Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-04 / 40. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK Ä szövetkezeti földművesek szociális ellátása (XI) árvasági járadék a szövetkezeti fflg saját, valamint örökbe fogadott gyermekét Is megilleti csak úgy, mint azt a gyermeket, akit a szövet­kezeti tag a szüléi gondoskodást he­lyettesítő gondozásba vett, ha ennek fi gyermeknek anyagi ellátása kizáró­­|ág télé függött. Nemcsak az elhúnyt apa, hanem fii elhalálozott anya után is jár ár­vasági járadék, ha az anya halála­kor teljesítette a rokkantsági, Illetve az aggkori járadék megadásához •zükséges munkatevékenység Időtar­tamának feltételét. Ez utóbb említett általános feltételnek teljesítését nem követelik meg, ha az elhúnyt szülő Bggkorl, rokkantsági, Illetve részle­ges rokkantsági járadékot kapott, vagy ha az adott esetben egy telje­sen elárvult gyermekről van sző. Teljesen árvának minősítik azt a gyermeket Is, aki csupán egyik szü­lőjét vesztette el, ha a másik szülő Ismeretlen, vagy eltűnt. Äz árvasági Járadék a gyermek Iskolaköteles korának végéig jár, amely Időszakba beszámltődlk az utolsó Iskolaév utáni vakáció, nyári Szünidő Is. Folyamatosan továbbra la megadják az árvasági járadékot, ha a gyermek tanköteles kora után folytatja tanulmányait, vagy ha az előirt kiképzés útján készül jövendő hivatására — legfeljebb azonban 20. 'életévének betöltéséig. Eddig a korig Bz árvasági Járadékot folyósítják olyan esetekben Is, ha a gyermek rokkant. Nem fizetik ki az árvasági járadé­kot, ha a gyermeknek tanulmányi Ideje alatt havonta 600 koronát meg­haladó saját jövedelme van. Ilyen esetben a járási llletménymegállapltó bizottság dönthet az árvasági jára­dék kifizetésének letiltásáról. A gyer­mek saját Jövedelmének megállapítá­sakor ugyanúgy járnak el, mint a családi pótlék Igényének elbírálása esetében. Az árvasági járadék a félárva gyermek esetében az elhúnyt szövet­kezeti tag jövedelmének 30 százalé­kát teszi ki, azonban legalább havi 200 koronát ítélnek meg, de legföl­jebb 450 korona lehet havonta. A tel­jesen árva gyermek árvasági Járadé­kát egységesen havi 450 koronában állapították meg. SZEMÉLYES JÁRADÉK Az összes szövetkezetek tagjainak, akik különös érdemeket szereztek a gazdaság, a tudomány, a kultúra te­rén és a haza védelmében vagy a társadalmi tevékenység más szaka­szain, azoknak személyes járadékot lehet elismerni. Ha ilyen járadékot állapítanak meg, ügy ez helyettesíti azt a nyugdijat, ami egyébként a szö­vetkezeti tagot a szövetkezeti föld­művesek szociális ellátásáról szóló törvény szerint megilleti. Személyes Járadékot lehet adni a különösen nagy érdemeket szerzett szövetkezeti tag hátramaradt hozzátartozóinak Is. A személyes járadékot az Illetékes állami szervek javaslatára a Munka- és Szociális Ügyek Minisztériuma Ítéli meg. A FELESÉG NYUGDIJA A fejlettebb gazdasági színvonalon álló EFSZ-tag feleségének, aki maga nem volt kereső ős saját nyugdijat sem kap, annak megadhatják a fele­séget megillető nyugdíjat, ha betöl­tötte 65. életévét, illetve teljesen rok­kant. Ennek a Járadéknak elismerése ezen túlmenően még annak a felté­telnek teljesítéséhez Is kötve van, hogy a kérvényező férje a nyugdíj­biztosítás keretében megszerezte a rokkantsági Járadék elismeréséhez szükséges Jogigényt, esetleg aggkori, rokkantsági, részleges rokkantsági, esetleg személyes járadékot élvez. A feleséget megillető Járadékra Igény nem formálható; elismerése, megadása felől az Illetékes Járási llletménymegállapltó bizottság dönt. E Járadék összege havi 100—300 ko­rona között mozog és a kérvényező, valamint családjának szociális viszo­nyát figyelembe véve állapítják meg. SZOCIÁLIS járadék Az olyan szövetkezeti tagok számá­ra, akik a törvényes Járadékok egyi­kének elismerésének szükséges fel­tételeket sem teljesítik, szociális já­radékot Ítélhetnek meg, ha betöltöt­ték 05. életévüket, illetve ha teljesen rokkantak és megélhetésük nincs biztosítva. A megélhetés nem mond­ható biztosítottnak, ha a szövetkezeti tag Jövedelme nem éri el a havi 400 koronát, ha pedig házaspárról van szó, akkor ha nem éri el a 600 ko­ronát havonta. A szociális Járadék megadására nem formálható Jogigény; megadása felől az illetékes Járási llletékmeg­­állapító bizottság dönt a kérvényezők szociális helyzete szerint. Az Ilyen Járadék összege 130—445 koronáig terjed havonta az egyedülálló sze­mély esetében és 175—645 korona lehet havonta ha házastársakról van szó. [Folytatjuk.) A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának Közlönye legújabb részlegében Ismerteti a „mezőgazda­ságban megvalósított lakásépítkezé­sekről szóló havi jelentés“ kidolgo­zásának és felterjesztésének módoza­tait. Ezeket a Jelentéseket a Járási mezőgazdasági társulások (mezőgaz­dasági termelési Igazgatóságok) dol­gozzák ki és küldik fel a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium kerületi kirendeltségeire. A minisz­térium közvetlen Irányítása alatt álló termelő gazdasági egységek, valamint más termelő üzemek és szervezetek szintén a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium illetékes kerü­leti kirendeltségeihez terjesztik fel ezt a havi kimutatást. A Közlöny további részében tájé­koztatást nyújt a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élel­mezésügyi tárcájában foganatosított változásokról. Ezek szerint 1969. Ja­nuár 1-1 hatállyal felszámolás nélkül megszüntették az állami költségve­tési szervezeteket képező rimaszom­bati, martini, stropkovl mezőgazda­­sági építkezési igazgatóságokat. Továbbá 1969. július 1-1 hatállyal megszüntették a prlevldzal, bardejovl, vranovl, homonnal és érsekújvári me­zőgazdasági építkezési Igazgatósá­gokat. Egy további miniszteri rendelet alapján 1909. Július 1-1 hatállyal ál­lami költségvetési szervezetként lét­rehozták a „Mezőgazdaság és Élel­mezésügy Racionális Irányításának és Számítóközpontjának Vállalatát“, bratislaval székhellyel. Az új vállalat tevékenységi köre többek között ki­terjed a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi üzemeknek nyújtott tanácsadó tevékenységre Is. Szlovákiában a kerületi nemzeti bizottságok megszüntetésével kapcso­latban 1969. július 1-1 hatállyal a Szlovák Szocialista Köztársaság Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának hatáskörébe vonta a volt Nyugat-Szlovákiai Péküzemek n. v. (Nyltra), a Közép-Szlovákiai Péküzemek n. v. (Besztercebánya) és a Kelet-Szlovákiai Péküzemek n. v. (Kassa) üzemegységeit. A Közlöny a továbbiakban figyel­meztetést közöl a szocialista mező­gazdasági vállalatok üzemi telek­nyilvántartásáról szóló Irányelvek és az ezzel kapcsolatos feladatok pon­tos betartására, mivel e téren — a minisztérium tapasztalata szerint — a feladatok teljesítésében komoly hiányokat észleltek. A teleknyllvántartással kapcsolatot rendelkezéseket a nemzeti bizottsá­gok számára kiadott Irányelvek gyűj­teménye (1905. VIII. 27-én kelt 19. részlege) és a volt Mező-, Erdő- és Vlzgazdaságl Minisztérium Közlönye (1965. X. 15-1 41. részlege) Ismertet­te. Ezekben meghatározták a telkek üzemi nyilvántartásának lényegét és körülhatárolták a nemzeti bizottsá­gok, a mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok, a geodézia (földmérő hi­vatal) és a szocialista mezőgazdasági vállalatok feladatait e nyilvántartás vezetésében. —Oy— Á gazdasági állatokról emberekre átvihető betegségek (5) A BRUCELLÓZIS TÜNETEI AZ EMBEREKNÉL A brucellózist az embereknél a brucella-abortus okozza, ha a fertő­zést a szarvasmarháktól kapja, rit­kább a brucella-suls, a sertések okoz­ta megbetegedés. A fertőzés legtöbb­ször a kéz bőrén keresztül (akkor Is, ha nincs rajta seb), továbbá az arcbőrön, az orr nyálkahártyáján és a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, főként ha ezeket be­szennyezzük a beteg állatok elveté­lésénél, szülésénél. Közvetetten ak­kor kerülnek a brucellák a szerve­zetbe, ha nyersen Isszuk a hangos tehenek tejét. Emberről emberre a betegség nem vihető át. Az Inkubációs idő néhány hétig fart. Kezdetben láz lép fel, amely rendszerint nem magas, de később, főként este eléri a 39—40 °C-t. A lá­zas állapotok váltakoznak a láztalan állapotokkal és ezért a brucellózist néha hullámzó láznak is nevezik. A láz mellett általános gyengeség, fej­fájás, erős izzadás, Ízület- és Izom­­fájdalmak is észlelhetők. A brucelló­zis májzavarokat, izületgyulladást. csigolya, Izom, légzőszerv, tüdő, mell­hártya, agyhártya és petefészek gyul­ladást Is okoz. A nőknél elvetélések Is előfordultak. Ismertek azok az ekcémák az etetők, a fejők és az ál­latorvosok kezein, amelyek mindig felújulnak, ha érintkezésbe kerülnek a beteg tehenek szülőszerveivel. A brucellózisos megbetegedések lefo­lyása hosszadalmas szokott lenni. Gyakran megismétlődik, visszatér, vagyis a beteg a látszólagos meg­­gyógulás után újból megbetegedik. A brucellózist chemoterapeutíkus kombinálásban streptomcinnel, auero­­mictnnel kezelik. VÉDELEM A FERTŐZÉS ELLEN A szarvasmarháknál a védelmet a B 1 % brucellőzlsellenes vakcinával végzett oltással biztosítják. A beteg állat gyógyítása gyakorlatilag lehe­tetlen. Az oltást kétszer végzik, min­dig 2—3 hetes ldőkülönbőzettel. Dr. Chrlstoforov bolgár állatorvos 1904- ben új módszereket dolgozott ki a brucellózis megállapítására. Ezek közül az első az úgynevezett hemo­­glutlnácia — a vörös vérsejtek spe­cifikus kiválasztása, a másik a pre­­clpitácia. vagyis a beteg állatok szé­rumának próbája. A polisacharld és protein antigénok a beteg állatok 10 SZABAD fcOl.DMÜVES 1969. október 4. szérumában negatív vagy pozitív reakciót váltanak ki. A brucellózisos elkülönítőkben csak olyan alkalmazottak lehetnek alkalmazva, akik betöltötték 18. élet­évüket, alávetették magukat a köte­lező oltásnak és az Ismétlődő féléves felülvizsgálatoknak. Az elkülönltők­­ben állapotos asszonyokat alkalmazni tilos. A beteg szarvasmarhák dolgozói egyidejűleg nem etethetik az egész­séges állatokat Is. Az elkülönltökben nem szabad enni, Inni, dohányozni, és tilos nyers tejet és tejfölt Inni. Munka közben kétrészes impregnált ruhát, lgelitkötényt, gumicsizmát és kesztyűt, védősapkáf, étvarrott mel­lényt, háromnegyedes esőkabátot csuklyával kell viselni, és ezen kívül az ápolóknak fehérneműt Is ki kell utalni. Az egyéni védelem valameny­­nyl eszközei a védelem céljait szol­gálják az Izolátorokban, és tilos ben­nük hazajárni. Ezért minden brucel­lózisos Istállót ruhatárral kell ellátni, amelyekben lezárható szekrények vannak, mégpedig minden dolgozó számára kettő, egy a munkaruha és egy a polgári ruha számára. A gumi­csizmákat és gumikesztyűket minden nap meg kell tisztítani és egy-két órára 2 %-os kloramlnos vagy klór­­septolos oldatba helyezni. A beteg tehenek fejése előtt és fe­jőse után a dolgozó minden egyes esetben fertőtlenítse kezelt. A fertőt­lenítés céljaira legjobban megfelel a klőrseptol 2 %-os oldata, amely után védőkenőccsel kenjük be kezünket. Az állatok állását, minden elvetélés után folyamatosan fertőtlenítjük. Fer­tőtlenítjük az egész állást, amelyben az állat vetélt, fertőtlenítjük az esz­közöket és szerszámokat, amelyeket az elvetélésnél alkalmaztunk, továbbá az alom és a takarmány maradékait Is. A magzatburkolatokat a fertőtle­nítés után elégetjük. Fertőtlenítésük­re 5 % klóramtnt . 2 % lúgot alkal­mazunk. A tehén szülőszerveit két héten keresztül 0,5—1 %-os hlper­­mangán oldattal öblögetjük. Az Istál­ló, ahol hangos tehenek vannak, le­zárható legyen. Idegen személyeknek az Istállóba lépni tilos. A bejáratok elé fertőtlenítő gyékényeket kell he­lyezni, amelyeket lizollal, klórmész­­szel vagy pedig kloramlddal kell átitatni. Az elkülönltőkböl a trágyát és a trágyalét az oltott mész 10 %-os oldatával fertőtlenítjük, miközben ezt komposztok készítésénél használ­juk fel a patogén csirák blotermlkus ártalmatlanná tevésére. Fertőtlení­teni kel a kocsiparkot Is, amelyet a fertőzött fekéliák elszállítására al­kalmazunk. Az állatok elkülönltőjé­­ből a fertőtlenítést lehetőleg krezol, lúg, klőrmész stb. oldatával végez­zük. A dolgozóknak' á fertőtlenítésnél alkalmazniuk kell a számukra kiutalt egyéni védőeszközöket. A fertőzött tenyészetekből a tejet kötelezően pasztörlzálnl vagy forralni kell. A tej szállítására alkalmazott kannákat kívülről a kloromin 2 %-os oldatával kell fertőtleníteni, ezenkí­vül a kannák nyakát 5 cm széles pi­ros szalaggal kell megjelölni. A gyűj­tőhelyeken és a szállítás folyamán a kannákat a töbl kannától elkülönítve kell elhelyezni. A brucellózisban szenvedő tehenek tejét feletetni más gazdasági és háziállatokkal tilos. Azokat a legelőket, amelyeken a be­teg állatok legeltek, a legeltetésből 3—5 hónapra ki kell zárni. (Folytatjuk) MAR ÖTÖDSZÖR A Cseh és a Szlovák Mező­gazdaságtudományi Akadémia a kassal Technika Házával karöltve ez év október 1—4-lg már ötödször rendezi meg a Star? Smokovec-en a „Gazda­sági Állatok Genetikai Nap­jait“. A konferencián — amelynek lényege a genetikai ismeretek felhasználása a tenyészgyakor­­latban — hazai tudományos dolgozóinkon kívül neves kül­földi tüdősok Is részt vesznek. Ez zálogát adja annak, hogy nemcsak a tudományos kuta­tást, hanem a gyakorlatot Is sok új, értékes tapasztalattal gazdagítja majd ez a nemzet­közi konferencia. (LU) Látogassa meg a Magyar Népköztársaságban gyártott mezőgazdasági gépek és berendezések kiállítását, amely megtekinthető 1969. OKTOBER 5—OKTOBER 19-IG Nyitrán a Mezőgazdasági Főiskola előtti térségen. A kiállítást naponta 9.00—17.00 óra között tekintheti meg a nagyközönség. A kiállított gépekről a szükséges tájékoz­tatást, és megvételüknél kellő segítséget szakembereink készséggel nyújtanak. A'föidműves tidüSEfÉQ, RÖVIDEBB MUNKAIDŐ Gyermekeim fokozott gondozás ra szorulnak. Ezért nem lehet teljes munkaidőt ledolgoznom. Kőteles-e a munkáltató arra, hogy rővidebb munkaidőre kös­sön velem szerződést? • • * A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkáltató a dolgozóval megegyezve an­nak munkaszerződésében a szo­kásosnál rővidebb munkaidőt is feltűntethet, ha az alkalma­zott olyan munkahelyen kap beosztást, ahol — tekintettel az adott munka Jellegére — nem okvetlenül szükséges a teljes munkaidő ledolgozása. Az esetben, ha a dolgozó kéri, ugyancsak engedélyezheti a rővidebb munkaidőt. Ez azon­ban egyrészt az üzemvitel adta lehetőségektől, másrészt a ké­relmező egészségi állapotától, illetve egyéb, számára fontos okoktól függ. Ilyen fontos ok például az Is, ha a dolgozónak 15 éven aluli gyermekeit kell gondoz­nia. A munkáltató kötelessége, hogy a szokásosnál rővidebb munkaidőt engedélyezzen az ezt Igénylő dolgozó nőknek, de csak az esetben, ha fonto* üzemviteli érdekek nem gátol­ják az engedélyezést. Az esetben, ha ön rővidebb munkaidőt feltüntető munka­­szerződést köt munkáltatójá­val, úgy csak a megegyezés szerinti rővidebb munkaidőnek megfelelő bért igényelheti. Ha órabérért dolgozik, úgy csak a ledolgozott munkaórák számá­nak megfelelő bért kaphatja. A rővidebb munkaidő beosz­tásának nem kell okvetlenül s mindenkor a hét minden napjához Igazodnia és az sem mérvadó, hogy a munkanapok közvetlenül követik egymást vagy nem. Előfordulhat például az Is, hogy önnek másodna­ponként kell dolgoznia. A Hivatalos Közlönyből

Next

/
Thumbnails
Contents