Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK A nagy teljesitményú kerekes traktoroké a jövő Néhány éve úgy gondoltuk, hogy a mezőgazdasági termelés erőgépigényeit az 50—60 lóerős, kerekes trak­torok kielégítik, és a munkák nehezebbik részét a lánc­talpas traktorok végzik el. A gyakorlat és a nemzetközi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a lánctalpas trak­torok Ideje lassan már lejár, helyüket az erős, 130—180 lóerős kerekes traktorok foglalják el. Ml okozza a lánctalpas traktorok elmarasztalását? A lánctalpas traktorok használata költséges, kihaszná­lásuk nagyon egyoldalú és kezelésük megterhelő. A lánctalpas traktorok előnyei és hátrányai természetesen még vita tárgyát képezhetik, htvei számos ellenérvet hozhatnak fel, főleg agrotechnikai szempontból. A vitát azonban a traktoristák döntik el, akik szívesebben ülnek nagy teljesítményű kerekes traktorra — ha van ilyen — mint a lánctalpasra. Mi tehát a helyzet a nagy teljesítményű kerekes trak­torok fejlesztése terén? Van-e, lesz-e belőlük elegendő, és milyen típusaikkal fogunk találkozni az elkövetke­zendő években földjeinken. Sajnos, úgy látszik, hogy a nagy teljesítményű traktorok igénye a hazai ipart várat­lanul érte. Hazai fejlesztésből három típussal számol­hat a mezőgazdaság, ezek a Zetor Crystal 8011, 80 ló­erővel, a Zetor Crystal 14045, 140 lóerővel és a Liaz gyár Skoda T 180-as traktorja 180 lóerővel. A nehezebb ke­rekes traktorok kategóriájában a külföldi erőgépek kö­zül Ismertebbek a Kirovec K 700 a Szovjetunióból, az NDK-beli ZT-300, az amerikai John Deere 5020 és-a ma­gyar D4K-B. A nagy teljesítményű kerekes traktorok alkalmazásá­hoz ki kell fejleszteni és le kell gyártani a megfelelő munkagépek rendszerét is, főleg áz ekéket. Ez a szem­pont a hazai gyártmányú traktorok alkalmazása mellett szól. A helyzet viszont az, hogy például a Zetor 8011-es traktorból, amely már a tavalyi brünni kiállításon1 is szerepelt, csak a volt nyugat-szlovákiai kerületből 150 darabot rendeltek a folyó év harmadik negyedére, és A nyítrat kiállításon is bemutatott Zetor Crystal 8011-es traktorból több is kellene. habár a vállalat 101 megrendelést igazolt, csak egyet tudott küldeni, azt, amit szeptember elején a nyitrai kiállítás látogatói megcsodálhattak. A vállalat képvise­lőinek a kijelentései arról tanúskodnak, hogy a helyzet a közeljövőben sem fog javulni, az ok a kapacitás hiá­nya, a munkaerőhiány és az exportfeladatok teljesítése. A kis és közepes teljesítményű traktorok után ugyanis külföldön még mindig nagy az érdeklődés — ami a kis­üzemi gazdálkodás Jellegéből adódik — és az exportfel­adatok 80 százalékban lekötik a gyár kapacitását. Még rosszabb a helyzet a Zetor Crystal 14045-ös trak­tor esetében. Ezt a típust az idei brünni kiállításon mu­tatták be először, hathengeres, tökéletesen kiegyensú­lyozott motorja van, szerkezetileg a Crystal sorozatba tartozik, ami a gyártási költségekre igen kedvezően hat. Négy kerékmeghajtásos változatban is készül, ami je­lentősen fokozza az adhézióképességét, ez egyébként a hazai traktorgyártásban újdonságnak számít. Sorozat­gyártását az 1971-es évre tervezik. Ami a Skoda T 180-as traktort illeti, itt is hasonló a helyzet, 1971-re legkevesebb 200 traktor gyártását ter­vezik. A gyár lehetőségeit figyelembe véve — a Mníchovo Hradiste-i Liaz vállalat — ez érthető is. Náluk a terme­lés terjedelmét a motorgyártás alacsony kapacitása határozza meg és a legyártás évében még apróbb töké­letesítéseket is terveznek a traktoron. Egyébként a gépgyártók általános véleménye az, hogy a mezőgazdaság a 100 lóerőn felüli kerekes traktorok­ból évente legfeljebb 500 darabot fog igényelni, erről tanúskodik az a minimális érdeklődés is, ami az idei brünni vásáron a Kirovec traktor iránt mutatkozott. Ebből a traktorból még az idén kaphatnánk 10—15 da­rabot, a megrendelések viszont egy kézen is megszámol­­hatók. A Kirovec traktorral kapcsolatban egy kissé kompli­kált a helyzet, szélessége ugyanis 5 centiméterrel meg­haladja a közlekedési szabályzatok által engedélyezett határt, és nincs ellátva védőrámával. Tekintve, hogy ez , a traktor az országúti forgalomban nem sok vizet za­varna és a felborulás veszélye is minimális, nem marad más hátra, mint módosítani a közlekedési szabályokat. Ami a traktor teljesítményét illeti, a nymburkl techni­kai napokon középmély szántásban óránkénti teljesít­ménye 1,63 ha volt, 17,3 literes fogyasztással. A Kirovec alkalmazása egyébként csak ott mutatkozik gazdaságos­nak, ahol évente legalább 1000 hektár szántanivaló mu­tatkozik. A traktorhoz természetesen a szovjet gyárt­mányú ekéket is be kell hozni. Ami az ekéket illeti, a Roudnicei ROSS felkészült a megfelelő eketípusok gyártására a legnehezebb trakto­rokhoz is. Egelőre a Zetor 8011 traktorhoz oldották meg az ekék gyártását, melyek a jövő évben már kaphatók lesznek. A gyár vezetősége szeretné azonban tudni a hazai és az Importált traktorok elörejelzett mennyisége alapján a távlati szükségletet, hogy a feladatokra ide­jében felkészülhessen. Ez tehát a helyzet a nagy teljesítményű kerekes trak­torok fejlesztésében. Az agrotechnika követelményei állandóan növekednek, az altalajlazltóval, előhántóval végzett tökéletes mélyszántás erős gépeket igényel. Ml lesz akkor, ha a lánctalpas traktorok végképp elfárad­nak? Erre pedig idejében fel kell készülni. M. M. ló úton halad a mezőgazdasági tudomány Mezőgazdasági termelésünk ez utóbbi években szép eredményeket ért el. Az eredmények elérésében nem kis szerep jut a tudományos kutatás­nak, melynek nálunk már közel két­száz éves múltja van. Az eddigi fej­lődés betetőzéseként létrejött a Cseh­szlovák Mezőgazdasági Akadémia, mely a Mezőgazdasági Szövetségi Bi­zottság hatáskörébe tartozik, vala­mint a Cseh Mezőgazdasági Akadémia és a Szlovák Mezőgazdasági Akadé­mia, az egyes nemzeti minisztériumok irányításában. Az akadémiák munká­ja után érdeklődve ellátogattunk Ing. prof Plesník Jánhoz, a tudományok doktorához, a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia elnökéhez, hogy válaszol­jon néhány kérdésünkre. — Milyen intézmények képviselik a mezőgazdasági tudományt Szlová­kiában? — A mezőgazdasági tudományt Szlovákiában elsősorban a mezőgaz­dasági és élelmezési minisztérium tu­dományos-kutató munkahelyei, továb­bá a főiskolák, a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyei ős bizonyos mértékben egyéb nem mezőgazdasági reszortok tudományos munkahelyei képviselik. Legnagyobb tudományos­kutatási bázisa a mezőgazdasági és élelmezési minisztériumnak van. Ez a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia, melyhez számos jelentős szakosított tudományos kutatóintézet tartozik, A mezőgazdasági akadémia által Irá­nyított kutatóintézeteken kívül fontos szerepük van még a szakigazgatósá gokhoz és élelmiszeripari vállalatok hoz tartozó kutatóintézeteknek is. A tudományos kutatás gyakorlati cél gazdaságokban, műhelyekben és labo ratórlumokban folyik, melyek a kuta tás céljainak megfelelő gépi és tech nikai berendezéssel Is rendelkeznek. — Megtudhatnánk még valamit a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia ke letkezésével és fejlődésével kapcso­latban? — Bár a mezőgazdasági kutatás már régebbi keletű, a szervezett tu­dományos kutatás alapját lényegében csak a felszabadulás után raktuk la. Kutatóintézeteink többsége az ötvenes évek elején keletkezett. A nagyará­nyú mennyiségi és minőségi fejlődés­re kedvezőtlenül hatott azonban az intézetek irányításában mutatkozó rendszertelenség, e gyakori átszerve­zések. A kutatóintézetek munkájában az egyes irányító szervek eltérő hoz­záállása következtében nagy volt a diszproporclő, és így nem alakulha­tott ki az az összhang, amelyre a mezőgazdasági termelésnek szüksége lett volna. Ez az értékelés persze nem jelenti azt, hogy az említett Időszak ered­ménytelen volt. Ellenkezőleg, voltak idők, amikor a Szlovák Tudományos Akadémia irányítása alatt működő ku­tatóintézetek kiváló eredményeket ér­tek el. Az intézmények anyagi alap­jának bővítése mellett fokozott gon­dot fordítottunk ebben az Időben a tudományos dolgozók képzésére is. Minél szélesebb keretek között folyt azonban a kutatóintézetek tevékeny­sége, annál jobban megmutatkozott az egységes központi irányítás hiá­nya. Az utóbbi időben — az irányítás átszervezése következtében •— a me zőgazdaságl kutatáshoz az élelmtszer­­lj>ari kutatás Is betársult, s a kiszéle­sített alap irányítását a Szlovák Me­zőgazdasági Akadémia vette át. Lé­nyegében a tudományos dolgozók régi óhaja valósult meg, ami lehetővé te­szi az intézmények további optimális, proporcionális és célszerű fejleszté­sét. — Mit lehetne még elmondani a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia kül detésével kapcsolatban? — Az akadémia tulajdonképpen két íunkciót tölt be. Az akadémia tagsági szervezete először is egybetömöríti a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tudomány terén működő tudományos dolgozókat és szakembereket, függet lenül azok munkahelyétől fgy a ku tatőintézetek, főiskolák és más tudó mányos és termelési intézmények dol­gozói jelentős szervezett egységben járulhatnak hozzá észrevételeikkel, hozzászólásaikkal, javaslataikkal, tu­dományos értekezéseikkel a mező­­gazdasági termelés és az élelmiszer­­ipar problémáinak megoldásához. Ha figyelembe vesszük a mezőgazdasági termeléssel és az élelmiszeriparral foglalkozó tudományágak széles ská­láját, megértjük, mit jelent a mező­­gazdasági termelés számára az e te­rületen működő tudományos kutatók és szakemberek munkájának egybe­hangolása. Ezért ez rendkívül hasz­nos és szép feladat, melynek kereté­ben akadémiánk igyekszik a kutatók munkáját a termelési problémák ha­tékony és komplex megoldására Irá­nyítani. Az akadémia második funkciója a tudományos-kutató alap munkájának közvetlen irányítása. Ugyanis az egyes kutatóintézetek és állomások az aka­démia közvetlen irányítása mellett működnek, és az akadémia rendelke­zik a kutatás eredményeivel is, to­vábbítva azokat a gyakorlat felé. E célt szolgálják az akadémia irányí­tása alatt működő tudományos isme reteket terjesztő szervezetek. Az akadémiának természetesen nln csen szándékában valamiféle mono­polhelyzet kialakítása, a központi trá nyitás nem zárja ki a kutatáshoz szükséges egyéni kezdeményezést, az elképzelések megvalósítását, amennyi ben azok a társadalom érdekeivel összhangban vannak. Az akadémia igyekszik továbbá termékeny kapcso latokat teremteni a partnerekkel, a Csehszlovák és a Cseh Mezőgazdasági Akadémiával, a Szlovák Tudományos Akadémiával, azok munkahelyeivel, a főiskolásokkal, és más reszortok tudományos Intézményeivel. Nem ke­­vésbbé fontos feladat a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása sem. Bizakodva mondhatjuk hát, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia az alőtte álló feladatokat sikerrel fogja megoldani, ami mlndnyálunk haszná­ra válik. Uhrín László Az országos győztes az utolsó barázdát szántja. Hazánk legjobb traktorosai a Nyit­rai Országos Ki­állítási Gazdaság földjén a közel­múlt napokban or­szágos szántőver­­senyen vetélkedtek a helyezésekért. A kétnapos verse­nyen nem volt könnyű feladatuk a kerületek győz­teseinek, mert a csapadék nélküli ősz alaposan ki­szárította a talajt. A verseny fő szem­pontja, mint min­dig, most is a mi­nőségi munka volt. A nehéz körülmé­nyek ellenére an­nak lehettünk ta­núi, hogy a kiváló gépirányítók jó ta­lajmunkát végez-A föld művelői nek nemes verse nyén Václav Miilk, a bernardovi szö­vetkezet (közép csehországi kerü­let) traktorosa ke­rült a győzelmi emelvény legma­gasabb fokára. A második helyezeti szintén abból a szö­vetkezetből, a ta valyi győztes Jaro­­■lav PospíSil lett. Harmadiknak Ján MikoSek. az oticel EFSZ traktorosa végzett. Szlovákiai vi­szonylatban Mar­­tinkovics István, az Űrföldi Állami Gazdaság (galántal járás) traktorosa végzett az első he­lyen. Sajnos, ez az első helyezés csak a tizedik helyet je­lentette csehszlo­vákiai viszonylat­ban. A két első helye­zett már ebben az évben is reprezen­tálta Csehszlová­kiát a Belgrád ha­tárában megrende zett világverse­nyen. A jövő év­ben ugyancsak ők vesznek részt a Dániában megren­dezendő világvetél­kedőn. laroslav Puspísil az idei 2. helyezett a legutóbbi két évben első volt az országos versenyen. A közönség úgy látszik most is őt tippelte a legjobbnak, s ezért mindig «nir figyelője akadt munkájának. Az Orföldi Állami Gazdaságból, hasonlóan, mint sok más mezőgazdasági üzemből, már évek óta rendszere­sen részt vesznek a szántási vetélkedőn. A verseny he­lyi előkészítése során a gépesítők, agronóinusok rend­szeresen figyelemmel kísérik a minőségi munkát s ennek alapján válogatják ki a legjobbakat. Az órföldi gazda­ság különféle részlegein már régóta több olyan trakto­ros van, aki megérdemelten vesz részt a különböző versenyeken. Vincze Vilmos részlegvezető-belyettes kü­lönös figyelemmel kíséri a legjobb traktorosok munká­ját, s mind az előkészítésben, mind a versenyeken ko­moly segítőtársat jelent. A képen Martinkovics István, Szlovákia idei legjobbja Vincze Vilmos tanácsát hallgatja. SZAuAU tiiLDMUVES \ J 1969. október 25. Íl3ÍSil?Í¥ P-2 J -S 1 6 g e 1 -S oc 'S -f hP s 5 S -i* ,*i£ ifi! ■g .2 g E = « « fe é s­sMíIkü:­S>Sajca5>>.2.c

Next

/
Thumbnails
Contents