Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-22 / 47. szám
Lapunk tartalmából: A földművesek nemzetközi együttműködése jegyében. Ing. Durdiak Michel Írása. 1890 tonna cukor terven felül. Bella József riportja az oroszkai cukorgyárból. Falu a járás peremén. Andriskin József bemutatja Lakszakállast és fejlődését. A szárazság káros hatásának csökkentése őszi kalászosainknál. Dr. Frideczky Ákos, mérnök, egyetemi tanár Írása. Ügynöktoborzás a temetőben. Részlet Petrőczi Bálint új regényéből. BORDAL Igyunk derűre, Igyunk borúra, Ogy ts hol kedvre, Ügy ts hol búra Fordul az élet..» ’ Kölcsey Ferenc Veszélyben az őszi vetés Minden jel arra mutat, hogy a jövő évi gabonatermés előállftása nehéz feladat lesz. A kedvezőtlen őszi időjárás okozta súlyos helyzetben fokozottabb mértékben megmutatkozik, hogy hol tettek eleget a komplex agrotechnika és a tápanyagellátás követelményeinek. A búza vetésterülete a tavalyival szemben 15 ezer hektárral növekedett. Sajnos, a nagy szárazság rendkívül megnehezítette a talajelőkészítést és a vetést, melynek következtében a vetőmag nem került megfelelő magágyba. Utoljára 1948-ban és 1959-ben tapasztalhattunk ilyen száraz őszt. A dél-szlovákiai járások többségében a szeptemberi és az októberi csapadék körülbelül az említett évek szintjén mozgott, de például a bratislavai, komáromi, tőketerebesi, prievidzai és zsolnai járásban még ettől is kevesebb esett. Ez persze nem jelenti azt, hogy megismétlődik az 1947-es katasztrofális szárazság, hiszen új fajtáink vannak, több a műtrágyánk mint annakidején, az agrotechnika is jóval fejlettebb és sok függ még a téltől és a tavasztól is. Ha felidézzük például az 1959-es évet, akkor is hasonló volt a helyzet, a vetések többsége november közepén csírázott ki, és a december végéig tartó enyhe idő lehetővé tette a növényzet normális kifejlődését. Az idén annyiból rosszabb a helyzet, hogy a csírázás egyenlőtlen, a mezők foltosak, ilyen feltételek mellett az egyenlőtlen fejlődés eltart egészen a betakarításig. Ebből a szempontból jelentős szerepet játszik, a téli és a tavaszi nitratáció. Szükséges, hogy a mezőgazdasági vállalatok már most elegendő nitrogéntartalmú műtrágyát halmozzanak fel a nitratáció fontos műveletére. Ezen kívül minden járásban el kell végezni az őszi vetések állapotának biológiai leltározását. A biológiai leltározás keretében meg kell állapítani a kicsírázott és a még ki nem csírázott életképes magvak számát, melynek alapján kialakul a kép a növényzet további fejlődésének esélyeiről. Az így nyert adatok egyrészt lehetővé teszik a szükséges intézkedések megszervezését a veszteségek csökkentése érdekében, másrészt pedig előrejelzik a tavaszi vetőmagszükséglet mennyiségét a kiszántásra kerülő területek újravetéséhez. Különös figyelmet igényel a Bezosztája, mert ez a fajta károsulhat a legnagyobb mértékben. Az intézkedéseket helytelen lenne azonban elsietni, s a jelenleg még ritka és foltos növényzetet kiszántani, mert súlyos hibákat követhetnénk el, ami úgy a vállalatoknak, mint a társadalomnak tete mes károkat jelenthetne. A szőlőtermelők eredményes évet zártak Vége felé közeledik az 1989-es esztendő. Elégedetten vehetjük tudomásul, hogy a szólő és bor termelői újabb sikeres évet jegyeztek fel a szlovákiai borászat történelmébe. Az Idén a kedvező éghajlati feltételek mellett teljes mértékben érvényesült a modern termelési rendszer és az agrotechnika, de eredményes volt a betegségek és kártevők ellen folytatott harc Jcj 1965-től 1969-lg a termő nemes szőlőültetvények területe 50 százalékkal növekedett, számokban kifejezve 6982 hektárról 9612 hektárra bővült. Átlagon felüllek az Idei terméshozamok is. össz-szlováktal viszonylatban 55 mázsás hektárhozam mutatkozik. Legjobb volt az eredmény a ptacl termelésben. A 37 ezer tonna felvásárolt szőlő mennyisége magasan felülmúlja a szocialista nagyüzemi szőlőtermelés eddig elért ered ményelt. A legnagyobb örömöt az okozza, hogy kiváló eredmények születtek a Duna menti, a Nyltra környéki, a közép- és keletszlovákiai távlati fejlesztési körzetekben Is. A szőlőfelvásárlás terjedelme ezekben a körzetekben annyira kiszélesedett, hogy az Idén messze megelőzte a Kts-Kárpátok termelést körzetének teljesítményét ts. Csak magában a Nyltra—Duna menti körzetekben 18 ezer tonna szőlőt értékesítettek a termelők, a keletszlováklat körzetben pedig 6100 tonnát. Az eredmények kiválóságát az a tény bizonyítja a legjobban, hogy a nyltra! körzetben csupán 1500—2000 tonna szőlőt, a kelet-szlováktal körzetben pedig csak 500—1000 tonna szőlőt vettek át néhány évvel ezelőtt a Borászati Üzemek.- Figyelemreméltó a szőlőtermelés gazdaságossága is. A mezőgazdasági vállalatok bevétele az Idei szőlő- és bortermésből 280 millió korona, amt 1 ha területről gyakorlatilag 40 ezer korona bevételt jelent. Érdekes következtetésre jutunk, ha a szőlőtermelés gazda ságosságát más technikai növények gazdaságosságával vetjük össze, tgv például a 44 ezer hektáron termesztett cukorrépa a termelőknek az idén 375 millió korona bevételt jelentett vagyis hektáronklnt mintegy nyolc és félezer koronát. Az örömbe természetesen üröm is vegyült, ennek azonban nem az édeskés ürmös-bor lett a következménye, hanem a feldolgozással járó gondok. Az idén ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy a szőlőtermelés fejlesztése nincs összhangban a feldolgozás kapacitásának fejlesztésével. Ha a söripar nem siet segítségre, akkor bizony több mint 100 ezer hl bor tárolóhely nélkül marad. Ennek a mennyiségnek az elhelyezése a söripari üezemeknél Jelentős költségtöbblettel jár, nem is beszélve a szállításokkal járó minőségi leromlásról. Legsúlyosabb volt ez a probléma a Duna menti — nyitnál körzetben, valamint a közép- és kelet-szlovákiai körzetekben. Sürgősen és gyors ütemben ki kell tehát építeni a hiányzó feldolgozó és tároló kapacitásokat a Borászati Üzemek keretén belül úgy, hogy már a legközelebbi szünet alkalmával se mutatkozzanak azok a nehézségek, amelyekkel az Idén lépten-Hajdanában a kitűnő zamatú borok „hajlékával“ főleg a hús pincékben találkoztunk. Az utóbbi években kerekeken gurulnak az óriáshordók. A képen látható a hetényi szövetkezeté, amelyet sokszor láthattunk vásárokon, ünnepélyeken az év folyamán. nyomon találkozhattunk. Ez a helyzet ugyanis a gazdasági és technikai jellegű problémákon kívül a betakarítási munkák szervezésére is kedvezőtlenül hat és megnehezíti az együttműködést a termelők és a felvásárló között. Borászaink más Jelentős sikert is elérnek az idén, 1969-ben ugyanis 458 ezer liter bor kerül a kereskedelmi hálózatba, ami 20 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben, és a felszabadulás óta számítva az eddig elért legnagyobb eredménynek számít. A fogyasztók megnövekedett érdeklődése arról Is tanúskodik, hogy hazai szőlészetünk és borászatunk jelentős mértékben feljavította boraink minőségét és fajták szerinti ízléses forgalmazásukat. A szőlészet és borászat eddigi eredményeit mérlegelve nem mehetünk el szó nélkül a további fejlődés kérdései mellett. A szőlőtermesztés leggyorsabb ütemű növekedését ugyanis a legközelebbi években várhatjuk, a fejlesztési tervek szerbit 1975-ig a jelenlegi termőterület megkétszereződik, és a piaci termelés is a jelenleginek több mint a duplája lesz. Ez elsősorban a termelőket mozgósítja, hiszen rövid 6 év alatt kétszeresére emelni a termelést nem lesz könnyű feladat. Szükséges, hogy a tervek nagyságára felfigyeljenek a mezőgazdasági üzemek központi szervet és a Borászati Üzemek munkakollektívái Is. Az eddigi tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges a szőlészet és a borászat harmonikus fejlesztése, mely által megteremthetjük a szőlő feldolgozásának és a jóminőségű bor előállításának optimális feltételeit. Ami a bor, illetve a szőlő behozatalát illeti, ezzel a Jövőben is számolunk, bár a fogyasztás szükségleteit elsősorban a hazai termelésből kívánjuk kielégíteni. A bor behozatala elsősorban a szortlmentura bővítését és az olcsóbb borok Iránti kereslet kielégítését fogja szolgálni. Végezetül pedig kedves kötelességemnek teszek eleget, és az alkalmat kihasználva az egész társadalom nevében köszönetemet fejezem ki a szőlőtermelő mezőgazdasági vállalatok és a Borászati Üzemek dolgozóinak az idén elért kiváló eredményekért. A jövő évi és a további évek feladataihoz pedig sok sikert kívánok az eddig is példásan helytálló szőlő- és bortermelőknek. Ladislav Spaéinsky mérnök, CSc. Bratislava, 1989. november 22. Ara 1,— Kés XX. évfolyam, 47. szám.
