Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-01 / 44. szám

ÉLETÉBŐL A sajógömöri édes mostoha Tavasztól késő őszig Ma már olyan, mint a legtöbb het­ven felé Járó asszony. A gond, a mun­ka, az évtizedek keze mély barázdá­kat vésett a homlokára. A háta Is hajlott már, mint a terméshez szokott öreg fa. özvegy Kotán Jánosné szájából azonban frissen csobog még az em­lékezés forrása. — Bizony, valamikor én is fiatal és vidám voltam, mert előttem állt az élet. Erős voltam és egészséges. Szerettem a munkát és szerettem a gyerekeket. Első házasságomból mégsem szüle­tett gyermekem. Nagyon vágytam pe­dig arra, hogy anya lehessek, aki szive egész melegével neveli pici fió­káit, tanítja őket beszélni, dalolni, mint a mezei pacsirta. Ekkor történt, hogy hat kiskorú gyereknek keresett édesanyát a sajó­gömöri Kotán János, aki eljött Jolsvá­­ra, és őszinte, emberi hangon a se­gítségemet kérte. Elvállaltam. A felesége lettem, pe­dig a férjem 23 évvel volt idősebb tőlem. Én nem ezt néztem. Célom az volt, hogy az árván maradt négy fiú­nak és két kislánynak pótoljam az elveszett anyai szeretetet. Ogy érzem sikerült, mert mindegyi­ket emberré neveltem, mert ma is gyakori vendégeim az én egykori kis árváim, pedig már mindegyiknek sa­ját családja, jól megalapozott jövője, van. Külön büszke vagyok arra, hogy a fiúk mind jó munkások, hű párt­tagok. A legidősebb, Pista, Lubeníkon él. A villanytelep vezetője. A három ki­sebbet Magyarországra sodorta az igazságtalan történelmi vihar: János Ózdon dolgozik, kitüntetett gyári munkás, csoportvezető. Lajos Bánré­ven él, vonatvezető. A legkisebb, Laci özdon főmérnök a gyárban. 1 Két lányom itthon, a faluban él. Nagyon szeretnek még ma is. Boldog vagyok, ha felkeresnek. Kicsit eiérzékenyedik. Csupán csak annyi ideig, amíg a zsebkendőjét egyik kezéből a másikba teszi, azután elmondja még azt is, hogy nemcsak a családjának áldozta erejét, hanem a közösségért is sokat dolgozott. Mindenki előtt ismeretes, hogy 1949-ben oszlopos tagja volt az EFSZ alapításán dolgozó bizottságnak. Nem­csak a sajógömöri, hanem a környék­beli asszonyokat is meggyőzte a szö­vetkezet megalapításának szükséges­ségéről. Ez pedig döntő eredmény / volt. Az asszonyok aztán éjfélkor vagy éjfél után — mikor hogy volt vége a gyűlésnek — rábeszélték fér­jüket a belépési nyilatkozat aláírá­sára. Különféle iskolázáson vett részt. Eleinte tanult, később ő tanított má­sokat. Közben szorgalmasan dolgozott az EFSZ-ben. Tíz évig a baromfitelep megbízható munkása volt. A sok munka, gond, lótás-futás azonban aláásta egészségét, és ma már csak emlékeiben él arca verejté­kének, a munkának kellemesen sós ízg, amely az élet vizének számit' a parasztemberek között. Ahogy fárad a beszéddel, egyre nagyobb szünetet tart és egyre hosz­­szabbakat sóhajt. Néha azonban fel­villan a szeme, és újult izgalommal idézi a szorgalmas évek emlékeit. — Évekig voltam a Nőszövetség elnöke, a Jednota ellenőrző bizottsá­gának a tagja. Bizony, akoriban az újságírók is felkerestek. Ma pedig a gyermekeimen kívül mindenki elfe­lejtett. Pedig nagyon sokat dolgoztam másokért. Az első években gyengén ment a szövetkezet. Alig kerestünk valamit. Ma, amikor már teli kosárral szedik a gyümölcsöt, én már öreg vagyok, de boldog, mert én is segí­tettem a gömöri és a környékbeli Íme a szőlőprések Eldorádója. A Székesfehérvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat állította ki ezt a szőlőpréssort a Nyitrai Magyar Mezőgazdasági Gépkiállításon. Kár, hogy a fényképezőgép lencséje felnagyította a közel­ség miatt a kisebb préseket, így nem érzékelhető, hogy a kiállításon IS, 30, 60 és 120 literes prések voltak, amelyek kitűnően megfelelnek a ház­táji gazdaságok számára is. Az említett vállalat megrendelésre Csehszlo­vákiába is szállít ilyen szőlőpréseket. Kép és szöveg: Balia J. népnek a mai életszínvonal alapjainak lerakásában. Mert ma már mindenki előtt világos, hogy ha nem változtat­tuk volna meg a régi társadalmi és gazdasági formákat, bizony nem len­ne annyi szép új ház, nem lenne bennük elegáns bútor, központi fű­tés, vízvezeték, fürdőszoba, televízió, hűtőszekrény és a jó ég tudja, hogy még mi mindent vehetnek ma már az emberek. Bizony, már Sajógömörön is annyi az autótulajdonos, mint egy nagyobb városban volt hajdanán! Igaz, dolgozni kell érte, Korán kel és későn fekszik ma is a mezei mun­kás, azonban már van miért. Régen egy rendes házat sem tudott építeni még az ún. „jógazda paraszt“ sem. Ma minden család boldogul, aki szor­galmasan dolgozik. Napról napra épül és szépül körülöttem a világ. Nagyon örülök, és büszke vagyok rá, hogy ennek a megvalósításában ez én ve­rejtékem is ott csillog a deresfejű őszi füveken. Kovács István, Sajógömör A közös gazdálkodás húsz évének útját kiemelkedő eredmények jelzik a rimaszombati járásban. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok dolgozói az utolsó 8 j5v alatt az egy hektárnyi 'mezőgazdasági területre eső tejterme­lést 125 literről 327 literre emelték, egy-egy tehén évi tejhozamát 1476 literről 2146 literre fokozták. Hasonló fejlődést értek el a hústermelésben is, az egy hektárra eső termelés meg­• háromszorozódott. A termelés emel­kedése természetesen visszatükröző­dik a szövetkezeti dolgozók egyéni bevételeinek emelkedésében is. Míg 1960-ban az egy szövetkezeti tagra eső átlagos évi jövedelem mindössze 5633 koronát tett ki, tavaly már elér­te a 14 310 koronát. Idén ez az ősz­szeg még lényegesebben gyarapodik. A járás dolgozói azonban nincse­nek megelégedve ezekkel a sikerek­kel sem, minden tudásukat és erejü­ket a termelés további fokozására összpontosítják. Ebben a törekvésük­ben az SZLKP JB mezőgazdasági pro­gramja mutatja az utat. A program a CSKP KB határozataiból indul ki. Elsőrendű feladatként szabja meg av mezőgazdasági termelés, az élelmi­szeripar és a mezőgazdasági szolgál­tatásokat biztosító szervezetek együtt­működésén alapuló mezőgazdasági termelési és feldolgozó egység létre­hozását. A mezőgazdaság továbbfejlesztését az alapvető feltételek biztosításával kezdik. A növénytermesztés fejlődé­sét a ma még sok bosszúságot okozó folyók, a Sajó, a Rima és a Túröc szabályozásával alapozzák meg, majd a gépesítés fokozásával folytatják. A mezőgazdasági program fontos t»/sr/^r/zr/<r/sr/v/v/«/* */sr/jv/«/v/^x«/sr/sr/f/zr/jr/^/^/^r/jr/jr/« Helytállnak a terebesi kommunisták Tavaly, a rohamos és nem mindig hasznos irányba terelődő változások idején néhány sajtószerv — főleg a bratislavai Smena — konzervatívnak bélyegezte a tő­­keterebest járást. A támadó cikk 1968. augusztus 19-én jelent meg, egy nappal azután, mikor az SZLKP Tőke­­terebesi Járási Bizottságának plénuma elfogadta azon rezolúciőját, amelyben bírálta a szocialistaellenes erők tevékenységét és kétségekkel fogadta a belpolitikai helyzet alakulását. A járási és helyi pártszervek elvhű és kitartó mun­kájának tudható be, hogy a járás mezőgazdasági üze­meiben működő 147 alapszervezet közül csupán 5 nem értett egyet az SZLKP JB állásfoglalásával, egy pedig bizalmatlanságot szavazott a járási pártszervekkel szem­ben. A falusi és üzemi pártszervezetek túlnyomó több­sége idejében felismerte a szocializmus alapjait fenye­gető veszélyt és egyértelműen szembeszállt a legkülön­bözőbb szocializmus- és pártellenes irányzatokkal. Pedig másfél évvel ezelőtt a tőketerebesi járásban sem volt könnyű féken tartan! a párt befolyása alól felszabadult néhány sajtószgrv és néhány helybeli hívatlan prókátor által felzaklatott kedélyeket. Zemplínske Hradiátén afféle helyi vallásháború lobo­gott fel, az EFSZ-ben dolgozó kommunistáknak minden erejüket latija kellett vetniük, hogy a villongások, ellen­tétek ne hassanak ki a szövetkezet munkájára s aka­dálytalanul folyjon a termelés Zípovon és Úporban pártonkívüliek nyomására az EFSZ és az állami gazdaság feloszlatását sürgető irány­zatok merültek fel. A kommunisták azonban itt is helyt­álltak, türelmes, kitartó, felvilágosító munkával sikerült meggyőzniük a türelmetlenkedő kisebbséget s ma már ezekben a falvakban Is konszolidálódott a helyzet. — Tavaly sok volt a vita a pártszervezetekben, sok­szor talán fölösleges vita is folyt — mondotta Farkas József elvtárs, az SZLKP JB mezőgazdasági osztályának vezetője. — De végül a józan gondolkodású többség győzött a néhány félrevezetett csoport fölött, és ma már azokban a községekben is újra aktív pártmunka folyik, ahol tavaly bizalmatlanságot szavaztak, Illetve nem értettek egyet az SZLKP JB álláspontjával. A mező­­gazdasági üzemek mellett és a falvakon működő párt­­szervezetek nagy része önállóan dolgozik, hatékony esz­­mei-nevelő'munkát folytat a pártonkívüliek között is, és hozzájárul a gazdasági feladatok teljesítéséhez. Nem utolsó sorban a kitartó nevelő és meggyőző munkának tudható be, hogy a mezőgazdasági üzemekben az idei tavasz és nyár mozgalmas hónapjai során is akadályta­lanul dolgoztak, s túlteljesítették úgy a növénytermesz­tési, mint az állattenyésztési termékek eladási tervét. — Hogyan reagáltak a járás mezőgazdasági üzemei­ben működő pártszervezetek a CSKP KB szeptemberi plénumának határozataira? — A vékeí EFSZ, az abarai EFSZ, a járási mezőgaz­dasági termelési igazgatóság és néhány további üzem mellett működő pártszervezet nyomban a központi bi­zottság ülésének befejezése után rendkívüli gyűlésen tárgyalta meg az eseményeket s írásbeli állásfoglalás­ban támogatta az elfogadott szervezési és káderintéz­kedéseket. A következő napokban a többi pártszervezet is megtárgyalta a plenáris ülésről kiadott értesítést s egyetértésüktől, támogatásukról biztosították a fel­sőbbfokú pártszerveket. Néhány pártszervezet kéri azon elvtársak nyilvános fellépését, akik gyengeségükkel, vagy tájékozatlanságukkal lehetővé tették az utóbbi évek válságos helyzetének létrejöttét. Kérik, hogy ezek az elvtársak a nyilvánosság előtt is feleljenek tetteikért. A jobboldali- opportunista nézetek hordozóinak a poli­tikai életből való távozását jelentős lépésnek tartják hazánk politikai és gazdasági helyzetének konszolidá­lódása szempontjából. A járás pártszervezeteinek tagjai tettekkel kívánják bizonyítani a szocializmus értékeihez való viszonyukat. Értékes kötelezettségvállalásokkal akarnak hozzájárulni gazdasági helyzetünk megszilár­dításához. Terven felül a jövő évben 20 000 tonna húst adnak dolgozóink asztalára. A járás kommunistáinak egységes álláspontja, hogy tettek kövessék végre a nagy szavakat. S e követelmény teljesítésében példát akar­nak mutatni minden munkahelyen. — K. Z. — Soltész Tibor, az uzapanyiti EFSZ elnöke szemléli a kísérletileg ter­mesztett hibrid-kukorica termését. Foto: D. J. részét .képezi a szolgáltatások bőví­tése. E téren igényes feladatok vár­nak a Gazdálkodás Tudományos Rend­szere Rimaszombati Központjára, mely máris szép eredményekkel dicseked­het. Ez a központ 20 mezőgazdasági üzemmel együttműködve végez kísér­leteket új vetőmagokkal, népszerűsíti a legkorszerűbb gépesítési berende­zéseket, modern termelési eljáráso­kat. Idén például az uzapanyiti EFSZ- ben 16-féle hibridkukoricát próbál­tak ki s a járás természeti feltételei között leginkább bevált fajtákat már a jövő évben bevezetik a termelésbe. A Tornaijai Állami Gazdaságban há­romsoros répaásó és levélvágó gép­pel kísérleteztek, amely naponta 12— 14 vagon cukorrépát képes begyűjte­ni. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésével szorosan összefügg a feldol­gozóipar fejlesztése. Ezt a feladatot az élelmiszeripari üzemek a mező­­gazdasági üzemekkel és vállalatokkal együttműködve valósítják meg. Már ebben az évben megkezdik a rima­­szombati tejfeldolgozó üzem átépíté­sét. Egy új tejszárító üzembehelyezé­sével a termelés kapacitását napi 60 ezer liter tej feldolgozásával bőví­tik- A gyár eddigi kapacitása a já­rás tejtermelése két harmad részének feldolgozását biztosította csupán. Bővítik a konzervgyárat is és az új húsfeldolgozó üzem létesítésével biztosítva lesz a járás hústermelésé­nek rugalmasabb és veszteségmentes értékesítése. ' Az építési szervezetek a jövő évben befejezik a Mezőgazdasági Termék­­felvásárló Vállalat új központjának építését, ahol három új gabonasziló biztosítja majd a termés tárolásához szükséges teret. A távlati tervek kö­zött szerepel egy nagy malom építése is. A rimaszombati járás mezőgazdasá­gát és élelmiszeriparát irányító szer­vek törekvései megbízható feltétele­ket teremtenek a járás elmaradottsá­gának felszámolásához. Így hozzák összhangba a járás lakossága és szo­cialista társadalmunk érdekeit. DüSEK jaroslav 1 „szüretelnek“ A naptár már október végét mutat­ja, de a kertészetekben még mindig találunk szorgoskodó embereket. Mar­­cellházán ottjártunkkor éppen papri­kát, zöldparadicsomot szedték. Még mindig kifizetődő a leszedés«,, inert a sokszínű őszt ábrázoló paprika leg­többje ép, egészséges, a zöldparadi­csomot pedig nagyon várják a podi­­víni konzervgyárban, amellyel nagyon jó kapcsolata van a marcelházi szö­vetkezetnek. Azelőtt Rimaszombatba, jóval nagyobb távolságra kellett szál­lítani és bizony több esetben nézet­­eltérések is támadtak. A Bfeclav kö­zelében lévő konzervgyár vezetőivel jól megértik egymást. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a szövetkezet a szezonban munkaerővel segíti az üzemet. A komáromi járás jónevű EFSZ-é­­ben 2 kertészeti csoport 80 hektáron termel különféle zöldséget. A, csoport vezetője Molnár Ferenc. Örökmozgó, kedélyes férfi és nagy gyakorlattal rendelkezik. „Minél többet, minél jobb minőségűt“ a jelszava. Különben nemes vetélkedés folyik a két csoport között és rövidesen mérlegre tehe­tik, melyikük gazdálkodott eredmé­nyesebben. — Még nem tudom a végeredményt pontosan — mondja Molnár elvtárs. — Egy azonban bizonyos. A tervet közel félmillió koronával túlléptük. Amit mond, nem csekélység. A 40 hektáros kertészet terve 2 millió 200 ezer korona. Több mint kétmillió — annak ellenére, hogy elenyésző rész csak az öntözhető. Tehát alaposan, át­gondoltan kell dolgozni, hogy kihasz­nálják az időjárási lehetőséget. Ma már azt is lehet értékelni, me­lyik zöldségfélét legérdemesebb ter­melni. A választás a karfiolra és a paprikára esik. A hét hektár paprika több mint 600 ezer koronát hozott. Ugyanannyi földterületen a karalábé hektárja 100 ezer koronás bevételt jelentett. A tények alapján megállapíthatjuk, hogy érdemes zöldségtermesztéssel foglalkozni, ha jól irányító szakem­berek vannak az élen és a közös ve­zetősége is megérti a kertészet jelen­tőségét. Marcellházán minden lehe­tőséget megadnak a tápanyag után­pótlásra és azzal is törődnek, hogy ne legyen fennakadás az áru szállí­tásában. Az is a jó kapcsolat meg­teremtésének tudható be, hogy a marcellháziaknak nincsenek problé­máik az értékesítés körül. A kertészetnek abból a szempont­ból is nagy jelentősége van, hogy 80—90 nőt alkalmaznak rendszere­sen, akik szezonban három munka­egységet is megkeresnek naponta. (A munkaegység értéke 25 korona és 1 kg gabona.) Ezért is szélesítették a kertészetet, amelyet a jövőben sem szándékoznak csökkenteni. Azt hi­szem a közös irányítói helyesen gon­dolkoznak, nem beszélve arról, hogy a kertészeten kívül kevés olyan nö­vény van, amely több mint ‘60 ezer korona nyersjövedelmet hoz hektá­ronként. Tóth Dezső Molnár Ferenc kertész SZABAD FÖLDMŰVES 5 1969. november 1. Rimaszombati eredmények és tervek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents