Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-08 / 45. szám

BEL- ÉS KÜLPOLITIKA

Biztonságérzettel tekintünk a jövőbe

Huszák elvtárs beszámolója küldöttségünk szovjetunióbeli útjának eredményeiről

Néhány ezer pártfunkcionárius Jelent meg szerdán a prágai Fuöík-park nagytermében, hogy meghallgassa Svoboda köztársasági elnök és Husák elvtárs beszámolúját állami és pártküldöttségünk szovjetuniébeli útjának eredményeiről.

Ludvtk Svoboda elvtárs rövid felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szovjet nép barátsága népünk iránt továbbra is erős és tartós. Annak ellenére, hogy egyes személyek igyekeztek e kapcsolatokat a Szovjetunióval megzavarni. A szovjet népnek ez nagyon fájdalmas volt. De most annál nagyobb örömmel fogadják azt az igyekezetünket, hogy a kölcsönös viszonyt megszilárdítsuk. Ebben a barátságban megbízhatunk, erre teljes bizalommal építhetünk.

■ür

A CSKP első titkára beszámolójában értékelte a közös nyilatkozatot és hangsúlyozta, hogy mindnyájunknak mérlegelni kell hogyan fogjuk a nyilatkozat egyes részeit fokozatosan átvinni a gyakorlatba, mert ebben a nyilatkozatban gyakorlatilag ki van jelölve politikai és gazdasági fejlődésünk útja. A továbbiakban vázolta, hogy a tavalyi és az ezévi válságok súlyosan érintették nemzetközi kapcsolatainkat is és megzavarták testvéri viszonyunkat a többi kommunista párttal és több szocialista országgal, Egy ilyen kis ország számára, mint Csehszlovákia, ez nagyon jelentős kérdés.

— Huszonöt évvel ezelőtt — folytatta Husák elvtárs — a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát és ezzel a cseh és a szlovák nemzet történelmének olyan alapvető, hosszú ideig megoldatlan problémái oldódtak meg, mint a nemzeti lét, a nemzeti és állami fejlődés lehetősége, szociális kérdések, a munkásosztály és társadalmunk dolgozói helyzetének kérdései. Hála a Szovjetunióval való együttműködésnek és szövetségnek, és a kommunisták százezrei érdemes munkájának, lehetővé vált, hogy fokozatosan megoldjuk népeink és társadalmunk második alapvető kérdését is: a dolgozó nép helyzetének problémáját, és a szocializmus építésének kérdését. Az elmúlt években figyelemreméltó eredményeket értünk el a társadalom osztályátépítésében, az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztésében. Tagadhatatlan, hogy fogyatékosságok és hibák is előfordultak, amelyeket 1968-ban igyekeztünk helyrehozni és megoldani. Az események fejlődése azonban oda vezetett, hogy elkezdték aláásni nemzeti és állami biztonságunk alapjait, de állami létünk, valamint belső társadalmi rendszerünk alapjait is. Mindazt, amire pártunk és népünk 1945 óta törekedett, hogy elérje állami létünk biztonságát, a dolgozó emberek helyzetének és élete fejlődésének biztonságát — aláásták és kétségbevonták. A csehszlovákiai szocialista társadalom elleni összeesküvésről, a Kommunista Párt elleni összeesküvésről, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink elleni összeesküvésről volt szó. Ez volt a válságok alapja és a belső feszültség alapja. Szovjet barátaink csakúgy, mint barátaink a többi szocialista országokból, minden találkozáskor kifejezték aggodalmukat a csehszlovákiai fejlemények miatt, és bírálóan nyilatkoztak arról a könnyelműségről, amellyel az akkori pártvezetőség többsége szabad teret biztosított a nyilvánvalóan ellenséges és a különféle opportunista és revizionista erőknek is.

A CSKP KB ez évi áprilisi ülése — mondotta Husák elvtárs — végre meghatározta azt az utat, amely kivezeti pártunkat és egész társadalmunkat a válságos helyzetből. Az azóta eltelt néhány hónap alatt sikerült elérnünk a belpolitikai konszolidáció bizonyos fokát. Igaz, hogy a konszolidációt nem érhetjük el és nem szilárdíthatjuk meg csupán az antiszocialista és a jobboldali opportunista erők ellen folytatott politikai küzdelemmel, amely erők szándékosan felfordulást szerveztek országunkban. Ezeket az erőket, amelyek egész pártunkat és népünket veszélyes helyzetbe sodorták, az elmúlt hónapok alatt eltávolították a politikai életből, tehát nem várhatják, hogy valami hátsó ajtón visszatérhetnek.

Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy ezt a politikai küzdelmet be kell fejezni, hogy ne ismétlődhessenek iqeg a múlt esztendő veszélyes helyzetei, hogy ne lehessen népeinket ismét tragikus helyzetbe sodorni.

Amikor , a testvéri szövetséges pártok és államok már nem láttak lehetőséget arra, hogy értelmei egyezségre jussanak a párt akkori vezetésével, amikor látták, hogy nem harcolnak a kifejezetten ellenséges erők ellen, hanem ellenkezőleg, szabad utat nyitnak ezeknek, és hogy a szocialista társadalom Csehszlovákiában szélsőségesen válságos helyzetbe került, amely veszélyezteti az egész szövetséges tábort, akkor kényszerből és fájó szívvel küldték hozzánk a szövetséges katonaságot. Azért küldték, hogy segítsenek megállítani ezt a veszélyes folyamatot, hogy segítsenek a becsületes kommunistáknak megvédeni Csehszlovákiában a munkásosztály vívmányait és nemzetközi kapcsolatainkat. Ezért pártunk Központi Bizottságának szeptemberi ülése is úgy jellemezte a katonaság bevonulását, mint a népünknek nyújtott internacionalista segítséget, mint a kommunista pártunknak és szocialista társadalmunknak nyújtott segítséget.

Természetesen a másfél évi opportunista és ellenséges propaganda, amelyet nálunk a tömegtájékoztatási eszközök, köztük a sajtó is terjesztett, a nacionalista és a soviniszta hisztéria még sok ember fejében kísért olyan fogalmakkal, amelyekkel az ellenséges erők képviselői megszállásnak minősítették a baráti katonaság bevonulását. Ezeket a kérdéseket mindenekelőtt a pártban és az egész lakosság körében tisztázni kell. Ez volt a kulcskérdések egyike, amelyekkel kapcsolatban állást kell foglalni és amelyet helyes irányba kell terelni.

Ezután Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt és az állami küldöttség Szovjetunióban tett látogatása során teljes mértékben felújult a kölcsönös bizalom. Mint hűséges barátok állunk egymás mellett, mint azonos társadalmi rendszerű államok, amelyeknek nemzeti, szociális és politikai érdekei megegyeznek és közöttünk nincs semmiféle ellentét. Kis állam lévén — mikor ebben a viharos világban, melyben imperialista fe’nevadak is élnek — gondolnunk kell népeink biztonságára, vagyis a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunkra és szövetségünkre.

Nagy hatást tett ránk az itt látott és tapasztalt tudományos és technikai fejlődés. Azt mondhatjuk, ha ma Európában és a világban béke van, ha az amerikai és más imperialisták nem mernek nagyobbméretű háborút kezdeni, akkor az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Szovjetunió és hadserege olyan erővel rendelkezik, amellyel nem lehet tréfálni. Örülünk annak, hogy ilyen erős állam szövetségesei vagyunk.

A szovjet hadsereg katonai alakulatai, amelyek ideiglenesen hazánkban tartózkodnak, barátaink és szövetségeseink alakulatai, elvtársaink, akik a mi biztonságunk védelme miatt vannak itt és nem más célból. Ezen a helyen is szólni akarok a kommunistákhoz, minden becsületes cseh és szlovák emberhez, hogy teremtsenek mindenütt baráti légkört a hazánkban tartózkodó szovjet katonai egységek számára.

■&

A továbbiakban a gazdasági problémákról szólva elmondotta Husák elvtárs, hogy hazánkról itthon és a

külföldön olyan híreket terjesztenek, mintha a csehszlovák gazdasági élet a csőd szélén állna. Bizonyos, hogy nehézségeink vannak, de ugyanolyan nyíltan megmondjuk, hogy gazdaságunk alapjai egészségesek. Kiépített ipari bázisokkal, tehetséges, szakképzett emberekkel rendelkezünk, s megtaláljuk azokat a tehetséges embereket is, akik a szervezéshez értenek.

A Szovjetunióhoz fűződő gazdasági viszonyunkról szólva az első titkár kijelentette, hogy a Szovjetunió jó kereskedelmi és gazdasági partner. Az elmúlt évben és az idén is meggyaláztak mindent, mintha valami elmaradt államról lenne szó, és mintha a kölcsönös gazdasági kapcsolatokra ráfizettünk volna. Ha a szocializmus nyugati ellenségei mondják, akkor ez érthető.

Beszámolója végén Husák elvtárs a tudományos műszaki együttműködés távlatairól beszélt, melyet eddig csak hiányosan használtunk ki. — Arra fogunk törekedni — mondotta —, hogy a Szovjetunió nagyvonalú ajánlatát, miszerint vállalja e fontos ágazatokban a szakemberek kiképzését és a szoros együttműködést — teljes mértékben kihasználjuk. A csehszlovák párt- és állami küldöttség tanácskozásai mind politikai, mind gazdasági téren nagvon pozitívak voltak és ezekkel elégedettek lehetünk. Hangsúlyozta, hogy mindnyájunk becsületes munkájára van szükség, mert a nálunk elburjánzott felelőtlenség kiirtása sok munkát igényel. Nagy gondot kell fordítani gazdaságunk irányítására is, a legfelsőbb helyektől a műhelyekig és az egves munkahelyekig. Itt is csak azt kell néznünk, ki az, aki megfogja a munka végét, hogy segít vagy nem segít, mert a gazdasági térre most olyan tényezők hatolnak be, amelyek nem tevékenykedhetnek a politikában. Mindenütt hangsúlyozni fogjuk a felelősséget, a fegyelmet, és az embereket aszerint fogjuk értékelni, hogyan segítenek a pártnak, céljai elérésében. Majd köszönetét mondott mindazoknak, akik feláldozzák szabad idejüket, javítják munkateljesítményüket, ezáltal segítenek hogy kikerüljünk ebből a mai nem éppen könnyű gazdasági helyzetből. Ez az igazi hazafiasság.

Husák elvtárs beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: „A Szovjetunióban tett látogatásunk után még nyugodtabban és még nagyobb biztonsággal folytatjuk a pártunk áprilisi, májusi és szeptemberi plénumán megkezdett irányvonalat. Népünk biztonságérzettel tekinthet a jövőbe.“

Brandt kormányprogramja és az európai biztonság kérdései

Willy Brandt, az NSZK első szociáldemokrata kancellárja múlt hét keddjén elmondott kormánynyilatkozatában főleg belső problémákkal foglalkozott. Felsorolta, mi mindent tervez a kiskoalíció a gazdaság, a pénzügyek, a közoktatás és az egészségügy terén. Bővebben esett szó a nyugat-német hadsereg (a Bundeswehr) kérdéseiről és a programra tűzött reformokról is, amelyek kétségtelenül bizonyos előrelépést jelentenének, persze anélkül, hogy veszélyeztetnék a burzsoá társadalmi rend szert. Ilyesmire nem gondol Brandt szociáldemokrata pártja és így a nyugat-német nagytőkéseknek a legkevésbé sem kell félniük, hogy csorbulnának a rájuk nézve oly gyümölcsöző beruházások lehetőségei.

A külföldre nézve ugyan nem közömbös, hogyan alakul az NSZK bel politikája, mégis elsősorban az a kérdés áll érdeklődésének homlokterében, hogyan alakul a kiskoalíció külpolitikája, amelyet Brandt óvatosan és nem mindig egyértelműen fogalmazott formulációival érzékelte tett. Minden esetre azonban megcsillogtatta egy új politika távlatait, amelyek Kiesingerék koncepciójától eltérően bizonvns realizmusra enged nek következtetni.

Az NSZK-nak szüksége vau arra,

2 SZABAD FÖLDMŰVES

1989. november 8.

hogy együttműködjék és összhangban legyen a Nyugattal, egyetértést érjen el a Kelettel — mondotta a kancellár, aki azonban gyors eredmények tekintetében nem táplál illúziókat. Brandt nem foglalt határozottan állást az európai határok elismerésének kérdésében, és bár elismerte az NDK állami létét, a jogi elismeréstől továbbra is tartózkodik és nem mondott le a német nemzet érdekeinek kizárólagos képviseletéről, a hírhedt és már oly Sokszor meglékelt Hallstein-doktrínáról.

Az NSZK kormánya kijelentette ugyan, hogy az erőszakról való lemondás politikáját kész az NDK-ra kiterjeszteni és ennek minisztertanácsával kormányszinten tárgyalásokat folytatni, ám nem hajlandó az NDK-át nemzetközi viszonylatban külföldnek tekinteni. Nem mondott lényegében újat Brandt kormánynyilatkozata Nyugat-Berlin kérdésében, viszont kedvező mozzanatként értékelhető, hogy az NSZK kormánya hajlandó a még nyitott kérdések tisztázása után az atomsorompó-egyezményt aláírni.

Brandt legsürgősebbnek a Moszkvával és Varsóval való megbeszéléseket tartja, Csehszlovákiát illetően pedig leszögezte, hogy az NSZK kész oly megállapodásokat kötni, melyek „kivezetnek a múltból'1. Ám konkrétan nem mondta meg, miben látja a megoldást.

így Brandt formulációi és nem egyszer szándékoltan mellőzött határozott állásfoglalásai tág teret nyitnak a különféle kombinációknak, illetve magyarázatoknak.

Végeredményben majd azon múlik minden, milyen gyakorlati lépéseket tesz Brandt kormánya, hogy valóban újnak és pozitív értékűnek lehessen tekinteni az NSZK külpolitikáját, amely a benne itt-ott fellelhető realisztikus irányzat. következetes kibontakoztatásával hatékonyan segíthetné elő a tervezett összeurópai biztonsági értekezlet sikerét, amelynek előkészítéséről Prágában múlt héten két napon át tanácskoztak a Varsói szerződés tagállamainak külügyminiszterei.

Mint a tanácskozások végén kiadott nyilatkozatból kitűnik, a tagállamok kormányai készek, hogy önállóan, valamint más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, Európa biztonsága megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. A prágai értekezlet megerősítette az 1969. március 17-én valamennyi európai államhoz intézett budapesti felhívást, amelynek megállapításait az élet igazolta.

A varsói szerződés tagállamainak külügyminiszterei most már konkrétan is kifejezésre juttatták az összeurópai értekezlet előkészítését illető elképzeléseiket. Ugyanis javasolták, hogy az értekezlet napirendjének első pontja az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás legyen, a második pont pedig vesse fel az európai államok egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatai kiszélesítésének kérdését. A prágai tanácskozások résztvevői felhívták az öszszes európai államokat, hogy e földrész jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására és egyben kifejezték azon véleményüket, hogy azt 1970 első felében Helsinkiben lehetne megtartani.

Hogy mit jelentene egy ilyen értekezlet sikere Európára nézve, amely a két világháborút majdnem 70 millió emberélettel és felmérhetetlen anyagi veszteséggel fizette meg, és hogy mily nagy horderejű volna az egész világ népeire is, azt aligha Szükséges magyarázni. Európa nemzeteinek túlnyomó része kétségtelenül áhítja az értekezlet összehívását, amelyre 22 állam már többé-kevésbé pozitívan reagált. Persze az értekezlet iránt tanúsított kissebb nagyobb intenzitású érdeklődéstől a siker eléréséig hosszú az út. Számítani kell azzal, hogy a NATO-tagállamok egyes körei különféle előzetes feltételhez kötik majd az összeurópai értekezlet megtartását és ürügyeket keresnek a halogatásra. De mint külügyminiszterünk ]án Marko mondta, nem hagyhatók figyelmen kívül a nyugati országokban, sőt azok kormányköreiben is növekvő irányzatok és erők, amelyek a fennálló problémák és az európai politika realisztikusabb értékelése felé hajlanak. Jogosult tehát a remény, hogy ez az egészséges irányzat előbb-utóbb döntő túlsúlyba kerül. Szirt

H

ÍR

E

K

A CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG Szovjetunióbeli útjáról számolt be Stefan Sádovsky az SZLKP KB első titkára a küldöttség tagja.

Beszámolójában többek közt hangsúlyozta, hogy bár a látogatás folyamán a politikai problémák álltak előtérben, .a tárgyalásokon nagyobb részt gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Szovjet barátaink a megbeszélések folyamán nagy megértést tanúsítottak valamennyi probléma iránt, amelyeket a csehszlovák küldöttség tagjai felvetettek. A gazdasági tárgyú tárgyalások előterében nemcsak a csehszlovák népgazdaság tárgyi problémái álltak, hanem a csehszlovák gazdaság — irányítási rendszer hatékonyságának kérdései is.

Sádovsky elvtárs beszámolójában elmondotta a Moszkvában, Kijevben, Volgográdban, a szovjet üzemekben és a Kozmodromban tett látogatásuk folyamán szerzett benyomásait. Hangoztatta, hogy párt- és kormányküldöttségünket mindenütt őszinte és szívélyes fogadtatásban részesítették. Meggyőződtünk a szovjet emberek magas eszmei és erkölcsi színvonaláról és az alkotás nagyszerűségéről, amelyet építenek. A szocializmus további fejlődése Csehszlovákiában sorsszerűén kapcsolódik a Szovjetunióval való együttműködéshez — mondotta befejezésül az SZLKP KB első titkára.

*

AZ EURÖPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK szovjet-barát egyesületeinek nemzetközi értekezlete Prágában tartotta tanácskozását. A Szovjetunió küldöttségét Nyina Vasziljevna Popova, a külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetsége elnöke vezette. Résztvettek még a bolgár, a magyar, az NDK, a lengyel-szovjet baráti társaságok küldöttei. A csehszlovák küldöttséget Józef Való a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének alelnöke és Dr. Ján Nemec, a Szövetség főtitkára vezette. A nemzetközi értekezlet három napig tartott. Jozef Való szívélyesen üdvözölte a szocialista országokból érkezett kedves vendégeket és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a prágai tárgyalások hozzájárulnak a szovjet-barát egyesületek és a Szovjetunió közötti együttműködés elmélyítéséhez.

Az értekezlet résztvevői a legnagyobb figyelmet Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészítésére, a kölcsönös együttműködés elmélyítésére és az egyes szovjet-barát társaságok tapasztalatcseréjére fordították.

Kurt Thiem az NDK küldöttségének vezetője vázolta az NDK népe által az utóbbi húsz év folyamán elért jelentős sikereket, és beszélt a Német-Szovjet Baráti Társaság eredményeiről és távlatairól. Hangsúlyozta, hogy Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeket a Német-Szovjet Baráti Társaság valamennyi szervezete és szerve Lenin életművének érdekes és sokoldalú propagálására kívánják felhasználni. A lengyelországi Lenin ünnepségek előkészületeiről Ferdynand Gerok, a lengyel küldöttség vezetője számolt be. Nyina Popova hangsúlyozta, hogy Lenin az eszmék élő forrása és tanítása lehetővé teszi, hogy alkalmazzuk a szocialista építés valamennyi szakaszán.A Szovjetunióban az évforduló alkalmából számos nemzetközi összejövetelt is terveznek. Ennek keretében több közös csehszlovák-szovjet akciót is. Majd megvitatták néhány közös akció rendezésének lehetőségeit, valamint az egyes szervezetek közti együttműködést.

*

ÜJ, KORSZERŰ REPÜLŐGÉPPEL gazdagodott a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság gépparkja. A prágai repülőtéren első ízben szállt le a csehszlovák felségjelű IL—62 szovjet gyártmányú négymotoros, sugárhajtású, interkontinentális utasszállító repülőgép, amelyen 148 férőhely van. A gép gyorsasága óránként 850 km.

A repülőgép „Praha“ nevet kapta. Korszerű és kiváló a gép biztonsági berendezése. Az önműködő gépvezetési berendezésen kívül korszerű rádiófelszereléssel, kiváló fagyelhárító és tűzoltó berendezéssel rendelkezik.

A gép korszerűségben és kényelem szempontjából felveszi a versenyt a világ bármely hasonló típusú repülőgépével. A jövő hónapban újabb IL—82 érkezik hazánkba, amely a „Bratislava“ nevet fogja viselni.