelem tökéletesítésén múlhat. juranovics István Ä díszpaprika mint szobanövény A díszpaprikát (Capsicum annuun forma acuminatum) a tavaszi hónapokban — márciusban, áprilisban ültetjük a begyűjtött magokról. Leghelyesebb az ültetése fadobozokban vagy virágcserepekben. Az edényekbe azok nagysága szerint 3—4, 6—8 magot ültetünk 1 cm mélyen. Kikelésük után — amikor nagyságuk eléri a 14— 16 cm-t — pikírozva átültetünk minden egyedet egy külön cserépbe. Ha 12 cm átmérőjű cserépbe ültetjük a növény nagysága eléri a 20—30 cm-t, nagyobb cserép esetében (18—20 cm) megnő 40—55 cm nagyságúra is, mivel erősebb gyökérzetet alakíthat ki a cserepek földjében. A díszpaprikának szép, tojásdad, a végén kihegyezett alakú levélzete van. Szereti a világosságot, a tűző napot. Ha ilyen környezetben tartjuk, szépen fejlődik. Szükség szerint naponta locsoljuk meg. 3—4 hét elteltével hetente locsoljuk meg Hydroponix vegyületével a rajta feltüntetett használati utasítás szerint. Rövidesen nagy mennyiségben hozza virágait, amelyek aprók, fehérek, kb. 1 cm nagyságúak, de kedvesek. A virágok leszáradása után megjelenik a termés, a kis paprikák. Ezek kezdetben aprók, zöldek, majd fokozatos növekedéssel elérik a 3—4 cm hosszúságot. Ezek később bámulni kezdenek, majd színezetük paprikapiros színt vesz fel. A díszpaprika augusztusban már olyan, mint a kis fa, nyíló virággal, tele zöld és pirosodó paprikákkal. Sokáig díszíti a lakást, nagyon kedves és igénytelen növény. Ha helyesen kezeljük a paprikák megmaradnak szép pirosán novemberig, decemberig. Az ősz érkeztével már természetesen felesleges naponta öntözni, elég már hetente kétszer, de továbbra is világos helyen tartjuk. A kisebb növényeken 10—15 paprikát nevelhetünk, a nagyobb cserepekbe ültetettek nagyobbra fejlődnek és a paprikatermés eléri a 40—50 darabot. Ezt ételízesítésre is felhasználhatjuk: pörköltbe, halászlébe, gulyásba vagy húslevesbe. Kellemes, pikáns ízt ad az ételnek. Ettől eltekintve pedig szépen díszíti az ablakot vagy lakásunk más, Jól megvilágított részét. juhász Árpád Tanácsadó Alig akad szőlőskert, ahol ne sárgulna néhány szőlőtőke. Ilyenkor a szőlősgazda vakarja a fejét s nem tudja elgondolni, mi lehet a sárgulás oka, illetve hogyan is védekezzen ellene. A sárgulás a levelek érközeiben kezdődik és legkésőbb a levélerek mentén lép fel. A sárguló levelek klorofilszemcséi elpusztulnak, a levelek a tápanyagot nem dolgozzák fel megfelelően, így a beteg növényen általános táplálkozási zavar lép fel. Erős sárguláskor a beteg levelek a szélüktől kezdve száradni kezdenek és lassan teljesen el is pusztulnak. Ha a tőke tavasszal betegszik meg, apró, rövid hajtásokat hoz, de ezek a hajtások nem érnek be mire jön az ősz. A szőlőtőkék sárgulása lehet átmeneti, egy idő múlva magától megszűnik. Lehet gyógyítható, de lehet olyan is, hogy a tőkék pusztulásához vezet. A sárgaság egyik oka általában a vashiány. Ez esetben a betegség ellen sikerrel alkalmazhatjuk a vasgálio adagolását. Leggyakrabban jelentkezik a sárgaság, ha a talaj a kelleténél több meszet tartalmaz. Ugyanis a túlzott mésztartalom iránt főleg az amerikai szőlőfajták egy része igen érzékeny. Továbbá a megrekedt víz is sárgaságot okozhat. Ugyanis a túlzott talajnedves« ség a gyökerek penészesedéséhez vezet, ugyanakkor a talajt eltörni, levegőzését megakadályozza. Az iiyen talajban az oxigénhiány akadályozza a gyökerek működését, s ez a jelenség is a levelek megsárgulásához vezethet. Amint látjuk a sárgaságot a talaj víztartalma nagyon befolyásolja, ezért védekezésül túl nedves talajokon ne telepítsünk szőlőt, ugyanakkor csapadékos időben gondoskodjunk az összegyülemiett víz levezetéséről. Ezen kívül kiadós, hosszantartó esők után, ha a földre léphetünk, tanácsos talajlazítást végeznünk. A sárgaság megelőzésének érdekében telepítéskor úgy választjuk ki az egyes szőlőfajtákat, hogy azok mésztűrőképessége megfeleljen a talaj mésztartalmúnak. Főképpen fontos ez az amerikai alanyfajták esetében. Nagyon fontos, hogy nagyobb mérvű szőlők telepítésekor vizsgáltassuk meg a talaj mésztartalmút. Hosszú ideig tartó, hűvös tavaszi időjáráskor például, amilyen az idei volt, átmenetileg ugyancsak bekövetkezhet a levelek bizonyos fokú sárgulása, mivel ilyenkor a klorofil fejlődéséhez kevés a napsugár, illetve a hőmérséklet igen alacsony. Az elmondottakon kívül a szőlőtőkék sárgulását még előidézhetik a különböző gyökérbetegségek, vagy a gyökerek kórokozói is. Ilyenek a filoxéra, különböző pajorkártétel, gyökérpenész stb. Amint látjuk, a sárgulást nagyon sok tényező előidézheti, ugyanakkor elég nehéz és körülményes a gyógyítása. Megelőzése érdekében tehát tartsuk be a szőlőtermesztésre vonatkozó összes agrotechnikai tényezőket. (—) t £,> *o 'S •a -3 U ® CÖ m ZÜ 2 cö s CQ X w 9 X fi 0 X CB 1 X fl 0 0 JB 1 3 o e o 3 ES X ;0 '0 T3 O CB 0 »0 0 E a ca x o CB 0 44 3 a a 0 2
