Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-26 / 30. szám

Bratislava, 1969. július 26. Ara: 1.— Kés XX. évfolyam, 30. szám. ARAT AZ ORSZÁG Az aratás megkezdése, az első ka­szavágás, a gépek első mozdulata a hatalmas ringó gabonatáblákon min­dig ünnepnek számított. Az ünnepé­lyes kezdet Dél-Szlovákiában már mindenütt megtörtént, s vannak me zőgazdasági üzemek, ahol átadták az aratás befejezésének szimbólumát, a búzakoszorút. Az aratás első napjait alaposan megnehezitette a szokatlanul esős időjárás. A gyakran ismétlődő kiadós esők a szempergés s a szemek „ki­lúgozása“ révén számottevő mennyi­ségi és minőség! veszteség volt a gabonatáblán. Emellett hátráltatták a gépek kihasználását, nagyarányú szárítás vált szükségessé, s így meg­növekedett a betakarítási költség. Szerencsére Július közepén meg­változott az időjárás, verőfényes me­leg napok következtek, s így teljes ütemben megindulhatott a gabona betakarítása, a gépek maximális ki­használása. De nemcsak az aratást, a szalmabetakarítást, a tarlóhántást és a másodnövények vetését is gyors ütemben végzik a mezőgazdasági üzemekben. A gabona betakarítását — hason­lóan, mint az előző években — elő­segíti a baráti összefogás, a vendég­­kombájnosok tevékenysége. Cseh, morva, észak-szlovákiai szövetkeze­tek, állami gazdaságok kombájnosai végeznek példás munkát Dél-Szlová­kiában. Jól Jön délen a segítség és annak viszonzása is az északabbra fekvő területeken, ahol két, sőt há­rom héttel később kezdődik az ara­tás. Persze, azért nem megy mindenütt zökkenőmentesen a munka. Többhe­­lyütt nincs elegendő alkatrész és ezért a karbantartó Javítórészleg nem teljesítheti zavartalanul a fel­adatát. De hátráltatja a munkát, hogy az esőzések miatt erősen elgyo­mosodtak a gabonák. Ezért csökken­teni kellett a kombájnok vágószéles­ségét és a haladási sebességet. Az árpát legtöbb helyen csak kétmene­­tesen lehetett a gyomosodás miatt aratni. Természetesen a megengedett­nél magasab nedvességtartalmú ga­bona szárítása is sok munkáskezet kötött le. A terméshozamok, néhány üzem kivételével, alulmaradtak a várako­zásnak. A szeles, esős idő miatt sok szem kipergett, sokhelyütt szorult a szem, ezek a fő okai az alacsonyabb hektárhozamoknak. Az utóbbi napokban „kelettől-nyu­­gatig“ több mezőgazdasági üzembe ellátogattunk, és ott győződtünk meg a bevezetőben felsoroltakról. A meg­állapítások hitelét még jobban akkor támasszuk alá, ha meghallgatjuk a szövetkezetek, állami gazdaságok irányítóinak a véleményét az aratás menetéről és a terméseredményekről. AZ ORSZÁG KELETI SARKÁBAN Nagykaposon négy kombájn „sür­geti“ az aratást. Lassabban mozog­nak a gépkolosszusok a kelleténél, mert a Mironovszkája fajta búza ala­posan megdőlt. A Bezosztájával ilyen gond nincs, és azért annak aratásá­val sokkal jobban haladnak. A szö­vetkezet elnöke, Loksa László mér­nök bízik abban, hogy elérik az át­lag 35 mázsás hozamot. A betakarítás az említett akadá­lyok ellenére is Jó ütemben halad. A közgazdász szerint ez elősegíti, hogy az állami normák szerinti Jutal­mazás bevezetése óta többet keres­nek a tagok, és már előre ki tudják számítani egy-egy munka elvégzésé­ért mennyi pénz üti a markukat. Keleten is van új a nap alatt. A nagykaposiak a kukoricaszárltót hasz­nálják fel a gabonaszárításra és rak­tározásra. ötletes, olcsó megoldást választottak. A kukoricaszárltó rész­legbe szénabálákat raktak, és így védve lesz a szárító közepébe öntött gabona az időjárás viszontagságaitól. A Szomotori Állami Gazdaságban 1450 hektár gabona vár betakarítás­ra. Búzából Bezosztáját, Mironovszká- Ját és Diana fajtát termesztenek a gazdaságban. — Hogy megy az aratás? — kér­dem Palágyi Sándor igazgatótól. — Tizenegy kombájnnal vágjuk a gabonát. A búza Java részét egyenes aratással takarítjuk be. — Van újabb típusú kombájnjuk is? — Az NDK-ból importált E—512-es Jelzésű aratókombájn. Az ú] gép gyorsan dolgozik. Naponta 15 hek­tárt is learatnak vele. Persze a saját kombájnjaink mellett az is sokat je­lent a gyors betakarításnál, hogy a Nagylomnicel Állami Gazdaságból há­rom vendégkombájnos arat a hatá­runkban. — Milyen hozamokat várnak? — Sajnos, kevesebb a tervezettnél, örülünk, ha általában elérjük a 30 mázsát hektáronként. — Mit gondol, miért alacsonyab­bak a hozamok a tavalyinál? — Szerintem az a szörnyű szél, (Folytatás a 4. oldalon.) AZ EMBER ELSŐ LÉPÉSEI A HOLDON EMBER A HOLDON • BELÄTHATATLAN TÁVLATOK AZ ŰRKUTATÁSBAN % ARMSTRONG PARANCSNOK ÉS ALDRIN PILŰTA NEM SÉ­TÁLTAK, HANEM DOLGOZTAK A HOLDON $ A VÉGTE­LENÜL BONYOLULT BERENDEZÉSEK NAGYOBB HIBA NÉLKÜL MŰKÖDTEK Q CSONTOS VILMOS: Két aratás TEGNAP Apám vállát a kasza húzta, Anyám a „háttkast“ cipelte, Bn úgy értem a dülöútra, Sanyargatott nagy korsón! terhe. Vágtam a rendet, anyám szedte A markot, s apám kévét kötött. Mire ránk szakadt naplemente, Bizony már mindegyikünk nyögött. Félkeresztek lettek lelet Nyomainknak, aztán osztagok Öntötték a sok zsákot teli, S apám a sokból sovány részt kapott. MA Kombájn ballag nagy méltóságosan. Vezetője napcsókolta legény. Napi háromszáz mázsa a hozam, A csillag ezért tündököl szemén. Mögötte szalma préselő dohog. Odébb már csillan az eke vasa, S ha a nap tüze utolsót lobog, Fütyörészve tér a traktoros haza. Néhány nap csupán, s magtárban a mag, S áldomást fizet a szövetkezet. Számolnak, s elosztják, ami maradt, S forrón szorltnak egymással kezet. Amiért az elnök dühös Ha valaki ezekben a napokban me­zőgazdasági szakemberrel találkozik, mi egyéb lehetne a beszéd témája, mint az aratás, Illetve a hektárhoza­mok. Ez érthető, hiszen a kenyér­csata ^kellős közepén tartunk, és már látjuk; mivel kecsegtet a föld. Aratás előtt jól mutatott, bő termést Ígértek az orosz búzafajták. Sajnos, az idő közbeszólt. A forróság, a köd csorbát ejtett Jogos reményeinken. Mindamel­lett nincs okunk panaszra. Ezt a nézetet vallja Boló Sándor, a Galántai Járási Pártbizottság mező­­gazdasági titkára, valamint Lombos Kornél, a Járási Társulás igazgatója is. Szerencsés véletlen folytán ugyan­is együtt találtam a két szakembert. Érdekes, hogy a hektárhozamokra vonatkozó véleményeik az első per­cekben eltérőek voltak. Amint ké­sőbb kiderült, ez abból eredt, hogy Bolő elvtárs, a Járás felső részén el­ért eredményekből Indult ki, míg Lombos elvtárs a délen fekvő termé­kenyebb földdel rendelkező mezőgaz­dasági üzemeket vette alapul. A né­zetek egyeztetése után közös neve­zőre jutott a két vezető. A Jelek sze­rint túlszárnyalják a tavaly elért 34,5 mázsás hektárhozamot. Igaz, nem többel, mint egy fél mázsával, de az is sokat Jelent, hiszen a galán­tai Járásban nem kevesebb, mint 30 ezer hektáron termeltek gabonát. Beszélgetésünk alkalmával bizony­ságot nyert, hogy sosem elég okos az ember. Az történt, hogy a búza­terület 80 százalékán Mironovszkáját, míg a többin Bezosztáját vetettek. Napvilágra került, hogy a Bezosztája Jobban állta az időjárás viszontag­ságait, bővebben fizet. A végleges hozamokat tekintve sokat Jelentett volna, ha a vetésterület elosztásánál fordított a helyzet a Bezosztája Ja­vára. A hektárhozamokra vonatkozóan érdekes epizódot hallottam. A járás szövetkezetei közül tavaly a peredi vitte a prímet, kimagasló hozamuk volt gabonából. Természetes, hogy idén még többet vártak, reméltek. Májusban, Júniusban rekord termés Ígérkezett. Olyan, amilyen még nem volt a republikában. Igenám de sza­bad ég alatt a növény, kitéve az idő­járás összes szeszélyeinek. Ez lett az oka annak a meglepetésnek, amit Majba József, a peredi szövetkezet elnöke egy kacskaringós káromko­dással Juttatott kifejezésre. A cifra szavak mögött sok mázsa, vagon ga­bona elvesztése rejlik. Joggal dühös az elnök, hiszen számára nem kö­zömbös, hogy hektáronként 38, avagy 50 mázsát fizet a búza. Erre vonatkozóan Boló elvtársnak is van egy szívfájdalma. Évek során azon igyekeznek, hogy a gabonater­mesztésben megelőzzék a szomszédos dunaszerdahelyi Járást. Ennek érde­kében mindent elkövettek, kezdve a Jó agrotechnikától a tápanyag fel­­használásáig. Jóllehet, vágyuk telje­sült, de örömük nem lesz igazi, mert előreláthatólag nem érik el a duna­­szerdahelylek tavalyi termésátlagát, amellyel az országban az első helyre kerültek. A vártnál alacsonyabb hektárhoza­mok ellenére sincs ok panaszra. A zúgolódást az váltotta ki, hogy az utóbbi években hozzászoktunk a nagy számokhoz. Számos szövetke­zetben, állami gazdaságban már az sem volt meglepetés, ha egyik-másik tábla az 50 mázsát megadta. Idén ezért keveseljük a 30—40 mázsás termést. Mi tagadás, ebből is futja mindenre. Lesz takarmány, termé­szetbeni, jut eladásra az idei termés­ből. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a galántai Járás mezőgazdasági üze­mei a leszerződött gabonamennyisé­gen kívül 700 vagon búzát adnak az államnak. Ezzel járulnak hozzá ah­hoz az akcióhoz, amely 100 ezer ton­na gabona terven felüli eladását szorgalmazza Szlovákiában. (Sándor) A gép az ember legjobb segítőtársa. Az Aranykalász szövet­kezetben így „küldik“ e búzás zsákokat a teherautóra. A csenkei fiatalok, mielőtt tanoneviszonyba mennének, pár százast keresnek a gabunaszárításnál. A hepe hupás domboldalakon még mindig az önküiiiző gépek­kel végzik a gabona betakarításának a dandárját és ott sok kereszt látható. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy vasárnap este minden üzemképes te­­levízor képernyője előtt százmilliók lesték fojtott izgalommal a nagy ese­mény bekövetkeztét, a történelmi pil­lanatot, amikor az ember először tet­te lábát a Föld bolygója, a Hold felü­letére. Illetékesek úgy vélik, hogy kb. 600 millió ember látta saját szemé­vel, amikor Armstrong az Apollo űr­hajó parancsnoka 21,17 perckor, majd 20 perccel később Aldrin pilóta le­szállt a Sasnak nevezett Holdkomp kabinjából arra a talajra, amelyet még eddig emberi láb nem érintett. Az írott-nyomtatott sajtó korunk­ban mérföldekkel kullog az esemé­nyek után, nem beszélve arról, hogy egy hetilap már csak olyan dolgokat mondhat az olvasónak, amelynek minden részletét alaposan ismer. Nem árt azonban, ha ennek a nagy ese­ménynek a lefolyását legalább váz­latosan megismételjük és igyekszünk hozzáfűzni néhány szubjektív gondo­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents