Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-11 / 41. szám

Életéből Csábi szüret Ä nagy szüreti felvonulás élén ha­ladé terepjáró kocsi homlokzatáról messziről le lehetett olvasni a rövid mondatot: „Csábi szüret“. Az őszi napsugarak cirógatásától kísérve vo­nultak a csábi szövetkezeti tagok a községen keresztül egészen a boros­pincékig, ahol szabadtéri színpad és nagy ponyvás sátrak várták a több ezernyi látogatót. Mert a csábi szü­reti felvonulás, vagy vigalom, nem­csak a helyiek ünnepe, hanem a CSE­­MADOK járási vezetőségének rende­zésével területi jellegű ünnepség volt, mégpedig a Szlovák Nemzeti Felkelés Jegyében és az emberek együttélésének szorosabbra fűzésére irányult. Magyarok, szlovákok fel­váltva léptek fel a szabadtéri szín­padon, sőt a magyar nemzetiségű Tóth András a helyi kilencéves iskola igazgatója egyéni számaiban és Sző­lőfürt nevű énekegyüttesével szlovák énekeket is énekelt. De színpompás volt a daéolomi kultúregyesület be­mutatója is. A nagyon szép és igazán baráti légkörben lezajló szüreti ünnepély­ről, amelyen többek között részt vett dr. Szabó Rezső, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Szőke Jó­zsef, a CSEMADOK vezető titkára néhány képben adunk ízelítőt. A színpompás szüreti jelvonuláson pirospozsgás menyecskék viszik a legjobb fajta szőlőkből készült ugyancsak súlyos szőlőkoszorút. Jókedvüek. Nem csoda, hisz gazdag termést ad a szőlő. A híres Kékfrankosból 100 mázsa körül termett hektáronként. A jelvonuló szekerek oldalain gyönyörű szőlőfürtöket láthattak az ün­nepség résztvevői. Pásztor József vincellér feleségével büszkén mutatja a híres Kékfrankos fürtjeit, amely a borversenyen aranyérmet nyert. Rendkívül jókedvüek voltak a csábi szüreti ünnepség résztvevői. Nem csoda, hisz a Kékfrankosból ugyancsak felhajthattak a garatra. De per­sze nem ez volt a főcél. Nagy érdeklődés előzte meg a kulturális műsort, amelyen a müsorszámokat az tpolynyéki Böjtös tanító nagyszerű humor­ral konferálta be. A műsor tgazolta, hogy a nagykürtöst járásban tehet­séges énekesek ts vannak. Képünkön Belá József, az tpolykeszi szövetke­zet könyvelője népdalt énekel. Ipolykeszlröl Bállá Ági és Majer Erzsébet lépett fel. Mindkettő nagy si­kert aratott. Képünkön Majer Erzsébet fellépés közben. Számoló központok a haladás szolgálatában Négy év óta működik Loson­con a Járást Mezőgazdasági Gépesített Számoló Központ. A létesítmény páratlan segítséget Jelent a mezőgazdasági üzemek részére. A nagyteljesítményű gépek többszáz szakember mun­káját végzik, a könyvelési anya­gok feldolgozásával lehetővé teszik, hogy az EESZ-ek, álla­mi gazdaságok ökonómusaí va­lóban a gazdasági elemzésekre, a tulajdonképpeni ökonómiai tevékenységre fordíthatják munkaidejüket. — Jelenleg 21 EFSZ részére dolgozzuk fel a bérnyilvántar­tást, a készletek nyilvántartá­sát, elemezzük a munkatelje­sítményeket, — tájékoztatott a szervezet tevékenységéről HaS- ko János mérnök, a losonci köz­pont igazgatója. — Ezenkívül két állami gazdaság és a Mező­­gazdasági Terményfelvásárló Vállalat is igénybe veszi szol­gálatainkat. Mindez nem bizto­sítaná a központ kapacitásának teljes kihasználását, ezért főleg azon időszakokban, mikor a me­zőgazdasági üzemek részéről csökkennek az igények — ipari vállalatok részére is dolgozunk. — A központ fő küldetése azonban a mezőgazdasági üze­meknek nyújtott segítség ma­rad. Milyen az érdeklődés ezen üzemek részéről? — Sajnos, még mindig nem mindenütt értik meg a haladó módszerek előnyös voltát. A losonci Járás 55 földművesszö­vetkezete közül mindössze 21 igényli szolgálatainkat. Próbál­koztunk a szomszédos rima­szombati járásban, de ott sem találtunk nagyobb megértésre. Pedig a központ most tovább bővül, s az adatfeldolgozás mel­lett fokozatosan áttérünk az irányítás matematikai módsze­reinek alkalmazására a mező­gazdaságban. Már az év júltus elsejétől megkezdtük a terme­lés racionalizálásával foglalko­zó külön szakosztályok létesí­tését. Reméljük, hogy már a kö­zeljövőben megváltozik a mező­­gazdasági üzemek álláspontja, hisz a gépesített számolóköz­ponttal való együttműködés el­sősorban az ő számukra jelent előnyt. Szlovákia területén 10 ilyen központ működik. Ezek a léte­sítmények a haladás legprog­resszívebb képviselői lehetnek a mezőgazdasági termelés irá­nyításában. Minél előbb isme­rik fel a mezőgazdasági üze­mek ezt a lehetőséget, annál hasznosabb, eredményesebb le­het a központok munkája. K. Z. A társulás gyümölcse: korszerű gyümölcstároló A dunaszerdahelyi járásban több mezőgazdasági üzem áttért a gyü­mölcs nagyüzemi termesztésére. Ter­mészetes. hogy ez sürgetően előtérbe helyezi a raktározás kérdésének meg­oldását. Nos, a járás mezőgazdasági üzemei alaposan mérlegelték a lehe­tőségeket, s arra a megállapodásra jutottak, hogy a világpiacon keresett, jó minőségű gyümölcs átvételét és feldolgozását nem bízzák a konzerv­iparra. Ehelyett társas alapon kor­szerű gyümölcstárolót építenek. Elhatározásukat tettek követték. A Járási Mezőgazdasági Társulás kezdeményezésére, Bartos mérnök ve­zetésével megalakult az AGROFRI­­GOR, amelynek elnöke Hajtman Ist­ván mérnök. A korszerű gyümölcstároló Duna­­szerdahelyen épül, s lehetőséget ad a társult üzemeknek, hogy áruikat akkor adják el a vásárlók által kí­vánt minőségben és csomagolásban, amikor akarják. A gépi berendezést a TECNOFRUT­­TA olasz cég szállította, s szereli be a géptermekbe. Ha minden Jól halad, még ez év utolsó hónapjaiban sor kerül hazánk legkorszerűbb gyü­mölcstárolójának üzemeltetésésére. Németh Béla, Dunaszerdahely Képünkön: Ángyéi Mihály, a paprikamalom igazgatója megkocogtatja az új gyár alapkövét. (bállá) Új konzervgyár a földművesek örömére Végre eljött a nap! Érsekújváron ünnepélyes keretek között letették egy szép őszi napon az új konzerv­gyár alapjait. Sok-sok kilincselés, harc, küzdelem előzte meg ezt a na­pot. A Szabad Földműves hasábjain többször is sürgettük, hogy az érsek­újvári körzetnek konzervgyárra van szüksége, mert a földműveseknek nagy gondot okoz a zöldség és a gyű mölcs értékesítése. Most olyan meg­oldás született, aminek igazán örül­hetnek a földművesek, mert Cseh­szlovákia legkorszerűbb és legnagyobb konzervgyára épül Érsekújváron. Évi kapacitása 35 ezer tonna konzerv lesz, több mint 1000 munkást foglal­koztat majd és bátran mondhatjuk, hogy az ország legnagyobb és leg­korszerűbb gyümölcs- és zöldségfel­dolgozója lesz. Az ünnepségen több szövetkezeti elnökkel találkoztunk. Nagyon örül­tek a konzervgyár létesítésének, mert előfordult, hogy árujukat sokszor 200—300 kilométerre kellett szállí­tani. Többen már a termelési struk­túra átalakítására is gondolnak. Korea Viliam mérnök, az érsekújvári szövet­kezet elnöke például elmondotta, hogy a gyár üzembe helyezésének évében már 22 hektáros kertészetet létesítenek és 33 hektáros gyümöl­csös adja majd a nyersanyagot az üzemnek. A tervek szerint a konzervgyár 1973-ban kezdené meg munkáját, és ha sikerül megvalósítani az előre elgondolt gazdaságosságot, a beru­házás öt év alatt visszatérül. A gyár zöldség és gyümölcs feldolgozásával foglakozik, kompőtokat, lekvárokat gyerekek részére, különleges gyü­mölcsízeket készít és helyet kap ben­ne egy korszerű paprikamalom is. Őszi helyzetjelentés a határból # Gondos felkészülés után jól halad a munka £ A talajelő­készítés és vetés mellett komoly feladat az őszi termésbeta­karítás # Kevés a műtrágya # Országszerte népesek a mezők, fo­lyik a szántás, vetés. Mezőgazdasági dolgozóink gondos munkával alapoz­zák meg a jövő évi termést. Két szomszédos járásban, Rima­szombatban és Losoncon érdeklőd­tünk a munka menete iránt. A palóc­földön jól felkészültek az őszi mezei munkákra, ezért sem a talajelőkészí­tés, sem az őszi betakarítás terén nincs komolyabb fennakadás. A repce már augusztusban, a rozs pedig szep­tember elején a földbe került. A rimaszombati járásban 13 600 hektáron vetnek az idén őszi búzát. A Mezőgazdasági terményfelvásárló Vállalat több, mint 12 000 mázsa ve­tőmagot készített elő a Mironovszká­­ja búzából, mert ez a fajta biztosítja itt a legjobb termést. A vetésterület */S részén termesztik jövőre. Az őszi mezei munkák sikere érdekében el­fogadott intézkedésekről Csuka mér­nök, a Járási Mezőgazdasági Terme­lési Társulat főagronómusa tájékoz­tatott. — Minden törekvésünk az agro­technika színvonalának javítására irányul. A foszfor és kálium tartal­mú műtrágyák l/s részét tarlószántás­kor, */s részét pedig mélyszántáskor dolgozzák be a földbe a mezőgazda­­sági üzemek. Többéves tapasztalat bi­zonyítja, hogy a trágyázás ilyen el­osztása fokozza a hektárhozamokat. Sajnos, a műtrágyahiány örökségül maradt ránk a múlt esztendőből, s csak 30 mázsás hozamra tudtunk trágyázni. Egy-egy hektárra alig 180 kg tiszta tápértékű műtrágya ju­tott a járásban. Mezőgazdasági üze­meink nagy részében már elvégezték a talajelőkészítést, sőt Kerekgedén s néhány további EFSZ-ben szeptem­ber végére már a vetéssel is végez­tek. A gabonaneműek vetése mellett a JMT külön gondot fordított az őszi keverékek vetésének szervezésére is. Három szakaszra osztotta a munkát, az egyes szakaszok befejezésének határidejét augusztus 20-a és október 10-e között osztotta meg, hogy a zöld keverékek begyűjtése is megosztód­jék időben s az egyes területek sza­kaszonként szabaduljanak fel a tava­szi keverékek vetéséhez. A betakarítási munkálatok terén komoly gondot jelent a cukorrépa begyűjtése. A járás mezőgazdasági üzemei idén 1631 hektáron termesz­tették ezt az ipari növényt, s az átla­gos hektárhozam megközelíti a 400 mázsát. Hogy a répa felvásárlása és elszállítása folyamatosan történjék, körzeti felvásárló központokat létesí­tettek. A mezőgazdasági üzemek kü­lön gondot fordítanak a répafejek begyűjtésére, hogy ezzel is gazdagít­sák a takarmányalapot. A LOSONCI JÁRÁSBAN is befejezéséhez közeledik az ősziek vetése. Szeptember végére 8500 hek­tárnyi területen végezték el a közép- és mélyszántást. Ha az időjárás meg­engedi, október 10-re itt is befejezik a vetést. JánoSík mérnök, a Losonci Járási Mezőgazdasági Termelési igazgatóság vezetője beszámolt a JMT által kidol­gozott szervezési intézkedésekről. Legnagyobb sikernek tartja a szük­séges mennyiségű műtrágya beszer­zését. A JMT agronómusai már a ta­vaszi és- nyári hónapok során meg­látogatták a vegyipari üzemeket és bár sok utánajárással, de végül mégis sikerült annyi műtrágyát szerezni, hogy 1—1 hektárra 220 kg tiszta táp­értékű műtrágya Jutott. Ezenkívül a vetésterület Vs részén istállótrágyá­val is biztosították a termőképesség felújítását. A járás mezőgazdasági üzemei 3000 hektárnyi területen termeltek az idén maglóherét és lucernát. A termés be­gyűjtése javában tart, s a pöstyéni kutatóintézet újítása szerint módo­sított kombájnok a minimumra csök­kentették a szemveszteségot. Ebben a járásban a rimaszombati cukorgyárral kötött megállapodás szerint csak októberben kezdik a cukorrépa begyűjtését. A késői esők után még növekedésben van a répa s az előzetes felmérések 420 mázsán felüli hektárhozamma) biztatnak. Október első hetében megkezdték a szemes kukorica begyűjtését is. A buzitkai EFSZ-ben jugoszláv és ma­gyar hibridekkel kísérleteztek és ki­emelkedő hozamra van kilátás. Az idei termést vetőmagnak szánják s a következő években már nagyban fog­ják termeszteni a jó hozamú hibride­ket. Két járásban jártunk s mindkét helyen közös panasz volt az alkat­részhiány. Bosszantó, hogy éppen a hazai gyárakban készült traktorok­hoz kevés a pótalkatrész. Több szö­vetkezetben a különben kiváló telje­sítménnyel rendelkező Super-Zetor erőgépek vesztegeltek alkatrészhiány miatt. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói hatékony intézkedéseket vár­nak e bosszantó jelenség felszámolá­sára. Hisz a mezőgazdasági termelés fellendítése elsőrendű közérdek. Gé­pek nélkül pedig elképzelhetetlen ma már a mezei munka. Z. K. de emellett szívesen tekinti meg a kulturális rendezvényt. Hirtelen nem is tudom, hogy szüreti ünnepség vagy CSEMADOK-nap volt-e. Azt mondhat­nánk, hogy ez is meg az is. Így is folytathatunk kulturális nevelőmun­kát. Kép és szöveg: Bállá József Nehéz visszaadni a szép szüreti rendezvény hangulatát, de a szövet­kezet a helyi CSEMADOK szervezet­tel és a CSEMADOK járási vezetősé­gével nagyszerűen megszervezte. Íme a példa; hogyan lehet a kellemeset a hasznossal összekötni. A szép szü­reti felvonulásra mindenki kíváncsi,

Next

/
Thumbnails
Contents