Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-04 / 40. szám

ÉLETÉBŐL ________________________________________________ • MIÉRT NEM TALÄLT PIACRA A SZlMŰI DINNYE # A DIÓSZEGI KISKERTESZKEDOK IS SZÍVESEN ÉRTÉKESÍTENÉK ALMÁJUKAT © KEVÉS A TARTALÉK CUKORRÉPA A DIÓSZEGI ÉS SURÄNYI CUKORGYÁRBAN • NINCS ELÉG ÉS JÖMINÖSÉGÜ PERGAMENZACSKÖ AZ ÖRÜLT PAPRIKA CSOMAGOLÁSÁRA # JÚ TERMÉST ÍGÉR A SZŐLŐ Q Vasárnap délután volt. A lakosok már elfogyasztották a Jó ropogósra sült kacsasülteket, néhány helyen pe­dig már űj borral Öblítették le. A Jó ebéd után pedig fosztották a háztájin termett kukoricát. Gyönyörű, muta­tós csöveket láttunk, úgy látszik Jó termést hozott a kukorica. Akinek viszont nem volt ilyen munkája, az ugyancsak szépftgette magát, hogy részt vehessen a szüreti felvonulá­son, később pedig a szüreti bálon. Lavlcska Tibornak, a CSEMADOK he­lyi szervezete elnökének udvarában már díszítették a felvonuló szekere­ket, és lázban égő legények, vlhán­­coló lányok öltötték magukra a mas­karákat. Ml, Gyevát Béla barátunkkal, a szövetkezet szőlészével, míg felké­szül a díszes gyülekezet, egy kis ha­társzemlére indultunk, hadd lássuk az ünnepeltet, mármint a szőlőt, mi­lyen termést adott. A szépen gondo­zott szőlőben öröm volt Járnl-kelnl. Ragyogott a vincellér szeme Is. Nem csoda, hisz szerinte az ezerjó száz mázsát ad hektáronként, pedig még ugyancsak fiatal. De a Saszla Is szép termést adott. A szőlő tehát Jól „viselkedett*, Jo­gos az ünnepség. Amikor azonban a dinnyetáblára érkezünk, kísérőnk dühösen felkiált: — Tessék, nézzék, Itt a rengeteg Jó minőségű dinnye, és a nyakunkon rohad. A kutyának sem kell. Ezen aztán mindannyian felhábo­rodunk. Bratlslavában nincsen görög­dinnye, vagy csak néha van, Szlmőn meg rohad a kitűnő gyümölcs. Hej, kereskedelem, kereskedelem, mikor lesz Itt már rend!?... A dinnyecsősz még megjegyzi, hogy az alma Is elszállításra vár, mert abból Is sok van. Nincs Jármű, nincs kereslet. A szőlész tovább mérgelő­dik. — Mit csináljunk a dinnyével? Ha a szomszéd faluba visszük, alig fogy belőle valami. Kénytelenek leszünk Bratlslavába menni vele. Tán csak elfogy. Igaz, szeptember 20-a felé már nincs Idénye a dinnyének, azonban ez nem teljesen igaz, mert megízlel­tük a szlmőiek dinnyéjét, mely olyan zamatos, ropogós volt, hogy a fő­idényben sem terem Jobb. Az áru tehát Jó volt, csak Ismét a kereske­delem vizsgázott rosszul. Mire a határszemléről beértünk, már vonultak a szekerek, szólt a nó­ta, kattogtak a fényképezőgépek len­cséi, hogy megörökítsék az újságok és a helyi szövetkezeti klub számára az örömteljes eseményt. Bent az iga­zán korszerű kultúrházban aztán kel­lő kultúrműsor keretében Borka Im­re, a szüreti bál gazdája vette át a szőlőkoszorút, mondván, hogy ezer Jóval és szőlővel köszöntjük e napot. Majd az ímelyl zenekar olyan Jól húzta, hogy a fiatalok és az idősek Is úgy reggel három óráig ropták a táncot. Szép volt a szlmőiek felvonulása a lovashuszárok, a mulató szekér meg a szép szőlőkoszorú, amiból az­tán mindenki csíphetett egy-egy sze­met. Ha gazdag a termés, Jogos a Jó­kedv Is. Szüretre, helyesebben «»OretI ki­állításra érkeztünk Dlo’zogre Is ahol a zöldjéé- és gyüm'lcskertíszkedők helyi szervezete gyümölcsklállitást rendezett. Amikor beléptünk a kiállí­tási terembe, elképedtünk, olyan szép mutatós kiállítás volt ez, hogy még Járási szinten Is megfelelne. Gyönyö­rű almák, körték, sokfajta szőlőben gyönyörködhetett a szem. A kiállítás szolgálatosa Hájek Leopold, valamint Papp Teréz volt. Örömmel vezettek a teremben és mutatták a szebbnél szebb gyümölcsöt. Starklngok, Jonat­­hánok, Dellciousok találkozója volt ez a kiállítás. Sohse hittem volna, hogy ebben a községben ennyi és ilyen Jóminőségű, nagyválasztékú gyümölcsöt termesztenek. Bizony eh­hez hangyaszorgalom, hozzáértés és komoly szervezeti élet kell. Ami eb­ben a községben meg is van. A helyi Gyula Golden Deliclousa, Mlsovlcs Lajos piros Deliclousa. Mészáros Rudi bácsi pedig szőlőkláílltást rendezett és közepébe odatette a 12—13 fajta szőlőből készült keverékbort Is. Meg­öleltük, Igen Jő volt. Mészáros bácsi csak azt hajtogatta sóhajtva, hogy a nagyja Igen hamar elfogyott. A diószegi zöldség- és gyümölcs­­kertészkedők szervezete Igazán ki­váló munkát végzett, nagyon Jó ötlet volt a kiátlítás Is, ám felvetett né­hány kérdést. Elsősorban a kiállítást Jobban kellett volna népszerűsíteni, mégpedig az újságokon keresztül. A másik pedig az, hogy termelni már tudnak, hisz sokan olyan mesterek már, hogy maguk oltják a gyümölcs-Őszi örömök 4 és gondok szervezetnek 180 tagja van és több­nyire aktívak. A vezetőség Is igen talpra esett, ügyes. Permetezőszert például lisztharmat ellen Magyaror­szágról szereztek. Mert ők Is azt tartják, hogy permetezés nélkül nincs termés. A háromdiplomás Papp Teréz például nyolcszor permetezett. Most nagy gopdban van a helyi szer­vezet, mert itt is megjelent az ame­rikai lepke és nagy károkat okoz a gyümölcsfákban. De megszervezik, hogy mindenki permetezze a fákat, mert máskülönben hatástalan a vé­dekezés. No, de szóljunk a kiállításról. Amint már említettük, főleg az alma uralta. A sok névből kit is említ­sünk? Horváth Sándor óriáskörtéi, Starkingjai, Hrubán Vilma Aranypar­­menjei, Magyarics szudétai Renetttjei, Papp Teréz az almákon kívül a szin­tén Papp nevű körtével Jeleskedett, de ugyancsak csodálnívalók voltak az ő általa tormesztet piros Deli­­clousok is. Megkapó volt még Holies MAGASODNAK A CUKORRÉPA­­HALMOK A DIÓSZEGI CUKOR­GYÁR UDVARÁN. fákat, de az értékesítés körül van baj. Nagyon sok almájuk elrothadt, a felvásárló szervek még alacsony áron is alig akarják töltik átvenni. A Jövőben tehát azt tervezik, hogy a szövetségnek lesz egy állandó meg­bízott elárusítója és az gondoskodik majd a tagok gyümölcsének értékesí­téséről. Otközben megálltunk a diószegi cukorgyárban is. Magnusz Ottó, a cukorgyár igazgatója, éppen egy ér­tekezletről jött. Az indulás előtti utolsó megbeszélést tartották. — A cukorgyár Jól felkészült a kampányra? — érdeklődtünk. — Igen. Csak a répaszállltás körül van egy kis hiba. Kilencszáz vagon répatartalékkal kellene rendelkeznie a cukorgyárnak, hogy kedvezőtlen időjárás esetén zavartalanul dolgoz­hasson, de sajnos csak háromszál vagon van a kanálisokban. Végignéztük a cukorgyárat, a ka­nálisokat, a répa bizony nem sok. A Galántal Járási Mezőgazdasági Tár­suláson, Lombos Kornél Igazgatóval és Varga Sándor helyettessel beszél­gettünk a cukorrépa problémáról. Kiderült, hogy a répa begyűjtése Jól halad, csak a szállítás körül van baj. Ezért azonnal Intézkedéseket tettek, hogy a cukorgyár a Jövőben elég tartalékrépával rendelkezzen. Betekintettünk a surányl cukor­gyárba Is, ahol már teljes ütemben dolgoztak a gépek, szeletelték a ré­pát, az óriási katlanokban főtt a cukor, és az első készítményeket már meg is ízleltük. Ján Vitek, a cukorgyár igazgatója, igen örült a látogatásnak és ő is el­­újságolta, hogy szintén kevés a répá­juk, mert csak ötszáz vagon tartalé­kuk van, ami csak két napi munká­hoz elegendő. Itt is megtekintettük a cukorgyárat és örömmel láttuk, hogy alig Indult meg a cukorgyár­tás, a répaszeletet máris hordták a Komáromi Állam! Gazdaságba és ]6- néhány szövetkezetbe. Közben berregett a telefon és Je­lentkezett Cslllaghi László, az orosz­­kai cukorgyár igazgatója, ök is az első cukrot gyártották már. Indulás­kor semmi panaszuk nem volt. A ter­melőkkel sokat beszélgettek a kam­pány előtt, és olyan alapos Időtervet készítettek a begyűjtésre, hogy a kampány megkezdésekor megfelelő tartalékkal rendelkeztek. Dicsérte Is a termelőket az igazgató, úgy látszik azon a részen Jobb az együttműkö­dés a termelők és a cukorgyár kö­zött. Elégedett volt a cukor minősé­gével is. és elárulta az újdonságot, hogy ők gyártják az újra közkedvelt süvegcukrot. A fehér-arany begyűjtése után nem árt néhány szót ejteni a paprikaszfl-KUKORIC AFOSZTÓ A BUKORPORTÄN rétről sem. Az érsekújvári paprlkf« malomba a termelő üzemek győri ütemben szállítják a fűszerpaprikát. Megindult már az őrlés is. Ángyéi Mlkuláí, a paprikamalom igazgatója, eddig elégedett a minőséggel és álta­lában az eddigi tevékenységükkel. Teljes ütemben folyik a káposzta sa­vanyítás Is, újra lesz almás káposzta’ az Ínyenceknek karácsonyra. Tizen« hat vagon petrezselymet Is szárltot« tak és még további tíz vagont tartó« sltanak Ily módon. Csípős paprikából mintegy ötven tonnát tartósítottak már. Ismét találkoztunk á régi profil!« mával, nincs elég csomagolóanyag, A brnől papírgyár nem tud elég per« gamenzacskót szállítani és így prob­lémák vannak a paprika csomagolási körül. Nagy baj, hogy nincs elég sze­nük és előfordulhat, hogy menetköz­ben le kell állni. Az Igazgató meg­lepett egy újdonsággal is, folyékony paprikakivonatot akarnak készíteni, ami külföldön igen közkedvelt és va­lószínűleg nálunk is kellő piacra talál. Egyébként eddig már mintegy 4.5 millió korona értékű árut expor­táltak, de még az év végéig ez az összeg lényegesen emelkedik. Az Igazgató igen boldog volt, hogy végre megkezdik már az érsekűjvárl Járás­ban Is, mégpedig Érsekújváron a konzervgyár építését és Így a Jövő­ben a mezőgazdasági termékek sok­kal nagyobb részét tudják feldol­gozni. íme az őszi nagy begyűjtésről, az őszi munkákról, az örömökről, a gon­dokról néhány szó. Nemrég még á gazdag aratásról írtunk, most pedig azt látjuk, hogy az ősz is kitett ma­gáért. A cukorrépa hektárhozama például általában 400 mázsa körül mozog, de a diószegi cukorgyárban olyan répát Is láttunk, hogy azokból valószínűleg 600 mázsát Is begyűjte­­nek hektáronként. A cukortartalom még nem túl magas 14—15 fok, de az őszi napsugarak még ezt a Jövő­ben lényegesen megemelhetik. Ä földművesek szorgalmasan gyűjtik a cukorrépát, csak a szállítást kell Jobban megszervezni. A szőlőszüret az előző szüreteket leszámítva, most vette igazán kezdetét és általában azt mondhatjuk, hogy a szőlő is Jó termést tgér. Bőv.en fizetett tehát at őszi határ és ez igazán kellemes, megnyugtató. BÁLLÁ TŐZSEI, Q VIGADNAK a SZÜRETI FELVONULÓK o A DIÓSZEGI GYÜ-mölcskiAllitAs NÉHÁNY MUTATÓS PÉLDÁNYA ÉS PAPP TERÉZ A SORSOLÁS ELSÓ DÍJÁVAL

Next

/
Thumbnails
Contents