Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

Szabad

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA

Bratislava, 1969. október 25.

Ara 2,— KCs

XX. évfolyam, 42.-43. szám.

Történelmi évfordulók

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől lelkesített cseh és szlovák nemzeti felszabaditási mozgalom eredményeként ötvenegy évvel ezelőtt, 1918. október 28-án alakult meg nemzeteink és nemzeti kisebbségeink közös hazája, a Csehszlovák Köztársaság. Ötvenegy éve tehát, hogy közös sors fűzi egybe a cseh és a szlovák nemzetet, valamint az itt élő nemzeti kisebbsé geket, köztük minket magyarokat is. .

Ez a közös sors, a burzsoá köztársaság idején a nemzeti és a nemzetiségi burzsoáziának korlátlan méretű kizsákmányolási lehetőségből származó jólétet, a cseh, szlovák, magyar és a más nemzetiségű dolgozóknak soksok nélkülözést, valamint harcot jelentett. Közös harcot a jobblétért, a társadalmi igazságtalanság megszűntetéséért, majd a csehszlovákiai nemzetközi burzsoázia hazaárulása idején hazánk függetlenségéért és a demokrácia védelméért.

Sorsunk ma is közös sors. De ezt a közös sorsot már

mi magunk, az egykori elnyomottak formáljuk. S bár szeretnék a régi burzsoá rendszer hivei vissza fordítani a történelem kerekét, de azt a harcokban edzett és emberibb jövőt formáló népmilliók nem engedik. Soha nem engedik meg, hogy a fejlődő szocialista iparunk, amely most, tehát október 28-án ünnepli államosításának évfordulóját, s amely a gazdaság gyarapító dolgozó népünk elidegeníthetetlen tulajdonát képezi, a szocializmus ellenségeinek tervei szerint a kizsákmányolás szolgálatába álljon.

Ellenkezőleg! Dolgozó társadalmunk mindent elkövet azért, hogy a társadalmi és gazdasági anarchia előidézőit és a szocialista társadalmunk ellenségeit ártalmatlanná tegye, s így zavaró körülményektől mentesen — a szocialista iparunk és mezőgazdaságunk szüntelen fejlesztése által — formálhassa a jobb életkörülményekkel kecsegtető jövőjét. (pa)

Befejeződött a nagyszerű kozmikus vállalkozás

Az elmúlt napokban az egész világot lázban tartotta a Szojuz-űrhajók újabb vállalkozása. Az űrhajózás történetében először fordult elő, hogy egy ország egyszerre három űrhajót juttasson Föld körüli pályára, fedélzetükön összesen hét utassal. Ez egyúttal újabb világrekordot is jelent, és arra utol, hogy a Szovjetunió megfontoltan, alapos felkészültséggel valósítja meg űrkutatási programját.

Az akció sikeres befejezése alkalmával Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, valamint Oldfich Cerník, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke üdvözlő táviratot küldtek 1. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, N V. Podgornlj elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, és A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének:

Drága elvtársak!

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének nevében Önöknek és az egész szovjet népnek a legszívélyesebb jókívánatainkat fejezzük ki a Szojuz-6, a Szojuz-7 és a Szojuz-8 űrhajók csoportos repülésének sikeres véghezviteléhez.

A szovjet űrhajózásnak ez a kiemelkedő sikere, mely újabb bizonyítéka a szovjet nép fejlettségének, bátorságának és határtalan merészségének, valamennyiünket nagy és őszinte örömmel tölt el. A szovjet tudomány és technika további nagyszerű győzelmét ünnepli, mely a Szovjetunió további nagy hozzájárulása az emberiségnek a haladásáért, a világbéke fenntartásáért és megszilárdításáért kifejtett közös igyekezetéhez.

Drága Elvtársak, adják át forró üdvözletünket tudományos dolgozóiknak, technikusaiknak és munkásaiknak, akik részesei voltak ennek a nagyszerű sikernek, valamint G. Sz. Sonyin, V. N. Kubaszov, A. N. Fillpcsenko, V. N. Volkov, V. A. Satalov és A. Sz. Jellszejev űrhajósoknak, akik hősies cselekedetükkel és sokoldalú szaktudásukkal a szovjet űrhajósok hagyományának dicső folytatói lettek.

Képünkön a szovjet űrhajósok egy csoportja látható, balról jobbra: Viktor Gorbatko,

Anatolij Filipcsenko, Georgi) Beregovoj, Vlagyimir Satalov, Vlagyiszlav Volkov, Georgi Sonyin, Valerij Kubaszov, Valerij Bikovszkij és Alekszej Jeliszejev.

Mai számunk tartalmából:

A kukoricatermelés komplex gépesítése és ami mögötte va*.

Sándor Gábor beszámolója a lakszakállasi új technika napjáról.

*

Dj hazai nemesítésű búza a láthatáron.

Bemutatja: Szarnák István mérnök, a közismert növényneme sítő.

*

]6 úton halad a mezőgazdasági tudomány.

Uhrín László mérnök írása a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia munkájáról.

*

Gazdag szüret Kistokajhegyalján.

Kovács Zoltán képes riportja.

*

Évad után és előtt.

Ordódy Vilmos az Ifjú Szívek terveiről.

*

E lapunkban megkezdjük a szerkesztőség ausztriai riport sorozatát „Fények és árnyak“ címmel. Az első írás P a t h ó Károly tollából származik: „Bíráló szemmel“.

ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS az SZKP októberi plénumán

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának októberi 'plenáris Ülése a politikai helyzet őszinte felmérésével, az okok és összefüggések következetes feltárásával lehetővé tette soraink rendezését, a további építőmunkához sürgetően szükséges rekonstrukciót, megnyitotta az utat a konszolidáció betetőzéséhez.

Sádovsky elvtárs a plénum elé terjesztett beszámolóban részletesen elemezte azokat a károkat, amelyeket a jobboldali opportunista erők okoztak társadalmunk életében. Szocializmusra hivatkoztak, de hátunk mögött a kapitalizmusba visszavezető utat készítették, hazafiasságra hivatkoztak, közben a legvadabb soviniszta hullámot indították el, barátságot hirdettek, ennek ellenére a legjobb, a legközvetlenebb barátainkat ócsárolták, demokráciával hadonásztak, melynek nevében minden törvényt elvetettek.

Szlovákia sajátosságait illetően Sádovsky elvtárs leszögezte: „Az aktivizálódott újludák elemek a szlovákiai közvéleményben ismét primitív cseh- és szovjetellenes hangulatot kezdtek terjeszteni..." Mi még hozzátehetjük, hogy ezeknek az elemeknek a magyarellenes hangulata sem volt kisebb.

Gyakran esik szó arról, hogy Szlovákiában nem volt olyan átütő sikerük a jobboldali opportunista irányzatoknak, valamint a szocialista- és szovjetellenes erőknek, mint Csehországban. „Az ellenséges kampány Szlovákiában nem talált tömegalapra — mondja Sádovsky elvtárs, majd így folytatja: — Pártunk murikájának köszönhetően... az ellenség a párt- és az államhatalmi szervek szervezett és határozott ellenállásba ütközött.“ A pártplénumon elhangzott vita során Pavlenda elvtárs úgy fejezte ki nézetét, hogy Szlovákiában már 1963-ban megkezdődött az a folyamat, ami országos viszonylatban csak 1968-ban vette kezdetét. Ennélfogva Szlovákiában felkészültebben fogadtuk az eseményeket. Nálunk a központ! szervek legfelsőbb fórumain edzettebb emberek álltak és ez a megállapítás járási, valamint falusi és üzemi pártszerveinkre is vonatkozik. Központi párt- és állami szerveinkben azonban nem volt meg az egység. Többen voltak olyanok, akik megtántorodtak, a jobboldali opportunista demagógia hálójába kerültek, s nem voltak eléggé következetesek. Ellenkező esetben nem került volna a híradási eszközökön, a sajtón, a rádión és a televízión keresztül annyi esztelenség, annyi párt- és szovjetellenes méreg városainkba és falvainkba. A jobboldali opportunista erők, valamint az újludákok éppen azért Jutottak szóhoz, mivel nem volt egységes a pártvezetőségünk. Ha falusi és járási szerveink gyakran nem a saját eszük és lelkiismeretük szerint jártak volna el, ha ők is bedőltek volna a Jobboldali demagógiának, feltehető, hogy nagyon szomorú események részesei lehettünk volna. A soviniszta és nemzetiségi uszítás nem alulról indult felfelé. Az újludákok fentről, a központból irányították lélekmérgező propagandájukat a falvakba, a munkahelyekre. Hogy az ellenséges kampány Szlovákiában mégsem talált tömegalapra, az elsősorban annak köszönhető, hogy az alsóbb szinteken több volt a politikailag edzett emberünk, mint a központban.

Ezt a következtetést alátámasztja az a tény is, hogy a szlovákiai delegátusok nem vettek részt a Vysoőanyban megtartott összejövetelen. Ezt úgy Is magyarázhatnánk, hogy a felmerült nehézségek miatt, a közlekedési nehézségek következtében nem tudtak küldötteink eljutni Prágába. Aki azonban ezt állítja, az nem ismeri a kommunistákat, akik már sokká! nehezebb akadályokat is leküzdötték, minthogy a közlekedési eszközökön akadjanak meg, különösen ma, az automobilizmus korszakában. Az igazság az, hogy kongresszusi küldötteink nem értettek egyet a kongresszus ilyen értelmű összeállításával és ezért nem utaztak Prágába. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a Szlovákiából távollétükben megválasztott elvtársak egyöntetűen visszautasították tisztségeiket, és az összejövetel döntéseit semmisnek tekintették.

Kétségtelen, hogy a szlovákiai pozitív sajátosságok kialakításaiban ebben az időben nagy szerepet játszott az olyan szilárd marxista-leninista elvi alapokkal rendelkező elvtársak, helytállása, mint amilyenek Husák, Biíak, Novomesky, Mihálik és mások voltak. Főképp az ő érdemük, hogy a mostani pártplénumon Sádovskf elvtárs kijelenthette: „Csehszlovákia Kommunista Pártjának egészséges erői a bomlasztók elleni harcban Szlovákia Kommunista Pártja progresszív erejére támaszkodhattak.“ Azonban az elharapódzott jobboldali opportunista fekély annyira elborította társadalmunkat, hogy az a létező egészséges erők ellenére, Szlovákia testét is képes volt megmételyezni. Az 1968. június 18-án elfogadott határozatban a mi pártunk Központi Bizottsága is egyetértett azzal, hogy pártunk küldöttsége nem vesz részt az öt testvérpárt varsói tanácskozásán, habár a Központi Bizottság tagjainak túlnyomó többsége felszólalásában rámutatott arra, milyen veszélyes pártunk és államunk számára a jobboldali erők aktivitása. Hasonló hangnemben dolgozott a Központi Bizottság elnöksége és titkársága, az augusztusi események egész ideje alatt. Tehát minden pozitívum mellett, ami Szlovákiában a cseh országrészekkel szemben létezett, mégsem tudtuk elkerülni a jobboldali erők negatív hatását.

A hibák helyrehozása lényegében már az idei májusi plénumon elkezdődött, ahol megjelöltük a végrehajtó irányelveket országos viszonylatban és júniusban külön Szlovákiában is. A szeptemberi plénum alapján pedig Szlovákiában további határozott lépéseket foganatosítottunk Ez tette lehetővé, hogy Szlovákia Kommunista Pártja KB októberben konkrét intézkedéseket tegyen a megtisztulás felé. Az októberi plénum a jobboldali opportunista erők által kikényszerített és pártunk életébe tecsempészett helytelen, a szocializmus alapvető érdekeivel és pártunk internacionalista hagyományaival ellentétben álló határozatokat hatálytalanította. Ugyanakkor eltávolította a központi párt- és állami szervek soraiból a jobboldali nézetek hordozóit.

Most az a legfontosabb, hogy pártszerveink és szervezeteink járási és Jalapszervezeti szinten bátrabban nézzenek körül. Szilárdítsák pártunk sorait, támogassák és bátorítsák a megtévedteket. de mellőzzék azokat, akik nem hajlandók pártunk jelenlegi politikáját támogatni. A kommunistáknak tetteikkel kell bizonyítaniuk, hogy felelősséget éreznek társadalmunk vezetéséért és hogy nincs más erő, amely biztosítani tudná szocialista jövőnket. Ha járási és alapszervezeti szinten szlovákiai pártszerveink nagyobb része akkor sem ingott meg és nem tért el a marxista-leninista alapelvektől, amikor nem támaszkodhatott teljes biztonsággal a központi pártszervekre, akkor most, amikor pártunk élén szilárd és határozott vezetőség áll, munkájuk annál sikeresebb kell hogy legyen „Mindenki előtt nyitva áll az ajtó — mondotta Sádovsky elvtárs a pártplénumon — és korlátlan tér nyílik a párt, valamint a szocializmus javára végzendő munka előtti REPKA ANDRÁS, az SZLKP KE dolgozója