Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-20 / 51. szám
SPORT Negyed évszázad a futballpályán tunk — is utánam jöttek a vezetők és hívtak Prágába. Zsolnára, Trencsénbe is csalogattak, de én nem mentem. Ez volt talán a baj, mert valószínű ha átigazolok egy nagyobb klubhoz, többre is vihettem volna. Amikor Szapari Zoltán legemlékezetesebb mérkőzése iránt érdeklődöm, gondolkozás nélkül a Rimaszombat—Besztercebánya közötti döntő harcot említi. — A divízióba jutásért vetélkedtünk. Az első mérkőzést mi nyurtük 3:0-ra, a visszavágót ellenfelünk ugyanilyen arányban. A továbbjutást eldöntő találkozón mi győztünk, a mérkőzést eldöntő gólt én fejeltem. Ha az évek jelentkeznek, akkor már a legkeményebb edzés, a lelkesedés sem segít, el kell búcsúzni. Szapari Zoltán 39 éves koráig bírta szusszal, állta a versenyt a fiatalokkal, de 1965-ben végképp elbúcsúzott. Az Özd ellent búcsúmérkőzésén is — mint csaknem minden találkozóján — rúgott egy dugót. Aztán szögre akasztotta a stoplis cipőt. Aki azonban annyi Időt töltött a pályán mint Szapari, nem bírja ki a tétlenséget, húzza a gyepszőnyeg. Szapari Zoltán Is elhatározta, hogy ezentúl majd a fiatalokkal, a 10—12 éves labdarúgó csemetékkel foglalkozik, és most minden szombaton oktatja őket a labdarúgás művészetére. — Elsősorban Tóth Béla érdeme, hogy az iskolákból kiválogattuk a legügyesebb fiúkat, akikkel szisztematikusan foglalkozunk. Az a célunk, hogy legalább a régi szintre emeljük városunk labdarúgását, mert merem állítani, tehetségekben nálunk sincs hiány, csak a feltételekkel, a támogatással van baj, azért nem csodálkozhatunk azon, ha a legeredményesebb sportolók kereket oldanak, és oda mennek, ahol jobbak a lehetőségek. Ezúton is kérem nagyobb üzemeinket, patronálják járásunk sportját, mely nagyon el van maradva. Szapari Zoltán nemcsak edzősködik, de évente néhányszor volt Játékostársaival Ismét pályára lép, és végigjátssza a 90 percet. Az öregfiúk labdarúgó-találkozásai egyre népszerűbbek, és az utóbbi Időben már nemzetközi találkozókra is sor kerül. — Négy esztendeje, 1965 óta rendszeres nemzetközi kapcsolatot tartunk fenn az ózdi, a salgótarjáni és a diósgyőri öregfiúkkal. Ezekből a mérkőzésekből befolyt összeg egy részét aztán a fiatalok sportfelszerelésének kiegészítésére fordítjuk. Szapari sokat tett és tesz a rimaszombati labdarúgás fejlődésének érdekében, mégis nemegyszer előfordult már, hogy társaival csak azért nem edzhetett, mert nem kapták meg a labdarúgó-pályát. A volt labdarúgóveteránok sokkal többet érdemelnének. Ordódy Vilmos Mióta korcsolyáznak az emberek? A télisportok rajongóinak javarésze abban a tévhitben ringatózott, hogy „kezdetben vala a síelés...“ és csak azután fejlődtek ki a többi sportágazatok. Valóban csak századunk elején sikerült ezt a nézetet eloszlatni és kétséget kizáróan megállapítani, hogy a télisportok közül a korcsolyázás pillant vissza a legrégibb múltra, „őskora“ a XIV. századra tehető, amikor először Hollandiában, majd Angliában kezdtek tömegesen korcsolyázni. A kezdetleges korcsolyák csontból, később fából készültek, amelyekre fémsínt ékeltek. Hosszútávfutásoknál és korcsolyatúráknál ezek is jól beváltak, amikor a jellegzetes hollandiai „marsch“-ok és „polder"-ek közötti, akkoriban még beláthatatlan kiterjedésű belvizek simára fagytak. Távfutáson kívül a régi korcsolyákkal csupán ún. „holland bógni“-t, hosszúra nyújtott körívet lehetett leírni. Németországban a XVlll. század elején kezdett tért hódítani a korcsolyázás, midőn Goethe és Klopstock költők kezdeményezésére alacsony széles és laposra csiszolt acélalkalmatosságokat használtak erre a célra. Az első korcsolyázóegyletet 1784-ben alapították a skóciai Edinburghban. A napjainkig fennmaradt alapszabályokból kitűnik, hogy a felvételre jelentkező tagnak vizsgát kellett tennie. Ha mindkét lábával felváltva egy-egy kört tudott leírni és három kalapot H) átugrani, felavatták. — A műkorcsolyázás legrégibb tankönyvét Robert Jones állította össze. Ebben már hármasokra, nyolcasokra, kígyó- és csigavonalakra, halszálkaállásra, be- és kifelé hajló körívekre oktatja tanítványait a mester. Korabeli rajzokból az is kitűnik, hogy a korcsolyázók testtartása mesterkélten merev volt, a kanyarok és fordulások vitustáncra emlékeztettek. Amíg az említett országokban a széles néprétegek hódoltak a korcsolyázás szenvedélyének, addig Franciaországban a vagyonosabb polgárok és az arisztokraták ragadták magukhoz a kezdeményezést. 1813-ban már a piruettek technikáját magyarázza szakkönyvében a francia ]. Garcln. Amerikában a XIX. század közepe táján új, az európaitól teljesen független műkorcsolyázó korszak köszöntött be. Egyidejűleg lényegesen módosult maga a korcsolya is. Siklóéle a cipősarok alatt végződött hátul, elöl pedig megrövidült az ormótlan, semmiféle gyakorlati jelentőséggel nem bíró félkör. — 1849-ben Philadelphiában megalakult a „Skating Club and Humane Society“ nevű első amerikai korcsolyázóegylet. Tágját a sporton kívül életmentéssel ts foglalkoztak, amire bőven akadt alkalmuk. Kimentették a vízből azokat a szerencsétleneket, akik alatt beszakadt a Delaware folyó jégtakarója. 1859-ben már jeles műkorcsolyázók mutatták be tudásukat New Yorkban, köztük a népszerűvé vált Jackson Haines, akiről az akkor divatos korcsolyát is elnevezték. 1868-ban zajlott le Pittsburgban az első korcsolyázó kongresszus, amelyen 25 szabályt fogadtak el és kidolgozták a gyorskorcsolyázás versenyfeltételeit. Nagyban hozzájárultak az új sport fellendítéséhez azok az amerikat egyleti tagok, akik már előzőleg szép eredményeket értek el a görkorcsolyázásban. Jackson Haínes-szel együtt átjöttek Európába és számos ország fővárosában bámulatba ejtették mutatványaikkal az óvilág nézőközönségét. Haines halála után az osztrákok ragadták magukhoz a kezdeményezést 1873-ban. Szívós kitartásukra jellemző, hogy a bécsi Max Kautz 1882-ben 720 nyolcas-gyakorlatot mutatott be — egy szuszraI A kilencvenes években azután a skandináv államok mesterei kezdtek vezetni. A norvég Axel Paulsen olyan műugrásokkal lépett fel a bécsi Eislaufverein jégpályáján, amelyekhez foghatót csak négy évtized múltán produkáltak utódjai. Az oktatók közül a svéd Ulrich Salchow szerzett érdemeket. 1892-ben megalakult a Nemzetközt Műkorcsolyázó Szövetség. Az első Európa-bajnok a német 0. Uhlig lett Hamburgban, a világbajnokságot pedig 1896-ban nyerte első ízben az említett svéd Ulrich Salchow az akkori szentpétervári versenyen. K. E. A IX. atlétikai Európa-bajnokság számunkra kedvező kimenetelűnek bizonyult. Sportképviselöink mérsékelt reményekkel Indultak útnak, mert Ismerve a nagy konkurrenclát, szerényebb helyezésekre számítottak. De ezúttal is bebizonyosodott, hogy az esélyesek nem váltják be mindig a hozzájuk fűzött reményeket. A rájuk háruló felelősség tudat néha szinte megbéklyózza izmaikat és csak csökkentett teljesítményre képesek. Vonatkozik ez úgy az NDK-beli Gummelra, mint a szovjet Klimre, vagy Danákra. Nagy eredményeket elért diszkoszvetőnk már az athéni selejtezőben panaszkodott a szél szeszélyes viselkedésére. Néha hátulról fújt, majd oldalról kapta el a repülő diszkoszt. Danék meg is jegyezte, vagy nagyot dob ezen a versenyen, de az is lehet, hogy tudásán alul végez. Sajnos, az utóbbi jóslata vált be. De még így Is Danék a világ egyik legnagyobb diszkoszvetője. Tudvalevő ugyanis, hogy az amerikai Oerter, ötszörös olimpiai bajnok viszszalépett az aktív szerepléstől, a trón tehát szabad lett, s ennek elfoglalására országos bajnokunk is számíthat. A világranglista második helyén álló Plach^ szintén számottevő erőssége atlétikánknak. Az idén csak a jamaikai Dyce ért el jobb /időt nála (1:45,2 p-et), de ezt 880 yardon futotta. A kassal atléta még pályája legelején tart, minden remény meg van arra, hogy hallat még magáról és megtartja előkelő helyét az élcsoportban. A nők csoportjában már kedvezőbb a helyzet. Bátran állítható, hogy az Idei EB-n a legtöbb érmet a gyengébb nem képviselői szerezték. Jehliíková, Rezková aranyat, Mraénová pedig bronzot. Nem szabad persze figyelmen Eredményes ev az atlétikában kívül hagynunk 4 X 100-as férfi váltónk kiemelkedő eredményét sem, és megérdemelten kiharcolt bronzérmét Európa legjobb stafétái között. A nemzetközi sportsajtó még ma sem hallgatott el, ékes szavakkal dicsőíti a nők 1500 méteres versenyét. Jehliöková győzelmére és világrekordjára valószínűleg nagyon kevesen számítottak. Balázs Jolán visszavonulása után Rezková bátran mondható a földkerekség egyik legjobb magasugrójának. Az EB-n maga mögött hagyta egyik legfélelmetesebb riválisát, az NDK-bell Schmidtet és sok más kiváló magasugrónőt. Ezért eredményeink bizakodással töltenek el. Az éremlista alapján atlétáink európai viszonylatban az ötödik helyet foglalják el. Ez kiváló értékelés a mai fergeteges fejlődésben. Most tehát arra kell törekedni, hogy ezt a helyet meg is tartsuk, sőt megjavítsuk. Az utóbbi időben olyan hírek kaptak lábra, hogy egyes versenyzőink a visszavonulás gondolatával foglalkoznak. Glesková például kijelentette, hogy családi gondjai és szakmai elfoglaltsága miatt nem foglalkozhat aktívan az atlétikával. Az 1966-os Európa-bajnok Chmelková át szeretne nyergelnl a 800 méteres távra. Kucman Éva, kétszeres bajnoknőnket kissé lesújtotta, hogy nem vehetett részt a mexikói olimpián. Kucman Éva jelenleg gondokkal küzd, ugyanis férjhez ment. Jövőre nem akar kemény tréninget tartani, egy évi pihenőt tervez, hogy minél nagyobb lendülettel vegyen részt az 1971-es EB-n és 1972-ben a müncheni olimpián. Mindezek csak tervek, a visszavonulásra vonatkozó döntő szó még eddig nem hangzott el. Ha ilyesvalami foglalkoztatja is atlétáinkat, ígéretük szerint ezt addig nem váltják készpénzre, ameddig megfelelő utánpótlásról nem gondoskodnak. Nem kell tehát egyelőre félnünk attól, hogy női gárdánk meggyöngül és ez talán jelentősen befolyásolná szereplésünket a nemzetközi fórumokon. H. T. ERESZTR EJTVÉN Y VÍZSZINTES: 1. Habarcs. 5. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 17., vízszintes 71 és függőleges 10. számú sorokban. 9. Chaplin híres filmje. 11. Nóta. 13. Testrész. 16. Kötőszó. 17. Tartalmatlan. 19. Kis Éva. 20. Indiai eredetű játék. 22. A lelátó öröme. 24. A Tisza balparti mellékfolyója. 25. Soha németül. 27. Kártyajáték. 30. R. A. R. 32. Nem arra. 34. Lágy hangsor (főnét.). 35. Kicsi szlovákul. 36. Ékezettel: gyermekköszöntés. 37. Állatkert (fon.). 39. Sír. 40. Hiányos éca. 41. Mezőgazdasági szerszám. 43. Hiány 46. A madarak királya. 47. Énekhang. 49. Azonos a vízszintes 41-el. 50. Állóvíz. 51. Latin kötőszó. 53. Morse-jel. 55. A föld felé. 56. Foghús. 57. Trombitahang. 59. Alarm. 62. Három több szláv nyelvben. 63. A világ legnépesebb állama, 65. Bekecs közepe. 66. Férfinév. 67. Állami illeték. 69. Ékezettel: betegség. FÜGGŐLEGES: 1. Időmeghatározás. 2. Lak szélei. 3. Kettős szulfát. 4. Szigligeti személyneve. 6. Görög politikai párt. 7. Nem gyors. 8. Azonos betűk. 12. Dagály. 14. Folyadék. 15. Kérdőszó. 16. Dísz. 18. Város Magyarországon. 21. Mutatószó. 23. Francia névelő. 24. T. S. 26. Állam Közel- Keleten. 28. Lajos Mátyás. 29. Állati lak. 31. Kocka latinul. 33. Mutatósző. 35. Római ezeregy. 38. Folyó Szibériában. 39. Görög betű. 42. Spanyol névelő. 44. Ady Endre biogramja. 45. Kicsinyítő képző. 46. Ásvány. 48. Keresztül. 50. Bizalmas megszólítás. 52. Három Szlovákiában. 54. Területmérték. 55. Paripa. 56. Literátus. 58. Zola Emil ismert regénye (ford.). 60. Időszámításunk előtt röv. 61. Kötőszó. 62. Gazdaságunk pillére. 64. Ütőkártya. 66. Szlovák hajó. 68. Lágy fém. 69. Azonos a függőleges 45-el. 70. Földet túr. Beküldendő a vízszintes 5., a függőleges 17., a vízszintes 71. és a függőleges 10. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 49. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „Szégyelli magát, mert nagy disznók voltak a szülei.“ Könyvjutalomban részesülnek: Édes István, Madar, Kovács Sándorné, Kürt, Mácsik Sándorné, Úgyalla. számtalan jelentkező közül kiválasztotta a legügyesebbeket, és én is közéjük kerültem. Nyolcéves voltam tehát, mikor elkezdtem a rendszeres edzéseket, Első csapatom a REME, a helybeli munkásklub volt. "Mint Ifjúsági labdarúgónak egyik legnagyobb sikerem az volt, hogy én is ott lehettem országos ifjúsági edzőtáborban. — Ezerkilencszázharmincnyolcban Budapestre kerültem. A magyar fővárosban is egy munkáscsapat, az Egyesült Izzó tagja lettem. Egy év után több nagy egyesület is felfigyelt játékomra. Többek között a híres Ferencváros is érdeklődött utánam, de a háború miatt labdarúgó pályafutásom néhány évig félbeszakadt. — A felszabadulás után ismét Rimaszombatban kezdtem játszani. Újjászerveztük a város sportéletét. Első csapatunk a Törekvés volt mely később az 5k Rimavská Sobota nevet vette fel. Ebben az időben már a divízióban játszottunk. Amikor 1948- ban be kellett vonulnom, a Dukla Bratislava vezetői Pozsonyba hívtak, de én inkább egy helyi alakulatnál szolgáltam. Leszerelésem után már kerületi válogatott voltam, több ismert klub edzői és vezetői is láttak játszani, s egyre több ajánlatot kaptam. Egy alkalommal egyik barátságos mérkőzésünkön itt volt Rajman és Bulla, akik Pozsonyba hívtak. Előző este azonban már nálam jártak az eperjesi vezetők és 90 ezer koronáért megvettek. Eperjesen azonban csak rövid ideig tartózkodtam. Mindössze egy mérkőzést játszottam Gottwaldov ellen. A hazai vezetők utánam jöttek, kértek, menjek vissza, és én mentem. Természetesen a pénzt visszaszolgáltattuk. Ezután is kaptam néhány kedvező ajánlatot. Egy alkalommal a Sparta elleni mérkőzésen — melyen 3:2 arányban alulmarad-Az idegennek, aki először jár Szapari Zoltánnál, nincs szüksége sok fantáziára ahhoz, hogy rájöjjön arra, sportemberrel áll szemben. Minden látogatónak ugyanis azonnal a szemébe tűnik a falra akasztott fényképek, zászlók, a vitrinben sorakozó érmek, serlegek sokasága. Az idősebb korosztály és a középnemzedékhez tartozó gömöri szurkolók még jól emlékeznek a rimaszombati csatárra, akinek lövéseitől nein egy nemzetközileg ismert kapus is tartott. És tarthatott is, mert az alacsony termetű, fekete csatár 25 év alatt nem egy hátvéd, egy kapus életét keserítette meg. 1953-ban gólkirályt címet is szerzett. Egy idényben bajnoki mérkőzéseken 58-szor talált az ellenfél hálójába. Előretólt csatár volt, de ha kellett, más poszton is megállta a helyét. Tizennégy éves korában jegyezte el magát a labdarúgással (pontosabban azóta volt Igazolt labdarúgó) és 39 éves korában volt a búcsúmérkőzése. Tehetségére mi sem jellemzőbb, mint hogy már 16 éves korától a felnőttek között játszott. Negyed évszázadot töltött a zöld gyepen. Ez idő alatt sok érdekes, szép és kevésbé emlékezetes élményben volt része. Persze, az ember a rosszat szívesen elfelejti, — inkább a szépre emlékezik. — Bátyiban kezdődött és ott is fejeződött be labdarúgó pályafutásom. Hatéves koromban a srácokkal együtt én is rongylabdával kezdtem, — emlékezett vissza sportkarrierje első lépéseire a volt labdarúgó. — Szerencsénkre volt egy szíjgyártó nagybácsim, aki látva a foci iránti lelkesedésünket, eszkabált nekünk egy igazi futball-labdát. Ettől kezdve naphosszat ezt a bőrdarabot kergettük. Itt fedezett fel egyébként Cséman Pista, a futballszakosztály vezetője, aki gyerekcsapatot toborzott. A A BÉKE ÜNNEPE A rimaszombati (sötét mezben) s diósgyőri öregfiúk egyik mérkőzésük ntán