Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-27 / 39. szám
ÉLETÉBŐL Három kis tanya A Szikince és Búr patakok köze festőién szép vidék, öz- és szarvasnyomoktól barázdált kopár dombok, madarak énekétől hangos akác- és fenyveserdők, gyümölcsfákkal szegélyezett szántóföldek nyugtató romantikája vonzza a természetrajongókat. Az itt élő emberek talán nem is tudatosítják e táj nagyszerűségét, csak az átutazó idegen számára nyújt lenyűgöző látványt. E gyönyörű vidéken terül el a Zselízi Állami Gazdaság Iontól részlegének három kis tanyája: Ágota, Pavla és Galagonyás. Vajon fejlödlk-e a tanyavilág s hogyan élnek itt az emberek — e gondolatoktól vezérelve kerestem fel a településeket. Duhony Sándor telepvezető — aki húsz éve az állami gazdaságok kötelékében dolgozik s 17 éve e három kis telep gazdasági irányítója — kalauzol. Galagonyásra cseresznyefákkal szegélyezett mezei út vezet. A völgy szélén meglapuló kis tanyára szép kilátás nyílik a környező dombokról. — A települést Kerenszky gróf alapította, tőle Viltsek gróf örökölte, s az államosításig Wagenhoffer tulajdona volt — Ismerteti a tanya múltját kísérőm. A közelmúltig az örökölt gazdasági épületeket, istállókat használtuk a nagyüzemi gazdálkodás céljaira Is, de ma már csak a tanya peremén büszkélkedő kastély emlékeztet a múltra. A major felé közeledve a barackfák mögött egy hatalmas épület körvonalai rajzolódnak elénk. — Ez 200 férőhelyes istálló lesz — tájékoztat. — Hossza 130, szélessége 11 méter. Minden munkafolyamat automatizálva van, s a 200 növendékállatot két ember fogja gondozni. Az óriási épületet csodálva akaratlanul is kiklvánkozik a kérdés: miért itt, ezen az eldugott kis helyen építik e korszerű létesítményt? — Az illetékesek megállapítása szerint ez a környezet nagyon megfelel a növendékállat-tenyésztésre. Remélem Idővel az ide vezető utakat is megjavítják. — A munkálatokat rövidesen befejezik? — Igen, még az ősz beállta előtt átadják rendeltetésének, hogy megkezdhessék a 600 férőhelyes juhakol és a családi házak alapjainak lerakását is — feleli. Az egykor elmaradott kis major modern településsé alakul. Benépesül. Szomszédokat kap a tanya egyedüli lakója, Cslzsik János bácsi is. Dolgos családjával a kastélyt birtokolja. — Nagyon megkedveltem a tanyai életet. Az állami gazdaság vezetősége rendszeres munkát biztosít számomra. Feleségemmel együtt jelenleg 100 darab növendékállatot gondozunk, fiam a gazdaság villanyszerelője, kezdi a beszélgetést János bácsi. — Tehát elégedett a munkahelyével? — érdeklődöm. — Igen. A faluban vásároltunk ugyan egy családi házat, de munkahelyet nem akarnánk változtatni. Nagyon Jó itt. A más életkörülményekhez szokott látogató Igazat ad a tanyalakónak. A világ zajától elszigetelt kis majort bizonyéra megkedvelik az új lakók is. Egy alkalmi szekéren jutunk a következő tanyára, Pavlára. Utunk madarak énekétől hangos tölgyfaerdőn át vezet. Távoli kutyaugatásra leszek figyelmes. — A juhász kutyái — mondja a kísérőm. Messziről megérzik az idegen közeledtét. Az előző tanyán látott átalakulásnak, építésnek itt semmi nyoma sincs. Düledező épületek Jelzik a múlt pusztulását. A tanya közepén Böjti István, a Juhász fogad. Három éve itt él feleségével s elégedett munkahelyével. — 286 juh van a gondjaimra bízva — tájékoztat. — Ebből 120 a fejős. Eladási kötelességünk 400 kg Juhsajt. Már 356 kg-ot teljesítettünk, de hamar kiegyenlítjük tartozásunkat — mondja határozottan. — Még 70 növendékállatnak is „otthont“ nyújt e tanya — mondja a telepvezető. — Gondozójuk Jasko Józsi bácsi, aki naponta Fegyvernekről jár be. A tanyán tett rövid barangolás után búcsút veszünk a delelő nyájban gyönyörködő Juhásztól, s a tanyavilág központjába, Ágotára indulunk. Ezt a települést Brelner gróf, az oroszkai cukorgyár részvényese alapította — eleveníti fel a múltat kísérőm, amint az erdőből kiérve elénk tárul a tanya. A három major közül ez a legnagyobb, 24 lakosa van. Közigazgatásilag Lontóhoz tartozik. A gyerekek is oda járnak iskolába. A gazdaság vezetősége gondoskodik oda és visszaszállításukról. Beszélgetésünket a telepvezető irodájában folytatjuk, s aziránt érdeklődöm, mit tesz a gazdaság vezetősége annak érdekében, hogy a tanyák mostoha körülményei között is megmaradjanak az emberek? Meglepődve néz rám, s megfontolt határozottsággal felel: — Rendszeres munkát biztosítunk számukra. Ez az egész. Aki becsületesen dolgozik, megtalálja számítását. Horváth Jánosné, aki vemhes üszőket gondoz, átlag 2000 koronát keres havonta. Plancslk Matúá a növendék marhaállomány gondozásában jeleskedik. Kereseti átlaga havi 2000 korona. Kedvezőtlenebb helyzetben vannak az ún. gyalog munkások. Ök a munka Jellegének megfelelő bért kapnak. Egyszer kevesebb, máskor több a fizetésük. — Hogyan elégítik ki az alkalmazottak szórakozási igényeit? — érdeklődöm tovább. — Munkája végeztével, szabad napokon mindenki saját igényének, érdeklődésének megfelelően szórakozhat. Szervezett formában ezt nem tudjuk biztosítani. — Nem lehetne egy klubhelyiséget berendezni könyvtárral, társasjátékokkal? — szövöm a gondolatot tovább. — Nincs egyetlenegy üres helyiségünk sem. A családok számára is csak szoba-konyhás lakásokat tudtunk biztosítani — feleli. Szóba kerül mé& a bevásárlás problémája is. Naponta kocsit biztosítanak e célra és a tanyák lakói Lontóra, Peszekre járnak bevásárolni. Nehéz körülmények között élnek a tanyai emberek. Ennek ellenére odaadóan, becsületesen dolgoznak. A látottak és hallottak alapján nyugodt szívvel veszek búcsút vendéglátómtól s a lenyűgöző, romantikus tájtól. Budai Ernő Ornagv az élen Húszéves az abafalvi szövetkezet Betka Rudolf 1949-ben hatodmagával alakította meg 40 hektáron az első. típusú, szövetkezetét. Az 1950-es évben átvették a Farkas és a Fodor-félé földbirtokot, ekkor a föidterttlet már 530 hektárra emelkedett. A szövetkezet 1950 őszén kezdett komolyabban dolgozat, amikor újabb 38 tag lépett a szövetkezetbe. A szövetkezet szervezésében akkoriban igen nagy segítséget nyújtott Borondos elvtárs, a Tornaijai járási Nemzeti Bizottság pénzügyi osztályának vezetője, valamint Kovács Árpád, a Nemzeti Front járási titkára. A szövetkezet bizony igen nehéz körülmények között indult. Mindössze hét szarvasmarhájuk, 6 lovuk, néhány rozoga szekerük, használt ekéjük volt. Később szereztek egy Zetor 25-ös traktort, azután pedig kölcsön pénzen teheneket, sertéseket, vetőmagot vásároltak. Kevés volt a munkaerő, és bizony a munkafegyelem sebh volt jó. A szomszédos sző-vetkezetek azt jósolták, hogy a közös egy két év alatt szétesik, de az abafalvi szövetkezetesek hittek a jövőben és kisebb nagyobb sikerrel dolgoztak. A legönfeláldozóbb tagok, mint Czaban Valentin, Pásztor Béla. Ondrel Károly, Kovács Aladár. K. Molnár jános és Kovács Béla egy percig sem csüggedtek és rendíthetetlenül fáradoztak szövetkezetük fejlődésén. Az 1952-es évben az összes kis- és középparaszt belépett a szövetkezetbe, hogy sorsa iobbrafordulását keresse benne, de a helyzet továbbra sem volt valami rózsás. Kevés volt a takarmány, a földekre sem jutott elég trágya. A tápanyagszegény táldákon alig 13 mázsa búra termett hektáronként. Az állattenyésztés is auenne volt, és a szövetkezet még 100 "zer liter tejet sem tudott eladni évente. Ezen a téren az utóbbi 6vekben lényeges javulás történt, mert az évi tejeladás már 100 ezer Wer. A seriéshúsela dás megkétszereződött és a hektdrhozamok is lényegesen emelkedjek, a gabonafélék át tagos hektárhozama már 36.80 mázsa Az ahafaivai szövetkezet tehát gyorsan fejlődött és az eredményes munkáért megkao ta „Az építésben szerzett érdé mekért' című kitüntetést. P a n c s í k Titusz, az abafa'vrl HNB elnöke Czeptember 21-én ünnepeltük a * Sajtó Napját. Örömmel töltött el az a tény, hogy a csehszlovákiai sajtó újra visszakapta eredeti jellegét, a dolgozó nép szolgálatába állt és egyre Jobban szilárdítja a párt vezető szerepét. Persze igazságtalan lennék, ha ezt hazánk valamennyi sajtótermékére vonatkoztatnám, mert az ún. Januári fejlődés számtalan olyan cikket hozott napvilágra, melynek semmi köze a marxista-leninista tanokhoz. Soruk azonban egyre szűkül, és úgy vélem, hogy helyüket a meg nem alkuvó, a mindig a nép érdekeit szolgáló szerkesztők cikkei töltik majd be, olyan újságírók cikkel, akik nem az olcsó szenzációknak élnek, hanem az egészséges kibontakozásért, a termelés és a nép élet-Köszönet tanítóimnak köszöntöm most szeretettel és mély tisztelettel a szerkesztőség valamenynyi belső és külső munkatársát, főleg Pathó Károly, Bállá József, Tóth Dezső, és Sándor Gábor elvtársakat, akik megalkuvás nélkül mindig igazságosan, hozzáértően és tárgyilagosan irányították munkáslevelezői tevékenységemet, és segítettek újságírói igyekezetemben. Külön hálával tartozom még Kaszonyi István elvtársnak, a tőketerebesi Délzempléni Élet főszerkesztőjének, aki épp e napokban ünnepli Az irányítása alatt levő újság nyilvánosságra hozta a Tőketerebest Járási Pártbizottság határozatát, amely nem értett egyet a Központi Bizottság határozatával a varsói tárgyalásokkal kapcsolatban. Azért, hogy volt önálló véleményük, megpróbáltak józanul gondolkozni és azt a nézetet vallották, hogy a varsói értekezletre el kellett volna menni, sok üldöztetésben volt részük, mégsem riadtak vissza. Kaszonyi elvtárs, a munkáslevelezőből lett főszerkesztő is szilárdan állt, nem Ingott meg a szocializmusban és a Szovjetunióban való hite, nem rágalmazott és nem bírált senkit jogtalanul. Éppen ezért nagy szeretetnek és rokonszenvnek örvend. Bár deresedik már a haja, de szerkesztői munkakedve továbbra sem lankad. További szerkesztői munkájához, az ötvenedik évforduló alkalmából sok sikert, erőt, egészséget kíván volt levelezője-tanulőja. Kertész Pál, Kassa Azt mondják róla, hogy szigorú és megköveteli a feladatok teljesítését. De azt ts tudják róla, hogy a munkában példát mutat, és csak olyan munkát követel, amelynek elvégzésére megvannak a feltételek. Az élet tanította a keménységre. A mezőgazdaságban töltött húsz év pedig olyan tapasztalatokkal gazdagította, hogy fel tudja becsülni, mtt lehet és mit nem. Varga Jánosról, az Aprófalvat Államt Gazdaság Igazgatójáról van szó, akt mint az első csehszlovák hadtest katonája harcolt Belaja Cerkevnél, Kijevnél, Duklánál és a győzelmes hadsereggel együtt bevonult Prágába, később pedig a határon teljesített szolgálatot. Bátorságát, önfeláldozását a szovjet és csehszlovák katonai főparancsnokság értékelte és számos kitüntetéssel jutalmazta. Mellén ott díszeleg a Vörös Csillag rendje, a Vörös Zászló rendje, a Vitézségl Erem, négy Csehszlovák Hadikereszt, első és második fokozatú Bátorsági Erem. Amikor az egyenruhát felcserélte civtl ruhával, a Kassal járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályt vezette, majd egy évtized múlva az Aprófalvat Állami Gazdaság igazgatója lett. Űj munkahelyén nehéz feladatok várták. De szívós munkával a gazdaság vezetőségével és dolgozóival együtt megoldották a problémát. Ma már olyan eredményeket érnek el, amelyek kelet-szlovákiai méretben csúcseredményeknek számítanak. Például a tehenenkénti évi fejéshozam több mint 3000 liter, a gabona átlagos hektárhozama meghaladja a 40 mázsát. Varga elvtárs, a tartalékos őrnagy 50. születésnapját ünnepli és ebből az alkalomból megkapta a szövetkezeti mozgalom 20. évfordulóján „Az építésben szerzett érdemekért“ című kitüntetést. Andreás Sándor, Kassa színvonalának még magasabbra emeléséért harcolnak. A Sajtónap alkalmából örömmel állapítottam meg, — és azt hiszem ezen a véleményen vannak a csehszlovákiai magyar sajtó többi olvasói és levelezői is —, hogy a Szabad Földműves (amelynek levelezője lehetek) egyike országunk azon sajtóorgánumának, lapjának, amely nem ingott meg a jobboldali opportunista erők basáskodása idején sem. Ezért születésének 50. évfordulóját, s akit a Szabad Földműves hasábjain őszinte szeretettel és tisztelettel üdvözlök. Kaszonyi elvtárs egyike azoknak a magyar szerkesztőknek, akik hűen vallják, hogy a levelező a szocialista sajtó alkotótársa, sohasem felejtette el, hogy a szocialista sajtó legalapvetőbb vonása a tömegjellegű szerkesztés. A Délzempléni Életben tág teret adott a levelezők Írásainak, jóír megszervezte a levelezek hálózatát. Baromfikombinát társulássá A Rimaszombati Baromfitenyésztő Vállalat tornaijai és Klafiany-i részlegén nagy baromfikombinátot építenek. A beruházásra négy állami gazdaság és 10 egységes földművesszövetkezet társulás útján biztosítja a pénzügyi eszközöket. Ha befejeződnek az építkezések, amelyek megközelítőleg 30 millió korona beruházási összeget emésztenek fel, 48 ezer tyúkot tartanak évente és minden hizlalást időszakban 90 ezer broiler csibét, amelyek előreláthatólag két hónap alatt elérik a vágósölyt. Évente több mint 17 millió korona értékű terméket állítanak elő. A tervek szerint 10 millió tojást, 2500 mázsa baromfihúst adnak el és több tízezer tojójércét, valamint fiatalabb csibét. Annak ellenére, hogy az építők még nem adták át rendeltetésének az összes épületet, a társulok a félkész helyiségekbe is tojótyúkokat és broiler csibéket helyeztek el. j. DuSek. Százdi örömök és gondok Százd a lévai járás gyorsan fejlődő községei közé tartozik. A gombamódra szaporodó új családi házak, a portaianított utak, neonfényvilágítás megváltoztatták a falu arculatát. A rendszeresen utazók nagy örömére megoldódott az autóbusz-váróterem prob lémája is. — Sok város büszke lenne e létesítményére — mondják a falubeliek, s joggal. Kevés város rendelkezik 3 termes (2 helyiségét jelenleg a HNB célialra használják), a téli időszakban fűtött, erkélyes, büfével ellátott autóbusz-váróteremmel. A községfejlesztési akciók üteme nem lassul. Az autóbuszmegálló környékének parkosítása, szabadtéri lebetonozott táncterület létesítése mellett a tavasszal kezdték meg az új községháza építését is. — Százhúszezer koronát kaptunk e célra — tájékoztat Baka János, a HNB nagy tiszteletnek örvendő elnöke. — Az építéshez szükséges anyag nagy részét már megvásároltuk ... Most csak a polgárok munkakedvén múlik az épület befejezése. „A községháza“ divatjamúlt elnevezés új értelmet kap. A „Z“ akció keretében készülő épületben a HNB irodái mellett helyet kap a tűzoltószertár is. Itt rendezik be a kisgyermekes anyák részére az orvosi tanácsadót. Nagy szükség lenne arra, hogy a képviselők összefogjanak, s aktívan közreműködjenek a kijelölt célkitűzések érdekében. — A hosszúra nyúlt választási időszakban Százdon is csökkent a képviselők aktivitása — mondja az elnök. Keveset segítenek a munkálatok szervezésében, irányításában.-BE— Konzervgyárainkban teljes ütemben tartósítják a paradicsomot. Bállá felv.
