Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-11 / 41. szám

KÖZGAZDASÁG. 1^1 ilyen is egy őszi vásár?... Ka­­vargó, színes forgatag. Nehéz csomagokat cipelő emberek minden­felé. Bizony a vásárlóknak Jólesik ilyenkor az őszi napsugarak lágy si­­mogatása és a szökőkutak permetező vize. Egy lélegzetvételnyi pihenő, és máris rohanás. Az emberek belevesz­nek a hatalmas kiállítási pavilonok nagytermeibe, ahol éhes kíváncsiság­gal nézik, bírálgatják a sok újdon­ságot, válogatják a vásárfiának valót. Hát nagyjából ilyen volt az 1969-es Budapesti Őszi Vásár. Szólnunk kell még a hangulatról is. A HUNGEXPO reklám ügynökség állandóan ébren tartotta a vásárlók érdeklődését, min­dig felhívta a figyelmüket valamire. A hangos híradón keresztül ilyesmi­ket hallottunk: „Látogassa meg a Centrum áruházak pavilonját! Bő vá­laszték, Jó árul“ „Vegyen műbőrt ru­hára és bútorhuzatral“ „Feleségének Camea szappant és Camea brillan­tint!“ „Férjének Barbon borotvakré­met!“ „Gyermekeinek fröccsentett tal­pú cipőket, Jó árul Nem válik le a talpa és vízhatlan.“ „Bizonyára örül­nek majd a gyerekek az alumínium­­fóliába csomagolt májkrémnek isi* „Az állami gazdaságok pavilonjában első osztályú borokat és húskülönle­gességeket talál.“ „Szereti a halat, Jó falati Megtalálhatja a halértékesí­tő vállalat pavilonjában.“ „Fáradt? Almos? Térjen be az Amigo kávé­szalonba! Első osztályú presszó-kávét kaphat.“ Nem is kellett Útikalauz. A hangos híradó útba igazított, mert megmond­ta a pavilonok számát is. A hangos híradó szórakoztatása mellett a ka­vargó forgatagban akadtunk össze Schiffert Ferenccel, a vásár főmérnö­kével. A sok élménytől elbódulva tet­tük fel neki a kérdést, ml is az az őszi vásár? A főmérnök elmosolyodott, de ami­kor látta, hogy nem vagyunk tájé­kozódva az őszi vásár küldetéséről, röviden tájékoztatott. Budapesten már a világháború előtt is volt őszi vásár­féle, mégpedig őszi lakberendezési nagyszemle, vásár. A felszabadulás után a tavaszi nemzetközi ipari vásár honosodott meg, amely azonban in­kább beruházási Jelleggel bírt. Az üzemek itt nézték ki a számukra leg­megfelelőbb gépeket, hogy aztán ké­sőbb megvásárolják. Olyan vásárt kellett szervezni, amely a nagyközön­ség, tehát az egyének számára is ad valamit. Helyesebben, felhívja a fi­gyelmet a közszükségleti cikkeket gyártó ipar és a kereskedelem új­donságaira. Az őszi vásáron találko­zik a nagy hármas: a gyártó, a ke­reskedelem és a fogyasztó. A gyártó üzemek, kisipari termelőszövetkezetek kiállítják azokat az árukat, amelyek a jövőben gyártásra kerülnek, a ke­reskedelem viszont a kiállítási pavi­lonokban egyrészt kiállít, mégpedig olyan újdonságokat, amelyek pár hó­nap múlva kerülnek az üzletekbe, — másrészt az újdonságokat a vevőknek el is adja. Tehát a vásárlátogatók nemcsak gyönyörködnek a sok szép holmiban, hanem igazi nagy őszi bevásárlást végezhetnek és az újdonságok egy részét megvásárolhatják. Persze az őszi vásáron a vevő nem valami utol­só személy. A vásárral egybekötött kiállításon élénken figyelik, hogy mi­lyen árufajták fogynak és ez jelzi a közszükségleti ipar számára, hogy miből mennyit gyártson. A belkeres­kedelem, az ipar és a fogyasztók ta­lálkozója tehát végső fokon azt szol­gálja, hogy egyrészt a lakosság mi­nél korszerűbb és minél jobb minő­ségű áruhoz jusson, másrészt a piac­kutatás után az ipari üzemek képvise­lőinek is van áttekintése, körülbelül milyen árufajták lesznek majd ke­lendők. Az őszi vásár belső teríték a vásárlók előtt. Az ipar megmutatja kínálatát, a kereskedelem pedig a kiállításon már előre Jelzi az egyes cikkek árát, tehát a jövendő vásárlók tudják, hogy a közeljövőben mit ke­ressenek az üzletekben. Az őszi vásárt 1971-től már nem­zetközivé akarják fejleszteni, hogy a vásárlóközönségnek legyen áttekin­tése a külföldi cikkek szintjéről és minőségéről. Ä Budapesti őszi Vásár azóta már bezárta kapuit és közben megtudtam, hogy 600 ezer látogatója volt és 40 millió forint értékű áru talált gaz­dára, ami a múlt évi őszi vásár for­galmának kétszeresét jelenti. Ha már az eladásnál tartunk, nem árt szólni róla, mi fogyott ezen az őszi vásáron. Nagy sikere volt az élelmiszer pa­vilonnak, ahol az élelmiszer és ital készítmények eldorádóját láttuk. Kü­lönféle pálinkák szinte megszámlál­hatatlan csomagolási formában, köz­tük az újabban divatos alma-vodka. De persze ott láttuk a híres barack, cseresznye pálinkát is. A borok közül a hárslevelű-félék vitték a prímet. Különös figyelmet érdemelt ebben a pavilonban az Állami Gazdaságok Ke­reskedelmi Irodájának kiállítása. Az értékesítési irodában összesen 215 állami gazdaság tömörült és öt kon­zervgyáruk olyan árukat állít elő, hogy minden szakaszon vetekedik az élelmiszerüzemek készítményeivel. A móri málnalekvár, a fertődl igen kiváló minőségű berakott uborka, az étvágygerjesztő különböző konzervek, aszalt alma, a kétliteres üvegbe cso­magolt aranysárga hárslevelű messzi­ről felkeltette a fogyasztók figyelmét. Fehér András okleveles kertészmér­nök szemlélődés közben elmondotta, hogy irodájuk már 11 éves és évente 54—55 ezer vagon árut értékesítenek, megközelítőleg 2—2,5 milliárd forint értékben. A kiállítás igazolta, hogy a magyar cipőipar rohamosan fejlődik. Űjabban kényelmes, széles orrú cipők készül­nek mind a nők, mind a férfiak szá­mára. Ez a dlvatáramlat pár évvel ezelőtt még Olaszországban kapott nagy teret, de úgy látszik meghódít­ja az egész világot. A magyar ipar dicséretére legyen mondva a kényel­messég mellett sokat adnak a kivi­telre is, tehát ezek az új cipők dísze­sek is. Különös érdeklődést keltett az az 1500 műbőrcsizma, amely az eddigi mínusz 15 fok helyett, mínusz negyven fokot is kibír, tehát nem keményedik meg. A bútoripar kiállítása és a kisipari termelőszövetkezetek, valamint kis­iparosok bemutatója a stílusbútorok előretörését jelezte. Gyönyörű, szép barokk stílusú bútorokat láttunk, me­lyeknek egy-egy darabja igazán mű­kincs a lakásban. A díszes, drága bú­torok mellett persze helyet kaptak a műanyaghuzatú, olcsóbb berende­zések is, valamint igen sokfajta sző­nyeg, amivel kapcsolatban azt ígérte a könnyűipar, hogy a jövőben meg­sokszorozzák gyártását. A kiállításon igen sokfajta kávé­főző volt látható, olyan is, amely automatikusan kikapcsol, tehát a fele­dékeny kávéfőző sem okozhat vele tüzet. Említésre méltó a mosonma-A gyártó, a kereskedelem ____és a fogyasztó A VIDEOTON több száz tévé­készüléket helyezett el az őszt vásár területén, hogy a vásár­iák láthassák a csehszlovák— magyar futballmérkőzést. Nagy forgalom az élelmiszerpavilon előtt Kellő távlat szükséges Mezőgazdaságunkban a kétségtele­nül kimutatható eredményeken és sikereken felül összetett társadalmi­­gazdasági folyamatoknak lehetünk tanúi a legutolsó négy-öt év során. Ez a folyamat egyes körzetekben kri­tikus helyzetet teremtett (a mező­­gazdasági szükségletek piacán idült aránytalanságot okozott, amit belát­ható időn belül nem tudunk meg­szüntetni, a munkaerőgazdálkodás te­rén növekvő torzulásokat, egyenet­lenségeket a hús- és a tojáspiacon, amely szintén csak hosszabb idő el­teltével Javítható stb.). Mindezek a körülmények nagyon érzékenyen üt­köznek ki a falvak gazdasági és tár­sadalmi életében, nem lehet őket mellőzni és a megszüntetésüket cél­zó intézkedések megtételét követelik az irányító szervektől. Negatív tényezőnek és körülmény­nek tekinthetjük az utóbbi időben megvalósított intézkedéseken felül — s ez a jelenlegi helyzetet is jellemzi, hogy nem beszélhetünk a mezőgaz­daság egységesen kialakított irányító rendszeréről. További kísérő Jelen­ség, hogy gazdasági rendszerünk nem tökéletes, nem találtuk meg az egyes gazdasági ösztönzők és esz­közök rendszerében a legcélszerűb­bet és nem tudjuk tényleges hatá­sukat kiaknázni. A gazdaság negatív Jelenségei erősen hatnak az egyes kiválasztott mezőgazdasági termékek piaci árutermelésének növeléséért adott prémiumok kérdésében. A gaz­dasági eredményekért adott Jutal­mak mechanizmusának hiányos al­kalmazása komolyan megbontotta a dolgozók egyes kategóriái, továbbá az egyes üzemek közötti arányokat. A szubvenciók, az állami hozzájárulá­sok és a dotációk elburjánzott mód­szere nem illeszkedik bele a gazda­sági rendszerbe és egyes esetekben a társadalmi érdekekkel ellentétben is alkalmazzák. A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási áralakítása nem segíti elő, hogy a piaci árutermelést a piac szükségletével összhangban fejlesszék és alakítsák ki. A gazdaságirányítási rendszer ki­alakítását és tökéletesítését egyes téves nézetek gátolják. Elsősorban ilyen téves nézet a „piaci mechaniz­mus önmegváltó“ Jellegéről kialakí­tott tétel, amelynek alkalmazása ép­pen a mezőgazdaságban — de a tu­dományok terén is — az egyenlőtlen­ség állapotának további fenntartásá­hoz vezetne. Ilyen téves nézet to­vábbá a „központ és az üzem érdek­körének szétválasztása“. E tétel al­kalmazására irányuló kísérletek a mezőgazdasági üzemek és az állami szervek kapcsolatát erősen megbon­tották, sőt néhol az irányító szervek struktúráját sem kímélték. Az eddigi gazdasági szabályok, ha­bár tökéletesebbek lehettek mint az előzőek, mégsem tudták biztosítani a mezőgazdasági termelés és az élel­miszerfogyasztás struktúrája közötti kölcsönös kapcsolatok optimális fej­lődését. Nem tudtak kellő feltétele­ket kialakítani az új technika széles­gyaróvári Fémszerelvény Gyár szifon­készítménye. Előnye, hogy a szóda­készítő palackot szét lehet csavarni és a jégkockát bele lehet tenni. Nagy figyelmet keltett az olajfűtéses csalá­di házak részére igen megfelelő ra­diátor. Az őszi vásár amellett, hogy vásár­lási lehetőséget nyújtott, szórakozta­tott is. A Balaton csárdában, az Ami­­go Kávé-szalonban, a Mátyás pince vásári változatában, az állami gaz­daságok különlegességeinek pavilon­jában és a Budapesti Halértékesítő Vállalat pavilonjában ugyancsak Jó­kat ehetett és ihatott az elfáradt vá­sárló, a napi hajsza után. Az állami gazdaságok 100 fajta bort kínáltak és a pavilonban első osztályú Gyulai kolbász, füstölt oldalas és nagyon jó minőségű kolozsvári szalonna volt kapható. A sátraknál jó minőségű kolbász, grillezett csirke, hurka illata gerjesztette a vásárlók étvágyét. Utá­na pedig Jól csúszott a többféle bor, a Mátyás, valamint a Bak-sör, a Stár üdítő Italok, az Omnia, az Amfgo és a Rio presszó kávé. Egyszóval, mindenki megtalálta a magáét. Jól szórakozott és útravalót is vihetett magával Különösen sokan vásárolták a kalocsai fűszerkeveréket, amelynek használatával rövid félóra alatt elkészülhet a kitűnő halászlé. De többen vittek mélyhűtött halszele­teket Is. valamint halászlé alapanya­got szintén mélyhűtve, amiből mele­gítéssel szintén jó halászlé készíthető. A fiatalasszonyok Bipon mosóport, Camea szappant, különféle rúzsokat vittek táskájukban. Nagyon jól sike­rült az eladók és a vásárlók találko­zója és remélhető, hogy a Jövőben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának országaira is hatással lesz és hozzájárul a szocialista közösség áru­­választékának bővítéséhez. Bállá Jőzsef körű alkalmazására, a társadalmi munkamegosztás fejlesztésére, a sza­kosítás, a kooperáció, valamint az üzemek . integrációs igyekezetének fejlődésére. Jelenleg tehát az szük­séges, hogy a pénzügyi, a hitel, az ár, a deviza és a többi gazdasági kap­csolatok rendszerét a gazdaságirányí­tás egységes állami rendszerévé ala­kítsuk, amely aktívan és hatékonyan segítené elő gazdaságpolitikánk és gazdasági terveink megvalósítását. Ezért a mezőgazdaság sikeres fej­lesztése érdekében szükséges elérni azt, hogy a gazdaságirányítás Jelen­leg! rendszerében kellő összhangot érjünk el. Ez megvalósítható az lrá­­nyltószervek struktúrájának megszi­lárdításával. a gazdaságpolitika álla­mi rendszerének kidolgozásával, va­lamint kellő lehetőségek kialakításá­val, hogy az üzemi kalkuláció, az üzemek kezdeményezése és vállalko­zókészsége lényegesen megnöveked­jék. Biztos távlatot kell adni, hogy a fejlődés helyes mederben a társa­dalom Javát szolgálja. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1989. október 11.

Next

/
Thumbnails
Contents