Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-05 / 27. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Aláfyüttműködésről szóló dokumentumot ék a szövetség és a minisztérium viszonyát Júniu® megbeszélésre hívták egybe a föPllégiumát, valamint a Szlovákiai 1 elnökségét, hogy véglegesen megszö’ kölcsönös együttműködésről szóló fc A kői5“ dr. KOLOMAN BODA, DrSc. a Szövfttság elnöke, szövetségi földművelése mérnök, a Szlovák Szocialista gyi minisztere, PAVEL JONAS mérnök'6» VIKTOR MRÄZ mérnök, a szövetsí helyettesei és sokan mások. JÄN jAN,zik- Ebben a kérdésben a minisztéüdvözlőbe.*TM Pénzügyi támogatásban részesíti hogy a Pe Parasztszövetséget, hogy teljesítalakulása “sse küldetését, vatal és aA kádernevelés terén ezzel szemben Minisztérít szövetség együttműködik a minlsz- Parasztszö!riummal- Benyújtja erre vonatkozó eltérés. S ivaslatait, fölterjeszti az érdemes különbség0,60ZÓkat állami vagy miniszteri erővel meitüntetésre. A Szövetség tagjai kultupos konzi£lis Igényeinek kielégítésére évente tett. Olyat5*311 mint kétmillió koronát kap a műnk ésiinisztériumtól. összhangb A minisztérium a másik oldalon araz óhaján,® kötelezi magát, hogy együttműköegyüttműKik a Parasztszövetséggel minden kölcsönösre®11 alapvető kérdésben, melyek beamelyben olyásolják a mezőgazdasági üzemek szövetségis azok tagjainak társadalmi és ükömében leil6mial helyzetét, függő háti Ha a két íé* végeredményben alapos Dr. KO<onzultélás után sem jut megfelelő miniszter 5gyezségre, a javaslat jóváhagyását a helytállásk0rrnányra bízza- A minisztérium kö- SzövetségteIezi magát, hogy minden irányelvet képviselőjfs rendelkezést, melyet hatáskörében gerinces íkibocsát, a végleges megszövegezés tikája meelött átadja a Parasztszövetségnek társadalmtáÍék0ZÖdás és véleményezés céljából, szervezeti A partnerek együttműködnek továbdemli, hobá az ökonómiai serkentő és árkipartnerkée8dszítő eszközök okszerű gazdaságos támogatái felhasználása terén. Azzal a feltételtűzéselne' *el> boSy azok az állami szervek kémé PAVEL Szlovák Szövetség latát. Mi zőgazdasi hány von, népszerű, a szövets rtum am dekekbeti arról van a földmű s végeref gedett le,' sági refe" gyobb megtalál Persze,e munkája" dettek le* den és rí’ gyan elk* séges ege kellő mó18 szervek,IS jogkörét Hogy 1" velésügy a Paraszts'a hajón ut*5- nál fogt^y zavarme1“ van szü?y soha töl a földművé" szak. FRAN’10' vák föld'3’ a hivatíj3 a minist3® közt m^at előzőleg ls jőváhag Olvasi*21" szövetséye" zeteinek*va az alábíez' mény 1<, A föl?]a: mint a *taJ aláírt d3'ta vált. Mba" tás-, fel,ntlb) járái Kinf? a doijy a Paraszt.1?'311 minden'*5, zel kül‘ezn fogja a3rsa" dalmi s ta®" jai egyon16 szociáli*?1 a dolgozf ®§a" zataiba8s^8' s a ro®’ az üdültetonat" zelésében maradnak, ugyanakkor a szövetség részt vesz az elosztásban. Közösen értékelik majd az ökonómiai helyzetet a piac, a termelés, és az ezzel kapcsolatos beruházások, továbbá a műszaki fejlesztés közgazdasági vonatkozásait. A kölcsönösség elve alapján A minisztérium partnerével, a Parasztszövetséggel való tárgyalások során azon a véleményen volt, hogy az együttműködésről szóló dokumentumnak valóban tartalmasnak kell lennie. Ezért a felek úgy döntöttek, hogy az alapvető kérdésekben tájékoztatni fogják egymást, s a fontos anyagok kidolgozásába bevonják a szövetséget. Emellett a Parasztszövetség minden esetben önálló kezdeményezéssel élhet. Többek közt saját javaslatokat dolgozhat ki és nyújthat be a minisztériumhoz. A törekvés arra irányul, hogy az alsóbb szervekkel való kapcsolatok folytán ne következhessen be kétvonalúság. Egyesek talán úgy gondolják, hogy a Parasztszövetségnek állandó harcban kellene állnia a minisztériummal. Aki így gondolkodik, nagyon téved, hiszen nálunk, a ml társadalmunkban lehetnek ugyan ellentétes nézetek, de a végcél mindenképpen ugyanaz. A minisztérium tehát a szövetséggel együtt végeredményben ugyanazt a szekeret húzza. Mindkettőnek alapvető érdeke, hogy Szlovákia mezőgazdasága pártunk agrárpolitikája szellemében színvonalas legyen, és vele párhuzamosan földműveseink szociális szükséglete kielégítést nyerjen, megfeleljen a társadalom érdekeinek. Persze a végrehajtásban történhetnek bizonyos szépséghibák. Ez nem vitás. De hiszen éppen ezért szükséges a szoros együttműködés, melyen belül ki-ki ismeri feladatát, és tudja, hogy Pavel lonáá, a Parasztszövetség elnöke aláírja a Szövetség és a minisztérium közti együttműködési dokumentumot. Mellette jobbra ]án janovic mérnök, Szlovákia földművelésügyi minisztere, balra pedig Cakajda elvtárs, a szövetségi földművelésügyi miniszter helyettese ül. A háttérben Frantiiek Baranovsky, Szlovákia földművelésügyi miniszterének titkára. (St. BarCák felvétele) semmi értelme sem lenne túllépni hatáskörét. Tény, hogyha a felek az együttműködést valóban a dokumentum szerint végzik — s ezt, nincs miért kétségbe vonnunk — akkor a súrlódásokat a legminimálisabbra csökkenthetik. A Szövetségnek nagy előnyére válik, hogy képviselője részt vehet a miniszter kollégiumának gyűlésein és minden fontos minisztériumi tárgyaláson. Ugyanakkor a minisztérium képviseltetheti magát a Parasztszövetség központi szerve ülésein, és így első kézből tájékozódhat mindenről, s a minisztériumban szignalizálhatja a szövetség igényeit. Természetes, hogy a kapitalizmusban szükség van egy olyan szervezetre, mely szemben áll az állami szervekkel, melynek mások az érdekel, mint a társadalom széles rétegeinek. Ott az államhatalom és a termelőeszközök a tőkés osztályok kezében összpontosulnak. Ennélfogva teljesen más a cél. A kapitalisták egymás érdekében mindent megtesznek, de a köznép számára csak annyit, amenynyit azok kiharcolnak maguknak. Más a helyzet nálunk. Az államhatalom és a termelőeszközök a nép birtokában vannak. Társadalmunkban minden törekvés végcélja az ember, s hogy az a lehető legjobban élhessen. Ezért van szükség minden vonalon a szoros együttműködésre. Az egymással való szembenállás csupán azt eredményezné, hogy végeredményben melyik kakas uralja a terepet. Ennek persze semmi gyakorlati értelme nem lenne, mert a társadalom látná kárát. Ahogyan eredetileg elképzeltük A Szövetségi Szemle egyik számában hírt adtunk róla, hogy a Parasztszövetség járási szervei nem képeznek majd külön fórumot, hanem a kormány 1968. november 11-1 402. határozata értelmében szoros „házasságra“ lépnek a járásban levő mezőgazdasági társulásokkal vagy termelési igazgatóságokkal. Ennek gyakorlati előnyösségét már több alkalommal boncolgattuk. Mert nem kis dolog ám, hogy a Parasztszövetség járási bizottsága s a társulás vagy a termelési igazgatóság választott szerve, mely dönt a járás mezőgazdaságának öszszes kérdéseiben, egy és ugyanazon személyekből, vagyis a termelésből tevődik össze. Egyesek talán föl sem fogták a nagy előny végtelenül komoly Jelentőségét. Nem tudatosították azt, hogy ma a földműves választott képviselőin keresztül maga dönthet az őt érintő kérdésekben. Sajnos, ezt sokan nem is értékelik, inkább magától értetődő dolognak tekintik. Kellő módon csak valamiféle más társadalomban, például az urak rendszerében sokat szenvedett földműves tudja értékelni mindazt, ami érte folyik. Vitathatatlan, nálunk is történtek bizonyos sérelmek és hibák. Ez azért történhetett meg, mert a parasztságnak nem volt méltó képviselete. Most már van, és mindent elkövet tagsága érdekében. Olyan emberek állnak az élen, akik nemcsak a vonatablakból ismerik a mezőgazdaságot. Hoksza István Készül az új szövetkezeti törvény A ma is érvényben lévő mezőgazdasági szövetkezeti törvényt, és vele együtt az alapszabályzatot még 1959- ben adták ki. Azóta mezőgazdaságunk nagy fejlődésen ment keresztül, ezért a régebbi törvény idők folyamán elöregedett és fékezője lett a szövetkezetek további fejlődésének. A szövetkezetek VI. majd VII. kongresszusán a küldöttek határozottan kérték egy új törvény kibocsátását. Időközben persze nagy vita kerekedett megoldása körül. Egyesek a nálunk található összes szövetkezetekre, mások pedig kizárólagosan a földművesszövetkezetekre vonatkozó új törvény kibocsátását sürgették. A hosszadalmas eszmecsere után végül megszövegezték a törvénytervezetet. Külön törvény kiadását javasolták a földmüvesszövetkezetekre. A napokban megkaptam egy nyomtatásban megjelentetett tervezetet, a Cseh Szocialista Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának kiadásában. Az anyagot a Cseh Parasztszövetség is jóváhagyta. Nálunk, Szlovákiában a tömegtájékoztató eszközök ezt a törvénytervezetet nem közölték. Előre láthatólag nem is közük jelenlegi formában, mert a szlovákiai állami és szövetségi szervek nem mindenben értenek egyet a benne foglaltakkal. Ezért a tervezet rövidesen módosításra kerül, s végeredményben a cseh, valamint a szlovák javaslatból szövegezik meg a végleges törvénytervezetet. Mindamellett nem árthat, ha néhány alapvető gondolatot kiragadok a cseh tervezetből és ismertetem olvasóinkkal. Például a tervezet harmadik fejezete kimondja, hogy az alapszabályzat a szövetkezet alapvető belüzemi dokumentuma, amelyet a taggyűlés többségi szavazattal esetleges kiegészítés vagy megváltoztatás után saját helyi viszonyainak megfelelően jóváhagy. A negyedik fejezet leszögezi, hogy a földműves szövetkezeteknek joguk van arra, hogy fő tevékenységük — a mezőgazdasági termelés — mellett feldolgozzák saját termékeiket, ha ilyen tevékenységgel törvényerejű rendelettel nem bíztak meg más szervezeteket stb. Vagyis, a szövetkezetek az alapszabályzatban maguk szabják meg, milyen melléküzemági termeléssel kívánnak foglalkozni. A szövetkezet, mint tömegszervezet, az ezzel összefüggő teendőket maga határozza meg, saját alapszabályzata alapján. Egyszóval, a jövőben a központilag kiadott alapszabályzat nem lesz minden egyes gazdaság számára egyformán kötelező. Egyes pontjait az üzemek saját viszonyaiknak megfelelően alakíthatják, kiegészíthetik, esetleg ki is hagyhatják. A taggyűlés jóváhagyása után azonban az alapszabályzat az illető szövetkezet számára kötelezővé válik. — hai— Mezőgazdaságunk az utóbbi évek folyamán a körültekintő belüzemi szervezés, valamint a tudományos ismeretek következetes alkalmazása révén, kimagasló eredményekre . tett szert. Járásaink közül többen magas hozamot értek el gabonafélékből, burgonyából, cukorrépából, szőlőből és jónéhány szövetkezetünk országos méretben is az elsők közé fejlődött. Az 1968-as esztendő hozta a legnagyobb eredményt a tejtermelésben. A távlati fejlesztési terv, egyrészt az ésszerű szakosítás, másrészt az okszerű központosítás feltételezi, hogy 1970-ig az 1965-ös esztendőkhöz viszonyítva, a termelékenységet 20—30 százalékkal emelni kell, s vele Az alapszervezetek feladata párhuzamosan növekedik majd a piac ellátottsága és a mezőgazdasági termelőüzemek jövedelme. A termelő tevékenység kellő mértékben történő kibontakoztatása tehát feltételezi egyéb követelmények, többek közt az emberről való gondoskodás alapelveinek megvalósítását. A helyzetelemzés, valamint a feltételezett üzemfejlesztési tervek kidolgozásánál számba kell venni mindazokat a lehetőségeket, amelyek alapot teremtenek egyrészt a termelési folyamat fejlesztésére, másrészt pedig az értékek létrehozójáról történő sokrétű gondoskodásra. Ezzel párhuzamosan mód nyílik arra, hogy fiatal munkaerőt szervezzünk mezőgazdaságunknak. Olyan szilárd helyzetet teremtsünk az üzemekben, hogy megszűnjék az állandó munkaerő-ingadozás. Ez egyébként össztársadalmi érdek. Nem elegendő felőle csak beszélni, hanem cselekedni kell. Ebből az következik, hogy a felvetett kérdésben necsak a szövetkezetekre várjunk, hanem részt kellene vállalniuk a káderek megszerzése és megtartása tekintetében a nemzeti bizottságoknak is. A falvakban olyan helyzetet kellene teremteniük, hogy a dolgozók otthon érezzék magukat Különben ez a többi gazdasági és társadalmi szervezetre is vonatkozik. Helyi viszonylatban a Parasztszövetség alapszervezetének, mint a falu legnagyobb tömegszervezetének módot kell kapnia rá, hogy méltó helyre kerüljön a falusi képviseleti szervekben. Hozzá kell szoknunk a rendszeres, tervszerű tevékenységhez, mert találomra úgyszólván semmit, vagy csak keveset érhetünk el. Falvainkon évek óta folyik egy komoly jelentőséggel bíró akció, mely azt a célt szolgálja hogy szebbé, takarosabbá váljék a községek arculata. Ugyanezt meg kellene tenni a szövetkezeteken belül is, hogy a munkakörnyezet kellemesebb legyen. Leginkább a szociális berendezések építéséről és a környezet takarossá tételéről van sző. Ez bizonyos körülmény megteremtésétől válik függővé. Szükség van pénzügyi és más természetű támogatásra, természetesen saját alapokból. Sok mindent megoldhatnának a nemzeti bizottságok eszközeiből, de az egész falut felölelő akciókba a többi üzemek és szervezetek is betársulhatnának. Számos feladatot, mely a munkafeltételek könnyítésére hiva*®**> a gazdaságok saját erejükből és eszközeiből megoldhatnak. Egyrészt összüzemi, másrészt részlegenkénti létesítmények által. Úgy, hogy a munkahely műszaki, egészségügyi és munkabiztonsági színvonal szempontjából elfogadható állapotban legyen. A nagyobb beruházásszerű létesítményeknek az évi és a távlati tervekben szerepelniük kell a megfelelő beruházási pénzeszközökkel együtt. Lényegében mindez, amiről itt szó esett, az alapszervezetekben oldható csak meg. -drmcf-SZABAD FÖLDMŰVES J 1969. július 5.
