Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-12 / 28. szám

FALVAINK A zsélyi szövetkezetben még az aratás megkezdése előtt igyekeztek betakarítani a szálastakarmánynkat. — Régen volt ilyen szép kukorica a zsélyi határban — dicsekedett láto­gatásunk alkalmával Mlynárik József, az EFSZ agronómusa. Kajtor felvételei Gazdag aratás Szlovákia déli Járásainak mezőgaz­dasági üzemeiben már teljes ütemben folyik a gabonabetakaritás, de a ma­gasabb fekvésű területeken is hozzá­fogtak az aratáshoz, vagy a közeli napokban kezdik meg a kalászosok betakarítását. Áltlaában jó termés mutatkozik. Ezt bizonyítják az agro­­nómusok becslései. Sok helyen még a tavalyinál is bőségesebb termésre szá­mítanak. A fáradozás és a szorgalom tehát tükröződik a határ képében, illetve a várható jő termésben. Ami megtermett, azt veszteségmen­tesen hasznosuljon — ez legyen a jel­szavunk. Jó szervezéssel igyekezzünk a lehető legminimálisabb veszteség­gel betakarítani a gazdag termést. Az idén 35 ezer hektárral nagyobb terü­letről kell betakarítani a búzát, mint tavaly. Az aratás sikere a földművesek szorgalmától, a jó munkaszervezéstől és az időjárástól függ. Mivel nagyobb termés mutatkozik, mint múlt évben, sokhelyen raktározási gondokkal küz­denek. Ezen a téren sürgős intézkedé­seket kell foganatosítani. Komoly erő­­fesztítéseket kell tenni annak érde­kében, hogy a rendelkezésre álló tá­rolókat a lehető legjobban kihasz­náljuk. Általában jól fejlődnek a kapásnö­vények Is. A kukoricatermesztésben egyre nagyobb területen észlelhető a vegyszeres gyomirtás kedvező hatása. Hogy milyen a határ június elején? — arról beszámolunk az alábbiak­ban. IPOLYHIDVÉGEN a szövetkezet agronőrausával, Cibulya Lászlóval vál­tottam néhány szót. Megemlítette, hogy 170 hektárról kell betakarítani a kalászosokat. Ebből 110 hektár búza (Mironovszkája fajta), 50 hektár árpa és 5—5 hektár rozs, illetve zab. Búzá­ból 35 mázsás hektárhozamra számí­tanak. A kalászosok betakarítására jól fel­készültek. A saját tulajdonban levő SK—4-essel és a kővár-haraszti egye­sített szövetkezet kombájnjával akar­ják időben is Jő minőségben betakarí­tani a termést. Annak ellenére, hogy a búza 30 százaléka kissé megdőlt, a kombájnok zavartalanul dolgozhat­nak. — Kicsit késünk a szénabetakarí­tással — bosszankodik az agronómus. — Sajnos, a gyakori esőzések miatt nem ment minden a maga rendjén. A 230 hektár rétből még mintegy 60 hektárról kell betakarítani a szénát, de aratásig igyekezünk elvégezni. Az idei tavasz bizony kevésbé ked­vezett az ipolyhidvégieknek. Ennek ellenére korai burgonyából száz má­zsát értek el hektáronként, és így a két hektáron termesztett korai bur­gonya megközelítőleg 45 ezer koronát hozott a közös kasszába. Azt is érde­mes megemlíteni, hogy másfél hektá­ron 135—140 mázsa epertermést értek el. Az IPOLYNYÉKI szövetkezet irodá­jában rövid várakozás után találkoz­tam Csinger Sándor agronómussal. Az aratásról és a terméskilátásokról ér­deklődtem. — összesen 620 hektárról takarít­juk be a kalászosokat — kezdi a be­szélgetést az agronómus. — Ebből 400 hektár búza {Mironovszkája fajta), 220 hektár pedig tavaszi árpa. — Jobb lesz az idei termés a ta­valyinál? — Érdeklődöm az agronó­­mustól. — Reméljük, hogy igen. Hiszen min­dent elkövettünk a jó termés érdeké­ben. Különösen a búza ígér gazdag termést. Nem véletlenül, mert szak­szerű agrotechnikával, megfelelő táp­anyagellátással (240 kg tiszta táp­anyag hektáronként) gondos növény­­ápolással valóban jó feltételeket biz­tosítottunk a növényzet fejlődéséhez. Tavaly 300 hektáron átlagosan 31 má­zsás hozamot értünk el. de akadt egy 47 hektáros tábla, amelyen a Miro­novszkája fajta 47 mázsát adott hek­táronként. Most egy 52 hektáros par­cellán mutatkozik rekordtermés. Ár­pából 50 hektár nagyon szép, de a többit eléggé megviselte a kései ta­vasz. Tavaly 31 mázsát termett hek­táronként, de idén előreláthatólag ki­sebb lesz a hektárhozam. Az lpolynyékl szövetkezetben is jól felkészülten várták az aratás kezde­tét. Négy darab kombájn, ebből három SK—4-es vesz részt a kenyércsatá­ban. Ezenkívül a Nagykürtösi GTÁ- val 100 hektár gabona betakarítására kötöttek szerződést. A Celovcei szövet­kezettel már több éven keresztül jó kapcsolatokat tart fenn az ipolynyéki EFSZ, s innen egy SK—4-es kombájnt kapnak segítségül, amit az ipolynyé­­klek önkötözőgépek kölcsönzésével viszonoznak. A szalmabetakarítás sem okoz majd problémát. Három darab szalmaprés, 2 szalmafújó, 2 db nagy befogadó­­képességű pótkocsi áll a 4 szalma­betakarító csoport rendelkezésére. A gabona szárítására és raktározá­sára is felkészültek, hiszen 75 vagon befogadóképességű raktárhelyiséggel rendelkezik az ipolynyéki szövetkezet. A ZSÉLYI .szövetkezet napbarnítot­ta agronómusától Mlynárik Józseftől érdeklődtem az aratási előkészületek­ről és az időszerű mezőgazdasági munkákról. Az agronómus elmondot­ta, hogy 150 hektár búzát és 75 hek­tár árpát kell betakarítani az idén. Nagy gondot fordítanak a gabonabe­­takarításra, mert 130 hektáron mag­­termesztéssel foglalkoznak. Az idei termést illetően derűlátó az agronó­mus. Búzából 35 mázsát terveztek, de ezt lényegesen túlszárnyalják majd. A kalászosok betakarítására két kombájnnal, két önkötözőgéppel, két szalmapréssel és a további szükséges gépekkel rendelkeznek. Ahol a kom­bájnok nem boldogulnak, ott az arató­kötőgépek végzik majd az aratást, amelyekre 50—60 hektár gobona le­­aratását tervezték. Egy cséplőgép a gabonatisztítást végzi majd, a másik pedig az arató-kötőgépek által leara­tott gabona cséplését. Szükség esetén a Nagykürtösi Gép- és Traktorállo­mással 40 hektár gabona betakarítá­sára kötöttek szerződést, összesen 140 hektáron kétmenetesen végzik el az aratást, hogy így kitűnő minőségű vetőmagot nyerjenek. Az aratásra jól felkészültek, ele­gendő munkaerővel rendelkeznek, hi­szen körülbelül 20 iparban dolgozó tölti majd szabadságát a szövetkezet­ben és segít a terménybetakarításnál. Tehát mindenütt felkészülten várták az aratás kezdetét, hogy az idei gaz­dag termést a lehető legjobb minő­ségben takarítsák be. Kajtor Pál Jő termést ígér az öthektáron ter­mesztett mák az ipolyhidvégi szövet­kezetben. Cibulya László, a szövetke­zet agronómusa gyönyörködik a fejlett és egészséges mákfejekben. A segítség mindig jól jön. A Párkányi Állami Gazdaságban már több áv óta csehországi kombájnosok segítenek az aratásban . Mit mutat a mérce A Bálványi Állami Gazdaság igazga­tóságához tartozó öt üzemrészlegen immár hagyományossá vált az aratás előtti felmérés, az első félév terme­lési eredményeinek értékelése mind az állattenyésztésben, mind a növény­­termesztésben. Virágh Ferenc igazgató arra a kér­désre, hogy ennek a felmérésnek van-e gyakorlati jelentősége, határo­zott igennel válaszolt. — Ez a kiértékelés az előfeltétele annak, hogy az egyes gazdaságok kö­zött kialakuljon az egészséges terme­lési verseny, amely azután a prémium helyes szétosztását is elősegíti. A ki­értékelésnél figyelembe vesszük azon­ban az egyes gazdaságok helyi adott­ságait. A termelési feltételek, talaj­­viszonyok, a termelési és termesztési módok már kevésbé jönnek számítsba, bár egynéhány tényezőt itt is figye­lembe veszünk — mondja a rokon­szenves igazgató. — Az új irányítás mellett kissé sza­badabban lélegezhetünk, mint eddig, de még most is 82 fajta növényt ter­mesztünk, pedig vetőmagtermesztő gazdaság vagyunk. Az ötvenes évek­ben a rizstől kezdve a gyapotig min­dent termesztenünk kellett. Ezért a hatvanas évek közepéig ráfizetéses gazdaság voltunk. Amikor már úgy éreztük, hogy kilábaltunk a bajból, akkor megjött nz árvíz, amely a gyö­nyörűnek mutatkozó termésünket tel­jesen tönkretette. Ennek ellenére új­ra talpraálltunk. Talán menjünk ha­társzemlére és győződjünk meg saját szemünkkel az idei terméskilátások­ról, — fejezi be a viszonyok ismerte­tését az Igazgató. A Volga lassú futással megy velünk a hatalmas, egyre inkább aranyló bú­zatáblák között. Meg-megállunk és gyönyörködünk az egyenletes vetés­ben. A megyercsi intéző, Horváth Pál nem kis büszkeséggel mondja: — Bárkivel fogadok, hogy meglesz a 45 mázsa hektáronként. Szabó Fe­renc a bálványi és Szabó Béla a ki­rályrét! részleg vezetőjének szeme is felcsillan. Fogadkoznak egymással, vajon ki dicsekedhet majd nagyobb hektárhozammal. A tét egy hordó sör. A vitát az igazgató zárja be: — Jól van, gyerekek, a búzátok valóban gyönyörű, de majd aratás után min­den eldől. Hónaljig érő haragoszöld színű ku­koricatáblák mellett megyünk el. Gyomot még véletlenül sem látni. — Mennyi a tervezett hektárho­zam? — teszem fel a kérdést. — Azt nem árulom el — mondja az igazgató. — De lesz olyan terület is, melyről 60 mázsa is megterem hektáronként szemesen. — Mennyi? — kérdem kissé kétel­kedve. — Hát 60 mázsa — erősíti meg új­ból Virágh elvtárs. Ha ő mondja, hát el kell hinnem, mert szakmájában már nem mai gye­rek. Amerre megyünk, az egész igazga­tóság területén nagyszerűen gondo­zott utakon járunk. Az utak mellett mindenütt árok, így a víznek van hova lefolyni. Az árokhátakon 2—3 sorban mindenütt nyárfák, ezek kitűnő szol­gálatot tesznek a szélerózió ellen. A gazdaságban és a hozzájuk tar­tozó üzemrészlegeken példás rend uralkodik. Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyetese is elismerően nyi­latkozott, ami láthatóan jól esett az igazgatóság dolgozóinak. A kiértéke­lést csekély potnfölénnyel a király­rét! gazdaság nyerte meg, bár a végső szót az aratás után mondják ki. Molnár Ferenc Segíts magadon alapon Közismert, hogy a GSEMADOK Or­szágos Dal- és Táncünnepélyét Szalóc község határában levő Gombaszögön tartják. így aztán természetes, hogy az ünnepély alatt minden évben talál­kozunk a közös irányítóival és szót váltunk a gazdálkodás menetéről. Csefó Árpád, a szövetkezet elnöke kissé borús arccal beszélt az idei év­ről. Minden szép a határban, csak éppen a betakarítással van sok gond. A réten gazdag szénatermés ígérke­zett, de a gyakori esőzés miatt a 200 hektárból még csak 80-ról sikerült a nem éppen legjobb minőségű szénát betakarítani. Pedig a tagok igazán szorgoskodnak és mindent elkövet­nek, hogy jó minőségű széna kerül­jön a kazalba. Még a réten van a szénatermés jó része, de már nyakunkon az aratás. A szalóci egyesült szövetkezetben (Szalóc, Vigtelke, Kőrös) nem tarta­nak a gazdaságban gabonabetakarító gépeket. Évenként a traktorállomás­sal kötnek szerződést, onnan kapnak kombájnt és kévekötözőgépeket. Egy hektárról a gabona betakarítása 230— 240 koronába kerül, s ezért olcsóbb az aratás, mintha saját gépeik volná­nak. A búza vetésterületének 80 száza­léka Mironovszkája fajta, és gazdag termést ígér. Csak a betakarítás ne lenne olyan körülményes, mint a szé­nánál. Aj elnök arca csak akkor vált de­rültebbé, amikor a zöldségre terelő­dött a szó. — Végérvényesen megoldottuk az értékesítést s már nem vagyunk ki­téve a felvásárlók kénye-kedvének — jelentette ki. Megoldották. Iglón zöldségüzletet nyitottak és Lőcsén is van elárusító sátor. Mindkét városban nagy meg­értésre találtak, mert az ottani veze­tők örültek, hogy friss zöldséget kap a város lakossága. A két kertészetben este szedik a zöldséget és reggel öt órakor már árusítják. Jól Jár a vevő, mert friss árut kap és természetesen az eladó is, mivel többet kap az áru­ért. mint ahogy azt a zöldségfelvá­sárlók megveszik. Az üzletet külön­ben télen is fenn akarják tartani, mert a szövetkezet gyümölcsösében Jelen­tős mennyiségű alma terem és így lesz akkor is mit árulni. Jelenleg 20 hektárnyi a szövetkezet kertészete. Tavaly 28 800 korona volt a tiszta bevétel hektáronként. Most jóval többet várnak. Ha kívánságuk teljesül, Jövőre bővítik a kertészetet, mert az jelentős jövedelmi forrása le­het az 1100 hektáros gazdaságnak (szántó mindössze 400 haj. Ború és derű. Az elnök az állandó esőzés miatt sokat bosszankodik. An­nak viszont örül. hogy jól megy a zöldségárusítás, friss zöldséggel járul­nak hozzá két észak-szlovákiai város közellátásához. Tóth Dezső Csak az időjárás megjavulna AZ ABAFALAI szövetkezetben (ri­maszombati járás) 300 hektár kalá­szost aratnak le a közeli napokban. Jó hektárhozamat várnak, ha sikerül a mostoha időjárásban vesztességinen­­tesen betakarítani. — Mint a hadsereg a támadás előtt, mi is úgy készülünk — jelentette ki az elnök. A gépek, a két SK—4-es kombájn, a két rendrakó, ugyanannyi prés és egy szecskázó megjavítva, készen áll­nak a „csatára“. A traktorosok és a beosztott gyalogmunkások tudják fel­adatukat, az aratás elvégzését mind­össze kilenc napra tervezték. Ameny­­nyiben a két kombájn kevés lesz, a rozsnyói traktorállomás segítségét ve­szik igénybe és viszonozzák azt, mi­vel a rozsnyói járás északi részén egy-két héttel később aratnak. A szalma nagy részét préselik, a többit pedig szecskázzák. A szövetkezet irányítói az idén kü­lönösen sokat bosszankodtak. Az al­katrészbeszerzés még körülményesebb volt, mint az elmúlt években. Emellett a sertéshús eladásánál egyre több terhet rónak a szövetkezetre. Már­pedig a tagság többet szeretne keres­ni, mint tavaly (26,50 volt egy munka­egység értéke), éppen ezért úgy dön­töttek, hogy az elkövetkező 4 évben 40 hektár szőlőt telepítenek. Eddig már 24 ezer oltványt ültettek ki, és a terv alapján ebben az évben tíz hek­tár telepítését fejezik be. A szövetkezet elnöke, aki különben tagja a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, úgy vélekedik, hogy a mezőgazdaság­ban tevékenykedők csak szép szava­kat kapnak, és anyagilag nem érté­kelik kellőképpen a népgazdaság fon­tos ágazatát. -tt-4 SZARAD FÖLDMŰVES 1963. július 12.

Next

/
Thumbnails
Contents