Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-26 / 30. szám
Bratislava, 1969. július 26. Ara: 1.— Kés XX. évfolyam, 30. szám. ARAT AZ ORSZÁG Az aratás megkezdése, az első kaszavágás, a gépek első mozdulata a hatalmas ringó gabonatáblákon mindig ünnepnek számított. Az ünnepélyes kezdet Dél-Szlovákiában már mindenütt megtörtént, s vannak me zőgazdasági üzemek, ahol átadták az aratás befejezésének szimbólumát, a búzakoszorút. Az aratás első napjait alaposan megnehezitette a szokatlanul esős időjárás. A gyakran ismétlődő kiadós esők a szempergés s a szemek „kilúgozása“ révén számottevő mennyiségi és minőség! veszteség volt a gabonatáblán. Emellett hátráltatták a gépek kihasználását, nagyarányú szárítás vált szükségessé, s így megnövekedett a betakarítási költség. Szerencsére Július közepén megváltozott az időjárás, verőfényes meleg napok következtek, s így teljes ütemben megindulhatott a gabona betakarítása, a gépek maximális kihasználása. De nemcsak az aratást, a szalmabetakarítást, a tarlóhántást és a másodnövények vetését is gyors ütemben végzik a mezőgazdasági üzemekben. A gabona betakarítását — hasonlóan, mint az előző években — elősegíti a baráti összefogás, a vendégkombájnosok tevékenysége. Cseh, morva, észak-szlovákiai szövetkezetek, állami gazdaságok kombájnosai végeznek példás munkát Dél-Szlovákiában. Jól Jön délen a segítség és annak viszonzása is az északabbra fekvő területeken, ahol két, sőt három héttel később kezdődik az aratás. Persze, azért nem megy mindenütt zökkenőmentesen a munka. Többhelyütt nincs elegendő alkatrész és ezért a karbantartó Javítórészleg nem teljesítheti zavartalanul a feladatát. De hátráltatja a munkát, hogy az esőzések miatt erősen elgyomosodtak a gabonák. Ezért csökkenteni kellett a kombájnok vágószélességét és a haladási sebességet. Az árpát legtöbb helyen csak kétmenetesen lehetett a gyomosodás miatt aratni. Természetesen a megengedettnél magasab nedvességtartalmú gabona szárítása is sok munkáskezet kötött le. A terméshozamok, néhány üzem kivételével, alulmaradtak a várakozásnak. A szeles, esős idő miatt sok szem kipergett, sokhelyütt szorult a szem, ezek a fő okai az alacsonyabb hektárhozamoknak. Az utóbbi napokban „kelettől-nyugatig“ több mezőgazdasági üzembe ellátogattunk, és ott győződtünk meg a bevezetőben felsoroltakról. A megállapítások hitelét még jobban akkor támasszuk alá, ha meghallgatjuk a szövetkezetek, állami gazdaságok irányítóinak a véleményét az aratás menetéről és a terméseredményekről. AZ ORSZÁG KELETI SARKÁBAN Nagykaposon négy kombájn „sürgeti“ az aratást. Lassabban mozognak a gépkolosszusok a kelleténél, mert a Mironovszkája fajta búza alaposan megdőlt. A Bezosztájával ilyen gond nincs, és azért annak aratásával sokkal jobban haladnak. A szövetkezet elnöke, Loksa László mérnök bízik abban, hogy elérik az átlag 35 mázsás hozamot. A betakarítás az említett akadályok ellenére is Jó ütemben halad. A közgazdász szerint ez elősegíti, hogy az állami normák szerinti Jutalmazás bevezetése óta többet keresnek a tagok, és már előre ki tudják számítani egy-egy munka elvégzéséért mennyi pénz üti a markukat. Keleten is van új a nap alatt. A nagykaposiak a kukoricaszárltót használják fel a gabonaszárításra és raktározásra. ötletes, olcsó megoldást választottak. A kukoricaszárltó részlegbe szénabálákat raktak, és így védve lesz a szárító közepébe öntött gabona az időjárás viszontagságaitól. A Szomotori Állami Gazdaságban 1450 hektár gabona vár betakarításra. Búzából Bezosztáját, Mironovszká- Ját és Diana fajtát termesztenek a gazdaságban. — Hogy megy az aratás? — kérdem Palágyi Sándor igazgatótól. — Tizenegy kombájnnal vágjuk a gabonát. A búza Java részét egyenes aratással takarítjuk be. — Van újabb típusú kombájnjuk is? — Az NDK-ból importált E—512-es Jelzésű aratókombájn. Az ú] gép gyorsan dolgozik. Naponta 15 hektárt is learatnak vele. Persze a saját kombájnjaink mellett az is sokat jelent a gyors betakarításnál, hogy a Nagylomnicel Állami Gazdaságból három vendégkombájnos arat a határunkban. — Milyen hozamokat várnak? — Sajnos, kevesebb a tervezettnél, örülünk, ha általában elérjük a 30 mázsát hektáronként. — Mit gondol, miért alacsonyabbak a hozamok a tavalyinál? — Szerintem az a szörnyű szél, (Folytatás a 4. oldalon.) AZ EMBER ELSŐ LÉPÉSEI A HOLDON EMBER A HOLDON • BELÄTHATATLAN TÁVLATOK AZ ŰRKUTATÁSBAN % ARMSTRONG PARANCSNOK ÉS ALDRIN PILŰTA NEM SÉTÁLTAK, HANEM DOLGOZTAK A HOLDON $ A VÉGTELENÜL BONYOLULT BERENDEZÉSEK NAGYOBB HIBA NÉLKÜL MŰKÖDTEK Q CSONTOS VILMOS: Két aratás TEGNAP Apám vállát a kasza húzta, Anyám a „háttkast“ cipelte, Bn úgy értem a dülöútra, Sanyargatott nagy korsón! terhe. Vágtam a rendet, anyám szedte A markot, s apám kévét kötött. Mire ránk szakadt naplemente, Bizony már mindegyikünk nyögött. Félkeresztek lettek lelet Nyomainknak, aztán osztagok Öntötték a sok zsákot teli, S apám a sokból sovány részt kapott. MA Kombájn ballag nagy méltóságosan. Vezetője napcsókolta legény. Napi háromszáz mázsa a hozam, A csillag ezért tündököl szemén. Mögötte szalma préselő dohog. Odébb már csillan az eke vasa, S ha a nap tüze utolsót lobog, Fütyörészve tér a traktoros haza. Néhány nap csupán, s magtárban a mag, S áldomást fizet a szövetkezet. Számolnak, s elosztják, ami maradt, S forrón szorltnak egymással kezet. Amiért az elnök dühös Ha valaki ezekben a napokban mezőgazdasági szakemberrel találkozik, mi egyéb lehetne a beszéd témája, mint az aratás, Illetve a hektárhozamok. Ez érthető, hiszen a kenyércsata ^kellős közepén tartunk, és már látjuk; mivel kecsegtet a föld. Aratás előtt jól mutatott, bő termést Ígértek az orosz búzafajták. Sajnos, az idő közbeszólt. A forróság, a köd csorbát ejtett Jogos reményeinken. Mindamellett nincs okunk panaszra. Ezt a nézetet vallja Boló Sándor, a Galántai Járási Pártbizottság mezőgazdasági titkára, valamint Lombos Kornél, a Járási Társulás igazgatója is. Szerencsés véletlen folytán ugyanis együtt találtam a két szakembert. Érdekes, hogy a hektárhozamokra vonatkozó véleményeik az első percekben eltérőek voltak. Amint később kiderült, ez abból eredt, hogy Bolő elvtárs, a Járás felső részén elért eredményekből Indult ki, míg Lombos elvtárs a délen fekvő termékenyebb földdel rendelkező mezőgazdasági üzemeket vette alapul. A nézetek egyeztetése után közös nevezőre jutott a két vezető. A Jelek szerint túlszárnyalják a tavaly elért 34,5 mázsás hektárhozamot. Igaz, nem többel, mint egy fél mázsával, de az is sokat Jelent, hiszen a galántai Járásban nem kevesebb, mint 30 ezer hektáron termeltek gabonát. Beszélgetésünk alkalmával bizonyságot nyert, hogy sosem elég okos az ember. Az történt, hogy a búzaterület 80 százalékán Mironovszkáját, míg a többin Bezosztáját vetettek. Napvilágra került, hogy a Bezosztája Jobban állta az időjárás viszontagságait, bővebben fizet. A végleges hozamokat tekintve sokat Jelentett volna, ha a vetésterület elosztásánál fordított a helyzet a Bezosztája Javára. A hektárhozamokra vonatkozóan érdekes epizódot hallottam. A járás szövetkezetei közül tavaly a peredi vitte a prímet, kimagasló hozamuk volt gabonából. Természetes, hogy idén még többet vártak, reméltek. Májusban, Júniusban rekord termés Ígérkezett. Olyan, amilyen még nem volt a republikában. Igenám de szabad ég alatt a növény, kitéve az időjárás összes szeszélyeinek. Ez lett az oka annak a meglepetésnek, amit Majba József, a peredi szövetkezet elnöke egy kacskaringós káromkodással Juttatott kifejezésre. A cifra szavak mögött sok mázsa, vagon gabona elvesztése rejlik. Joggal dühös az elnök, hiszen számára nem közömbös, hogy hektáronként 38, avagy 50 mázsát fizet a búza. Erre vonatkozóan Boló elvtársnak is van egy szívfájdalma. Évek során azon igyekeznek, hogy a gabonatermesztésben megelőzzék a szomszédos dunaszerdahelyi Járást. Ennek érdekében mindent elkövettek, kezdve a Jó agrotechnikától a tápanyag felhasználásáig. Jóllehet, vágyuk teljesült, de örömük nem lesz igazi, mert előreláthatólag nem érik el a dunaszerdahelylek tavalyi termésátlagát, amellyel az országban az első helyre kerültek. A vártnál alacsonyabb hektárhozamok ellenére sincs ok panaszra. A zúgolódást az váltotta ki, hogy az utóbbi években hozzászoktunk a nagy számokhoz. Számos szövetkezetben, állami gazdaságban már az sem volt meglepetés, ha egyik-másik tábla az 50 mázsát megadta. Idén ezért keveseljük a 30—40 mázsás termést. Mi tagadás, ebből is futja mindenre. Lesz takarmány, természetbeni, jut eladásra az idei termésből. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a galántai Járás mezőgazdasági üzemei a leszerződött gabonamennyiségen kívül 700 vagon búzát adnak az államnak. Ezzel járulnak hozzá ahhoz az akcióhoz, amely 100 ezer tonna gabona terven felüli eladását szorgalmazza Szlovákiában. (Sándor) A gép az ember legjobb segítőtársa. Az Aranykalász szövetkezetben így „küldik“ e búzás zsákokat a teherautóra. A csenkei fiatalok, mielőtt tanoneviszonyba mennének, pár százast keresnek a gabunaszárításnál. A hepe hupás domboldalakon még mindig az önküiiiző gépekkel végzik a gabona betakarításának a dandárját és ott sok kereszt látható. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy vasárnap este minden üzemképes televízor képernyője előtt százmilliók lesték fojtott izgalommal a nagy esemény bekövetkeztét, a történelmi pillanatot, amikor az ember először tette lábát a Föld bolygója, a Hold felületére. Illetékesek úgy vélik, hogy kb. 600 millió ember látta saját szemével, amikor Armstrong az Apollo űrhajó parancsnoka 21,17 perckor, majd 20 perccel később Aldrin pilóta leszállt a Sasnak nevezett Holdkomp kabinjából arra a talajra, amelyet még eddig emberi láb nem érintett. Az írott-nyomtatott sajtó korunkban mérföldekkel kullog az események után, nem beszélve arról, hogy egy hetilap már csak olyan dolgokat mondhat az olvasónak, amelynek minden részletét alaposan ismer. Nem árt azonban, ha ennek a nagy eseménynek a lefolyását legalább vázlatosan megismételjük és igyekszünk hozzáfűzni néhány szubjektív gondo(Folytatás a 2. oldalon.)
