Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-19 / 29. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

Amikor pártunk Központi Bízott** sága a mezőgazdaság új Irányítási rendszerének bevezetése mellett foglalt állást, elsősorban a népgazdaság, vagyis társadalmunk kívánalmainak s egyben a termelők Igényelnek tett eleget. Az előző szigorúbb keretek közé szorított rendszabályok, utasítások akadályozták a mezőgazdasági üzemek dolgozóit abban, hogy alkotókészségüket a társadalom szolgálatába állítsák. A parasztot a dlrektlv Irányítási rendszerben csak arra tartották alkalmasnak, hogy az utasításokat hajtsa végre. Újra és újra termeljen anélkül, hogy gondolkodna.

Ma már tudjuk, hogy népgazdasági szempontból milyen nagy károk származtak abból. Számos szövetkezetnek és állami gazdaságnak a számára előirt termelést kellett folytatnia, még akkor is, ha azt a gazdaságban helytelennek találták. Ennek következtében egyes üzemek annyira „lerongyolódtak“, hogy további fenntartásuk állami segítség nélkül kilátástalanná vált. Sok tízmilliő koronát vontak el így az állami alapokból, melyet észszerű gazdaságpolitikával más célokra is felhasználhattak volna.

A mezőgazdaság új Irányítási rendszerének bevezetése óta nem egészen két esztendő telt el. Ez az Idő elég arra, hogy legalább főbb vonatkozásaiban ecseteljük és értékeljük az eltelt Időszak pozitív és negatív jelenségeit. Tény, hogy az új rendszer kedvező hatást gyakorolt mezőgazdasági termelésünk kibontakozására. Lehetőséget nyújtott arra, hogy az előbbi néhány Irányító személy helyett ezrek „forgassák“ eszüket. Nemcsak a gazdaságok vezetői és szakemberei, hanem a sortagok Is. Ezzel bizonyos összhang jött létre a társadalom Igényel és a termelők ökonómiai célkitűzései között.

Cj gazdasági mechanizmusunk tág teret nyitott a kezdeményezésnek. S bizony a szabadabb légkörben, amikor megszűnt a parancsuralom, hamarosan az Is kérdéssé vált, hogy a termelő üzemek élén ki hogyan állja majd a helyét. Ez hamarosan kiderült a gazdaságok termelési színvonalából, és ökonómiai helyzetéből.

Pozitívan kell értékelni az árutermelés szüntelen növekedését, ami a bőségebb élelmiszerellátásban csúcsosodott ki. Ez természetesen kedvezően befolyásolta a termelők nyers és tiszta jövedelmének alakulását Is. Tagadhatatlan, hogy új mechanizmusunk időszakában gyorsabban növekedett a

mezőgazdasági dolgozók egyéni Jövedelme, mint annakelőtte. Hellyel-közzel talán szépséghibák is becsúsztak a termékegységre eső önköltség alakulása és a munkatermelékenység terén, de ezek leginkább az üzemen belüli nehézkes szervezésből adódtak.

Az új gazdasági mechanizmus körvonalazásánál az alábbi alapelvekből indultak ki: a jövőben semmi esetre sem engedhető meg, hogy eltérjünk az alapvető kérdésektől, vagyis gyakran zavarra okot adó változtatásokat, módosításokat eszközöljünk. Tán mondani sem kell, hogy a gyakorlat helyes. Ezért küzdeni, harcolni kell, valóraváltásáért. Végtére is a termelőnek garanciára van szüksége, hogy termékeit át is veszi valaki anélkül, hogy kilincselnie, könyörögnie kellene. Ezért a magunk részéről kezdettől fogva támogattuk a törekvést, és a jövőben Is támogatni kívánjuk.

SZOLGÁLATI UTAIM ALKALMÁVAL

a múlt esztendőben számos ellentétes jelenséggel találkoztam. Ugyanis mást szögezett le az Irányelv és mást mutatott a gyakorlat. Panaszkodtak a termelők, hogy nem tudják eladni egyes termékeiket. Nem ismeretlen továbbá az sem, hogy tavaly az ipolynyékl szövetkezet minden fórumot megmozgatott, hogy végre értékesíthesse jól kihizlalt kaparóbaromfi állományát, pedig szerződése volt a baromfifelvásárlókkal. Ugyanilyen esetek történtek a tallősi és más szövetkezetekben is.

Nehogy azt hlgyje valaki, hogy a termelők az új gazdasági mechanizmust elítélték a történtekért. Dehogy ítélték el, hiszen nagyon Jól tudták, hogy az hozta meg számukra a szabadabb légkört, de nagyon is jól Ismerték partnereiket, akik évek során hozzászoktak ahhoz, hogy a termelővel szemben övék a döntő szó, ami ellen régebben nem volt helye a föllebbezésnek. Hozzászoktak és magától értetődőnek tartották, hogy a kár akkor is a termelőt súlytja, ha az nem az ő, hanem partnere hibájából ered. Fokról fokra meg kellett vívni a harcot és létre kellett hozni a szövetkezeti földművesek gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szervezetét, a Parasztszövetséget, mely azóta minden szinten védelmezi tagjainak érdekeit.

S mit hoz a sors? Már az év elején azt kellett hallanunk, hogy a piac bizonyos nehézségekkel küzd. Kevés a vágósertés és a vágóbaromfi, önkéntelenül is arra gondol az ember, hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy a

termelők visszaemlékeztek arra az Időszakra, amikor nagy utánjárás árán sem vették át tőlük a felkínált árút. Érthető, ha megsokalták a könyörgést és csökkentették állatállományukat, kevesebbre kötöttek szerződést. Más pénzszerzési lehetőséget kerestek. Kifizetőnek találják például a búzatermesztést, ami kisebb kockázattal és nagyobb Jövedelemmel kecsegtet. Köztudomású, hogy búzából ma már nem lehetetlen a 40 mázsás vagy a nagyobb hektárátlag elérése sem s Így az idén jóval nagyobb területen aratják, mint tavaly.

SZÖVETSÉGI SZEMLÉNK ELŐZŐ SZÁMÁBAN hírt adtunk arról, hogy a mezőgazdaság irányító szervei Ismételten sürgetik a hústermelés konszolidálását. Pénzben! ösztönzőket Is kilátásba helyeztek azoknak, akik e téren feladatot vállalnak. Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, hogy év elején Ismeretes volt a helyzet, s miért csak most beszélünk a hústermelés konszolidálásáról? Az is köztudomású, hogy néhány üzem kivételével a sertéshús termelése kevéssé kifizetődő, s a múlt esztendőben Ígért kilónkénti 50 filléres felár sem túlságosan ragadtatta el a termelőket, s idén újabb kiigazításra került sor. A tények azonban azt mutatják, hogy ezek az Intézkedések nem ösztönzik kellőképpen a termelőket a sertéshús termelésének fejlesztésére. De vájjon miért nem? Talán azért, mert az Intézkedéseket Ideigleneseknek tartották, s nem látták biztosítékát annak, hogy huzamosabb ideig érvényben maradnak.

Most azonban más a helyzet. Végre rájöttünk: az új gazdasági mechanizmus lényege abban van, hogy a fogyasztói piacon kellő áruválaszték legyen. Ugyanis az elnevezés még nem minden. Eddig semmiféle gazdasági rendszer nem lett új attól, hogy újnak nevezték. Ennek megállapítását talán majd a fogyasztó maga bizonyltja azzal, hogy elégedett az árubőséggel, társadalmunk pedig az ezzel összefüggő gazdasági helyzettel.

Ha tehát valóban értékelni akarjuk az elmúlt Időszakot, mind a pozitív, mind pedig a negatív jelenségeket figyelembe kell vennünk, s a két ellenpólusból leszűrnünk mindazt, ami okulásul szolgálhat a jövőben.

Minden lehetőt elkövetünk új gazdasági mechanizmusunk sikeréért. Mellette vagyunk, harcolunk érte, támogatjuk, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy megfelelő indok nélkül semmi esetre se térjünk el az alapelvektől. Nyújtsunk a földművesnek biztosítékot arra, hogy termékeit szolid áron átveszik.

A TERMELŐ GARANCIÁT VÁR arra is, hogy a számára szükséges termelőeszközök — a gépek, a műtrágyák, a keveréktakarmányok, a vegyi készítmények s egyéb fontos anyagok — és a mezőgazdasági termények ára közt bizonyos arányosság jöjjön létre, nem úgy, mint eddig. A szolgáltatók és a termelési szükségletek gyártói több alkalommal emelték az árakat, ugyanakkor a mezőgazdasági termények és termékek ára maradt a régi. Ez nagyban hozzájárult a termékenységre eső költségek növekedéséhez.

Lényegében ez Is egyik okozója a Jelenlegi helyzet kialakulásának. S még Így is joggal állíthatjuk, hogy népgazdaságunk konszolidálásának legprogresszlvabb ereje éppen a sok sajátos problémával küzdő mezőgazdaság. Hoksza István

Társadalmunk

és mezőgazdaságunk érdeke:

Az alapvető kérdésektől ne térjünk el

r

Uj járási szövetség alakult

Július 9-én Rimaszombaton megválasztották a Parasztszövetség járási vezetőségét. A beszámoló — melyet Vitárius Lajos mérnök, a nagybalogi szövetkezet elnöke tartott —, valamint a hozzászólások bizonyították, hogy a járás mezőgazdasági üzemel a termelést még mindig nem bontakoztatták ki a kívánt mértékben. A tartalékok feltárásánál a Parasztszövetség járási bizottságának aktívan részt kell majd vállalnia.

Az új vezetőség — Vitárius elnökkel az élén — jól tudja mit vállalt. Az elkövetkező járási konferenciáig még jobb eredmények elérésére kell ösztönözniük az alapszervezeteket.

A múlt évben a szövetkezetek nyerstermelése 5520 korona volt hektáronként. Akadnak azonban olyan gazdaságok, mint pl. a tornaijai szövetkezet, ahol 10 199 s a nagybalogi, ahol 8111 koronás nyerstermelést értek el hektáronként. így sorolhatnánk a többi kiváló eredményt elérő gazdaságokat is.

A felszólalók hangsúlyozták, olyan színvonalra kell emelni a szövetkezeti termelést, hogy minden egyes gazdaság önellátó lehessen takarmányokból. A szövetség járási bizottsága a járási mezőgazdasági társulással együtt olyan új növénytermesztési programterv kidolgozását tűzte ki, mely összhangban lesz a mezőgazdasági üzemek és a társadalom érdekeivel.

A konferencia részvevői elégedetlenségüket fejezték ki a múlt évi 2146 literes tejátlaggal kapcsolatosan. Elhatározták, hogy idén mindent elkövetnek a 2500 literes járási tejátlag eléréséért. A tehénállomány tejhasznosságának emelésére már év elején hatékony intézkedéseket tettek. így az első félévben 2 millió literrel több tejet adtak el, mint a múlt év első felében.

A Parasztszövetség járási vezetősége határozatot fogadott el arra Is, hogy védelmezni fogja tagjainak jogi, ökonómiai és társadalmi érdekeit. Közreműködik a szövetkezetek tagsága és az állami szervek kapcsolatainak elmélyítésénél. Kötelességének tartja tagjai életkörülményeinek szüntelen javítását.

Elsődleges feladatának tekinti többek közt a lakóházak építésének sürgetését. A nemzeti bizottságokkal való együttműködésben arra törekszik, hogy az üzlet és a szolgáltató hálózat tökéletesítésével, iskolák egészségügyi és kulturális Intézmények létesítésével alapot teremtsen a falusi élet könnyebbé tételére.

Nem feledkezik meg a fiatalokról sem. A Jobb munkaviszonyok és az életkörülmények javítására törekszik, hogy a fiatalok falun maradjanak. Gondoskodik a fiatalok iskoláztatásáról s a végzősök elhelyezéséről. Közbenjár az állami szerveknél, hogy a fiatal mezőgazdasági dolgozók a lakásépítésnél, s a családalapításnál megfelelő támogatást kaphassanak.

A termelési és a társadalmi célkitűzések teljesítésének az a biztosítéka, hogy a földművesek — a szövetség tagjai — a szövetkezetekben becsülettel helytállnak. Valóra váltják pártunk központi bizottságának mezőgazdasági programját s a konferencia határozatait. jaroslav DuSek

A földművesszövetkezetek megalakításának 20. évfordulóját, gártunk húsz esztendős, gerinces agrárpolitikájának győzelmét' ünnepeljük.

Ünnepeljük azokat, akik úttörői voltak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Akik mások számára ts jó példát mutattak. Apáink, anyáik, ők, akik az eltelt két évtized alatt megalapozták a nagyüzemi gazdálkodást. Büszkék lehetnek rá, hogy az elmúlt húsz esztendőben nálunk senkt nem éhezett. A földműves mindig helyt állt. S ez adja a jogot arra, hogy ünnepeljünk.

A földműves áldozatkész munkáját sokszor nem értékelték kellőképpen, pedig szövetkezeteink dolgozóinak köszönhető, hogy mezőgazdasági termelésünk színvonalassá vált. Egyes ágazatai elérték a világszínvonalat. Most nemcsak arról van szó, hogy a

20. évforduló alkalmával csupán a gazdasági eredményeket méltassuk, az ember figyelembevétele nélkül. De nem ts arról van szó, hogy különféle elismerő érdemeket osztogassunk — bár a földművesek ezt Is megérdemlik —, hanem látnunk és tudnunk kell, hogy az Idő és az ember megérlelte a gyümölcsöt, vagyis hogy színvonalassá vált a termelés.

Arra kell törekednünk, hogy a földművesek Irányában több türelmet és gondosságot tanúsítanak, hogy társadalmunkban más ágazatok dolgozóival egyenjogúvá válhassanak. A munkában, a jutalmazásban a nyugdíjaztatásban egyaránt.

A Parasztszövetségnek nemes kül-Pártunk

politikáját

támogatják

A múlt hét végén a Parasztszövetség elnöksége pártunk Központi Bizottsága májusi plenáris ülésének szellemében tartotta összejövetelét. Helyeselte és jóváhagyta a szlovákiai mezőgazdaság megszilárdítására irányuló eddigi Intézkedéseket. Felhívta járási szerveit, hogy ebben a szellemben kövessék a Központi Bizottság példáját.

A határozat leszögezi, hogy a Parasztszövetség Központi Bizottsága elnökségének és plenáris ülésének eltökélt szándéka, hogy további tevékenységét pártunk januári politikájának szellemében folytassa. Erre biztosíték, hogy a Központi Bizottságban és a járási szervekben a kommunisták mindent elkövetnek, hogy a párt politikája a lefektetett irányelvek értelmében valósággá váljék.

örvendetes, hogy a szövetkezeti földművesek a politikai válság idején derekasan a szocializmus mellett foglaltak állást, és önzetlen támogatóivá váltak pártunknak. Egyetlen szövetkezet részéről sem fordultak elő zavarok, sem a termelés, sem pedig a közellátás terén.

A szövetségnek soha nem állt szándékában, hogy átvegye az állami irányító szerv szerepét. Ellenben a fötdművesszövetkezetekkel való szoros együttműködésben aktív részt vállal a mezőgazdaságpolitikai feladatokból. Segítséget nyújt a mezőgazdaság ű] irányítási rendszerének szüntelen tökéletesítésében.

Időszerűnek és nagyon fontos politikai feladatnak tartja a szocialista államokhoz való viszony rendezését. Ezért lépéseket tett a szocialista államok szövetkezeti szervezeteivel való kapcsolat megteremtésére. Képviselőit elküldte a Szovjetunióba, s egyezményt kötött a szovjet kolhozok és a szlovákiai szövetkezetek tagjainak kölcsönös látogatására.

Kapcsolatot teremtett továbbá a Magyar Népköztársaság Központi Szövetkezeti Tanácsával, hogy közelebbről tanulmányozhassák egymás tevékenységét. Hasonló szoros viszonyt szándékszik teremteni az NDK és a Lengyel Népköztársaság mezőgazdasági szervezeteivel Is.

Tagjai gyermekeinek üdültetését — a nemzetközi kapcsolat szellemében — részben külföldön egyes szocialista államokban szervezte meg. Egy csoport a Magyar Népköztársaságban a Balaton mellett, egy másik pedig lengyelországi pionír táborokban üdül.

A Parasztszövetség lépéseket tesz arra Is, hogy a földművesszövetkezetek megalakulása 20. évfordulójának ünnepségein részt vegyenek a testvéri szocialista országok küldöttségei is.

A Szövetség végtelenül fontos feladatnak tekinti a távlati célkitűzések fokozatos valóra váltását. Egyrészt mezőgazdaságunk távlati fejlesztése, másrészt a dolgozók számára a kedvező feltételek megteremtésével.-hal

detést kell teljesítenie. Védelmeznie kell tagjainak érdekelt. Mint ismeretes, a Szövetséget a VII. szövetkezeti kongresszus, és a nyitrat országos konferencia határozata után alakították. A „legfiatalabb“ érdekvédelmi szervezetnek ma több mint 246 ezer tagja van Szlovákiában. Eddig 25 járásban alakítottak járási bizottságot, s ma alig akad falu, ahol ne lenne alapszervezete a szövetségnek.

A legnagyobb ünnep és megnyugvás számunkra talán az lesz, ha a szövetkezett földműveseket hasonló módon értékelik majd, mint az Ipart dolgozókat, vagy más alkalmazottalt, tehát a munka társadalmi értéke, Illetve népgazdasági fontossága szerint.-drmdrr * i—

• A CSEH PARASZTSZÖVETSÉG tanulmányutat szervezett az NDK-ba, ahol a szövetkezetek tagjai közül 240-en megnézték az „Agra-69“ elnevezésű mezőgazdasági kiállítást.

8 A Központi Bizottság kulturális albizottsága legutóbbi ülésén az idei üdültetéssel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Javaslatot dolgozott ki továbbá az 1970-es üdültetés és a fürdői kezeltetés pénzügyi rendezésére is.

• A CSEH SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN a Járások többségében megünnepelték a szövetkezetek megalakulásának 20. évfordulóját. A szervezésben a többi járási szervezetek mellett nagy részt vállaltak a Parasztszövetség járási bizottságai. Tervezik, hogy az évfordulóval kapcsolatos ünnepségeket júliusban a többi Járásokban is megtartják.

• JINDRICHÜV HRADEC-i járásban a 20. évforduló ünnepségeit a mezőgazdasági társulás és a Parasztszövetség közösen szervezte. Ebből az alkalomból a húszesztendős szövetkezetek ünnepi gyűlésre hívták tagjaikat, ahol értékelték az eltelt időszak munkásságát. Az érdemes dolgozókat jutalomban részesítették. így például a stflbfecl szövetkezet 40 ezer, a Jíndfichüv Hradec-1 pedig 28 ezer koronát osztott ki az alapitotagok közt. Az ünnepségen résztvett a Cseh Szocialista Köztársaság földművelésügyi minisztere dr. Cerny és a Parasztszövetség Központi Bizottságának képviselője, Srefl mérnök Is, A miniszter több érdemes dolgozót kitüntetett.

Egyesztendős a Parasztszövetség

Egy esztendő az ember életében nem nagy idő. Míg az újszülött felnő, táplálniuk, dajkálniuk kell a szülőknek. Aztán erősödik, megtanul beszélni, s későbben dolgozni. Ilyen az embersors.

A Parasztszövetség is „megszületett“, illetve megalakult. Dajkálás, becézgetés, sokszor kellő gondoskodás nélkül kellett kezdettől fogva dolgoznia. Egyesek számtalanszor lekicsinylő megjegyzésekkel illették, hogy mit akar tulajdonképpen a szövetség. Csupán szappanbuboréknak vélték létezését.

De többségben voltak azok, akik bfztak életképességében. Bíztak abban, hogy megizmosodik, erőre kap, csupán segíteni, „táplálni“ kell őt. Hogy mi volt a táplálék? Nem más, mint az alapszervezetek gyorsütemü megalakulása.

A helyzet naponta kedvezőbbé, szilárdabbá vált. Már nemcsak arra futotta „az újszülött“ erejéből, hogy a maga lábán álljon, hanem arra is, hogy védelmezze azokat, akik születésénél bábáskodtak. Ma egy esztendő távlatából bátran állíthatjuk, hogy a Parasztszövetség a rövid esztendő alatt felnőtt. Szlovákiában közel negyedmillió földműves sorakozott mögéje. Erős, harcos szervezetté fejlődött. Teljes mértekben támogatója, kivitelezője lett pártunk január utáni politikájának.

Megalakulásának egy esztendős évfordulója alkalmából köszöntjük földműveseink érdekvédelmi szervezetét, a Parasztszövetséget.

A Szabad Földműves szerkesztősége

SZABAD FÖLDMŰVES 3

1969. július 19.

Ünnepek és ünnepeltek