Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-08 / 45. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK Új rendelkezések a külföldi utak engedélyezésében Ez év októberében föderatív kormónyszerveink polgáraink külföldi útjaival kapcsolatban a 114. sz. kormányrendelettel új szabályokat foganatosítottak. Az alábbiakban erről szeretnénk olvasóink számára bővebb tájékoztatást nyújtani. Az előbb említett kormányrendeletbe foglalt rendkívüli intézkedéseket politikai és gazdasági szempontok indokolták. Köztudomású, hogy a csehszlovák fizetőeszközzel polgáraink és más országok polgárai is gyakran törvénybe ütköző üzérkedést folytattak. Országunk devizakészlete is igen csekély s ezért a külföldre utazókat nem tudjuk a szükséges idegen fizetőeszközök kellő mennyiségével ellátni. A meghívás alapján rokonlátogatásra utazó polgáraink, mivel kevés valutával rendelkeztek, gyakran az érvényes szabályokat megsértve, de: viza- és vámkihágásokat követtek el. Ezért a Belügyminisztérium e viszásságok meggátlása érdekében a jövőben csak a legközelebbi hozzátartók (szülők, gyermekek, testvérek, illetve férj, vagy feleség) látogatását engedélyezik. A meghívás valódiságát a meghívónak közjegyző által kell hitelesítenie és hatóságaink csak az esetben fogadják el, ha a külföldön élő rokon nem tartózkodik illegálisan külföldön. Ez a korlátozás a kapitalista országokra és Jugoszláviára vonatkozik. A szocialista országokba polgáraink továbbra is korlátozás nélkül utazhatnak. A kapitalista országokba a hivatalos utakat továbbra is az eddigi szokások szerint engedélyezik és ezekre nem vonatkozóak az új szigorító rendelkezések. Az utazási irodák által rendezett társas utazások szintén korlátozás nélkül továbbra is megvalósulnak. Viszont a kiutazó polgárok számának engedélyezése minden körülmény között devizalehetőségeinktől függ. Az utazási irodák által rendezett külföldi utakra csupán olyanok jelentkezhetnek, akik kérvényükhöz a főügyészség büntető regiszterének kivonatát mellékelik. A jövőben polgáraink a kapitalista országokban élő rokonaikat évente csupán egyszer látogathatják meg. Ez alól csak rendkívüli esetben adnak kivételt. A megadott kiutazási engedélyek az eddigi gyakorlattól eltérően egy év helyett csupán három hónapig érvényesek. A külföldi út kérvényezéséhez az új rendelkezések szerint a munkaadónak kifejezetten beleegyezését kell adnia és nem elég, ha ezt csupán nem kifogásolja. Az utazási kérvény elutasítását az illetékes belügyminisztériumi szervek minden esetben kötelesek megindokolni. A Belügyminisztérium útlevélosztályának tájékoztatása szerint e legújabb rendkívüli intézkedéseket ideiglenes, átmeneti intézkedésnek kell tekinteni. Oy A földművesgazdaságok lakóházait érintő egyes kérdések A földművesgazdaságok részét képező lakóházak esetleges megüresedése körüli kérdésben néha helytelen nézetek alakulnak ki. Különösen akkor, ha a lakóház annak következtében üresedik meg, ha a földművelést folytató tulajdonosa meghal, vagy idős korában huzamos időre, illetve végleg gyermekeihez más községbe vagy városba költözik. Emellett a jogszerinti örökös nem a mezőgazdaságban, hanem más munkaágazatban dolgozik és egyáltalán nem gondoskodik arról, hogy a földművesgazdaságihoz tartozó földterületet megművelje. Csupán a lakóház, illetve a lakótérség megtartása érdekli a maga, vagy valamelyik rokona számára, habár másutt (de nem abban a községben, ahol a szóbanforgó földművesgazdaság van) rendes lakást használ. Ezzel szemben a szövetkezet vagy más mezőgazdasági szervezet, amely éppen abban a községben gazdálkodik, ahol a kérdéses földművesgazdaság van, igyekszik elérni, hogy a megüresedett lakóházat olyan személynek használatába lehessen adni, aki a mezőgazdaságban dolgozik. Például egy fiatal szövetkezeti tagnak, aki családot akar alapítani. A mezőgazdasági szervezet érdeke, hogy , kellő munkaerőt tudjon biztosítani és könynyebben megoldhassa az egyes helyeken a földek megművelése körül feltornyosuló problémákat. így feltétlenül szükséges, hogy a lakóház tulajdonosával megegyezésre jusson és ennek kapcsán felmerül a kérdés: A szövetkezeti földművesek szociális ellátása című eddig folytatásokban közölt anyagunk befejező részét lapunk legközelebbi (46.) számában közöljük, mivel e számunkból helyszűke miatt kimaradt. Olvasóink szíves elnézését kérjük. A szerkesztőség ilyen esetben mi a helyes eljárás? Az egyes konkrét esetek elbírálásának megkönnyítése érdekében, amelyeknél nem egy esetben tisztán a szubjektív szempontokat veszik figyelembe, először talán az idevágó jogszabályokkal és előírásokkal kellene megismerkedhi. Elsősorban nézzük meg a Polgári Törvénykönyv erre vonatkozó rendelkezéseit. A PTK 128. paragrafusában körülhatárolja a családi ház, illetve a földmüvesgazdaság lakótérségének fogalmát. E meghatározásban a következőket olvashatjuk: „1. Családi ház az olyan lakóház, amelyben az összes helyiség lakóterének legalább kétharmada lakás célját szolgálja. A családi háznak legföljebb öt lakószobája lehet, nem számítva a konyhát. Több lakószobából a családi ház csak akkor állhat, ha a lakótérség alapterülete nem haladja meg a 120 m2-t, a konyha alapterületéből e területbe csak a 12 m2-en felüli területet számítják be. Az előbbiekben meghatározott feltételek teljesítése esetén családi háznak számít a földművesgazdaság lakás céljait szolgáló lakótérsége is.“ Ugyancsak a Polgári Törvénykönyv 129. paragrafusa megszabja, hogy személyes tulajdonban egy fizikai személynek csupán egy családi háza lehet. További igen fontos rendelkezés a lakásgazdálkodásról szóló Tt 41/1964 sz. törvény, amennyiben a családi ház, illetve a földművesgazdaság fogalmát a Polgári Törvénykönyvvel megegyezően határozza meg. A lakások használatba adásával kapcsolatosan a lakásgazdálkodásról szóló törvény 23. paragrafusában a következő rendelkezést találjuk: „A családi ház nem tartozik a HNB lakásgazdálkodási és lakáselosztási jogkörébe, ha a tulajdonos a lakás kiürítésének Jelentésével egyidőben, illetve nyolc napon belül a HNB, esetleg a blrásóg által a lakás használati jog megvonásáról hozott határozatának kézbesítésétől számítva bejelenti, hogy a lakásba 15 napon belül beköltözik, illetve e határideig nős (férjezett) lakás nélküli gyermekét szállásolja el, illetve ha nem, a 7. paragrafus első bekezdésében feltüntetett községről van szó, szüleit' költözteti be ...“ A HNB lakáskiutalási joga nem vonatkozik a lakás egyes helyiségeire (a lakás egy részére) a családi házban, ha a családi Iház tulajdonosa az ilyen házban a lakás kiürülésének jelentésével egyidőben jelenti azt is, hogy ezeket a helyiségeket családjának valamelyik tagja használja majd üdülés céljából, illetve a keit gondozása címén. A családi ház tulajdonosa ezt az előnyt alkalmazhatja, ha maga, vagy családjának valamelyik tagja a 7. paragrafus első bekezdésében feltüntetett községről van szó, ha ez más község, mint ahol a családi ház van. A családi ház egyes részeinek (szobáinak) HNB lakás kiutalási joga alól csupán akkor mentesül, ha az a lakásrész, amely így el van különítve, teljesen különálló s ezáltal használata során a tulajdonos, illetve a lakás többi részének használóját ez nem zavarja. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az építési Ihivatal engedélyével a családi házat átalakítják, ha több tulajdonos közös tulajdonát képezi s így a társtulajdonosok különkülön használhatják az egyes lakásrészeket, illetve szobákat. (A 7. §-nak első bekezdése olyan községekre vonatkozik, ahol a lakosság létszáma meghaladja az 5000, illetve a JNB székhelye, esetleg amely községet ilyen jellegűnek a JNB meghatároz.) Az előbb említettekből kitűnik, hogy a földmüvesgazdaság (illetve a családi házban levő lakás) lakótere az esetben ha kiürül, általában a helyi nemzeti bizottság lakáskiutalási joga alá esik, amennyiben a tulajdonos (illetve örökös) a földművesgazdaság megürült lakástérségének egy részét vagy az egészet maga nem használja és a törvényben meghatározott határidőn belül nem költözik be. A gazdasági állatokról emberekre átvihető betegségek (9) Védekezés a fertőzés ellen A megelőző intézkedések közül a legfontosabb az állatok jó ellátása, istállózása és gondozása. Az állatokat világos és száraz istállókban kell elhelyezni. Az állatok alá nem szabad penészes és rothadt szalmát almozni. A gabonaneműek betakarításának szakszerűtlen technológiája mellett az alomszalma Jelentős mértékben elértéktelenedik, ha a kicséplés után rendekben hagyják heverni, vagy kupacokban, rosszul rétegezett kazlakban marad, úgyhogy átázik. A penész a szalmaszálakban a nedves környezetben nagyon gyorsan szaporodik. Hamármost ilyen szalmát használunk almozásra, az istálló nedves környezetében a penész gyorsan átkerül a* állatokra és tömeges megbetegedésüket váltja ki. Ezért a penész csíráit fungicides szerekkel már akkor pusztítani kell, amikor a gabona még lábon áll. Az Istállókat minden negyedévben ki kell meszelni és a mészbe a rézgállc 1 %-os oldatát kell elkeverni, amely megakadályozza a penész elterjedését. A fertőzés elleni védelem megköveteli, hogy az istállókban szigorúan betartsák a higiénia követel-10 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. november 8. ményeit és megjavítsák mikroklímájukat. Az állatok számára nagyon előnyös a szabad levegőn, főként a napon való tartózkodás, mivel a napsugarak pusztítják a sömört. Ügyelni kell arra is, hogy az állatok tisztítására szolgáló eszközöket, az igaszerszámokat, kötőfékeket rendszeresen fertőtlenítsék és fel ne cseréljék. A trichophytiával fertőzött épületekbe csak az ápolónak szabad belépni. Gyermekeknek ide tilos a belépés. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának 10/1964 sz. Közleményében közölt rendelet értelmében a diákokat és az ipari tanulókat a gyakorlati oktatásnál ki kell oktatni az állatokról eredő pienészes megbetegedések elleni védelemre, és óvni kell őket ezen megbetegedések ellen. A mezőgazdasági üzem vezetősége a helyi állatorvosi szolgálattal együtt köteles intézkedéseket foganatosítani ennek a védelemnek a gyakorlati érvényesítésére, ezért kötelessége az egészségi szempontból kifogástalan munkahely biztosítása. A fertőzés ellen védőkesztyűvel, munkaköpennyel, sapka viselésével, gumicsizmával védekezünk, amelyeket a munka befejeztével kötelesek vagyunk alaposan fertőtleníteni és a ruhatárban elhelyezni. A munkaruha és a polgári ruha számára külön-külön szekrényeket kell kijelölni. Az öltözetet hetenként legalább egyszer ki kell mosni és fertőtleníteni. Ugyanez vonatkozik a fehérneműre is. A gumikötényeket és a gumicsizmákat minden nap fertőtlenítjük. A fertőtlenítés folyamán a dolgozónak szövetbetétes gumikesztyűt kell viselnie. A fertőzött tenyészetekben a dolgozóknak minden körülmények között szappannak, meleg víznek és fertőtlenítő oldatnak kell rendelkezésére állni. A mosdás és fertőtlenítés után a kezeket megfelelő kenőccsel, például Indulonával kell bekenni. A kezek törlésére szolgáló törülközőket rendszeresen cserélni, és kimosásuk után fertőtleníteni kell. A védőruha, lábbeli, kesztyűk, mosdóeszközök beszerzéséről a mezőgazdasági üzemnek saját költségén kell gondoskodnia. Azokban az istállókban, amelyekben beteg állatok vannak, nem szabad enni, inni és dohányozni. Az állatok beteg bőrét nappalra jódtinktúrával, éjszakára pedig kénkátrányos zsírral kenjük be. Az embereknél a trichophytia mély gócait röntgenbesugárzással gyógyítják. A beteg hajat le kell vágni, mert ezzel a beteg dolgozó nagy mennyiségű kórokozó gombától szabadul meg; ez hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz Is. A betegnek legyen saját ágya és a napi higiéniához szükséges eszköze, mint pl. törülköző, fésű, borotvaecset stb., ezeket kigyógyulása után el kell égetni. A legújabb gyógyszerek közül, melyek beváltak a trichophytia gyógyításával és megelőzésével kapcsolatos kísérleteknél, figyelmet érdemel a Slovaknfarma Hlohovec R-391-LS készítménye. 1964-ben először a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek bocsátották rendelkezésére, és ezzel a készítménnyel fokozatosan ellátják az ország többi részét is. AfÖIDMÜVES Kártérítés baleseteknél különleges esetekben Munkába menet történt, hogy egy égő épület mellett kellett elhaladnom, ahol a mozi is működik. A helybeli tűzoltó egyesület parancsnokának felszólítására segítettem kihordani a berendezési tárgyakat az égő épületből. Amikor másodszor bementem, rám zuhant egy égő gerenda. Égési sérüléseket szenvedtem és a ruhám is megrongálódott. Ki téríti meg a káromat? Az érvényben levő törvényes rendelkezések értelmében munkabaleset esetén kártérítésre van igényük a községi önkéntes tűzoltó egyesület, az üzemi vagy bányatűzoltóság tagjainak és a bányamentőknek, ha szolgálatuk teljesítése közben baleset éri őket, továbbá azoknak a személyeknek is, akik a helyi nemzeti bizottság vagy a tűzoltóparancsnok felszólítására és utasítása szerint, esetleg tudtával személyesen részt vesznek a bevetésben, illetve az egység gyakorlatán és eközben baleset éri őket. Az önkéntes üzemi tűzoltóság tagjainak és a bányamentőknek ilyen esetekben az üzem, ill. a bánya köteles kártérítést nyújtani. Az egyéb önkéntes tűzoltó egyesületek tagjaival szemben az illetékes nemzeti bizottság felelős (SZKT 82/1965 Tt. számú rendeleté, 24. § 1. bek.). Az elmondottak értelmében kártérítési igényét az illetékes nemzeti bizottsággal szemben érvényesítheti. Mennyit kereshet a részben rokkant? ^ Garami Sándor olvasónk levelében írja, hogy betegsége miatt részleges rokkantnak ismerték el s ennek alapján 429 koronás részleges rokkantsági járadékot kap. További munkája folyamán, mint az állami gazdaság fejőgulyása a gümőkőros állatoktól megbetegedett. Betegségét foglalkozásból eredő betegségnek ismerték el és így az állami gazdaság csökkent keresetének kiegyenlítése címén 698 korona járadékot folyósít számára. Olvasónk kérdi, mennyit kereshet mint részben rokkant és ha munkát vállalna az EFSZ-ben, úgy az állami gazdaság nem vonhatná -e meg tőle a csökkent kereset címén folyósított járadékot? A Tt 102/1964 sz. rendelet 18. paragrafusa értelmében a részleges rokkantság törvényes feltételéről szóló rendelet szerint a kereset lényeges csökkenéséről akkor beszélhetünk, ha az utolsó hat hónapban a dolgozó átlagkeresete legalább egy harmaddal kisebb, mint az az átlagkereset volt, amelyből a rokkantjáradékot kiszámították, illetve amelyből ezt ki kell számítani. Az idézett rendelet azonban számolt azzal a körülménnyel, hogy sok foglalkozási ágban időközben fizetésemelkedés történt, és nem lenne Igazságos, ha az említett fizetéscsőkkenést az alacsonyabb fizetési színvonallal hasonlítanák öszsze. Az ilyen esetben az utolsó hat hónapi átlagkeresetet az olyan dolgozó jelenlegi átlagkeresetével kell összehasonlítani, akik ugyanazt a munkakört töltik be, mint amelyet a részlegesen rokkant dolgozó töltene be, ha nem érte volna a részleges rokkantságot előidéző baleset, illetve betegség. Ha az ilyen fizetési átlaggal szemben a részlegesen rokkant fizetésátlaga egyharmaddal alacsonyabb, továbbra is igénye van a részleges rokkantsági járadék folyósítására (feltételezve, hogy egészségi állapota nem javult). Ezen kívül továbbra is érvényes az idézett rendelkezésnek az a kitétele, hogy ha a részleges rokkantsági járadékot élvező dolgozó átlagkeresete nem haladja meg a havi 1000 koronát, úgy ez esetben mindenképpen teljesítettnek kell tekinteni a kereset lényeges csökkenésének feltételét és ez esetben ilyen kereset mellett a dolgozót továbbra is megilleti a részleges rokkantsági járadék. Az állami gazdasággal kapcsolatos kérdést azonban másképp kell elbírálni. Az állami gazdaság foglalkozásból eredő betegség címén fizeti olvasónknak ez említett járadékot és számol azzal, hogy az illetőnek nincs más rendszeres bevétele, keresete. Ha olvasónk az előbb említett módon rendszeres keresethez jutna, úgy az általa elért kereset összegével kevesebbet lenne köteles az állami gazdaság csökkent kereset címén olvasónknak kifizetni. Ha tehát olvasónk az EFSZ-ben rendszeresen havi 400 koronát keres, az állami gazdaság csökkent kereset címén csupán 298 koronát (698—400 = 298) lenne köteles fizetni. Dr. F. J. Ki jogosult szolgálati felszerelésre? Üzemünkben kapuőrt alkalmazunk, joga van-e szolgálati felszerelésre? Az üzemi őrségek tagjainak, az őröknek, a kapuőröknek és az üzemi tűzoltóság tagjainak bérezésére vonatkozó legújabb jogszabályok az említett alkalmazottak szolgálati felszerelésének kérdését is érintik. Az a közület, amely olyan dolgozót alkalmaz, akit kapuőrként foglalkoztat, köteles arra, hogy az illetőnek, mint az üzemi őrség tagjának, szolgálata teljesítésének idején szolgálati felszerelést bocsásson rendelkezésére. A szolgálati felszerelés rendelkezésre bocsátásának feltételeit stb. az illetékes központi szervek határozzák meg. (Lásd a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 1968/103. sz. rendeletének 13. §-át.)
